Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-10-04 / 40. szám

iák a hölgy erényt, megfejt őzt étik a templomokat s a szabadság foglyul esett hőseit a vadállat ke­gyetlenségével gyilkolják le .. - es oh haragos felhői késnek boszuló villámaidt ezen elvete­mült s az emberiességet nem ismerő maitaioczo- kat nem ritkán azok vezénylik, kik az oltárt szol­gálják, kik magukat az örök lény kegyoszto sá­fárainak káromolják ... És miért ez őrültség, e vérlázitó baromiság ? • • ■ Azért, hogy egy fanati- küs kalandor kába nagyravágyónak hitvány eszközül szolgáljon s a nemzettest elbémtasaval, az ország romjain ismét szervezze a hatalmat, melv olv sokáig árasztott vészt és nyomort e sze­rencsétlen népre ... Tovább tovább, ez iszony és átokterhes légkörből 1 Majd északon lát a vilagvandor egy roppant birodalmat, mely két földrészre terjeszti ki be- láthatlan határait. Vájjon miért ez oly nagy, oly terjedelmes? Kétségkívül azért, mert szabad, vi­rágzó és boldog állam, a szomszéd népek vágy­nak, sietnek bele olvadni, hogy osztályosai legye­nek a nagyfeág dicsőségének és áldásainak ... líajh kinos csalódás 1 e roppant birodalom lakos­sága nem nemzet, oh nem! hanem csak rabszol­gák óriási tömege, összetartva és erős kartól fékezve, vérrel, vassal, szigorú fegyelemmel... e nép elbutitva, elkorcsosodva a tűzifáitól, vakság­ban nevelve vezetői által, türelmesen hordozva nehéz jármát, alig érdemli az ember nevet... éá oh! még e panaszos sóhajok,eszivrázóhangok, melyek a, kopár jégvidékekről, a mirenygázzal telt ólombányákból, a földalatti fulasztó börtö­nökből kihangzanak!... tovább, tovább az ön­kény és jajkiáltás e sivár földéről, fel, fel ama tiszta és örök sugárzású égi hazába ! Most azonban hangos örömriadást hall a távozni' készülő ... megáll . .. figyel.., tehát mégis van boldog nemzet é földön! • Ah nincs! E mámorban úszó nép örül a nem rég kivívott egy­ségnek, fényes diadalainak s hódításainak, — pedig ha látná a helyzetet saját valódi alakjában, ha tudna olvasni a jövő rejtelmes könyvében, ha nem feledné az örök igazságot: a milyen mérték­kel mértek másnak, olyan mértékkel mérnek íipktek .. . mély alázattal kellene vezekelnie és fohászkodnia az örök kegyelemhez, hogy múljék el: tőle a keserű pohár*, melyet úgy lehet utolsó cseppig kell kiüritnie, hogy tompuljon el az éles kárd, mely csak az első kedvező alkalmat várja, hálálos csapást intézni ellene ... Oh! — sóhajt bánatosán az égi tünemény — hát nincs sehol boldog nép a földön? Rövid­látók boldognak mondják az Alpok bérchonát, a földet, mely XII. Károlyt és Gusztáv Adolfot sjülte s a népet, mely megfékezte a tengert pá­ratlan- partvcdeivel.. . talán bóldogok ma, de lesznék-e holnap, ha hatalmas szomszédaik el­jöttnek gondolják az időt meghódításukra, beke­belezésökre? ... Boldognak vélik sokan a szi­getországot. .. lehet-e boldog, midőn benn a páuperismus szörnyével küzd, és künn jogtalan hátaimat bitorol elnyomott népekén ? ... Bol­dognak hiszik legtöbben a csillagos lobogóju nemzetet... pedig ez is keblében hordja a meg- hásönlás átkos magvait s a kormányforma mi­kéntje talán nem sokára nagyobb és véresebb küzdelmeket keltene! fel kebelében, mint köze­lebb a rabszolga kérdés észak és dél között tá­masztott. 'Nincs, nincs boldog nép a földön! . De ah ott van Kosciusko, Sobieski és Ponia- towski hős és nemes,. de szerencsétlen nemzete, e jobb sorsrá érdemes élőhalott, mely csak időn­kénti vonaglásaiban tanúsítja, hogy még él. .. ott yán-Hellász eltörpült elkorcsosult népe ... ott vannak száz meg száz milliók, nélkülözve a kultúra áldásait, rabjai mindanyian a babonának, váfehitnek és zsarnoki önkénynek ... ott vannak Sibériá; Kaledóniá, Cayenne, Ceuta, és más em- bérvesztő fegytelepek ... ott van a vörös és fe­kete „internationale“ ... ott van egy roskatag ősz ember, ki magát isteni tulajdonnal ruházta fej.'..' oft van a bűn, nyomor és kétségbeesés ... oft van a földi lét méi*eggé vált iszonyú tengere. ; - /g.És az égi vándor bucsucsókot hintett a caprerai remetének, bucsűcsókat az önkénytes nagy sZámüzöttnek Baraccone di Collegnoban, s felszállt a magasba sietve. Vajha legalább a szegény magyar népnek szánt ajándékokat ift hagyta volna! . .Vajha, ha még egyszer erre jár, boldogok­nak találja á föld népeit, boldognak, legbóldo- gábbnak imádott hazánkat! ';■■■■■ * Tátogó bácsi pedig ismét alkalmatlankodik . azt kérdezi, hogy miért ily későn mesélünk az üstökösnek az ő viselt dolgairól ? Hjah bácsi 1 ném lehetett elébb, mert magunk is csak e na­púkban kaptuk fentebb nevezett cserepéldá­nyainkböi a hiteles tudósítást. Nem hallotta hí­rét, hogy sokszor nálunk is akkor érkezik meg a vasúti állomáshoz a telegranmi, mikor a távsür­gönyben fél nappal elébb megrendelt kocsiknak kellene már ott lenniük, a magas utazók tova- szállitására, — a szalonna küldemény pedig két hétig is ott izzad és olvadoz a nap tüzes kacsin­tásai előtt... No lássa, a magas régiókban is történik ilyes késedelem, még pedig annyival in­kább, mivel ott - legalább tudtunkkal — nincs sem a vasúti állomásoknál, sem a postahivatalok­nál v.. panaszkönyv. —z—y. ÚJDONSÁGOK. (!) Nyilatkozat. Miután a „Sz. H. Közlöny“ szerkesztősége legutóbbi (45-ik) számában ellenem szórt galád- ságaival csak megerősített azon véle­ményemben, hogy lapja csakugyan nem áll feljebb a zugirodalomnál. Önérzetem tiltja, hogy vele ezután bármikor is szóba álljak. A szerkesztőség palástja alá úgy is két személyes ellenségem burkolózott, kik közül egyik nem átal- lotta kimondani meghittnek vélt körben, hogy titkos alattomos ellenségem leend. (Szép egyenes és igazságos ut!) A má­sik pedig ama 15,001 -ik, kinek nagyon fáj valami! Valami! — Kitalálják azt Nyíregyházán! . . . Ezutánra tehát a szerkesztőséggel (fájdalom, hogy a szer­kesztőnek is ott kell lenni, ki különben igen jó egyszerű becsületes ember) a csereviszonyt s minden egyéb szóvál­tást és hírlapi közlekedést beszüntetek. Végül egyszer mindenkori’a kijelentem, hogy azt, ki engemet nyilvánosan, bár névtelenül jezsuitának mert nevezni, a szó megvetendő értelmében azt én vi­szonzásul becstelen embernek nyil- vánitom isten és világ előtt, mindaddig, mig állítását be nem bizonyítja. Lukács Ödön. (k.) Tisztelettel kéretnek évnegyedes előfizetőink az előfizetési pénz beküldésére, ugyszinte azok Is, kik hirdetési vagy előfize­tési hátrányban vannak. — Rendkívüli képviseleti gyűlés tartatott Nyíregyházán múlt hó 28-ikán, melynek igen lényeges pontját képezé az úgynevezett „Ser­ház“ épület bérbe adása feletti vitatkozás, fo­lyamodott ugyanis Aschenbrenner 10 évre akar­ván azt haszonbérleni, miután azonban ezen épületet a képviselet még határozatiig katona kaszárnyának szánta, hasznnbérbeadhatása csak annyi időre engedtetett meg, mig az átalakítási munkálatokat a város meg nem kezdené. — A másik sürgős tárgy, mely felett határozni kel­lett, a selyemutezai korcsma bérlésének kérdé­se, hogy t. i. addig az ideig, mig a miniszté­riumtól az ügy véglegesen eldöntve vissza ke­rülne, vájjon Weinbeiger Róza, vagy Janovicz helyeztessék-e a bérletbe? határozat az lett, hogy az ügy eldöntéséig e bérlet szünetelni fog. Ki lett volna még tűzve e gyűlésre az evang. egyháznak az alapítványi kamatok fel­jebb emelése iránt benyújtott s három szak­osztály különféle véleményével már a képvise­lethez átérkezett folyamodása, ez az idő rövid­sége miatt nem tárgyaltatott; szóba jött még azon városunkra nézve is figyelemre méltó kér­dés, látja-e szükségesnek a képviselet a megyei kikerekités ügyében városunk éi’dekeit okt. 2-ikán küldöttség által képviseltetni; többféle eltérő vélemény után úgy vettük ki, ha nem csalódunk, hogy e küldöttség Krasznay Gábor elnöklete alatt Simon Endre és Berus László személyökben lett megválasztva. Mindezeket a tárgyakat megelőzte Vidliczkay József képvi­seleti tagnak a nagy kölcsön ügyében benyúj­tott következő indítványa: „tekintve azt, hogy a jelenben az osztrák nemzed banknál czélbavett jelzálogos törlesztési köl­csönnek nem lehet más czélja, mint az, hogy e város mindenekelőtt minden függő adósságaitól megmenekedjék, ideértve a város azon adósságait is, melyeknek vissza­fizeti e bár az illető hitelezők által jelenben nem szor- galmaztatik is, de nem lévén állandósított törlesztési adósságok, a hitelezők által a kikötött határidők meg­tartása mellett időközben bármikor felmondhatok; t e- kintve azt, hogy a további czélnak egyszersmind annak is kell lenni, hogy a kölcsön utján a varosnak, mint testületnek a jelenben mutatkozó közművelődési, közemberistgi, városi közkényelmi, csinosodási s más ezekhez hasonló szükségletei lehetőleg fedeztessenek: tekintve azt, hoey addig, a mig a fent említett függő adósságok előre számba nem vétetnek és hasonlóan e fentebbi kőzszükségek legalább is sióba nem hozatnak, s mindezek a kölcsön megkötését megelőzőleg komo­lyan meg nem fontoltatnak, a kérdéses kölcsön iránt éretten meggondolt végleges határozat nem hozathatik: tekintve azt, hogy azon esetre, ha a czélbavett köl­csön anélkül jönne létre, hogy a tentebbi mellőzhet len czéloknak megfelelne a város pénzbeli zavara idővel és pedig csakhamar még nagyobbodnék s a város minden állapotainak pangását és hanyatlását, vagy a községi- adónak tetemes nevekedését, vagy mindakettőt eredmé­nyezné: Mindezeket tekintetbe véve a polgármester el­nöklete alatt, egy (a polgármesterrel együtt a jegyzőn és számvevőn kívül) öt tagból álló küldöttség küldetik ki a végre, hogy 1-ször. A fentebbi értelemben vett függő adósságok egyes tételei és teljes összegéről, — melyekhez azután a magyar földhitelintézetnél levő ál­landósított jelzálogos kölcsönök hátralevő része is hozzá számmittassék, — kimerítő jelentést, valamint 2-szor, arról, hogy a város közéletében mi kózszük- ségek mutatkoznak, mint olyanok, melyeket a jelenin- ditvány értelmében mielőbb és pedig lehetőleg a czél­bavett kölcsönből fedezni, illetőleg megvalósítani kell, részletes és indokolt véleményes jelentést mielébb min­denestre azonban úgy adjon be, hogy az az osztrák nemzeti banknál czélbavett, kérdéses jelzálogos kölcsön- ügyének végleges tárgyalása előtt tárgyaltathássék. — Ez indítvány tárgyalása jövő gyűlésre előjegyeztetett. = A tiszántúli ref. egyházkerület köz­gyűlése ma vette kezdetét. Olvastatott a tan­ügyi bizottság jegyzőkönyve, s a protestáns egyetem eszméje elfogadtatott. Ez ügy tovább vitele végett az összes magyar és erdélyországi helv. és ágost. hitv. superinterdentiák megfog­nak kerestetni, — bogy küldötteket válasz- szanak, — az egyetemes tanácskozásra. — Mig a protestáns egyetem létesülhetne, addig a debreczeni filosofiai facultás fog szélesebb alapokra fektettetni. — A gymnasiumra nézve határoztatott, hogy az 12 tanerőre ren- deztetik be. — Bővebb tudósítást az ülés fo­lyamáról lapunk jövő száma hozand. — H.-Nánásról értesültünk, hogy a szept. 28-án megejtett országgyűlési képviselőválasz­tásnak eredménye lön, mikép Sós Gábor füg­getlenségi párti választatott meg 1052 szava­zattal, Csohány Ferencz ugyancsak függetlenségi párti ellenében, ki 417 szavazatot kapott. *** lilincz Gyula könyv,- mii stb. sze­rek kereskedése uj helyiségén . (lásd a hir­detési rovatot) oly kitűnő ízléssel, csínnal s dús választékkal van berendezve, hogy ritkítja pár­ját a provinczián. A szives igyekezet, mely- szeiint minden e nemű igényeknek megfelelni igyekszik a tulajdonos, kedvező figyelmet ér­demel. Lelkiismeretesen ajánlhatjuk üzletét úgy a helybeli, mint a vidéki közönség pártolásába. (!) Felhívjuk olvasóink figyelmét a hirde­tési rovatunkban olvasható Kubassy Gusztáv-féle |„üzlethelyiség változtatásra.“ E jóhirii ékszer­üzlet újabban igen szép csínnal és Ízléssel van berendezve. Úgy értesültünk, hogy az il­lető tulajdonos legújabban Bécsbe megy, hogy ott karácsonyi és újévi ajándé­kokat rendeljen meg; a tárgyak nem sokára megérkeznek, ajánljuk az érdekeltek figyel­mébe. — Lakváltoztatás. Palánszky-Csapó Ida nőnevelőintézet tulajdonos nevelőintézetét a Kállai-utcza elején levő Hurai-féle 1006-ik sz. ház földszintjében helyezte el. S ott 4 osztály­nak szükségelt kényelmes külön tantermeket rendezett be. E jóhirü intézet ezen újabb ál­dozathozatalát hiszszük hogy a nagy közönség pártfogolólag fogja méltányolni. g) Sport. Gr. Forgách Kálmán mándoki uradalmához tartozó birtok-részekben az ifjú grófok: László, Sándor és István 50—60 da­rabból álló kopó-falkával vadászatokat rendez­nek. Ez a minden őszön Mándokon időző grófi családnak kedvencz sportja. Megjegyzendő, mi­ként majd minden idény alatt több főur és köznemes, sőt iió vendége is v n a grófi csa­ládnak. Mint halljuk szept. 20—22 körül id. gr. Lónyay Menyhért is ott időzött s részt vett a kirándulásokban, Máskülönben szoknak vadászni kopó-falka nélkül is: kacsára, fogolyra stb. De mégis aligha nem legkedvenczebb neme a va­dászatnak télben a fáczán-vadászat, midőn a Mándok, Őr-Ladány és Mogyorós közt levő fá- czános kertben, nyáron át nagy gonddal táp­lált, ízletes húsúkkal kínálkozó szárnyasokat „szedegetik“ le — lábaikról, sokszor szá­zanként. —"A megyék kikerekitése és általában a megyei közigazgatás tárgyában a belügyminisz­ternél értekezlet tartatott, melyen nehány főis­pán, alispán sat. vett részt. Az értekezlet azon pontozatok alapján indult meg, melyeket a bel­ügyminiszter az egyes megyékhez intézett kérdé­sekre beérkezett feleletekből állított egybe. E ponzotatok között van egyebek között azon kér­dés is, vajon az eddigi „állandó választmányok“ megmaradjanak-e továbbra is jelenlegi szerveze­tükben, vagy ha nem, miként pótoltassanak ? (Helyreigazítás.) A „Szabolcs“ 88. számá­ban közölt: „A tanitó, mint erkölcsnemesitő és nevelő“ czimii czikkbe, elnézésből oly hiba csú­szott be, melynek helyreigazítását kötelessé­gemnek ösmerem. E szerint az említett czitík, 38. sz.-ban közölt részének utolsó ki-bekezdé­séből* az első pont kihagyandó; hanem a he­lyett a bírálók által ajánlott s elfogadott ezen tétel olvasandó: „A múlt idők hite tavtá eddig erkölcsi téren a népet; de már ma, midőn a felvilágosodás szelleme jött napvilágig, azt az erkölcsnemesitésnek tana váltotta fel.“ A lelki- setétséget eloszlatá a felvilágosodás fényes napja stb. A dolgozatban még ezenkívül kifo­gásolt egy pár hely a bírálók megegyezései szerint kiigazítva közöltetik. G. P. NEMZETI SZÍNÉSZET. — Kedden szept. 15-én: „Királyleány mint koldusnő, vagy az élet iskolája“ adatott Raupach-tól — Somogyi K. jutalomjá­tékául, Somogyiné Nagy Julia asszony, a budai színház tagjának felléptével. — Miután már megszoktuk, hogy vidéki szinészeink rendszerint oly müveket választanak jutalomjátékul, melyek­nek belbecse a fagyponton alig emelkedik vala­mivel felébb: csaknem félve foglaltuk el helyün­ket ezen este. A mai darab dicséretére annyit mondhatunk, hogy legalább hatái'ozott jellem­vonása van. Szerzője a romantikus iskolához tartozik. Megengedjük, hogy Kotzebue és Iffland érzelgőssége, dagályossága után ezen darab a né­met közönségnél már iránya miatt is, mely sze­rint t. i. a belső kedélyű élethez, az erkölcsös­ség és vallásossághoz való visszatérésnek hódol — egykor tetszést nyei'hete; de hogy egy oly magyar színész, minőnek a jutalmazottat ismer­jük, miért nem nyúlt inkább „a második fény­korszak“ valamelyik öi'ökbecsü müve után, ha már a hazai irodalomban nem talált egyéni hajlamának megfelelő darabot — erre magunk­nak nem tudunk feleletet adni. Különoen a nagyszámú közönség igen szívélyesen fogadta Somogyit, ki művészi játékával feledtetni igye­kezett velünk azt, hogy e darab nélkülözi a költészetet és mélységet, és hogy választásával a „végzet-drámák“ azon légkörébe dobott ben­nünket, mely a bécsi predikácziók közben el­elröppenő sóhajokat hordja szárnyain. A veu- dégszinésznő iránt is hálás igyekezett lenni a. közönség. De hangja gyönge, arczjátéka sokkal hidegebb, semhogy az a mélyebb érzelem vi9z- szatükrözésére alkalmas lehetne. Maszkirozása is tévesztett volt; Cervantes, Lope de Vega és Calderon hazájában ily „szőkehaju lady“-re alig akadnánk. A többi szereplő is igyekezett je­lentéktelen szerepének súlyt kölcsönözni. A ba­lett. tánczosnőktől fandangót vártunk castagno- tákkal; lett belőle keringő veres köpenynyel. „ Auch gut! “ Máskor majd — tapsolni fogunk. Szept. 20. „Peleskel nótárius“, közép- számú közönség előtt. Dicsérőleg említjük Ko­vácsot, Püspökit és Csatárt. Azon jelenet, mi­dőn a nótárius nem nézheti el a gyilkosságot, kissé túlzott. Az egész előadás azonban, da­czára hogy kihagytak belőle, kerekded és ösz- szevágó volt. S z e p t. 21. „Evangelium és csa­lád i é 1 e t.“ A darab iránya igen jó, egész­ben hatásos, bár vannak benne oly jelenetek, melyek elütnek az élettől. így p. o. különösen veszi ki magát az, midőn egy pap a szószékben ingadozó párbeszédet folytat, sőt nejének ott bocsát meg. Különben Kovács Mór kitünőleg játszott, kivévén egyes mozdulatait, nem he­lyes és szépészetellenes mozdulat nála, midőu hevesebb kitöréseinél mellét annyira előretolja. A darabban egy szerep, melyet Budai Adél játszik, indokolás nélkül lép fel s tűnik el. Megemlékezünk még ezúttal a szept. 24-iki előadásról, mikor is adatott: „Magyar fiuk Bécsben“ igazán megérdemli az „eredeti vígjáték“ nevezetet! Tanulság nem sok van benne, de annál több a nevettető ol­dal. Kovács Mór, Somogyi kitünőleg játszottak. Csatárnál eredetibb Wenzel Bécsben sem lehet. Zádorné szokott elevenséget s könyedséget ta­núsított, s a meglehetős számú közönség meg­elégedve távozott. Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. (kereskedési ár 4001 1 köböltől kezdve | lárak ter-l 1 minusra | *J 98[ . "eSai ‘Ovii .© b. '*3 •jfiai 345 , 475 i *v 3ai O io CO Ipiaczi ár 1 kicsibe jn ajSat jne[«3ai 325 450 255 ,160 400 320 440 245 150 390 600­; 23- gasi.íanam bécsi font IO OOO«-»(M(NO I ~ ~ diN(NN(NN|0 ^1^10 O »Q O O 1 00 QO 00 00 00 00 QO CO | 05 05 ö> O 05 O 1 05 1 00 Ói t-I h* <£> Z* minő­ség Ibécsi | font | I 00 05 O O h Cí I I Cl ^ <0 00 1 vji C5 QO O | | | | 1 1 t— t—■ 00 QO 00 00 1 1 00 00 00 00 1 O O CO i- I | |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom