Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-03 / 1. szám

Nyíregyháza, január 3. 1. szám. IV. évfolyam. 1875 1 uü ■& Előfizetési órait : ■ Hirdetési dijak t Minden 4 hu&boa petit-sor emierl hir­Egész évre Fél évre Negyed évre I Szerkesztői ,rod*J ,ll0T.tvik&*"nd«k! ,4..4t rtr*y«4 küldemények inu.eno Rf, Irlkenzi Ink A kí.lr.tok nem adntnmk Tiun. Kindó-blrnlnl, i-j .. előfizetési pénnk, a lapba .«int Urdét“ek é. feI.zfilarali.ot küldendők: favuln k#iiytÍCTf«k«léM, vífrorfwii «bejár»» elnft ajtu balra. ■ 1*1 1 Vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. £3 dőlésnél 4 kr., tttbbMÖrinéí 4 kr. I Terjedelmei hirdetések tttbbazörl beik­ül tartása, kedvezőbb ftíltételek alatt ®az- * közöUiotö. Minden egye* beiktatás után kincstár- illeték 30 kr. A nyilt-térben minden bárom hasábot . . garmond-sor dija 30 kr. f * Az előfizetők, a hirdetések meg- I * szabásánál, 20*/g-nyi kedvezmény­ben részesülnek. K_iadó-tulajdoiios ILLINCZ OYULA. Kiadói szó a „Szabolcs“ előfizetőihez. Alulírott folyó 1875-ik évre a „Sza­bolcs“ kiadását elvállaltam. Részemről, midőn e vállalatot át­veszem, felgondolom nyommasztó viszo­nyainkat, valamint azt is, hogy városunk­ban csak heti közlöny 3 létezik, mind a mellett, ha tekintek a munkaerőkre, melyek e lap körül csoportosultak, ha elfogulatlanul Ítélve belátom azt, hogy e lap volt az a múlt évben is, mely a me­gyei érdeket lehetőleg szem előtt tartani igyekezett, minden reményem van az iránt, hegy ha ennek utána is tisztán humanisticus czélokért munkál, nem csak megálland, de a megye és város t. kö­zönsége által hova inkább felkaroltatván, egy minden érdekeket felölelő heti vidéki közlönynyé növi ki magát. Lapunkmint a t. közönség látja, régi alakjában jelenik meg, előfizetési dijaink is maradnak az eddigiek. Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Évnegyedre 1 „ A mi a lap külalakját, a rendet és pontosságot illeti,mindentelkövetek, hogy a t. közönség igényei kielégítve legyenek. Az előfizetési dijak, minden a lap anyagi érdekeit c élzó levelezések könyv- kereskedésembe (városháza épület, főbe­járás balra első ajtó) küldendők. A hirdetések a lehető olcsó áron vétetnek fel, mint lapunk czimén az illető helyen olvasni lehet. A t. közönség becses pártfogását kérve, maradtam Nyíregyházán Jan. 1. 1875. Illincz Gyula, a „Szabolcs" kiadója. A tisztelt előfizetőkhöz! A fentebbiekből láthatja a t. ez. ol­vasó közönség, hogy lapunk életében lényeges változás jött létre. A „Szabolcsi lap-kiadó társulat“ a kitűzött napra össze nem gyűlvén, annyi­val is inkább feloszlottnak tekinthető, mivel a lap fenntartása érdekében nem nyilatkozott; miután pedig több oldalról felszólittattunk, hogy a „ Szabolcs “-ot tovább is fenntartsuk: mint látja a t. ol­vasó közönség uj kiadó mellet azt ez év­ben is megindítottuk. Illincz Gyula ismert neve elég kezes­ség lehet a közönség előtt a lap anyagi oldalát illetőleg, rendszeretete s pontos­sága hitünk szerint minden igényeket ki fog elégíteni. Szerkesztőül ez évben is megmaradt alulírott, de csak azért, hogy rövid időn talán buzgóbb, avatottabb kezeknek ad­hassa azt át. Az elmúlt évben csekély személyem annyi megtámadtatásoknak volt kitétetve, hogy valóban elbiztám volna magamat, ha nem érzeném igény­telenségemet. Elhatároztam tehát, hogy csak addig állok e lap élén mint szerkesztő, míg más nem léphet nyoma­imba, ki a közönség igényeinek, legalább ügy mint én, megfelelni igyekezzék. Ez uj évben midőn először szólok a közönséghez, nem tehetem azt a nélkül, hogy a múlt év gyötrelmeit ellenségeim­nek megbocsátva „egyetértés“-re ne hív­jam fel e város polgárait. Hazánk bonyo­lult viszonyain sem uj adótörvényjavas­lat, sem semmi inás nem segíthet, csak az erélyes összetartás és nemes önfeláldozás. — Én örömest áldozom fel a személyes funbitiót, s nyújtok barátságos békejobbot mindazoknak, kik a jót velem együtt iga­zán s önzetlenül munkálni akarják. Lapunk ez évben is megtartja múlt évi irányát. Kizárva a politikát határo­zottan a megyei, társadalmi, népnevelési érdekekre fektetendi a fősulyt. Megrovunk komoly férfias, de nem gyűlölködő ban­kon minden visszaélést. Minden szemé- yeskedést kizárunk lapunkból, mely czélboz nem vezet. Eszméket, mozzanato­dat személyes tekinteteken felülemel­kedve, magasabb szempontból veszünk megvitatás alá. Munkatársak nem csak az eddigiek maradnak, hanem újakat is volt szeren­csénk megnyerni. Igyekezni fogunk, hogy a lap változatosságban, tartalomban mind­inkább bővüljön. Hireinket első forrásból merítjük ezutánra is. A tárczára nagy gondot s figyelmet fordítunk; a szép- irodalmi résznek betöltésére nézve is­mert tehetségekről gondoskodtunk. Reméljük, hogy önzetlen igyekeze­tünket a nagy közönség méltányolva segédkezet mujt nekünk pártolása által ahoz, hogy lapunkat általános ’érdekűvé emelhessük. A t. ez. közönség pártfogását ki­kérve maradtam Nyíregyházán, Jan. 1. 1875. Lukács Ödön, szerkesztő. Uj évi üdvözlet. 1875. Fogadja a t. ez. olvasókönzönség szi­ves uj évi üdvözletünket, — midőn ez évben is ezennel bemutatjuk magunkat. Törekvésünk és irányunk a t. ez. közönség előtt ismeretes. Zászlónkra a józan szabadelvüség, felvi­lágosodás, személyesrokon- vagy ellenszenven felülemelke­dett bumanismus van felirva; tulajdonképen ez utóbbi a nap, mely éltet és vezérel bennünket, melyhez mint köz­ponthoz tartoznak minden ide vágó esz­mék, mint mellékbolygók; — ha lehet igy kifejezni magunkat. Ki ezen magasztos eszmék előtt szi- vesen nem nyitja ki ajtaját: az nyilván azon táborhoz tartozik, melynek szórna légió korunkban, melynek jelszava : én, s törekvése élni a földnek és a jelennek, nem törődni, nem áldozni semmit a jövő­ért, magasabb eszmékért. Ki ezen magasztos eszmék előtt ki nem tálja ajtaját: az azon táborhoz tar­tozik, mely előtt nincs értelme, sulyja e magasztos szónak: „haza“; mely úgy fogja fel a nemzeti hazai élet eszméjét, mintha semmi egyéb nem lenne az, mint merőben kereskedők társulata, hol az áldozatok nagyságát rendesen a siker anyagi becsétől kellene feltéte­lezni. Kik lényegesen különböznek azon nemzetektől, melyek magasabb törekvé­seik által keresték a múlandóság tünemé­nyei között a halhatatlanságot, és megta­lálták azt, mert szólnak az utókorhoz magasztos példáik által, mint az egypto- miak, görögök, amazok ezredekkel daczoló gáláik, ezek önzetlen hazafiságuk és a szellem ereje által. — Az önző nemzetek pedig éltek maguknak s „receperunt mercedem“ Lamartine szavaiként. S végre ki ezen nagy eszmék elő elzárja ajtaját, annak mi sem köszönünk szívesen, s nem ohajtozunk pártfogásuk után. — Ám a jók, a nemesszivüek fogadják még egyszer „boldog uj évi kivánatun­kat! Engedje a népek Istene, hogy ez év úgy a polgárokra, mint a hazára nézve legyen a boldogság, bőség esztendeje a hé t szűk esztendő után! „Isten áld meg a magyart Hozz rá vig esztendőt Megbünbödte már e nép A múltat, jövendőt. “ Cs. i. A Tiszavölgy öntözéséhez. A „Földmivelési Érdekeink" 53-ik szá­mában Kenessey Kálmán ur lelkes felszólalása, a Tiszavölgy öntözése ügyében, azt hiszem, ezen aszályos Yidék gazdaköreiben, mint oly kezdeményezés, a melynek helyes és gyors ke­resztülvitelétől függne nagyrészben álU mi és magán szebb jövőnic minden reménye, élénk viszhangra fog találni: látszik is már, mert ugyan e lapok 57-ik sz. Timáry Béla ur fel­szólalása, valamint Melczer Gyula ur nagyon alapos megjegjegyzései e tárgyban teljesen figyelemre méltók. (Közöltük mindegyiket Szerk.) Azon szomorú tény, hogy magyar társa­dalmunk, minden mástól eltekintve, kiváló fi­gyelmét a politikai sikamlós pályára terelte nem mindig nemes ambitióból, de más prak­tikusabb czélok elérése végett is, keserű gyü­mölcsöket termett. — Exempla trahunt! a ha­talmasok dicskörében sütkörézök gyors vagyo- nodása társadalmunk morális. alapját, a reális tevékenység iránti tiszteletet ingatta meg. Hét éve annak, hogy, habár szűk ijozák- tok között, de visszanyertük önrendelkezés or- gunkat. Mit láttunk eszközölve ez alatt? Álla­mot képzelni okszerű földmivelés nélkül nem lehet. Ez alapra lett-e épitve valami? A száz és száz milliónyi kölcsönökből ljutott-e egy ga­ras is a földmivelés okszerű, praktikus eme­lésére? Ha csak a helytelen irányú legtöbb helyen sáros télben megközélithetlen méreg­drága vasutakat ilyennek nem vesztsük, külön­ben is ezen vasutak közgazdászai befolyását a földmivelésre avatottabb tollak is saját érté­kökre szállították le és igy többet erről mon­dani nem is fogok. A közvélemény már az első saját állami budgetünk ügyes számcsoportositásával a he­lyett, hogy követeléseiben az állam iránt mér­sékletre intetett volna — félre lett vezetve, különben is keleti vérmérsékletünkből folyó heves képzelődésben is ringattuk magunkat. — Akkori nagyhírű pénzügyminiszterünk hitele megingathatlannak látszott, azonban az álom elfoszlott és ébredésünk milyen keserű 1 A tavalyi kényszerkölcsönvita alkalmával egy pénzügyi téren tekintélynek látszó képvi­selő, Kerkápoly Károly akkori pénzügyminisz­ternek a rósz termésekkel való mentegetődzé- »eire, gúnyosan jegyezte meg, hogy olyan ál­lamnak el kell pusztulnia, a melynek pénz­ügyminisztere az esőt és rozsdát is számba veszi. A következmények Kerkápoly urat iga­zolták, nagyban és egészben igazat mondott, olyan államban, a mely kiválólag földmivelő, nemcsak nagyon sok, de minden az eső és rozsdától függ. Jó termésekkel vasúti konzor­ciumok is könnyebben alakíthatók. Krach sem fenyegethet oly könnyen. Kenessey Kálmán ur hazafias, időszerű fel­szólalását a Tiszavölgy öntözése tárgyában én is, mint kis birtokosa e völgynek, örömmel üd­vözlöm, fogadja teljes elismerésemet, ebből folyólag nem is hallgathatom el, saját szomorú ti pasztalásból merített azon erős meggyőződé­semet, hogy Magyarország létele függ ez eszme keresztülvitelétől, evvel késni nem szabad; de hol vannak hozzá az eszközök? Tizenöt éves gazdálkodásom alatt, jó évünk csak öt volt, hová vezet ez? Azon 1316 négyszög mértföl­dön, a mely a nagy alföldet az állítólagos ma­gyar Kanaant képezi, u hány gazda van; aki ue ezt mondaná? Ugyanakkor, a midőn erős meggyőződé­semet kifejezem, hogy a Tiszavölgy irrigációja helyes keresztülvitelével lehet csak egyedül mérsékelni, rendkívül száraz tulságokban csa­pongó kontinentális elírnánk vészes hatását, és állami existeociánkat ez irányban biztosítani, igazat kell adnom Melczer Gyula urnák, oly nagy munka ez, a melynek eszközlésére, az adott viszonyok között a szomorú előzmények folytán teljesén megingatott tiszavölgyi bir­tokosság egyedül képtelen. — A helytelen irányú, és a mint Melczer Gyula ur magát ki fejezi: nagy szabású politika üzése mellett tel­jes lehetetlen is. Azért uraim a kormányon és képviselői padokon: szakítsanak a múlt és jelen iránynyal I vállvetetten működjenek közre egy helyesebb, takarékosab politika behozata­lára, szakítsanak ezen minden bizalmat meg- lölő pártpolitikai experimentumokkal, és a ország első kívánalmainak kielégítésére, exis- tenciánk biztosítására nyújtsanak kezet. Helye­sebb rendszeren épült kormányzat mellett fel­éled azon bizalom, a mely a közügyek iránti érdeklődés alapköve. Szakítsanak közgazdászati politikánkban a kommerciális iránynyal. Győz­zék meg az állam polgárait arról, hogy állami szükségleteiknél az egyensúly végleges helyre­állítása önöknek komoly törekvése, ez esetben az újabban követelendő adók ellenében is csil­lapulni fog az ellenszenv, minden hazafi tudni fogja méltányolni az áldozatok czélját 8 nem fogja adóban fizetett filléreit Danaidak hordója töltögetésének nézni. Végre oldozzák fel azon minden egészsé­ges, biztos forgalmat akadályozó bilincset, a me­lyek egy független jegybank nem létében, örökké idegen szeszélyektől teszik íüggővé anyagi lé­tünket. A modern államok nagy vívmányai a hi­tel eredményei. Mit tettek önök e tekintetben ? ma az állam maga 12°/0os kölcsönökön tengő­dik, milyen hitelre számíthat ily körülmények között az egyes gazda ? ha az állam maga uzso­rát fizet. Az önsegély, egyéni tevékenység mara­dandó áldásos müveket nem alkothat ott, a hol minden egyesnek a figyelme a politikára terel- tetik, a hol ennek folytán a társadalmi ténye­zők öszhangzó működése megzavartatik és a hol a tevékenység védelemben nem részesül. Mily egyoldalú, mennyire ki nem elégitők az árvizek szabályozása végett emelt védmü- vek, mutatták az elmúlt évek alatt a belvizek iszonyú pusztításai; — egy száraz év mégis feledésbe temette illetékes körökben is e ka- tastropha ismétlődhetését. Ki hajlandó ily kö­rülmények között a társadalmi téren való agi- tatióra? de ki is fog hallgatni ily agitatióra? Kenessey Kálmán ur híven tett elege polgári kötelmeinek, a midőn nagy horderejű indítványával a Tiszavölgy birtokosait az öntö­zés mentő eszközének létesítésére hitta fel. Igenis lehet, kell is eszközölni, mihamarább, hogy a végpusztulástól megmentsük magánkat. Államháztartásunk gyökeres átalakításával alól- ról felfelé és viszont bizalmat kell teremteni, a mely egyedüli táplálója a hitelnek és ezt csakis egy erélyes bölcs takarékos politikai irány eszközölheti. Minden egyes sietni fog ak­kor az ügynek szolgálatát felajánlani. (Földmi- velési Érdekeink.) Kormoss Ödön. KÖZÜCYEK. Hírek a megye közigazgatási központjából. Az országgyűlési képviselőválasztás! köz­ponti bizottság, múlt év deczc-mber 28 kán tartotta első gyűlését, mely alkalommal a jelen volt tagok a törvénykivánta esküt le­tevőn, mindenekelőtt a választók összeírását eszközlendő küldöttségek meg dakitását vette tárgyalás alá, s következő megállapodásra jutott: I. A nyírbátori választókerület 1 ső összeirási szakaszában a küldöttség tagjai lesznek: Zoltán János elnöklete alatt, Hunyadi Ferencz, Propper Lipót és Nemes Gyula póttag. A 2 ik szakaszban: Baksay István el­nöklete alatt Erős Kálmán, Tessinszki Ede és Péchy Kálmán póttag. A 3 ik szakaszban: Okoliceányi Lajos elnök, Bodor Károly ifj. Szegedy István és Új­lak y György póttag. II. A t.-löki választókerületben Az 1-ső szakaszban: Nagy Ádám elnök, Borim Lajos, Jakabfalvy László és Zoltán István póttag. A 2-ik szakaszban : Szomjas Károly el­nök, Oláh Bála, Weinberger Mór és Szabó Ambrusa póttag. A 3 ik szakaszban: Bekény Péter elnök, Horváth Ferencz, Ragályi Gedeon és Törös Ferencz póttag. III. A bogdányi választókerületben 1. A felső szakaszban: Vidovics Antal elnök, Kiár Dávid, Gergelyfíy Mihály és Zoltán Imre póttag. 2. A középső szakaszban: Borbély Gáspár elnök, Propper, Sámuel, Kornizs József és MezŐ88y Gusztáv póttag. 3. Az alsó szakaszban: Szikszay Pál el­nök, Héczey László, Frankel Sámuel és Zsoldos Pál póttag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom