Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-10-18 / 42. szám

máig sincs. írják, hogy a keresett okiratok közt legfontosabb az, mely Thiers bukása idejében, az akkori viszonyokat világítja meg, s azon aggoda­lomnak ad kifejezést, hogy restauratio esetén a franczia királysággal, könnyen Németország ellen szövetkezhetnék Oroszország, melynek barátsá­gában Arnim nem igen bizik. — A legújabb hí­rek egyébiránt megerősítik, hogy Armmot kór­házba szállítják, de most még a városi fogházban van Berlini esti lapok állítják, hogy Araim gróf polgári pert indít a lefoglalt iratok tulajdonjoga U Lindau Pált, a „Gegenwart“ szerkesztőjét istenkáromlásban való részvételért két heti fog- ságra ítélte a berlini kamarai törvényszék; az első bíróság egy havira Ítélte. Bűne az, hogy Scherr Jánosnak „Briefe eines Elysioners“ czimü munkáját kiadta közlönyében. Védője Primker ügyvéd semmiségi panaszt nyújtott be az ítélet ellen* ■ , ,, Bryan Waliaca Proctor a legvenebb angol költő,Byron egykori iskolatársa, meghalt London­ban 84 éves korában. Barry Cornevall név alatt irt, ......... .. Az angol tudományos körökben uj expedi­te terveznek az északi sarkhoz s az előkészüle­tekkel Osborn Herard tengernagy van megbízva. A „Times of India“ leírja, hogy a Közép- ázsiában utazott Berzenczey Lászlót hogyan fog­ták be kétszer, előbb mint angol, azután mint orosz kémet, s hogyan szabadult ki a bajokból; ő az angolokat arra figyelmezteti most, hogy Orosz­ország Iíözépázsiával elbánva, végre is Angliával akar megmérkőzni Indiában, de a bombayi „Ti­mes“ szerint az angolok nem félnek, tudva hogy e tekintetben nincs veszély. (F. L.) A khinai nőkről. Shangaiban indult meg egy „Celestial Empire“ nevű lap, mely ér­dekes adatokat közöl a mennyei birodalom höl­gyeinek életéből. Európában, úgymond, — e te­kintetben roszul vannak értesülve. A szegényes kunyhók asszonyairól azt hiszik, hogy valódi te­herhordó állatok, kik sok ütleget, de kevés örö­met kapnak, sokat dolgoznak, keveset alusznak, éheznek és fáznak. Igaz, hogy nem is élnek>ké- nyelemben és jólétben. De hát az európai szegény nőknek jobban megy-e a dolguk? A khinai asz- szony legalább olcsóbban szerzi be élelmi szereit s nincs annyi gyermeke, sem iszákos férje. A khi­nai nép igen józan életű. Bort nem iszik, fényűzés egy pipa dohány férfinak és nőnek egyiránt. A mit keresnek nem italra, de ruhára és táplálékra költik. így aztán nincs is annyi családi czivako- dás, mint Eüi’ópa kunyhóiban. A khinai nép ha­gyományos kötelezettsége: tartani az öreg szü­léket és rokonokat, a mi ugyan költséggel jár, de a kit ma terhel, nehány évtized múlva viszont előnyben részesiti. Khinában van ugyan elég sze­génység, de nincs oly kirívó nyomor, mint Angliá­ban. S habár a férfiak bizonyos körülmények közt meg is ölhetik nejeiket, mindamellett jól bánnak velők. A gazdag nők sem oly lelketlen gépek, mint Európában hiszik, elzárva a külvilágtól. A khinai regényék hősnői egész másként vannak festve : tudnak még költeményeket is imi s idéznek Con- fuciusból. A legtöbb vagyonos khinai lányt leg­alább olvasni tanítják, noha nehány száz betűt rendesen elégnek tartanak neki. De hímezni mind tudnak. A khinai nők kölcsönösen látogatják egy­mást. Midőn a családi kör összegyűl s a férfiak olvasnak, a nők édes hiszékenységgel hallgatják a „Vörös kamara almá“-nak egy-egy kedvelt fe­jezetét, elhisznek minden szót, s oly gyönyör­ködve vándorolnak a költészet ösvényein, mint az európai gyermekek, mikor az „Ezer egy éjszaka“ csudás történeteit hallgatják. Fővárosi és vidéki rövid hírek. A „Budapesti szemle“ legközelebb megje­lenő füzete gr. Lónyay Menyhérttől fog közölni egy terjedelmesebb ismertetést, Hübnernek földkörüli utazását tárgyszó czikkéről. Az északi expeditió tagjai Payer és Ké­pes f. hó 19-kén este 6 órakor tartanak fel­olvasást a redoute nagy termében és pedig dr. Kepes Gyula az expeditió és különösen annak visszavonulása történetéről magyarul: Payer Gyula pedig a sarkvidéken fölfedezett száraz­földről németül. Saját találmányu, uj szerkezetű vasúti ki­térő. E kitérők a sínek változtatását eszközük, miáltal a pálya munkálatai kevesebb költségbe kerülnek. Feltalálója Pohl Otto, ki a magyar mérnök és építész egylet szombati ülésén be is mutatta azt. E találmány az osztrák észak- nyugati vaspályán s több német pályán már alkalmazásban van. Az országgyűlés összeűlése alkalmával a közigazgatás reformja tárgyában három ja­vaslat fog előterjesztetni, u. m. a városi főis­pánok megszüntetése a kisebb városok beke­belezésére, s a háziadó behozataláról szóló törvényjavaslatok. A városi főispánok jan. el­sejével szándékoltatnak megszüntetni, a kisebb városok bekebelezése jul. 1-én menne végbe. Nevezetes irodalmi vállalatot indít meg Ráth Mór: Bockhani „Nemzetközi tudományos könytárá-nak magyar kiadását. E könyvtár kü­lönbféle nemzetek nagy tudósainak munkáiból áll. Tyndall a vízről és alakjairól, Schmid a leszármazási tanról és Darvinizmusról, Bain a lélek és testről, Bagchot a nemzetek ere­detéről adtak belé munkákat. Ily könyvtár meghonosítása ép oly nagy hasznára lesz a müveit közönségnek, mint érdeme a kiadónak. Ráth Mór továbbá kiadja Gregorovics „Borgia Lucreczia“-ját is Markus Miklós forditásában stb. — A pesti fenyitő törvényszék előtt egy Wirawa Ferencz nevű cseh származású volt pesti posta tiszt ügye forog, ki a postáról 6 év előtt 8218 frtnyi pénzes levelekkel megszökött. Olaszországban egy koros asszony társaságá­ban sok csalást vitt végbe, mig végre Velen- ezében elfogták, s miután ott a rászabott bün­tetést (4 hó) kiállotta, a pesti bűnért is kérdőre vonatott. A természettudományi társulat két pálya kérdésére (I-ször „A folyamirák' boncz- ]és élettani viszonyai“ II. kultirolt növényeinek be­tegségei stb) a beküldés határ ideje f. hó 31-én jár le. Angol felolvasásokat tart a „Ilungaria" termében Beaumont ur a legkitűnőbb angol költők müveiből f. hó 19-kén Shakespeare „Machbetjét“ fogja ismertetni. Mnnkácsy tiszteletére a képzőművészeti társulat egy vacsorát adott okt. 13-ikán a „Hungária“ szálloda dísztermében. A résztve­vők 40-en voltak, köztük Pulszky Ferencz, Than, Keleti, Ráth főpolgármester, Türr tábor­nok, Gyulay Pál, Lendvay, Barabás sat. Az ün­nepelt művésznek jelen volt igen kedves neje is. A pohár köszöntések nem hiányzottak. Zendülés tört ki Verőcze megye egyik községében Belobrodoban. Községi földek át­adásairól volt szó, de a lakosság erre annyira felháborodott, hogy fegyvert fogott, s a községi elöljáróságot kiűzte. Azonban Eszékről miha­mar egy gyalog ezred indult ki a zavarlecsen- desitésére. Az aradi gyásznap alkalmából Garibaldi következő táviratot küldte Krivácsy ezredeshez: „Emlékemben veszek részt a 13 vértanú gyász ünnepélyén, személyesen óhajtottam volna jelen lenni, de betegségem akadályoz. Köszönöm szi­ves meghívásukat. Garibaldi.“ Ungmegyében Zavatkán a községi iskolaszék újonnan megalakulván, a tagok közzé egy nő is be lön választva Mészáros Koller Amália urhölgy személyében. Az ungvári gymnasiumban a tanulók száma annyira növe­kedett ez évben, hogy az eddigi egy parallel osztályon felül még kettőnek felállítását látták szükségesfiek. — Nagyszerű északi­fényről emlékezik az „Ung“, mely múlt hé­ten Csütörtökön este 7 óra tájban nagy fény­nyel mutatkozott. — „Nem hiába hires nevezetes a liba.“! ... Nemcsak a capitolium szent madarai többé, hanem igaz­ság kiszolgáltatói is, mint a „Gyöngyös“ írja, ottani két polgárnak elveszett 6— 6 libája, ezek közül egyik fél duezent a városháza udvarára tereltetett. A felek nem tudván megegyezni, a libákra bízatott az igazság kiszolgáltatás s azok szépen fel is keresték az édes otthont. — A múlt napokban, mint a „Gyöngyös“ írja, Ecsed községben egy testvér bátyját ka­szával agyonszurta. — Folyó hó 5-én Tren- csénben a puchói járásban Szrnyie községben tűz ütvén ki, 40 ház és 11 csűr esett a lán­gok martalékává; a kár 18,000 írtra becsülte­tett, azt mondják, hogy egy szabadságos katona gyújtotta fel a községet. — Csanádme- g y e a trencsinmegyei tót kolera árvák közül 37 gyermeket helyezett el tiszta magyarcsalá­doknál. A megye kormányzósága az illető jól- tevőktől kötelező okiratot vett, melyben az il­letők kötelezik magukat, hogy ez árvákból a hazának, a társadalomnak hasznos jó polgáro­kat nevelnek. — Adebreczeni főis­kolában oct. 11-én tartották székfoglaló beszédüket Nagy Pál és Géressi Kálmán újon­nan választott tanárok, amaz a természettudo­mányok, emez az irodalom tanárául választa­tott meg. — A gazdasági tanintézetnek a mezőről Debreczen városba leendő áttétele biztos kilátásba van helyezve. Géressi Kálmán újonnan választott magyarnyelv és irodalom ta­nára nov. hó elején rendkívüli előadásokat fog tartani, megkezdendi ezt Shakespeare drámái­nak aesthetikai tárgyalásával — Egy mun­kácsi bodnármester, egy bodnárlegényt, mi­vel az nála dolgozni nem akart, vandal kegyet­lenséggel agyonvert. — A b.-g y a r m a t i izraeliták polgári iskolára maguk közt gyűjtést eszközölnek, s mint halljuk szép eredménynyel. — Akeleti marhavész Zala megye területén kiütött s a szigora intézkedések da­czára mindinkább terjed. — Aszalay József a „Szellemi omnibus“ s több más mü szerzője 77 éves korában Egerben meghalt. ÚJDONSÁGOK. (!) Képviseleti gyűlés tartatott Nyíregy­házán % hó 16-kán következő tárgyak felett: 1) Polgármesteri jelentés a „kölcsön“ tárgyá­ban. 2) Az evaDg. egyház kérelme az alapít­ványi kamat felemelése iránt. 3) Yidliczkay József, Risdorfer János és Nikelszki Mátyás által a múlt képviseletben tett indítványok s több más tárgyak, mikről helyszűke miatt^csak jövő számunkban. *** A polgármesteri évi jelentés az 1873- dik év folyamáról elhagyta a sajtót. Áll össze­sen XI. fejezetből; jelesül 1) Jelentés a hiva­tali restauratio ügyében. 2) A közigazgatás ügyében. 3) A városi házipénztár kezelése. 4) A város adóügyeinek ellátása. 5) Katonatar­tási ügyek ellátása. 6) Katonaállitásí ügyek ellátása. 7) Közegészségi ügyek ellátása. 8) Építkezési, szabályozási és közmunkaügyek el­látása. 9) Árvaügyek ellátása. 10) Szegényügy ellátása. 11) Iskolai és nevelési ügyek. — Idő rövidsége miatt csak jövő számunkban fogjuk tüzetesen ismertetni ; valamint — Joszka János és Zajácz József képvi­seleti tagoknak a képviselethez benyújtott s az által kinyomatni rendelt inditványokhoz is, akkor szólandunk, melyek a czélbavett nagy kölcsön mikénti törlesztésére nézve adnak ja­vaslatot. (d.) N.-Kállóban f. hó 10-ére virradóra a patikának utczára néző, vasrostélyos ablakát, nagy munkával, valami jó madarak, felbontván, (sze­rintük) a napi tisztességes bevételt — és ki tudja még mit ? — el akarták rabolni. NB. a báz erős tégla épület és a megyeház s honvédlaktanya kö­zelében fekszik. Még csak az ablak belső üveg­tábláit kellett betörni, hogy a már megcsinált nyilt résen behatolhassanak. Hanem ennek csőr- renésére a bent alvók felébredyén, a merény félbe maradt. Valóban igen abnonnis élet e fővá­rosban a mienk. Az efféle gaz látogatók szivesen vennék, ha mélyen aludnék keresztül az egész éjszakát, s ők akadálytalanul gazdálkodhatnának vagyonúnkban. Ellenben némely szerelmes ifjak, kiknek sziveik érzelemben sustorognak nálunk, mint a tiliszteusok gabnavetése, nemcsak hogy magok virasztanak, de nem hagynak aludni a nyugalmas keblű polgároknak sem ; midőn „éjfél­ben hajnal előtt“ járják a búcsút, 2 — 3 czigány kintornája mellett, az utczákon, Dulcineájuk ab­lakai felé, melyek előtt aztán ezen keserves ze­neművészetet kikitörő lelkes kurjantással és ér- zelgő bőgicsélésekkel gyarapítják. De hol van hát az efféle anomáliák kiegyenlítése végett az elöl­járóság? Csak nappali hetvenkedésre és éjjeli boldog szuszogásra helyeztük-e őket fölinkbe, ( tisztességes fizetéssel támogatva hatalmi állásuk­ban ? Gondolkozzanak kissé erről, és aztán ne pi­ruljanak el, ha birják. (Sz.) Nyűgöt műveltségével kezd beköl­tözni hazánkba, s hazánknak még sok eredetiség­gel biró részébe Szabolcsvármegyébe is, nyű­göt erkölcsi rothadása. A fondorkodásnak aféle I aljas neme még itt nem igen volt honos, mint' a minő alávaló módon akarják tönkre tenni egy becsületes ifjú igyekező családapának Mi- kóla Károly gávai ideiglenes jegyzőnek jó hír­nevét és családját. — A jegyzői állomás neve­zett községben üresedés félben van, mennyiben volt jegyző állomásától elmozdittatott, e hó 20-ára van kitűzve a jegyző választás, s valami világcsaló Szathmáry Gusztáv nyíregyházai adó­tiszt nevével, de annak (természetesen) tudta nélkül levelet irt egy gávai izraelitának, mely­ben oly dolgokkal vádolja Mikölát, melyet az el nem követett. A becsületében megtámadott ideigl. jegyző midőn e levélről tudomást vett, Nyíregyházára sietett — s a levelet meg mu­tatta Szathmáry urnák, ki is rögtön irt egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy az, ki nevével igy visszaélt gyalázatos, becstelen ember. — Mind a levél, mind a nyilatkozat kezeink közt van másolatban, s eredetijét is láttuk, térszüke miatt azonban szóról szóra nem adhatjuk. Az ügy megértésére különben is elegendő ennyi. — Mit érdemel azon nyomo­rult, silány lelkű ember, ki eképen akar más nevével egy embert erkölcsileg és anyagilag tönkre tenni? Azt majd meg fogja határozni körülbelől a törvény, miután az illető oly vi­gyázatlan volt, hogy saját pecsétnyomójával nyomta le a levelet s az írás" is körülbelől is­meretes. Álljon itt végül Mikola Károlynak ■kővetkező nyilatkozata, melynek közlésére fel­kért. Alólirott a fentérintett hamis levélben el­lenem szórt vádakat hazug rágalmaknak nyil­vánítom, s annak Íróját becstelen rágalmazó­nak jelentem ki. Gáva, okt. 14. 1874. Mikola Károly ideigl. jegyző. X Időjárásunk folyvást derült és enyhes, szebb őszinapokat ritkán láttunk. Az idő úgy ■egyéb mezei munkára, mint különösen a szü­retre kedvező. Bor a középtermésnél is keve­sebb, de jó. Gönczi hordója 10—12 írton kél. (d) Naprólnapra dobpörgést hallhatunk a városháza udvarán. Szomorú jelei ezek Ínséges korunknak. A hitel vész, a nép szegényedik. — A pénzintézetek sokakra nézve csak biztos okozói *a bukásnak. Ott pontosan kell fizetni, a szegény ember, ha a kitűzött időre pénzt nem tud csinálni, oda dobja magát az uzsorának ez .érczgyomru Molochnak karjai közzé, mely nap­ról napra annyi százezrek, özvegyek és árvák, egész családok szivnyugalmát emészti fel. Ki­találja meg az Ariadne fonalat korunk, eme borzasztó tekervényes tévelydéjéből, melyet szá­zadunk pénzkirályai jónak látnak évről évre összébb bonyolítani, hogy ki bele jut, a kime­nekülés reményét vesztve meggyilkolja szíve jobb érzelmeit, elűzze lelkének jobb gondolatait, s kétségbeesve térdeljen le az önzés Astarót bálványa előtt ?!.... Kemény pánczél lehet az a kincs csörgése, hogy a szeretetre alkotott szívhez nem engedi eljutni az éhezők és tönkre­jutottak nyögéseit, kétségbeesett kiáltásait és — átkait!... (n) Hvezda Gusztáv helybeli ifjú ügyvéd a napokban fog elutazni Meran-ba, onnan eset­lég beljebb a déli tartományokba roncsolt egész­ségi állapota helyreállítása végett. Hozza Isten vissza körünkbe, barátai, szerettei örömére, tel­jés egészségben. 1 Vettük (már régebben) a n.-kállói ma­gyar királyi alreáltanoda értesitvényét az 1873/4. évről. Közöljük belőle a következő statistikai adatokat. A három osztályban működött 10 ta­nár, ide értve a felekezeti vallás tanítókat is. Az I-ső osztályban volt 42 tanuló a rendkívüli ■s magántanulókkal együtt a H-ik osztályban 27; — a Hl-ikban 11, összesen 70 tanuló. = Vettük a „Borászati Lapok“ 19-ik számát következő érdekes tartalommal: 1. Csu- taszáradás. 2. A phyloxera ügyében. 3. Levelek a londoni bor kiállításról. 4. A szőlő megpusz- tulása Erdélyben. 5. Szőlőszüret. 6. A tarczali m. k. vinczellér képezde programmja. 7. Tudó- ‘sitások. 8; Vegyesek sat. X „Országos protestáns árvaházi nap­tár.“ Tisztelettel hívom fel az érdeklettek -figyelmet az „Országos protestáns árvaház“ ügyének előmozdítása czéljából kibocsátott naptárak iránt. Az igazgató választ­mány ezen naptár kiadásánál 3 czélt tartott maga előtt, ugyanis prot.’népünknek jól szer­kesztett és a mellett olcsó naptárt nyújtani; az „országos prot. árvaház at“ a legszélesebb körökkel megismertetni, — és ezen áldással működő intézetnek uj jövedelemfor­rást nyitni. Ezen naptárakból hozzám elávuitás végett küldöttek. Egynek ára csak 30 krajczár. Minden háznál szükség van egy naptárra, s en­nek a többiek felett előnye az, hogy nem egye­sek zsebjébe hajt hasznot, de egy nemes intéz- mény elébb mozdítására fordittatik jövedelme. Ki venni akar belőle, az forduljon alulírotthoz helyben. Lukács Ödön, KÖZGAZDASÁG. CÁleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál okt. hó 10-én bejegyzett terményárak. Kereskedési ár. Piaczi ár. íoo köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 3-25—3.30 80—80 „ 0.00—0.00 3.80—3.35 Búza „ 4.30—4.50 88—89'/, „ 0.00—0.00 4.60-4.65 Árpa . . . 2.46—2.50 Zab . . . 1.66—1.70 Tengeri. . . 3.80—3.90 Köles . . 0.00—0.00 Bab, tiszta fehér 6.50—0.00 Bükköny . .. 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . . 0.00—0.00 Gomborka . 0.00—0.00 Kendermag . . 0.00—0.00 Mák . ! . 0.00—0.00 Napraforgó olaj . 0.00—0.00 Szesz *•/,, iteze 20 19 Az idei termés eredménye megyénkben* Úgy biszszük, nem lesz felesleges pár sorban megemlékezni a jelen 1874. évi közter- mésről, mely ha nem is igen jól, de mégis jobban ütött ki, mint némely közelfekvő me­gyékben, honnan ezelőtt pár hóval százankint jöttek a Tiszán át oly szerencsétlenek, kiket az éhség s nyomor űzött ki szülőföldökről. — Mindazok azonban, kik aratás előtt bőtermést jósoltak — igen csalódtak. Igaz bár, hogy a vetések s egyéb termények szépen mutatkoz­tak, de a júniusi hőség az utósó reményt is kisüté a szivekből. S csak egy föld adta meg a 10 magot, reményen felül — a homok. A szalma kevesebb, mint tavaly volt, hanem egészségesebb és teltebb. Némely falvak ha­tárain, úgymint: Báka, Gemzse, Gyulaháza, K.-Várda, Anarcs, Karász, Kék, F.-Litke stb. a búza is meglehetősen fizetett, míg a vize­nyős helyeken, minő a Tisza mellett Aranyos, K.-Apáthi stb. a víz pusztította el. Fagyások is voltak, melyek leginkább a késői vetéseket j sújtották. Mándok, Pap környékén, s idébb Tasson és Petneházán is sokat rontott a fagy. Megjegyzendő azonban, hogy oly helyeken, hol a búza kifagyott, a gabonának jósága feltűnően emelkedik. A mi a többi vetemények termé­sét illeti, a következőleg osztályozhatjuk: rep- I cze meglehetős; burgonya telt ágyak, de igen | apró gyümölcsök, sokan már régen felszedték, félve a rothadástól; anyaszéna megyénk szára­zabb helyein kevés, sarju semmi; a Tisza mel­lett azonban, — mint mindig, — igen szép, kétszer bátran kaszálható. A gyümölcs termés kicsivel jobb a tavalyinál, ennek is a fagy ár­tott. Alma, körtve, meggy, kajszinbaraczk kö­zépszerűen, őszibarack szépen. Szilva, kevés még a Tiszaháton is. Dió, annyi, a mit a fagy meghagyott. A dinnye, e megyénkben szorgal­masan müveit gyümölcs sem igen fizetett, rósz idők jártak reá. Leszedésekor telve voltak in­dái kötésekkel, melyeknek, hogy belőlük dinnye legyen egy uj nyár kellett volna. A jövedelem belőle minél kevesebb, 1 ft. 50 kr, 2 ft. volt száza. Leginkább budapesti és máramarosi ke­reskedők vették. A szőlő kezdetben igen gyö­nyörűen mutatkozott, azonban a rósz időjárás miatt, a szemek alig nőttek egy borsó nagy­ságúra, s nagyobb részök még most is éret­len, ez késlelteti a szüretet is. Legjobban fi­zetőknek mutatkoznak a következő szőlőhe­gyek: a papi, gyulaházi, kemecsei helységek szőlőkertei. Visszapillantva az elmúlt évre, látni fogjuk, hogy leginkább az esőhiány, és a ké­sői fagy okozott legtöbb kárt. A jelen évi ter­més között azonban, legsilányabb — a ten­geri. Apró, kis csövek, melyeken alig van egy­két szem. Ára már is emelkedett. Pataky Árpád. Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Nyilttér. Arlejtési hirdetmény. Melynek alapján felhivatnak mindazok, kik a n.-kállói kir. járásbíróság hivatali helyisége és fogháza füttetésére szükségelt 22% bécsi öl fa szállítására vállalkozni kívánnak, hogy ebeli aján­latukat e kir. járásbíróság hivatali helyiségen 1874. évi október hó 27-ik napja d. e. 9 órakor tartandó árlejtés alkalmával adják elő, kijelentet­vén e bíróság részéről, hogy a szállítási szerződés azon vállalkozóval fog megköttetni ki a megjelelt mennyiségű fát legolcsóbban fogja vállalni, s ki a kikiáltási ár 10%-át a bírósághoz leteendi. - Kelt N.-Kállóban, 1874. évi október 10-én. lanthó Lajos, L " ; k. járásbiió*

Next

/
Oldalképek
Tartalom