Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-03 / 1. szám
Nyíregyháza, január 3. 1. szám. IV. évfolyam. 1875 1 uü ■& Előfizetési órait : ■ Hirdetési dijak t Minden 4 hu&boa petit-sor emierl hirEgész évre Fél évre Negyed évre I Szerkesztői ,rod*J ,ll0T.tvik&*"nd«k! ,4..4t rtr*y«4 küldemények inu.eno Rf, Irlkenzi Ink A kí.lr.tok nem adntnmk Tiun. Kindó-blrnlnl, i-j .. előfizetési pénnk, a lapba .«int Urdét“ek é. feI.zfilarali.ot küldendők: favuln k#iiytÍCTf«k«léM, vífrorfwii «bejár»» elnft ajtu balra. ■ 1*1 1 Vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. £3 dőlésnél 4 kr., tttbbMÖrinéí 4 kr. I Terjedelmei hirdetések tttbbazörl beikül tartása, kedvezőbb ftíltételek alatt ®az- * közöUiotö. Minden egye* beiktatás után kincstár- illeték 30 kr. A nyilt-térben minden bárom hasábot . . garmond-sor dija 30 kr. f * Az előfizetők, a hirdetések meg- I * szabásánál, 20*/g-nyi kedvezményben részesülnek. K_iadó-tulajdoiios ILLINCZ OYULA. Kiadói szó a „Szabolcs“ előfizetőihez. Alulírott folyó 1875-ik évre a „Szabolcs“ kiadását elvállaltam. Részemről, midőn e vállalatot átveszem, felgondolom nyommasztó viszonyainkat, valamint azt is, hogy városunkban csak heti közlöny 3 létezik, mind a mellett, ha tekintek a munkaerőkre, melyek e lap körül csoportosultak, ha elfogulatlanul Ítélve belátom azt, hogy e lap volt az a múlt évben is, mely a megyei érdeket lehetőleg szem előtt tartani igyekezett, minden reményem van az iránt, hegy ha ennek utána is tisztán humanisticus czélokért munkál, nem csak megálland, de a megye és város t. közönsége által hova inkább felkaroltatván, egy minden érdekeket felölelő heti vidéki közlönynyé növi ki magát. Lapunkmint a t. közönség látja, régi alakjában jelenik meg, előfizetési dijaink is maradnak az eddigiek. Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Évnegyedre 1 „ A mi a lap külalakját, a rendet és pontosságot illeti,mindentelkövetek, hogy a t. közönség igényei kielégítve legyenek. Az előfizetési dijak, minden a lap anyagi érdekeit c élzó levelezések könyv- kereskedésembe (városháza épület, főbejárás balra első ajtó) küldendők. A hirdetések a lehető olcsó áron vétetnek fel, mint lapunk czimén az illető helyen olvasni lehet. A t. közönség becses pártfogását kérve, maradtam Nyíregyházán Jan. 1. 1875. Illincz Gyula, a „Szabolcs" kiadója. A tisztelt előfizetőkhöz! A fentebbiekből láthatja a t. ez. olvasó közönség, hogy lapunk életében lényeges változás jött létre. A „Szabolcsi lap-kiadó társulat“ a kitűzött napra össze nem gyűlvén, annyival is inkább feloszlottnak tekinthető, mivel a lap fenntartása érdekében nem nyilatkozott; miután pedig több oldalról felszólittattunk, hogy a „ Szabolcs “-ot tovább is fenntartsuk: mint látja a t. olvasó közönség uj kiadó mellet azt ez évben is megindítottuk. Illincz Gyula ismert neve elég kezesség lehet a közönség előtt a lap anyagi oldalát illetőleg, rendszeretete s pontossága hitünk szerint minden igényeket ki fog elégíteni. Szerkesztőül ez évben is megmaradt alulírott, de csak azért, hogy rövid időn talán buzgóbb, avatottabb kezeknek adhassa azt át. Az elmúlt évben csekély személyem annyi megtámadtatásoknak volt kitétetve, hogy valóban elbiztám volna magamat, ha nem érzeném igénytelenségemet. Elhatároztam tehát, hogy csak addig állok e lap élén mint szerkesztő, míg más nem léphet nyomaimba, ki a közönség igényeinek, legalább ügy mint én, megfelelni igyekezzék. Ez uj évben midőn először szólok a közönséghez, nem tehetem azt a nélkül, hogy a múlt év gyötrelmeit ellenségeimnek megbocsátva „egyetértés“-re ne hívjam fel e város polgárait. Hazánk bonyolult viszonyain sem uj adótörvényjavaslat, sem semmi inás nem segíthet, csak az erélyes összetartás és nemes önfeláldozás. — Én örömest áldozom fel a személyes funbitiót, s nyújtok barátságos békejobbot mindazoknak, kik a jót velem együtt igazán s önzetlenül munkálni akarják. Lapunk ez évben is megtartja múlt évi irányát. Kizárva a politikát határozottan a megyei, társadalmi, népnevelési érdekekre fektetendi a fősulyt. Megrovunk komoly férfias, de nem gyűlölködő bankon minden visszaélést. Minden szemé- yeskedést kizárunk lapunkból, mely czélboz nem vezet. Eszméket, mozzanatodat személyes tekinteteken felülemelkedve, magasabb szempontból veszünk megvitatás alá. Munkatársak nem csak az eddigiek maradnak, hanem újakat is volt szerencsénk megnyerni. Igyekezni fogunk, hogy a lap változatosságban, tartalomban mindinkább bővüljön. Hireinket első forrásból merítjük ezutánra is. A tárczára nagy gondot s figyelmet fordítunk; a szép- irodalmi résznek betöltésére nézve ismert tehetségekről gondoskodtunk. Reméljük, hogy önzetlen igyekezetünket a nagy közönség méltányolva segédkezet mujt nekünk pártolása által ahoz, hogy lapunkat általános ’érdekűvé emelhessük. A t. ez. közönség pártfogását kikérve maradtam Nyíregyházán, Jan. 1. 1875. Lukács Ödön, szerkesztő. Uj évi üdvözlet. 1875. Fogadja a t. ez. olvasókönzönség szives uj évi üdvözletünket, — midőn ez évben is ezennel bemutatjuk magunkat. Törekvésünk és irányunk a t. ez. közönség előtt ismeretes. Zászlónkra a józan szabadelvüség, felvilágosodás, személyesrokon- vagy ellenszenven felülemelkedett bumanismus van felirva; tulajdonképen ez utóbbi a nap, mely éltet és vezérel bennünket, melyhez mint központhoz tartoznak minden ide vágó eszmék, mint mellékbolygók; — ha lehet igy kifejezni magunkat. Ki ezen magasztos eszmék előtt szi- vesen nem nyitja ki ajtaját: az nyilván azon táborhoz tartozik, melynek szórna légió korunkban, melynek jelszava : én, s törekvése élni a földnek és a jelennek, nem törődni, nem áldozni semmit a jövőért, magasabb eszmékért. Ki ezen magasztos eszmék előtt ki nem tálja ajtaját: az azon táborhoz tartozik, mely előtt nincs értelme, sulyja e magasztos szónak: „haza“; mely úgy fogja fel a nemzeti hazai élet eszméjét, mintha semmi egyéb nem lenne az, mint merőben kereskedők társulata, hol az áldozatok nagyságát rendesen a siker anyagi becsétől kellene feltételezni. Kik lényegesen különböznek azon nemzetektől, melyek magasabb törekvéseik által keresték a múlandóság tüneményei között a halhatatlanságot, és megtalálták azt, mert szólnak az utókorhoz magasztos példáik által, mint az egypto- miak, görögök, amazok ezredekkel daczoló gáláik, ezek önzetlen hazafiságuk és a szellem ereje által. — Az önző nemzetek pedig éltek maguknak s „receperunt mercedem“ Lamartine szavaiként. S végre ki ezen nagy eszmék elő elzárja ajtaját, annak mi sem köszönünk szívesen, s nem ohajtozunk pártfogásuk után. — Ám a jók, a nemesszivüek fogadják még egyszer „boldog uj évi kivánatunkat! Engedje a népek Istene, hogy ez év úgy a polgárokra, mint a hazára nézve legyen a boldogság, bőség esztendeje a hé t szűk esztendő után! „Isten áld meg a magyart Hozz rá vig esztendőt Megbünbödte már e nép A múltat, jövendőt. “ Cs. i. A Tiszavölgy öntözéséhez. A „Földmivelési Érdekeink" 53-ik számában Kenessey Kálmán ur lelkes felszólalása, a Tiszavölgy öntözése ügyében, azt hiszem, ezen aszályos Yidék gazdaköreiben, mint oly kezdeményezés, a melynek helyes és gyors keresztülvitelétől függne nagyrészben álU mi és magán szebb jövőnic minden reménye, élénk viszhangra fog találni: látszik is már, mert ugyan e lapok 57-ik sz. Timáry Béla ur felszólalása, valamint Melczer Gyula ur nagyon alapos megjegjegyzései e tárgyban teljesen figyelemre méltók. (Közöltük mindegyiket Szerk.) Azon szomorú tény, hogy magyar társadalmunk, minden mástól eltekintve, kiváló figyelmét a politikai sikamlós pályára terelte nem mindig nemes ambitióból, de más praktikusabb czélok elérése végett is, keserű gyümölcsöket termett. — Exempla trahunt! a hatalmasok dicskörében sütkörézök gyors vagyo- nodása társadalmunk morális. alapját, a reális tevékenység iránti tiszteletet ingatta meg. Hét éve annak, hogy, habár szűk ijozák- tok között, de visszanyertük önrendelkezés or- gunkat. Mit láttunk eszközölve ez alatt? Államot képzelni okszerű földmivelés nélkül nem lehet. Ez alapra lett-e épitve valami? A száz és száz milliónyi kölcsönökből ljutott-e egy garas is a földmivelés okszerű, praktikus emelésére? Ha csak a helytelen irányú legtöbb helyen sáros télben megközélithetlen méregdrága vasutakat ilyennek nem vesztsük, különben is ezen vasutak közgazdászai befolyását a földmivelésre avatottabb tollak is saját értékökre szállították le és igy többet erről mondani nem is fogok. A közvélemény már az első saját állami budgetünk ügyes számcsoportositásával a helyett, hogy követeléseiben az állam iránt mérsékletre intetett volna — félre lett vezetve, különben is keleti vérmérsékletünkből folyó heves képzelődésben is ringattuk magunkat. — Akkori nagyhírű pénzügyminiszterünk hitele megingathatlannak látszott, azonban az álom elfoszlott és ébredésünk milyen keserű 1 A tavalyi kényszerkölcsönvita alkalmával egy pénzügyi téren tekintélynek látszó képviselő, Kerkápoly Károly akkori pénzügyminiszternek a rósz termésekkel való mentegetődzé- »eire, gúnyosan jegyezte meg, hogy olyan államnak el kell pusztulnia, a melynek pénzügyminisztere az esőt és rozsdát is számba veszi. A következmények Kerkápoly urat igazolták, nagyban és egészben igazat mondott, olyan államban, a mely kiválólag földmivelő, nemcsak nagyon sok, de minden az eső és rozsdától függ. Jó termésekkel vasúti konzorciumok is könnyebben alakíthatók. Krach sem fenyegethet oly könnyen. Kenessey Kálmán ur hazafias, időszerű felszólalását a Tiszavölgy öntözése tárgyában én is, mint kis birtokosa e völgynek, örömmel üdvözlöm, fogadja teljes elismerésemet, ebből folyólag nem is hallgathatom el, saját szomorú ti pasztalásból merített azon erős meggyőződésemet, hogy Magyarország létele függ ez eszme keresztülvitelétől, evvel késni nem szabad; de hol vannak hozzá az eszközök? Tizenöt éves gazdálkodásom alatt, jó évünk csak öt volt, hová vezet ez? Azon 1316 négyszög mértföldön, a mely a nagy alföldet az állítólagos magyar Kanaant képezi, u hány gazda van; aki ue ezt mondaná? Ugyanakkor, a midőn erős meggyőződésemet kifejezem, hogy a Tiszavölgy irrigációja helyes keresztülvitelével lehet csak egyedül mérsékelni, rendkívül száraz tulságokban csapongó kontinentális elírnánk vészes hatását, és állami existeociánkat ez irányban biztosítani, igazat kell adnom Melczer Gyula urnák, oly nagy munka ez, a melynek eszközlésére, az adott viszonyok között a szomorú előzmények folytán teljesén megingatott tiszavölgyi birtokosság egyedül képtelen. — A helytelen irányú, és a mint Melczer Gyula ur magát ki fejezi: nagy szabású politika üzése mellett teljes lehetetlen is. Azért uraim a kormányon és képviselői padokon: szakítsanak a múlt és jelen iránynyal I vállvetetten működjenek közre egy helyesebb, takarékosab politika behozatalára, szakítsanak ezen minden bizalmat meg- lölő pártpolitikai experimentumokkal, és a ország első kívánalmainak kielégítésére, exis- tenciánk biztosítására nyújtsanak kezet. Helyesebb rendszeren épült kormányzat mellett feléled azon bizalom, a mely a közügyek iránti érdeklődés alapköve. Szakítsanak közgazdászati politikánkban a kommerciális iránynyal. Győzzék meg az állam polgárait arról, hogy állami szükségleteiknél az egyensúly végleges helyreállítása önöknek komoly törekvése, ez esetben az újabban követelendő adók ellenében is csillapulni fog az ellenszenv, minden hazafi tudni fogja méltányolni az áldozatok czélját 8 nem fogja adóban fizetett filléreit Danaidak hordója töltögetésének nézni. Végre oldozzák fel azon minden egészséges, biztos forgalmat akadályozó bilincset, a melyek egy független jegybank nem létében, örökké idegen szeszélyektől teszik íüggővé anyagi létünket. A modern államok nagy vívmányai a hitel eredményei. Mit tettek önök e tekintetben ? ma az állam maga 12°/0os kölcsönökön tengődik, milyen hitelre számíthat ily körülmények között az egyes gazda ? ha az állam maga uzsorát fizet. Az önsegély, egyéni tevékenység maradandó áldásos müveket nem alkothat ott, a hol minden egyesnek a figyelme a politikára terel- tetik, a hol ennek folytán a társadalmi tényezők öszhangzó működése megzavartatik és a hol a tevékenység védelemben nem részesül. Mily egyoldalú, mennyire ki nem elégitők az árvizek szabályozása végett emelt védmü- vek, mutatták az elmúlt évek alatt a belvizek iszonyú pusztításai; — egy száraz év mégis feledésbe temette illetékes körökben is e ka- tastropha ismétlődhetését. Ki hajlandó ily körülmények között a társadalmi téren való agi- tatióra? de ki is fog hallgatni ily agitatióra? Kenessey Kálmán ur híven tett elege polgári kötelmeinek, a midőn nagy horderejű indítványával a Tiszavölgy birtokosait az öntözés mentő eszközének létesítésére hitta fel. Igenis lehet, kell is eszközölni, mihamarább, hogy a végpusztulástól megmentsük magánkat. Államháztartásunk gyökeres átalakításával alól- ról felfelé és viszont bizalmat kell teremteni, a mely egyedüli táplálója a hitelnek és ezt csakis egy erélyes bölcs takarékos politikai irány eszközölheti. Minden egyes sietni fog akkor az ügynek szolgálatát felajánlani. (Földmi- velési Érdekeink.) Kormoss Ödön. KÖZÜCYEK. Hírek a megye közigazgatási központjából. Az országgyűlési képviselőválasztás! központi bizottság, múlt év deczc-mber 28 kán tartotta első gyűlését, mely alkalommal a jelen volt tagok a törvénykivánta esküt letevőn, mindenekelőtt a választók összeírását eszközlendő küldöttségek meg dakitását vette tárgyalás alá, s következő megállapodásra jutott: I. A nyírbátori választókerület 1 ső összeirási szakaszában a küldöttség tagjai lesznek: Zoltán János elnöklete alatt, Hunyadi Ferencz, Propper Lipót és Nemes Gyula póttag. A 2 ik szakaszban: Baksay István elnöklete alatt Erős Kálmán, Tessinszki Ede és Péchy Kálmán póttag. A 3 ik szakaszban: Okoliceányi Lajos elnök, Bodor Károly ifj. Szegedy István és Újlak y György póttag. II. A t.-löki választókerületben Az 1-ső szakaszban: Nagy Ádám elnök, Borim Lajos, Jakabfalvy László és Zoltán István póttag. A 2-ik szakaszban : Szomjas Károly elnök, Oláh Bála, Weinberger Mór és Szabó Ambrusa póttag. A 3 ik szakaszban: Bekény Péter elnök, Horváth Ferencz, Ragályi Gedeon és Törös Ferencz póttag. III. A bogdányi választókerületben 1. A felső szakaszban: Vidovics Antal elnök, Kiár Dávid, Gergelyfíy Mihály és Zoltán Imre póttag. 2. A középső szakaszban: Borbély Gáspár elnök, Propper, Sámuel, Kornizs József és MezŐ88y Gusztáv póttag. 3. Az alsó szakaszban: Szikszay Pál elnök, Héczey László, Frankel Sámuel és Zsoldos Pál póttag.
