Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-10-11 / 41. szám

K I asztalos azzal akarta kitüntetni a fakoporsók- ffekoporaók!- Nesze neked g !. - »“ha József honvídtize,les szereim, baj amiatt on, gyilkos lett Kecskeméten. - Az ungvári szüret I hó 12 ikén fog megkezdetni Sze­vasztott tűzvész okára aligha i nem jönnek, vasztou tu/vcsi a|ig 10 éves gyer­IS3 midőn egy csűr meggyújtásával foglal- VoTott A fiú bevallotta, hogy Bodnar György, u kinél tartózkodott, veréssel kényszer.tette a :vuito»atásra. - Szatmári egy szegény ember ki valami kuruzsolo czigány asszony- i.val gyógyittatta magát, a gyógyszer bevétele után rögtön megőrült. — Az ál-Vesselényi Bállá Gergely 10 évi börtönre Ítéltetett el a nagyváradi törvényszék által. Bállá Gergely összefont karokkal, nyugodtan hallgatta az Íté­letet, s midőn az elnök kérdezte, akar-e fel­lebbezni, igy szólt: „Krisztust elitélték, mert isten fia volt, engem elitéinek, mert Vesselényi fia vagyok“ stb., az elnök rendre utasitá, Bállá csak ennyit mondhatott: „fellebbezek. A székesfehérvári ásatások a régészetre nézve, jó eredméuynyel folynak, szombaton fel­találták Mátyás király sirkápolnájának alapfa­lazatát a felső kertben a templom tengelyén átmenve a fazekasutczába. — Gyöngyösiné Mátrai Laura közelebb nagy sikerrel ven­dégszerepeit Losonczon. — A gödöllői ke­rület baloldali pártja két jelöltet léptetett fel, u. m. br. Podmaniczki Gézát és Dalmadi Győ- zőt — A liptói Kárpátokon Marsány Andor gőraöri képviselő nem rég, egy igen szép pél­dány zergét lőtt. Nyirfalombok. XXVII. (Élőre megyünk-e, vagy csak körben járunk ? Adalék a kérdés eldöntéséhez. Aesop meséje és a mese feluj- hodása. Hariri és Nurmahál. Egy harmadik személy. Rósz álom és annak megfejtése. Még roszabb álmok, bölcs dervis és együgyű Hariri. Beiram ünnepén. Egy dal.) Az emberiség, bár köny- és véráztatott mezőkön át, bár súlyos küzdelmek és fájdalmas veszteségek után, de mindenesetre halad s na­ponként újabb jeleit adja emelkedésének, kill- és belterjes haladásának. Azonban ezen elvitázhat- lan igazság daczára nem hiányzanak egyes elszi­getelt események, melyek azt láttatnak tanúsí­tani, hogy fajunk egy és ugyanazon pályakörben mozog folytonosan, hogy a jelen csak a múltnak ismétlése és a jövő pusztán a hajdani idők törté­neteinek felujhodása. Mondanunk sem szükség, hogy a bölcsnek nem egyes tényekből, hanem az egyetemes tényállásból kiindulva kell a haladás kérdését megbírálnia, de- másfelől figyelembe vennie a haladás ellen tanúskodó jelenségeket is, igy lehetvén csak a quótát a közös államház­tartásban ... azaz hogy az emberiség haladá­sában teljes biztossággal és számszerűleg kife­jeznie. A jövő bölcsészeinek tehát, kik a XIX-dik század haladását szabatosan akarják körvona­lazni, érdekükben fekszik feljegyezni (még pedig nem czeruzával, hanem echt alizarinnal) az alább olvasható regényes krónikákat, de érdekünkben áll mindnyájunknak, nehogy valamiképen úgy járjunk, mint a palócz, ki midőn meghallotta a vészharang kongásat, jól összeteremtettézte a gondatlant, ki nem tudott a tűzre vigyázni s egy­szer csak azon vette észre, hogy saját feje felett ég a ház ... mert az idők gonoszok és -az elfa­jult világ reá sem hederit immárom a szigorú parancsra: „ne kívánjad a te felebarátodnak fe­leségét .. 1 Nem tudjuk, milyen lehet a Rákosi Jenő Aesopja (nem olvastuk e színmüvet s a korunk­ban divatos pajtáskodó agyondicsérések és epébe mártott piszkolódások még csak sejtenünk is alig engedik a valót az irodalmi termékek valódi becse körül) hanem hogy az eredeti Aesop ki­tűnő bölcsész és finom diplomata vólt, —■ meséi határozottan igazolják. Meg ne döbbenj jó olvasó! azt gondolván, hogy talán tudományos értekezést tartaridunke mesék felett (magunkkal együtt ele­get bajlódtál velek „gyenge múzsa“ korodban az Orbilinsok keze s illetőleg suhogó mogyoró vesszeje alatt!) nem, hanem csak egyetlen me­sére, a farkas és bárány meséjére hivatkozunk. Elmés köiiilirása ez egyfelől a hatalmasok alap­elvének: „ubi vis, ibi jus“ de másrészről gyakori, sőt mindennapos eseménye az életnek czivilisált kórunkban ... „es ist eine alte Geschichte, doch bleibt sie ewig neu“ — a mint ezt a következő épen oly tréfás, mint tanuságos sztambuli újdon­ságok kétségbevonhatlanul igazolják ... • Élt Bagdádban egy emberséges müzülmán, Hariri, hűséges imádója Allahnak, a mi igen üd­vös dolog, és szintoly hűséges imádója az ő ked­ves oldalbordájának, a szép Nurmahálnak, a mi pedig épen nem üdvös valami, vagy legalább is hibás rim Európa amaz átalánosan bölcsnek is­mert közmondására „a pénz olvasva, az asszony verve jó“ .,. És lön, ézért-e vagy más okokból, nem bírjuk kiolvasni a krónika ákom-bákom be­tűiből .;. elég hozzá, hogy a bájos Nurmahál kezdett unatkozni és ábrándozni, az unalom pe­dig, — mint tudjuk — rósz tanácsot ád, és az ábrándozás, mint a lélekbúvárok állítják „az élet megrontója“ ... — Szép hölgy! hangzott füleibe egy lan­gyos, füszerlehelő tavaszi éjen hálófölkéje abla­kán át a lágy suttogás, — szépek szépe, Bagdad legékesebb bazsarózsája, éltem petroleum lám­pája, reményeim tündér arczu Mekkája, kihez mérve a bayadérek, odaliszkek, sőt a komik is a hetedik égben csak olyanok, múlt a juh-husos n piláf“ mellett az árpa dara-leves, vagy a datq­lyapálma nemes gyümölcse mellett a „frankok“ hitvány bubulyicskája . . . szeretlek, imádlak, meghalok lábaidnál.. . ó miként nevezzelek, mi néven foglaljalak imáimba? ... oh szólj, vagy itt | pflasteren ontom véremet .. . igen, e Tax pe- niczilussal oh köszivü szépség . . . Hariri pedig mint jó lelkiismeretű ember hűségesen aluvék és hortyog vala a másik szobá­ban, midőn az „ordító oroszlán“ eképen körül jár vala „quaerens, quem devoret. . .“ „Zeng a lant, oh nyíljatok meg Nyíljatok meg ablakok, Hintsetek tetszést dalomra Égi szem csillagzatok...“ Perse a szép Nurmahál ismeri Hafiz költe­ményeit, talán Heine és Tóth Kálmán szerelem­dalait is olvasta fordításban, mi természetesebb tehát, mint hogy: „iin megnyílt a titkos ablak“. . Hariri pedig mostan is épen oly rendület­lenül alszik és hortyog vala, mint neháuy napja, mikor az oroszlán még csak távolról kerülgette portáját és szive táját. . . hanem álmai elannyira roszak valának, hogy másnap egy tudós dervist keresett fel tanácsért. Bölcs férfiú, ki mint a giaurok fő embere Rómában, csalhatlan vágj', és hiteles tolmácsa az éj titkainak, — fejtsd meg álomlátásomat. Orosz­lán tört be udvaromba, ifjú és fekete szörméjü, megrohanta kedvencz gazellámat s különös! a gazella önkényt és örömmel sietett a fenevad karmaiba! Allah, il Allah, őrizd a fehér cselédet a fe­kete embertől. La illák Allah 1 Bölcsek bölcsé! mondá ismét a tudós der­visnek pár hó lefolytóval a jámbor Hariri ■— mult éji álmomban már nem egy, hanem három fekete oroszlán rontott be udvaromba, de a mi sajátsá­gos, nem egyszerre, hanem más más időszakban, s kedvencz gazellám, mindegyikkel nyájason enyelgett. Allah kerim 1 őrizd a fehér cselédet n fe­kete emberektől. Allah kerim! Drága szelenczéje a bölcseségnek, kinek elméd fényesebb és nagyobb becsű a karbunku- lusnál i— nyugtalankodott ismét nehány hét múlva a mi Harirink a dervisnél — most meg már azt álmodtam, hogy kedvencz gazellám maga kereste fel az átkozott duvadakat barlangjukban ... mit jelenthet e baljóslatú álom ? Allah hü. ekber. A mit mondtam, meg mondtam! Salem aleikum! Hm . . . mormogd a müzülmán, — de mi­kor egész Bagdádban nem ismerek fekete em­bert. Hanem aztán eljött az idő, midőn megis­merte. A Beirám ünnepén vendégséget rende­zett, meghívta i-eá a tisztes „imám“-ot, és két fiatal „ulemát“ mint kebel barátait, közéjük ül­tette a bájos Nurmahált (mindnyájan az ujtörök- párthoz tartoztak, kik nem veszik oly szigorun a próféta parancsát a boritalról és Ja nőnem elkü­lönítéséről) a tüzes bor feloldozta nyelveket, fel­villanyozta a szivek szenvedélyeit, a házi nő el­ragadó szépsége és szellemdus társalgása hódí­tott, gyújtott, elbűvölt. . . Midőn azonban az iz­gató Mokkanedv elfogyasztása után az imám tá­vozott egyik ulemával s a boldog Hariri kiki- sérve őket, ismét a szobába lépett, olyanforma valamit pillantott meg (vagy tán csak a szeme káprázott ?) a mi őt ama furcsa dalra emlékez­tette (még a krimi hadjáratkor hallotta egy bohó magyar fiútól, ki a franczia zuávok közt szolgált.) „kejh korcsmáros az ebingét, az ebingét, elsze­retik a menyecskét, a menyecskét, el is van már réges régen, a felől már ihatik kend, alhatik kend ...“ s azonnal villámgyorsan eszébe ötlött az álomhüvelyező dervis intése : őrizd a fehércselédet a fekete embertől!-z—y. ÚJDONSÁGOK. (!) Szabolcsmegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. E megye közgyűlésének f. é. 136/874. sz. a. kelt határozata értelménél fogva az 1875-ik évi költség előirányzat felterjesztése tárgyában folyó évi október 12-én rendkívüli közgyűlés fog tartatni, miről is t. bizottsági tag urat a megyei közgyűlési ügyrend 6-dik §-ánál fogva van szerencsém tudomásba he­lyezni. N.-Kálló, 1874. szept. 24. Bónis Barna­bás alispán. = A Mannsberger színtársulata múlt hétfőn jótékony czélu előadást rendezett, mely­ből a tisztajövedelem felerésze a helybeli ref. templom és a gymnasium között osztatott fel; egy egy részre jutott 23 frt 50 kr. Felül ada­koztak ez alkalommal: Nikelszki Lajos 60 kr, Bartholomaeidesz János 40 kr, Kralovánszki Gyula 3 frt 20 kr, Kovács Gergely 1 frt 40 kr, Palánszki Sámuel 1 frt. Jellemző dolog, hogy sem a gymnasium, sem a ref. egyház részéről nem volt a pénztárnál senki. (1) A ref. egyház elöljárósága Mannsber- ger Jakab színigazgatónak háláját nyilvánítja, hogy jótékony czélu szinielőadásai alkalmával a ref. egyházról sem feledkezett meg, legyen ju­talma azon megnyugtató gondolat, hogy a hu- manismus és a lelki szabadság emez emelkedő épületéhez (a ref. uj templomhoz) ő is janiit egy homokszemmel. X Blau Gyula pesti zeneművész múlt hó 30-án este a szinkörben hangversenyt rende­zett, részben Szénfi Gusztáv balsorstól sújtott zeneművész íelsegélésére. — Az esthőse min- denbizonynyal a művész volt maga, ki szabatos kitűnő játékával valóban elragadta a jelenvolt kevés számú, de válogatott közönséget. Ha Reményivel akarnók összehasonlítani ez ifjú művészt, azt mondhatnék, hogy Reményinek vannak mester darabjai, melyekben valóban excellal, azonban egészben véve sem tisztaság­ban, sem az olvadozó selyem simasággal tó­csáit hangok mesteri változataiban nem múlja őt leiül. — Ha hősünk van, a hősnőt sem ne­héz feltalálni. Ez yojt Ungerleider Fáni kisasz- szony, ki művészi játékával eszébe juttatta e sorok Írójának: Vajha ne kellene oly soká késni olykor-olykor, hogy istentől nyert ezen széptehetségét gyakrabban kamatoztassa a ne­mes czélok érdekében. Bathi Berta kisasszony magándalai bár köztetszéshen részesültek, mind­amellett nem sikerültek egészben annyira, mint már ezt máskor volt szerencsénk elragadtatás­sal élvezni. — A Mandel testvérek (hegedűn és zongorán, ugyszinte Szénfi ur eléggé kitet­tek magukért,) taps és virág termett özönnel. A tiszta jövedelem felöl még nem értesültünk. — Mannsberger Jakab miskolczi színigaz­gató múlt szerdán vett búcsút társulatával vá­rosunktól. Jó emlékezet bocsátja őket utjokra; a nyíregyházai mükedvellő közönségnek nem egy élvezetes estvét szerzett. Társulatának tag­jai túlnyomó részben valódi hivatásból látszanak működni e téren. Ezt mutatta a tömött szín­ház, mely tekintve a nyíregyházai közönség ké­nyes Ízlését, elég hízelgő lehetett a társulatra, s elég emelő az igazgató nr — tárcsájára. — ügy halljuk, hogy újból színészeink Ígérkeznek; pedig bizony nem ártana egy kis pauzát tar­tani. (!) A debreczeni ref. főiskolában tegnap­előtt nyittatott meg a tanév ünnepélyes is­tenitisztelettel. O Hymen. Zoltán Imre sényői földbirto­kos a napokban váltott jegyet Uszkay Ilka kis­asszonynyal Uszkay Ignácz vitkai földbirtokos bájos és szellemdus leányával. Tartós és zavar­talan boldogság koronázza ez uj frigykötést. * (Beküldetett.) A ki szolid módon, igen kevés betétellel óhajt magának szerencsét csi­nálni , forduljon Steindecker M. Bank és váltó üzletéhez Hamburgba. (Lásd a hirdetési rovatot.) (ez.) Balmazújvároson nagy verekedés történt múlt kedden. A verekedés következté­ben egy ember meghalt, a másik is halálrévén van; az ügy megvizsgálására Debreczenből ki­mentek a járásbiró és dr. Tegze Imre. (!) Idő árásunk a legkedvezőbbnek mond­ható, múlt hét elején folytatólagos derült nap­fényes idő, bár reggelenként az ősz barátja a köd már jelentkezett; csütörtökön egész neki látszott keseredni az idő, azonban délre ki­tisztult. A kerti szőlőkben a szüretek most folynak, bor kevesebb lesz a közép termésnél, de minőségére nézve jobb, mint mondják, a tavalyinál. A mezei munkára, szántásra vetésre sat. már kérni se lehetne szebb, s áldást igé- rőbb napokat. *** Beküldetett. Mint értesültünk, a mi­nisztérium által a város ellenében Weinberger Róza meghagyatott selyem-utezai bérletben Janó vies kizárásával. Csodálatos igazságszolgál­tatás és különös tisztelete a törvénynek! Úgy hogy valóban nem tudjuk, hirtelen elhatározni: Vájjon a minisztérium felette áll- e a törvény­nek, vagy pusztán a szentesitett törvények őre s ha kell végrehajtója! Ha egyszer a törvé­nyek megadják a városi képviseletnek azon jo­got, hogy az árverési módozato ka tő állapítja meg, és hogy az árverést ő hagyja helyben, nem lehet egy könnyen megérteni, hogy vájjon az efféle határozatokkal mit akar elérni a minisz­térium?! Vagy csak olyan „sic volo, siejubeo világot élünk? Ezt ugyan már régen tudtuk, hanem azért a törvény scartba tételét még se vártuk volna a legmagasabb helyen, mert an­nak aztán furcsa hatása szokott lenni. — Annyit azonban felteszünk a városi képvise­letről, (mely mellesleg mondva annyiban hi­bázott, — hogy uj árverést nem rendel hogy egy kis tiszteletteljes magyarázatot fog kérni a minisztériumtól a községi törvé­nyek idevonatkozó §-a felől: hogy tulajdon­képen úgy kell-e tehát azt érteni, mint nyomva van? Avagy talán a sorok között olyas valami hierogliphek léteznek, melyeket csak minisz­teri szemüvegen keresztül lehet kedvező figye­lembe venni! (n> Sírni kell-e ezen vagy nevetni ?! Szol nokon az ott állomásozó Rodics magyar ezred nél egy nagy reményű százados a statáriumot igy hirdette ki: „A mostanig, van az a statar, az a Szolnok és a Hesmegy; itt van meg az a meggyujtani az a megölni magát és az a ra­boljunk. Itt az a mindig emberek égné; meg­öljünk! és az a elvenni! En hijátomáztat pub- likájom! Azért azdot szigorusb megpublikájom, hogy az a czivilis mindig megraboljuk és az­dot megigják, megszurják és az a rabolják; aztat az a statár 24 óra alatt meg fel a kasztgyjuk; ezért hijátom én megpublikájom, szigorusb! Ilyen formája szomorú eső akaijom nem lenni! És még az a eső se se se se nem akarjom megtudni; még egyszer megpubliká­jom nagyon szigorusb, és minden kutya meg- köteles ember, ez megértjünk, és hogy megért­jük aztat aláírjuk!... látni akarjom!“ Eddig a csodabogár! Elmondhatjuk Aranynyal: „Meg­tanuld e szót „Keszenem“! Légy büszke Ma­gyarhon !“ —■ A „Franklin társulat“ magy. irod. in­tézet által Budapesten épen most küldöttek be szerkesztőségünknek következő közkedvesség­ben részesülő, csinosan és pontosan kiállított, — a legnagyobb gonddal szerkesztett 1875-ik évre kiadott naptárak. István bácsi nap­tára, számos képpel, alapitá Máj er István, szer­keszti Kőhalmi K. József. XX-ik évfolyam. Ára 50 kr. Protestáns képes naptár, a magyar biro- daloinbeli protestánsoknak felekezet és nemzeti­ség szerinti graphikai áttekintett térképével. Szerkesztette Duzs Sándor. Ára 50 kr. Falusi gazda naptára. Deininger Imre. Kenessey Kál­mán, Kéglv Sándor, Kodolányi Antal, Lévav Jenő, Molnár István. Molnár Lajos, Itodiczkv Jenő, Sporzon Pál, Tormay Béla s többek közreműkö­désével szerkeszti Máday Izidor, a földmivelés, ipar és keresk. ügyi minisztériumban titkár. XI. évfolyam. Ára fűzve 80 kr. Lidórci-naptár, ka­landok, bűnesetek, tündérregék, csodás tünemé­nyek stb. gyűjteménye. XI. évfolyam. Ára 60 kr. Uj honvéd naptár. (Egyúttal katonai naptár.) Szerkeszti Áldor Imre. „A lublinni unió“ nagy czimképpel. Ára 60 kr. A „Nép zászlója“ nap­tára. Ä magyar nép számára. Szerkeszti Áldor Imre. „Húsvéti öntözés“ czimképpel. Ára 40 kr. Kossuth-naptár. Szerkeszti Honfi Tihamér. Ötö­dik évfolyam. Munkácsy „Tépéskészitők“ cziin- és számos, a szöveg közé nyomott képpel. Ára 40 kr. Nemzeti nagy képes naptár. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, számos képpel, s Kaulbach „Nero“ nagy czimképével. Magyarjiro- dalmi közigazgatási tiszti czimtarral. Szerkeszti Áldor Imre. Hetedik évfolyam. Ára 1 frt. A ma­gyar nők házi naptára. Szerkeszti Beniczkylrma. Naplói jegyzetekkel ellátva. Ára 60 kr. Borászati naptár. Szerkeszti dr. Nyáry Ferencz, a tarczali vinczellér-tanoda igazgatója. A földmivelési mi­nisztérium megbízása folytán. Il-ik évfolyam. Ára 80 kr. Községi jegyzők naptára és évkönyve. Első évfolyam. Tartalom: I. Politikai és közigaz­gatási rész. II. Jog- és törvényismertetési rész. III. Gazdasági rész. Dr. Sipos Árpád, Láng Géza, Zlinszky Imre, Engelbrecht Károly és dr. Per- laky Mihály közreműködésével szerkeszti dr. Dárday S. Ára 1 frt. Nevessünk. Uj humoriszti- kus és mulattató naptár, számos képpel mu­strálva. Vl-ik évfolyam. Ára 40 kr. A magyar nép naptára. Képes kalendárium, sokféle hasz­nos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szer­keszti Tatár Péter a magyar nép számára. Ára 25 kr. Kis nemzeti naptár. A magyar nép szá­mára. Szerkeszti Tatár Péter. Ára 20 kr. Neuer illustrirter Volkskalender, für Ungarn und Sie­benbürgen. Számos képekkel. Ára 50 kr. Uj fali naptár. Egész iv. Ára 20 kr. Szerkesztői üzenet. — G. I*. urnák K.-Várda. A „Válási“ megkez­déseit tárgyhalmaz miatt jövő számunk hozza. — A ..több dadái polgár“ aláírással beküldött rzikk, szintén jövő számunkban jő. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terményoearnoknái okt. hó 3-&n bejegyzett terményárak. Rozs 00—00 fontos 80—80 1 Búza „ 88-89'/.;,, Árpa . . Zab Tengeri Köles . Bab, tiszta fehér Bükköny Káposztarepnze Leumng Gomborka . Kendermag . Mák . Napraforgó olaj . Szesz S0/M iteze 3.20—3.25 Kereskedést ér. 100 köböltől kezdve 0.00—0.00 4.30—4.50 3.30—8.35 0.00—0.00 2.40—3.45 1.50- 1.60 3 80—3.90 0.00-0.00 6.50— .000 0.00—0.00 0.00—0.00 4.55-4.60 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00-0.00 20 % 20 Felelős szerkesztő: LUKÁCS ŰOŰN. Nyilttér. «/ Hirdetmény. Egy kisebb minőségű, kipróbált gőz-kazán teljes hozzávaló készletekkel, (különösen alkalmazható k i s e b b s z e r ü vidéki gőzfürdő felállításához) a vételár egy­negyed részéért eladó. Többet Glück Dávidnál, , (1—3) ____________________Nyíregyházán. H ird. e t m é 11 y. Bérezel közbirtokos ai tulajdonát ké­pező kir. kisebb haszonvételi, úgy nem­különben a térváin és halászati jogok árverés utjáni bérbeadása e hó 20-án a közbejött izraelita ünnepek miatt meg nem történhetvén, újabb határnapul f. év október hó 19-ik napjának d. e. 9 órá­ját. tűzöm ki, a bérbeadás 3 évre, vagy is 1875-ik év január l-ső napjától 1878-ik év január l-sö napjáig terjedő időtartamra történik. A bérleni, illetőleg árverelni kí­vánók kötelesek 200 frt bánompénzt le­tenni. Az árverelési feltételek alólirottnál bármikor is megtekinthetők. Okolic8ányi Lajos, (3—3) közbirtokossági igazgató. Haszonbérbe adandó Kállay Aurélné, született Elek Laura urhölgy tulajdonát képező, 413 hold szántó és kaszállóból álló tagos birtok, az orosi határban, az 1875. Sz.-György naptól kezdődő 3 vagy 6 évre. Őszi és tavaszi vetés is adatik át. A feltételek iránt nálam értekezhetni. Czukor József, (0—3) Ügyvéd,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom