Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-18 / 29. szám

akarunk, hogy: a szorgalom mellett szoktas­suk, neveljük a ndfendékeket a takarékos­ságra is* hogy midőn az iskolából „leszálla­nák“, akkor már vérőkben legyen az erény gyakorlása utáni vágy, hajlandóság s hogy midőn a szülei, tanítói fegyelem elmarad a a magok kezére dolgoznak, tudjanak takarékosan, munkásán" j'ózanul, mértékletesen élni a magok emberségéből is. Mert mint Gibbon mondja: .minden egyénnek két nevelése van; egyik, melyet másoktól nyer, s egy fontosabb, melyet önmaga ád magának.“ Valóban szükség a gya­korlati életszabályokat adó Dr. Mathews-nek szavait a tanításnál is meghallgatni, midőn mondja; „A nevelés nagy művészete abban áll, hogy másokat megtanítson magukat taní­tani.“ Áttér ezek után felolvasó az iskolai ta­karékpénztárak felállításának eszközlésére, ki­vitelére. Itt első sorban a lelkészekhez fordúl s azt mondja: ha & mélyen tisztelt minden rendű papság, nemcsak a túlvilágnak, de a földi életnek, is óhajt növelni: nincs-é ok reá, hogy tanításai keretébe felvegye a takarékos­ság erényét is,“ Ennyiben azonban a magyar papság is megteszi kötelességét, csak úgy, mint akár az angol: de ezt elismerjük, hogy nem elegendő. Hatnia kell a Szószéken kivül, a társadalmi életben is;, s azon lennie, hogy minden, üdvös intézményt, községében létesíteni egész erejének, tehetségének s ékes szólásá­nak hatalmával törekedjék. De mily nehéz do­log ez hazánkban még ma, a hói csak tisztán —j- pusztán a gyermekek iskolábajáratásának sürt getése miatt is, ellenségei támadnak?) Ez ugyan nem szabály; mert vannak községek, és a legrosszabb községekben, is értelniességök által kiváló szülők, kik szinté vállvetve sürge­tik á pappal az iskolát; de minden községben vanúak, kik épen e miatt ellenségeivé lesznek a lelkésznek. Ez azonban nem kibúvó ajtó akar lenni, jól érts meg t olvasó; hanem alkalom arra,' hogy azon óhajt fejezzem ki, miszerint, mint az iskolánál, úgy a pénny-bankok felállí­tásának sürgetésénél is a világi elem nyújtsa készséggel felénk a kezét, ha sikert akarunk kivivni. És ezt, ha csakugyan akarunk a földi életnek is nevelni: óhajtanunk kell. Hiszen hagyományos dolog, hogy főleg a prot. papság mindig kitűnt a polgárok között hazaszeretete által; szívesen kell ezt nyilvánítani a rom. és göT. catli.-nál is a közpapságról, főleg a kö­zelebbi időkben hazakban. Koszai most mu- tassuk még mit tudunk, mit érünk a takaré­kosság erényének az iskolákban való elsajátít­tatása" azaz: az iskolai takarékpénztárak felállítása által! A következőkben szerzőnk a bankok fel­állításának; akadályait veszi sorra;., milyenek a közöny, ellenszenv, bizalmatlanság stb. Ezek­nek szavai, iránya, ösmeritek, ném «karom azo­kat idézni. Csak annyit, hogy a felolvasó min- denikre inegfélel -r- a maga szempontjából. . Részletezi aztán HL részében felolva­sásának a felállítás ; mikéntjét., A kényszert elkerülendőnek tartja. E helyett ajánlja, hogy a tanító adja elő a pénztárak czélját. A beté­tei módozatait, a kivitel lehetőségét s értéssé meg, hogy ha a nyalánkságok, játék-szerek megszel zésétől elvonják a növendékek kraj- czárjaikat, mily Összeg nő ki azokból, mire az iskolát elhagyják; vesznek magoknak ruhát btb. Ajánlja a példákat, nielyek vonzanak. A betétek hetenként egyszer eszközöltessenék, az iskolai órán, nem. szünidőben. A pénzt, ha hely­ben van takarékpénztár vagy népbank, abban ajánljÉL elhelyezni. Minden gyermeknek kis könyvé legyén. A hol nincs helyben pénzinté­zet : kezéljei’a Jelkész vagy tanító, kamatozta­tás nélkül. A számadást a tanitó 2—3 nagyobb gyermekkel vezeti s vézettéti. A kis könyv arra szolgál, hogy abból a) a betevő, mint szintén szülei vagy gyámja, .vagy jóltevője teljes megnyugvást nyer a betéti ’összegekre nézve ; b) a gyermek hozzá szokik a betét­könyv megőrzéséhez, s általában ahoz, hogy betétkönyve van, és ha az iskolát elhagyja, e megszokás, szükségei közé fog tartozni, s a takarékpénztár és a segélyegyesületekbe fog berakni. Végül az egyes iskolai betétekről, évem ként, a közokt. min. az egész országból bejövő adatok alapján egyetemes kiáiütatást adna.*— E bankok eszméjének fejlesztése s nép­szerűvé tételére nézve, egyletek, társulatok ala­kítását ajánlja, szinte Anglia példája után fel­olvasónk. A penny-bankok terjesztése végett alakult társulat élén Angliában jelenleg Nort­humberland Jierczeg áll. „E társulat feladata a bankok hasznossá­gát ismertetni, s azok felállítására a külön­böző pontokon közreműködni. E czélból a tár­sulat vándorelőadókat tart, kik folyton utaz­nak, előadásokat tartanak, szervezik a penny- ban kokat, s osztják a társulat által ez érdem­ben kiadott apró könyveket.41 „Hason működésre, mond K. K. nálunk is szükség lenne.“ & társulatnak pedig feladata, szerinte, inig a kormány tehetne valamit, a) felvilágosító munkácskákkal hatni az eszme megkedvel tetése s terjesztésért;; b) esetleg szegényesebb' körülményű iskolákat betétkpnyvecskékkel s ügyvezetési könyvékkel látni el; c) évenként bizonyos összegeket osz­tani szét kitűnő magaviseletü és előmenetelü gyermekek közt jutalom, és serkentésképen, szerény összegekről kiállított betéti könyvecs­kékben, vagy ha ezt a társulat nem tehetné, hason eljárásra serkentené a községek vagyo- nosabbjait; d) az ügy állásáról évenként adatokat szerezne s azokat tájékozásul közölné; e) kisebb körű megyei, járási, vagy községi hasonfeladatu társulatok szervezésére, egész erővel működnék. Ily iskolai takarékpénztárak vannak már Sopronyban, Szabadkán, Pécsett. Jegyezzük meg még a lényegére e do­lognak, hogy — mint szerző mondja, — nem az a fő, mennyi tétetik félre évenként, hanem az, hogy megtakarítás történik s hogy hányán vesznek részt, a takarítás­ban. Azután kimutatja, hogy Belgiumban mi­ben áll e pénztárak ügye. Idézi az osztályok szerint a takarító gyermekek számát, s ilyen indítványt tesz lelkesítő szavakban : ha népéletünk emelését, a közerkölcsiség fokozását óhajtjuk; ha hiszszük azt, hogy a takarékosság erénye az államok létezésének sine qua non- ját képezi; ha hiszszük, hogy pénzügyileg rendezett államot csak oly polgárok összesége teremt­het, kik magán egyéni és családi köreikben szintén rendezettek,, jólétnek örvendők, kik ennélfogva állam iránti kötelmeiknek is megfe­lelni képesek: mindannyiunknak vállvetett erő­vel kell közreműködni, hogy a takarékosság erényét a legszélesebb körben ismertessük, terjeszszük, stb. E szavak bírtak engen is e felolvasásnak ismertetésére. (Az egész megje­lent a „Hon“ f. évi 124, 126; 127. reggeli számaiban.) Zárjuk az ismertetést Müller Miksától idézett szavaival a felolvasónak: „Németor­szág a szorgalom és takarékosság, a becsüle­tesség s az életmódbani egyszerűség, előretö- rekvés és mértékletesség által lett nagygyá.“ — Te pedig szives olvasóm, ha a takarékos­ságot oly fontosnak tartod, mint sok nagy böl­csész s nemzetgazda és csekély magam is: „használd fel erélyedet a legmagasabb czél (itt a takarékosság) elérésére; figyelj, légy türelmes; dolgozzál keményen; less az alkal­makra; légy szigorúan becsületes; reméld a legjobbat; s ha nem sikerül elérned vágyaid czélját ; mi lehető erőlködésed daczára is, azon öntudattal fogsz meghalni, hogy legjobb tehetséged szerint cselekedtél.“ Dr. Mathews V Görömbei Péter. Törökországi levelek, it. A keresztyének egyik hires apostola Péter, az emberről beszélvén, gyomornak nevezi, mi­dőn így szól: „a krétaiak rest hasak.“ Abban az időben a krétai vásárokon igen jó bőrös pecsenyét, debreczeni czipót s bort árultak, a magyar ember pedig elmegy a vá­sárokra, ha semmi dolga nincs is, csakhogy bő­reit pecsenyével jól lakjék, tehát nem tudhatni, JfrUvajjon a fentidézett mondás a krétaiaknak vagy magyaroknak mondatik-e? Az emberi indulatok, érzések helye, szinte a gyomor. Itt fészkelnek a harag, veszekedési inger, a megelégedés s elégedetlenség. Az éhes. ember kedvetlen, haragos, veszekedő, az éhség pedig sokféle p. o. Van kenyéréhség, hi- vatalvágyi éhség stb. A jóllakott ember rózsa-' szinjien lát eget, földet, pénz-, nevelés-, ipar­és kereskedelmiügyeket. A gyomorban vannak az irigység, gyülöltség, kevélység s felfuvalko- dás indulatai. Ezen ok miatt irigyli az, kinek kissebb darab kenyere van, azt, ki nagyobb darab kenyérrel bir; s nézi le, ki nagyobb da­rab kenyérrel bir, azt, kinek kisebb vagy semmi kenyere nincs.} Egyik gyomor félti a másiktól a kenyerét, s lesznek halálos ellen­ségek. A szerelem fészke szinte a gyomor, nem csak azért, a mit a régi monda állít, hogy bot és kenyér hiányozván, nincs szerelem, ha­nem az öreg urak példája szerint is. Mikor már minden erényből és bűnből kiöregedtek, akkor is megmaradt a gyomorban egy bizony­talan lázongó indulat a 10-ik parancsolat ellen „ne kívánjad“ pedig már a virilisjog kihaló félen, hasztalan igyekezvén azt Handler Mór életre költeni. A jó szándokok, kegyes feltéte­lek helye szinte a gyomor. Szervezeti baja az a magyar gyomornak, hogy erőseu emészt. Satumus megemésztette a maga fiait is. Ily erős gyomra nincs a ma­gyarnak, mert ez fiaitól csak az örökséget emészti meg, de azért ez is erős, elég erős arra, hogy minden jó szándokot, kegyes felté­teleket, melyeknek fészke a gyomor, még to­jás korukban megemészszen, mielőtt azok bur­kaikból, mint a „tett*, a „cselekedet“ a „rauo- kásság“ élő, eleven, mozgó lényei, napfényre jöhetnének. Helytelen azon állítás, hogy a pokol fele­részben jó szándokkal van tele. Egy nemzet­ben sincs a világon annyi felhevülés, annyi s oly sokat ígérő szent lelkesedés, nagy tűzzel mindenbe kapás, semmit nem végzés, mint a magyarnál. De hát mit érnek az egetérő lel­kesedések ? A gyomorban fészkelvén, attól megemésztetnek. Ezen nagy ehetősége miatt, a gyomor pokolnak is neveztetik. Innen ma­gyarázható ki, hogy a nagy zajjal, garral meg­indított gazdasági egyesületek, népnevelési, or­vosi, papi, tanítói, ügyvédi és iparos-egylötek tojásai, élő eleven lényt elő nem állíthatnak, egy ideig tengődnek, s rövid idő alatt észre­vétlenül megsemmisülnek. Csak oly egyesületek állának fenn, me­lyek a gyomorra is illető tekintettel vannak, melyekben a szellemi élvezetek legfőbb s leg­fontosabb részét a közebédek képezik. A pol­gári s politikai élet-elvek, szintén a gyomor által találnak megoldást. Az emberben egy testrész sincs, melyben az alkotmányos érzet képviselve lenne, csak a gyomor. A politikai élet központja ez: a poli­tikai élét tengelye, mely körül a politikai el­vek s meggyőződések forognak. Az alkotmányos élet a népképviseleten alapszik. A nép képviselete a gyomort képviseli, mennyiben a népszavazatot uralja, s irá­nyozza. A nép választja a törvényhozókat, a né­pet a választásban a gyomor vezeti. A törvényhozásra három faktor vagy té­nyező kívántatik: a kortes, a szavazó, a kép­viselőjelölt. A kortes kettős gyomra, kettős üyelvü, kettős torkú polyp. Ez a jnépszavazat gócz pontja az alkotmányosság Liebig-féle hús kivonata, a 19-ik század törvény szelleme. Az „éljen“ alkotmányos concertben ő az elől éneklő visító hangjával uralkodik mindén hangok fe­lett. Meg „éljen“ kiált miüden szót, minden hangot, melyet jelöltje kiad, legyen az okos vagy. bolond beszéd. Éljen kiáltása oly hangos és visító, hogy ha mellette állsz, midőn kiált, ludbőrt kapsz, s azt hiszed, hogy bőrödet sás- sogatják. A két nyelv azért szükséges a kortesnek, hogy egyik nyelvével a maga jelöltjét dicsérje s magasztalja, a másikkal pedig az ellenjelöltet a mennyire lehet, becsületéből kiforgassa. Az alkotmányos élet egy küzdtér, hol a győzelemhez vezető legbiztosabb haditaktika feüénzókí a szavazást, noha már a jegyző­könyvben ez sem állt magában, mert a Vé- csey pártiak közül is szavaztak Vidliczkaira, s tartott a szavazás egészen 7a 6 óráig, mi­dőn az ellenzék 22 többségben lett a kormány­párt felett. , Ekkor elúökileg ki lett tűzve másfél óra a még netalán jelentkezők szavazására; az elnöki kijelentés után pár 'pérczczel megjélent egy kis csapat zöld tollal, s’l harsogó zaj, ék­telen lárma' között vonult be szavazni;. — mintegy 20-an lehettek, közöttük tejarczu gyermekek. Midőn ezek leszavaztak, nehánynyal előnyben volt a kormánypárt, azonban a mi embereink is jöttek lassanként, úgy hogy a győzelem folyvást kétes volt; — megjegy­zendő, hogy azon kis csapat zöld tollas között; mely utoljára jött be! szavazni, igen sokan voltak keményen megoktatva, arra,* hógy csbl- janak. A többek között iegy Dankó nevezetű Fazekasnak adta1 ki magát, s még miután rá­ismertek is, darab ideig konokul harczoít ál­neve mellett. Volt 4-^5 olyan, ki ifjú kora miatt még nem is bírt szavazati joggal, s aZ ott jélen voltak között a konűányjjSrt 'részé­ről, csak Dr Hfeumani volt, ki midőü szfetrfe- dőlyes páit hi vei erőszakosan ükttrták a joggal jjfjji bírónak jogát éktelen lármával érvénye­síteni, határozottan védte az igazságot. Persze, hogy a csalók hűvösre kerültek. Most kezdődött még csak a hadd el hadd Hat óra után mindkét párt roppant erélyt féjtétt ki 1 A kormánypárt részéről kocsik nyargalták bé a város utczáit. Össze szedet­ték a betegek, bénák és nyomorékok; de az éllénZékiék is bázról-házra futkostak, a hol még egy szavazó embert sejtettek, igy történt, hogy végre a kormánypártnak már egyetlen embere sem volt, azonban előnyben volt egygyel. Csak néhány] perez hiányzott már a hat órából, ekkor öt-hat kortes a kormánypárt ré­széről roppant zaj között vonszolta be Mészá­ros levélhordót szavazni. Megható . volt nézni ezen 48—49-iki hon­véd komoly, határozott arczát, midőn a sza­vazó küldöttség) előtt a kortesek „éljen Vé- csey“ éktelen kiáltozásai között megjelenve, látr&tt Máltá el :'éljen a f ü g g e t i e n p á r 11 Sljefa Vi d 1 i c zka y“ I Enpél nagyobb efőzést alig lehet gondolni,is I Hogy fenye­gették, hógy káromoltak e derék férfiút azért, mert meggyőződését merte követni, a szív mélyen elszorult a conuptio ily szembeszökő nyiMMlás'a féJeíiE. . j Két perez hiányzott már csak a zárórá­ból. A kormánypárt,1 ekkor e kortesével élén, zavart akart előidézni és beakart törni a sza­vazás helyére, azonban ezt a katonai erélyes beavatkozás megakadályozta — Megtörtént az is az utolsó perczekben, hogy a kormány­párt egyik ügyvéd főkortese, kétszer akart szavazni, szégyelje magát ő azért, melyért egy egyszerű polgárt bizonyosan a hűvösre tettek volna, i Midőn az elnök épen ki akarta jelenteni a zárórát, még egy szavazónk jött, igy az el­lenzék előnyben lett egygyel; ekkor a zár­óra eltelvén, elnök a városháza erkélyéről kijelenté a Szavazás berekesztését. A szavazatszedő küldöttség közül még ketten szavaztak az ellenzék részére; kevés idő múlva az elnök kijelenté a szavazás ered­ményét, mely szerint Vécsey Tamásra esett 366, Vidliczkayra 369 szavazat. Egy pillanat alatt eltűnt minden zöld- tallu, míg az ellenzék leírhatatlan lelkesedés­ben tört ki, sokan öröm könnyeket sírtak," mások ölelkeztek, vagy a zeneszó mellett örö­mükben tánczoltak. Most az ellenzék zászlókkal, riadó lelke­sedés és folytonos éljenzések közt indult be­láthatatlan menetben, megvinni most már elválasztott képviselőjének az örömhírt. Később az elnökség a város kocsiját az, hogy az ellenfélnek nem elvei támadandók meg, ellenérvekkel, mert úgy könnyen tért veszthetni; hanem a személyjellemből kivet- keztetés s gyanúsításokkal a mennyire lehet befeketitendő. A gorombaság az érvek legbiz­tosabban ható bombái. A kettős torok azért szükséges, hogy két ember helyett ihasson. A jó torok respectust ad, tisztelőket, barátok szerez, ellenséget porba sújt, dicsfénynyel övez, gradus ad majorem. A kortes egyik kezében ólmos botot, a másikban alkotmányos gulyáshust, bort, pálin­kát tart, mint a meggyőződés segédeszközeit, melyekben feküsznek az alkotmányos gyomor kézzel fogható érvei. Az alkotmányosság helye tehát elvitáz- hatlanul a gyomor; ha annak fészke az agy­ban lenne, miként volna lehetséges azt gulyáshus- sal, borral oda hajlítani kapaczitálni, hova a kortes akarja 2 Hát hathat a gulyáshus szaga az agyra? Nem. Mind a szagrt az orr, mind a gulyáshust a száj a gyomorba vezeti s nem az agyba, s vita felett áll a gyomor tulajdonjoga, az alkotmányossághoz. A gyomor tud, a gyo­mor képes ítélni a képviselőjelöltek képessége felett; nincs ahoz sem joga, sem képessége, sem az agynak, sem más testrésznek. A kortesnek különböző kijelentési foko­zatai vannak a szavazókra. Első fok a maga jelöltjének égig emelése, s az ellenjelölt bete- tovirozása. Második fok a gulyáshus, bor, pá­linka érvelése. Harmadik fok a tangens, az ólmos bot. Mint mondatik, a kortesek faja kiveszendő félben van. Ellene, mint az emberhússal keres­kedők faja ellen, az újabb időben statáriumot hirdettek. A hol megfoghatják, bőrüket kitö­mik s a múzeumba teszik. Ugyanazért hihető, hogy emberhús vásárlási, adás s vevési mes­terségüket, csak mint dugárusok fogják foly­tatni, mely körülmény még emelni fogja mes­terségük jövedelmét, lévén a dugáru mindég drágább, mint a szabad kereskedelmi czikk. A múlt időben a választás ideje előtt hetekkel, sőt hónapokkal, az éljen kiabálás éj­jel és nappal betöltötte a levegőt. A gyomor­ból, az alkotmányos szent lelkesedés tüzpirjá- ban égő, szivárványszínű arezokra kiült a je- lenneli megelégedés, s a jövő dicsfény ragyo­gása, mint korcsma ezégéren a mészszel mázolt üvegekben • a veres festékből mázolt bor, sok választókerületben annyira fokozódott az al­kotmányos érzet tüze, hogy az lángba borított minden józan higgadtságot,, patakokban folyt a vér, több ember élet esett áldozatul, a szenvedéíylyé fokozódott alkotmányos érze­teknek. Dharádzs. (Folytatjuk.) Nyíregyháza, jul. 12. 1875. Nem állhatjuk meg, hogy tollat ne emel­jünk ez úttal is, mint máskor is tenni szoktuk, az igazság érdekében. A „Sz. L.“ már hetek óta szórja minden alapot nélkülöző vádjait, országos képviselőnk Vidliczkay József ellen, kinek jeles tehetségé­ről, rendithetlen hazafiságáról és arról, hogy városunk ügyeit, mint ennek egyik leghívebb polgárai közül egy, szivén viseli, — minden elfogulatlan lelkiismerete szerint meg van győ­ződve pártkülönbség, nélkül. Több ízben tiltakoztunk már az efféle veszedelmes izgatások és rágalmak ellen: —■ szükségessé tette azonban épen a „Sz. L.“-ban megjelent újabb rágalom, hogy az átalánosság- ban hangoztatott rágalmak ellenében megdönt­hetetlen tényekre hivatkozzunk. Vidliczkay József, minden időben, miótar a kölcsön czélbavétetett, bár ezzel meg se volt bízva, mindent elkövetett annak előnyös kieszközlése czéljából, mit igazol az általunk szemmel látott több rendbeli levél, melyet te­kintélyes és illetékes helyekről kapott Vidlicz­kay József ur, a kölcsön tárgyában.' E levelek egyezőleg azt igazolják, hogy a város kölcsönt kap, csak kellő biztosíték mu- tattassék ki. Különösen a legutóbbi, az osztrák földhitelintézettől kapott levele nyíltan iga­zolja, hogy a városnak sietni kell a telek­küldte a képviselő űrért, hogy mandátumát átvegye. A képviselő ur megjelenvén, a városháza erkélyére lépett, honnan a, párt lelkesült éljenei között, választóihoz remek beszédet tartott. Talán mondanunk sem kell, hogy a nagy erőfeszítéssel kivívott győzelmet lakoma követte. A választók egy része Vidliczkay ur házánál, más része a csizmadiaszinben mula­tott, a legszebb rendben, nem bántva és nem sértve másokat. A 8-iki ünnepélyes örömnek még 9-ikén sem volt vége, az ellenzéki polgárok a Sós­tóra mentek délután, s 10 óráig ott kitűnő örömmel mulattak Pesti vendégeink, kik a nagy nap küz­delmeiben és örömében mint egy lelkűnkhöz forrtak, f. hó 11-kén vettek búcsút tőlünk, hagyván magok után kedves emléket, s elvi­vén magokkal^ áldás kívánságunkat, rokon- szenvünket s őszinte szeretetünket. Éljenek sokáig I s legyenek a nemzet­nek és hazának továbbra is ragyogó fény­icsillagai ! Kallós,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom