Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-11-08 / 45. szám

vetést s felelek is reá, hogy: .e tekktetben Sden intézkedések meg vannak téve.“ Tu­dom — papiroson; fehéren, feketével. A szomszédos s nagyon közel fekvő fal­vak lakói részéről pedig fájdalmasan kellett tapasztalni a részvétlenseget. Magyar szívhez Mólok magyarul, hogy megértse mindenki: ma nekem, holnap neked“; a mit a classicus miveltséoü köztünk élő emberektől, ekként híllunk említeni ■ hódié mihi, eras tibi! Ne fe­ledjük ezeket szivünkbe vésni sem itt, sem m^8U Midőn a lángok csilapulni kezdtek s a ■ jenievők a szomorú esemény felett egymással “átválthattak, lehetett hallani a szerencsétlenek ajkáról ilyen sóhajokat s elfojtott, lassú hangon ismételt ‘kifakadásokat: „hát igy van a,“ „ha megmondta, bezzeg meg is tette.“ stb. Mi van úgy? ti mondott, mit mondott? mit tett, a ki tett? igy kérdezősködtünk a mellettünk járó­kelőktől, a kik e szavakat haliánk. És a fel­világosítás ez lett: egy városi tisztviselő vasár­nap. okt. 25-én bizonyos czigány csapatot, mely a városba verekedett, zavart, rendetlenséget oko­zott hivatalos kötelessége szerint rendre utasí­tott, sőt talán kiutasított a városból. Ezek fe­nyegették azzal ama kötelességét teljesítő hiva­talnokot, ki szigorúsága s törvényhez ragaszko­dása és következetes eljárásáról volt nevezetes, hogy felgyújtják, felperzselik. Harmadnapra ugyanezen elöljáró ember istálója gyűlt ki. Innen ama fent jelzett gyanús beszédek s kifakadások. Van-é alapja ezen gyanúnak vagy nincs ? azt a vizsgálat deritendi ki. Hanem az a hit, az a vélemény, hogy a fentirt körülmény volna oka a szerencsétlenség­nek, kibeszélhetlen sok rosznak válik forrásává a társadalomban. Ugyanis: az eddig szigorú elöl­járó buzgalmát lankasztja, szigorát enyhíti, ne­hogy ő is a ni a másiknak sorsára jusson, ezzel a már is lábrakapott fejetlenséget, elöljárók iránti tiszteletlenséget a törvény fel sem vevőinek szá­mát — neveli. Ily érzelmek, gondolkozásmód és ily tettek pedig a községek, s a társadalom nyu­galmát, békéjét, a vagyon biztonságot aláássák, nemcsak a vagyon, hanem a személybiztonságot is. Mert az is megtörtént már, — és megtörtén­hetik a mai viszonyok között még számtalanszor, hogy egy tisztviselőt, ki a korcsmából a csend és rendzavarokat hazamenetelre inté s figyel- mezteté szelíden, szép szóval, leütötték. Hol ütötték le ? ne kérdje az olvasó, hanem higyje el, szavamra mondom! hogy valót beszélek. Hát hogy is ne?! Jól tudják már ezen gonosztevők, hogy nálunk ma szigora világot élünk. Ellop egy ember egy pár tulkot, vagy lovat, vagy akármit, pár hónapra becsukják, legfeljebb egy évre; azután hazajön s aztán még gonoszabb lesz itthon, mert ott magánál ravaszabbaktól sok ragadt rá. Felgyujtással fe­nyeget valakit: talán meg is teszi? Ki tudja? de ő bízik benne, hogy meg sem igen kérde­zik e miatt. Házat tör fel, kamarát ás ki: nagy sokára, későn berendelik, de szépen haza is bocsátják, mig törvényt ülhetne a bíróság ügyé­ben, mert nincs miből ott tartani, élelmezni. Idő múltával behivják; kap egy pár hetet, avagy hónapot s aztán hazajön. Ha az elöljá­róság fellebbez, hogy: nem érti, miként és miért történt ez? Fellebbezésére se válasz, se hát­irat, se ... egy szóval semmise jött ... S ezt mindenki hallja, látja, tudja; de . .. nem érti. — Hanem nagyon is értik azok, a kiknek az ilyes­mit érteni éppen nem kellene! S ha ily körülmények között is corruptio sülyedés, fejetlenség s ezek orvosságáról, a nép- nevelésről beszél az ember, — azt mondják rá Hegel követői, a kik szerint: „minden jól van úgy, a mint van,“ azt mondják, hogy frá­zisok. ... elcsépelt szalma stb. — S ha a gyű­lölt korszak embere azt mondja, hogy: „ázsiai állapotok közt élünk,“ bizalmatlanság, gyanú­sítás rá a válasz: „pártot akar alakítani, te­remteni!“ — E lapban is jelezve voltak mos­tanában a személyes megtámadások, tolvajlá- sok, hivatalos helyiségek feltörése stb. de a tettesek felett mély csend uralkodik; se hirök, se hamvok.... A hamis bukásokról is mennyit olvasunk! De azért depravatio corraptio-ról minek be­szélni?! .... Hát persze, hogy minek.... ügy sem segít azon senki .........Sokat tudnék még mo ndani én is. ... de hát minek! ? ... Eléggé jelzik az eddigiek társadalmi állapotainkat. .. . Az ilyenből a kevés is elkeserít, hát még a sok!.. . . Ha azt nem mondod ezekre nyájas olvasóm, hogy: jól van úgy, a hogy van: jöszte velem és sürgessünk népnevelést, 7—12, 13—15 évig terjedő iskolázást, ismeretterjesztő és erkölcs- nemesitő könyvek olvastatását, felolvasások esz­közlését! Lassan érjük, soká érjük még el ez eszközökkel czélunkat: a társadalom békéjét, az emberiség felvilágosodását; de ez az ut, a mely- lyen elérhetjük, csak minél több apostolt igye­kezzél körödben szerezni e fontos és nemes ügynek! Isten áldása legyen törekvéseden! Ki­tartással lesz is. Görömbei Péter. Nagyvilági hirek. A franczia és spanyol kormány ezután együtt fog haladni, mint külföldi lapok Írják, természetesen mindkettő a m ga politikájának korlátái közt arra nézve, hogy törekvéseik kö­zös czélját elérjék, s ez nem egyéb, minthogy véget vessenek a gyalázatos háborúnak, mely Spanyolorszáeot pusztítja. — A franczia de­mokraták nagy mérvű aláírást indítottak mrg Garibaldi uj müvére, hogy a szűkölködő öreg isabadsá^hősön ezzel is segítsenek. Hugó Vik­tor maga 500 példányt rendelt meg 5 frank­jával. Pas-de-Calaismegyében a bonapartista je­lölt felé hajlott a szerencse. Delisse Eugrand 84,000 szóval képviselővé választatott Brasme 74 ezer szavazata ellen, az első választás al­kalmával csak 60,000 Szavazatot kapott Brasme, s igy 10 nap alatt épen 14,000 szavazattal tudta gyarapítani erejét a köztársasági párt. Oise megyében félig meddig kiegyezett a két republikánus jelölt. Olaszország. Az olasz királyi családban nagy az elégedetlenség amiatt, hogy Viktor Emánuel király morganatikus házasságából származott gyermekeihez igen bőkezű, mig a két törvényes fiú a megszabott évi járadékon felül egy fi,lért sem kap. — A királyi család semmiképen se szeret Rómában lakni. Külön­ben nem is csoda, midőn a szent atya oly gyö­nyörűséges apostoli nyilatkozatokkal traktálja. — Dupanloup körleveléről emlékeztünk, de azon hir, hogy ezen nevetséges firka a vadkanban is ellenszenvet szült, valótlan. Sőt ellenkezőleg úgy eltalálta a pápa szájaizét, hogy egy kü­lön brévé áldásait szerezte meg Dupanloupnak. — E brévé stylja oly hangon van tartva, hogy a papai fogalmazók styl-gyakorlatai közt is ritkítja párját. A kerek földön összesen 36,000 mlöldnyi i vasút áll a közlekedés szolgálatára. — Lincoln springfieldi emlékszobrának leleplezésekor Grant elnök tartott beszédet, s többi közt mondá: „őt személyesen ismerni annyi volt, mint szeretni. Halála által a nemzet legtehetségesebb fiát, a dél pedig legigazságosabb ellenfelét vesztette el.“ — Kodolics osztrák-magyar katonai ataché közelebb végkép elhagyván Parist, tiszteletére magyarok és osztrákok bucsu-lakomát adtak Brebantnál, s Ujfalvi párisi tanár kö6zönté fel. Fővárosi és vidéki rövid hirek. — A képviselőház nov. 3-iki ülésében a gazdasá i bizottság előadója lépett a szószékre s megállapitá az októberi képviselői diurnumokat. Ezután a főrendiház által a választási törvény- javaslaton eszközölt módosítások vétettek tár­gyalás alá. A főrendiek legsarkalatosabb mó doBitását, mely az erdélyi cenzust megszorí­tani s a választók számát ez által kevesbíteni javasolja, erősen védelmezték Kemény Gábor, Horváth Gyula stb. A ház azonbau e törvény­javaslatot eredeti szerkezetében fogadott el. — A közoktatási miniszter Liszt Feren- czet terjesztő föl az országos zeneakadémia elnökének a király elé. A nagy művész ennek következtében már dec. elején megérkezik Bu­dapestre, hogy állomását elfoglalja. A tanári állásokra legközelebb nyitják meg a pályázatot. — A magyar király megengedte, hogy az állam 4-dik jótékonysági sorsjátéknak jövedel­méből a budai polgári kórház 50^0 forintot, a budai jótékony nőegylet pedig 10,000 forintot kapjanak. Mind a két összeg már utalványozva vaD. — Berzenczei László, ki elment Ázsia belsejébe, a magyarok ősi hazájának felkere­sésére, most ismét visszatért s jelenleg Bu­dapesten időzik. — Nagy mennyiségű csempészett szivart fedeztek fel a fővárosban a pénzügyi hatósá­gok. Hanem, hogy a csempészeket is mind kézrekerithessék, a rejtek hely körül finánezok őrködtek. Mire azonban megérj a dolog a pénzügyi hatóság fellépésére a 40,000 darab szivar eltűnt. Egyszer ugyanis egy fináncz je­lent meg két társával, 'kik lefoglalták és elszál­lították a szivarokat, de nem a kincstár javára, mert valaki csak ez alkalomra öltötte fel a fináncz ruhát. Hogy hova lett a sok szivar, nem tudni, de az álfinánezot és egyik társát már becsipték. — Zubovics honvédfőhadnagy okt 25- dikétől, okt. 31-kéig tartó lovaglás után ért Augsburgba. A lovaglási bravourra az idő ked­vezőtlen a folytonos köd miatt. Zubovics 12— 14 órát tölt naponként nyeregben, s egy táv­irati tudósítása szerint remélte, hogy vasárnapra a Párisba vivő ut felét, 98 geographiai mért­földet hátrahagyhat. A jövő vasárnapra kell Párisba érkeznie. — Jókai Mór valamelyik csütörtökön este az iparos körben felolvasást fog tartani. — Ha­lottak napján dr. Balassa sírjánál Stern Jakab orvos növendék mondott beszédet, ki a vértanuk sírjánál is beszélt. — A sark expediczió bécsi bizottsága gr. Zichy Ödön, dr. Hochstetter, gr. Wilczek, br. Todeskó stb. aláírással köszönő levelet küldött Buda­pest főpolgármesteréhez — Payer és Kepes ottani szives fogadtatásáért. — Nógrádme- gye bizottmánya, mint a „Nógrád“ Írja, a közigazgatási hivatalnokokra nézve, kimondá azon határozatot, hogy jövőben a tényleges szolgálatban levő, vagy szolgálatban volt s ál­lamvizsgát 8 egy évi a megyénél töltött gya­korlatot kimutató egyéneken kívül csak azok nyerendhetuek megyei tisztséget, kik a me­gyénél két évi gyakorlatot & elméleti vizsgá­latot állottak ki, egy erre nézve szervezendő bizottság előtt. — Miskolczon Racztokay Vilmos kereskedő, és egy fiatal nő Fáy Zsu­zsika öngyilkosok lettek. Előbbi pisztolylyal, utóbbi vízbe ugrással vetett véget életének, — Ongán, mint a „Haladás“ Írja, a korcsmá ban egy 25 éves fiatal ember pisztolylyal ve­tett véget életének, Ffelső-Vadászon pedig egy iszákos paraszt felakasztotta magát. (Mennyi temérdek öngyilkosságról Írnak naponta a la­pok, s még mennyi lehet azoknak száma, mely­ről tudomással nem bírunk.) — A kun he­gy esi „48-as párt“ elhatározta, hogy a „füg­getlenségi párt“-hoz csatlakozaod. — Rónai Gyula sírjára Nagyváradra szép koszorút küldött bánatos özvegye. Tisztelői kivilágiták halottak napján sírját. — A „Beregiben felhívást olvasunk „e?y megyei iijusági kör alakítása érdekében.“ E lelkes hangon irt fel­hívás alatt ott olvassuk a lelkes kezdeménye­zők nevét! (Vajha siker koronázná törekvésö- ketl Nagy szükség volna erre megyénkben is! — Am. váriivál. kerületben, szü­lőföldjén dr. Kepes Gyulát megyei bízott- mányi tagnak választották. — Az országos újságírói egyesület elvét a „Bereg“ szer­kesztősége is helyesli. — Vincze Juliánná elitéit rabnő, irja a „Kecskemét“, Murányi István halálraítélt rablógyilkos kedvese, a fé­ny itő törvényszék uj helyiségében figyermeket szült. Az apa meglehetős egykedvűséggel fo­gadta az örömhírt, s midőn kérdezték, hogy nevére kereszteltessék-e a gyermek, azt mondá: „nem bánom, hanem nagyobb étel-adagot ad­janak, mert nagyon éhes vagyok. — U n g- várt és Rozsnyón korcsolyázó-egyleteket ala­kítanak. — A munkácsi, váczi, lipótvári és illovai fegyenczek a múlt évben 40,000 forin­tot kerestek munkáikkal, s ez összeg rájok eső részét kiszabadulásukkor kapják meg. — Érden közelebb egy 106 esztendős asszonyt temettek el. ÚJDONSÁGOK. *** Néptanítói egylet alakulása. Nt. Kozma József felsőszabolcsi esperest, f. évi okt. 29-én hivta össze alakuló gyűlésre a kisvárdavidéki ref. néptanítókat. S az alakulás, szervezkedés megtörtént. Elnökül: Görömbei Péter eperjes- kei lelkész, jegyzőül: Tóth János mándoki ta­nító választatott; amaz egyhangúlag, titkos szavazással, emez általános többséggel. — Az alapszabályok alkotása, illetőleg a meglevőnek viszonyainkhoz alkalmazása végett még ez őszön egy gyűlés hivatik össze Kis-Várdára, mikor Árokháti Sándor komorói tanitó a méter mér­tékek ismertetéséről, Pásztor József kisvárdai ref. tanitó a számtan tanításáról fog módszer­tani előadást tartani. — Vajha! megértenék valahára mindannyian a tanítók, kivált a kik a gyűlésen megjelenni feleslegesnek tartják, hogy szakképzettség nélkül jobb anyagi álla­potot s elismerést, közbecsütést hiába sürget­nek 1 Vajha megértenék, hogy a szakképzettség­gel együtt ez utóbbi czélokat is mielőbb elérik 1 Mind e czélok: összetartás, s kitartással érhe­tők el 1 Reméljük, hogy a jövő gyűlés a mos­taninál is látogatottabb lesz. (sz) Mándokon, mint levelezési rovatunk­ban olvasható, jelentékeny tűz volt. Ez alkalom­mal lehetetlen dicsérőleg fel nem említenem Bogát községnek nemes példáját, hol legin­kább a minden jóért és szépért lelkesülő ref. lelkész: Nemes Benjamin indítványára tűzoltó egylet alakult, melynek legnagyobb jótékony­sága oda irányul, hogy a netalán kárt vallot­tak kölcsönös támogatásban részesülnek egy­más részéről, úgy az építkezési anyagok be­szerzése, mint azok beszállítása iránt. Óhaj­tandó volna, hogy ezen példa több községekben is hasonló egyesületeket hozna létre. Mig baj nincs, addig könyen veszszük az eféle figyel­meztetéseket, és csak mikor már átzugott fe­lettünk a vész — sajnálkozunk. Ezennel felhív­juk Bogát község elöljáróit, hogy a közjó ér­dekében az egylet alapszabályait közöljék la­punk szerkesztőségével, hogy az azt a közönség­nek tudomására hozza, példaadásuk hatásos lehessen. (v. a.) Lukács Ödön helybeli ref. lelkész mához egy hétre azaz nov. 15-én kedvező idő esetén igen érdekes tárgyról fog egyházi be­szédet tartani, melyet már ma egy hete meg­kezdett, de melynek folytatását a mai napon végzendő ujbori communió egy űrnapjával tovább vetette. És ez nem egyéb, mint annak fejtege­tése; „hogyan kell egy református embernek megölni a halottak napját?“ Reméljük, hogy sokakat már maga az újdonság kíváncsisága is el fog vinni e beszéd sorozat meghallgatá­sára. (r) Műkedvelőink f. hó 31-én tartották H-ik előadásukat „A csizmadia, mint kis értet“ czimü darabot elég élénken s összevágólag ad­ták. Közönség nem volt annyi, mint első alka­lommal, de azért elég szép számmal volt kép­viselve. A jövedelem felől még nem értesül­tünk. = Halottak estvéjén temetőinkben meg- gyujtattak a kegyelet fáklyái. Sokan mondják, hogy még ehez fogható fénynyel nem volt az megünnepelve Nyíregyházán. Azonban a részt­vevők nagy megbotránkozására szolgált a cső­cselék kegyeletlensége, melyszerint azok a ke­gyelet hallgatag — méla érzelmeit hebehurgya zivalygásaikkal megzavarták, a koszorúkat és gyertyákat, hol módját ejthették, ellopdosták. Vájjon a rendőrség hol tartá meg a halottak estvéjét ? 1 Talán a bubánat temetőiben a korcs­mákban?! hogy még irmagul se lehetett látni belőtök a rakonczátlankodók megfékezésére?! (!) Egy hét óta nehéz köd üli városun­kat és a vidéket. A nedves levegő naponként hűlni kezd, ma holnap beköszönt a tél, pedig még a gazdák nem óhajtják azt, mintán sok föld van szántatlanul és vetetlenül. — Azon­ban a kellemetlen idő némi élénkséget idéz eiő a szűcs és csizmadia színekben, hol a sze­gényebb néposztály kénytelen beszerezni a szükséges: öltözeteket, melyeket eddig nélkü­lözhetett. X Kis-Lónyán, Beregmegyében múlt ok­tóber hó második hetében 8 ház s minden mel­léképületek, széna, életnemü stb. együtt leé­gett. Lónyai János ő méltóság*) ki az egyesü­lendő Kis- és Nagy-Lónya számára saját költ­ségén kisdedóvodát építtetett s látott el neve- lőnővel, mint | lapokban is jelezve volt, mint halljuk a leégetteknek az építkezéshez fát, a szegényebbeknek vetőmagot és élelmet oszto- gatt&tott. Sok ily birtokost és vezért adjon is­ten községeinknek! (1) Az e lapok szerkesztője által szer­kesztett felhívásra egy közép párti protestáns hetilap megindítása érdekében, több oldalról jöttek már nyilatkozatok, s miután e lap fele­kezeti dolgokkal programmja szerint csak ke­vésbé foglalkozhatik, azokat nagyobb részben csak kivon&tilag fogjuk közölni. Ezek lesznek majd válasz a „Prot. egyh. isk. lapban“ e kez­deményezésre tett kicsinylő s nem a legszíve­sebb fogadtatásra. — Távol állott e lapok szerkesztőjétől bár kit is bántani vallásos meg­győződéséért, hitéért, mert ö a hitet oly lelki- ismereti szentélynek tartja, melyhez nyúlni másnak joga nincs. Ugyanazért kevésbé re­mélte a barátságtalan megemlékezést. Külön­ben hiedelmünk az, hogy ha e lap megindulhat, mégis hézag pótló leend; mert, — és ez ha­tározott meggyőződésünk, — a „prot. egyh. és iskolai lap“ nem mindenkor tudja, vagy leg- aláb nem akarja megtartani azon kellő határt, meddig mi is határozott hívei s pártolói va­gyunk. = A szabolcsmegyei és hajdúkerület) orvos-gyógyszerész egylet október hó 26-án tartotta meg ez évi utolsó gyűlését a helybeli kaszinóban. — Sajnosán kell kiemelnünk, hogy ismét csak nagyon kevés részvevő jelent meg a gyűlésen, mindazonáltal az egylet feloszlására ezélzó indítvány a jelenlevők által egyhangúlag elvettetett. Elnök Dr. Szabó Dávid üdvözölvén az egybegyűlteket, ajánlja hogy Braun orvos indítványa „egy önsegélyző egylet megalapítása érdekében“ a jövő gyűlésen tárgy&ltassék. — Dózsa András dr. indítványa: hogy az egylet Kovács József pesti egyetemi tanárnak rectori beszédéért hálás elismerését fejezze ki, egyhan­gúlag elfogadtatatott. Ezután Rottmann Lajos dr. felolvasta a tüdőlob értekezését a tüdőlob gyógykezeléséről, Flegmann M. dr. a hólyagos himlőről, e végre Jósa Andor nehány érdekes kóresetet közölt. (sz) Lakatos Károlytól egy nyilatkozatot kaptunk a Görömbei Péter czikkére végbefeje- zésül, miután e rövid nyilatkozat érvek helyett szúrós személyeskedésekkel akarja az ügyet befejezni, azt hiszem, hogy Lakatos Károly ur megengedi nekünk azt, hogy e czikkecskét úgy munkatársunk, mint az ő érdekében adacta te­gyük. Megvagyok győződve, hogy mindketten az ügy iránti nemes érdekeltségből küzdöttek. Legyen jutalmok az öntudat, s ne bántsák a személyt azok, kik egy ügyért küzdenek, Bőt inkább fogjanak kezet 1 (d) Vettük a Nyíregyházán megjelenő „Természet gyógyász“ 9-ik számát. Ezen a maga nemében egyetlen hazai szaklap iránt a magyar sajtó nem tanúsított olyan figyelmet, minőt az megérdemelt volna. Nem akarjuk itt a gyakorlatban levő gyógymód közül egyiket a másik felé emelni; de nem lehet oly egyén, feltéve, ha nem elfogult, ki a vizgyógyászat- nak, valamint a homeopátiának sok tekintet- beni előnyeit el ne ismerné. Nevezett lap 9-ik számát méltán ajánljuk minden szabadelvű lap figyelmébe. Yezérczikke kérelmet tartalmaz az országyüléshez a kényszerhimlő oltás ellen. — Különösen éles irónia van - kifejtve következő czikkében, Kovács József egyetemi tanár és rec­tor urnák, melyet ezennel ideig tatunk: Elvetni feltétlenül a homoeopathiát, va­kon hinni az aleopathiában, a valódi műveltség eriteriuma, mert hiszen a homoeopathicus tan­szék felállítása a pesti egyetemen, ön szerint, az egész müveit világban megbotránkozást oko­zott. — A homoeopathiának igen nagy terje­dése pl. Németországban (itt van az leginkább elterjedve) valóban nem jelent egyebet, mint azt, hogy Németország Európának egyik mű­veletlen országa — ha nem épen a legmüve- letlenebb. Ön szerint a dolog természete hozza ma­gával, hogy az egyetemen „csakis a karok ja­vaslata alapján lehessen tanszéket állítani,“ vagyis homoeopathicus tanszék :t csakis az al- leopathicus fakultás javaslatára és különben nem. Tehát ez az, a mi fáj önöknek! Értjük. Hányszor folyamodtak a magyarhoni ho- moeopathák tanszékük tárgyában az országgyű­léshez? De mivel mindannyiszor az egyetem kéretett fel véleményadás végett, a kérelem, a nyert vélemény alapján, mindig visszautasitta- tott. A parlement végre megunta a tréfát, és az egyetemi orvosi kar kikerülésével, óriási szótöbbséggel megszavazta a kért homoeopat- hiai tanszéket a pesti egyetemen, mely meg­tenni áldásos gyümölcsét a szenvedő emberi­ség javára. Ön — mint beszédében val ja — testes­tül lelkestül a tanitási szabadság embere és hőse, de ön a tanítás szabadságát csakis az alleopathia körében respectálja, csakis annak körében tűri meg. — Oly „babona“ mint a ho- moeopathia, és — mint gondolni lehet — a hydiotherapia, melynek alapitója csak egy tu­datlan „paraszt“ volt, a tanitási szabadságot nem igényelhetik. — Bravo rector-tanár ur! Éljen az alkalmazott logika! A rectorság önt „nagyságossá“ tette: logicája, és azon nemes hév, melylyel a tanitás szabadságáért harczol önt még nagy emberré (?) is fogja tenni. — Hir szerint e hó l-ón este a demecseri postamesterre, midőn esteli fél hat óra tájban a vasúti állomástól a vonat távozása után hazafelé ment, reá lőttek, a lövés szerencsére nem talált,

Next

/
Oldalképek
Tartalom