Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)
1874-12-13 / 50. szám
Nyíregyháza, deczember 13. 50. szám. III. évfolyam. 1874. Étfifizeieit árak: Égisz évre Fél érre • Negyed érre 4 frt. (i lap a reg leik*'»*! •"» Bórmontotlen levelek cm* i.mertke.ek- 1)81 fogadtatnak el. j | A kéziratok nem adatnak vlaaza. Kindó-liivntnl, hővé az előfizetés! pénzek, a lapba «ént hirdetések és felszélamlasok küldendők: Xngyter 130. HZ a ■ SZABOLCS. Vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. Hirdetési dijak: Minden 5 hasábba petit-«or egyszeri hirdetésnél 5 kr., többszörinél ll kr. Taxi ed el met hirdetések többszöri búikra tartása, kedvezőbb föltételek alatt ess- közölhető. Minden egyes beiktatás után kincstár* illeték 80 kr. A nyilt-térben minden három hasábos garmond'Sor dtja 80 kr. Az előfizetők, a hirdetések meg- szabásánál, 20%-nyi kedvezmény* ben részesülnek. Kindó-tnlajdonos: a „ezabolcemegyci lapkiadó-társulat.“ q S q » Előfizetési felhívás 1875-ik évi folyamára. A „Szabolcs“ az uj évvel 4-ik évi folyamába lép! Három éves pályafutása elég kezességet és biztosítékot nyújt jövője iránt. Megyei érdekeinket, különösen azt, mely a megye szellemi fejlődésével és felvirágz ásával egy és ugyanaz: a népneveles ügyét, lehető legszélesebben és melegebben karolta fel lapunk; igyekeztünk, hogy a szépirodalmi rész is változatos és gyönyörködtető legyen; felvettünk s megvitattunk szekszor nemcsak megyei, de országos uj és üdvös eszméket is, szóval mindent elkövetünk, hogy lapunkat a közérdekűség szán- vonalán tartsuk. Érezve, hogy lelkiismeretes munkálkodásunk után méltók vagyunk a közönség pártfogására, tekintve min- denfe’ett azon érdeklődést, mely- szeritít különösen az utólsó évnegyed második felében, előfizetőink száma 50-nel szaporodott: határoztuk,hogy lapunkat jövő évben is felfogjuk tartani. Tisztelettel ajánljuk azt továbbra is at. előfizetők pártfogásába! El(MizeU;HÍ árak az eddigiek. Egész évre 4 frt, féf évre 2 frt, évnegyedre 1 frt. Az előfizetési pénzek postai utalványok mellett a szokott helyre küldendők. Tisztelettel az igazgatóság. Leányneyeldéink hivatása. I. Ha a társadalmi életben körültekintünk, tapasztaljuk, hogy sokan vannak oly elégületlen egyéo^ltT kT!N$ny ági és szellemi helyzetökc^i föllil mágasabb ál- lásuaknak, gazdagabbnak, okosabbnak és jobbaknak kívánnak tartatni, mint a milyenek. A fényűzés ma már oly fokon áll, hogy a ruha, az életrend, az állást és méltóságot alig tudja megkülönböztetni. Az élvvágy e veszedelmes nyavalya, oly annyira elhatalmasodott, hogy az erkölcsi törvény hatását kezdi veszíteni, kétes jellemű egyének főszereplőkké tolják tel magokat a társadalomban, könnyelmű ifjonezok, kicsapongó életűek erkölcsbirókká lépnek fel, szóval a hiúság és érzékiség lett uralkodóvá a szellemiség és becsületesség fölött. Kik orvosolhatják legbiztosabban az ily társadalmi bajokat ? Bizonyosan első sorban azon nemes- lelkű anyák, kiknek élő érkölcsisége feléleszti, meggy ujtja gyermekeikben az erkölcsi élet fáklyáját, hogy egy szebb, jobb és hazaüasb nemzedéket nevelhessenek; másodízben azon iskolák és leánynevel- dék, melyek a nevelés-oktatás elvei szerint tervezve vannak, s azokban házias és hazafias szellemben valódi szív és észképzés gyakoroltatik. A jó nevelés áldását, csak az anyák rendeltetésszerű képzése hozza meg. A női erényekben tündöklő hajadon által sokat lehet kivinni, ki a társadalomba illemet hoz be, bájos jelenlétével, édes szavával a férfiakat nemes tettekre buzdítja. Épen azért leányneveldéinknek első feladata a szív- és kedélyképzés legyen. A teremtő a nőnek az észt szivébe rejté, hogy szeretet uralkodjék tettei felett. A szív gyengéd érzése és a lélek jó indu- ata a szeretet áldott légkörében tenyészik. A szivjóság , szelídség, szerénység, nyájasság és jótékonyság ád a nőnek valódi méltóságot; n>ig a szerénytelenség, közönyösség, részvétlenség és könnyelműség rósz ajánló levele a leánynak. A ki romlatlan nyilt kedélylyel, jó szívvel és tudnivágygyal búcsúzik el a neveidétől, azon leány igazán jól nevelt. Mert a tiszta kedély és szivjóság megmenti őt jellemi sülyedéstől az élet viharai között, a tudni- vágy pedig folytonos okulásra és munkásságra buzdítja. A kedély és szív képzése már a zsengekorban veszi kezdetét, miért is főleg a szülők feladata; később a tudományban oktatásnál a romlatlan fiatál kedély további irányzása a leányne- veldék köréhez tartozik. A nők, a gondviselés rende szerint arra utalvák, hogy bizonyos természetüknek megfelelő síii- kebb életkörben rendező és vezető, nem pedig tágabb viszonyok közt uralgó minőségben hassanak, bizonyos neme az engedékenységnek e természetes viszonyoknak következménye. Szükséges tehát, hogy a leánynevel- dék a szemérmetességre, mint a szerénység alapjára intés és példa által törekedjenek hatni. Törekedni kell a leányokat megelégedésre szoktatni, minthogy az élet számos nélkülözése a nőnemre nehezedik. Tanuljanak idejekorán kevéssel beérni, takarékoskodni, gazdálkodni, ruhájokat, pénzüket megkímélni , hogy jövőben a mit a férj munkálkodva és gondteljesen megszerzett, könnyelmű módon el ne pazarolják. Pazár István. KÖZÜGYEK. A népnevelés ügye Szabolcsmegyében és a Hajdúkerületben. — A népDevelés ügye barátaira nézve igen érdekes mü jelent meg a legközelebbi napokban, melyet röviden ismertetni az ügy iránt érdekeltségünknél fogva el nem mulaszthatunk £ mü Kiss József szabolcsmegyei és haj duker. kir. tanfelügyelőnek elnöki jelen tése az érdeklett kerületekben levő népisko iák 1873-ik évi tanügyi állapotáról. Tanfelügyelő előre bocsátván elnöki jelentésében a népnevelés nagy fontosságát, és ala pos érvekkel indokolván annak egyesekre szint, úgy, mint édes hazánk felvirágzására kibati nagy horderejét: kimutatja azon nagy haladást mely e tér. n 5 év alatt az 1868. XXXVIII törvényczikk foganatosítása óta az ő felügye lete alatti kerületekben történt. Jelesen I.a szabolcsmegyei tanke rületet illetőleg: az 1869-ik évben 1873-ik évben. Iskolák száma 285. 409. Tanitók száma 321. 428. Tankötelesek 47352. 39823. (Azért apadt le a tankötelesek száma, mert év alatt 7373 gyermek halt el himlőben) Iskolába járt 18604. 23686. Ismétlőiskolába 00. 3477. Iskolába nem járt 28748. 12660. , Iskolai kiadások 65283 frt. 114147 frt. Eszerint az 1869-ik évben iskolázott: 47352 tanköteles 39°/0-a = 18604, az 1873-i 1 év végén pedig a 39823 tanköteles 68%-a = • 27163. A népiskolákat illetőleg tehát 5 év alatt következő haladás történt: 1. Az iskolák száma szaporodott 124-el. 2. Uj iskola építtetett 61. 3. Átalakíttatott 29. 4. Kijavíttatott 69. 5. Falszereltetett 409; ezek közt íelv. hitv. 181. 6. Az iskolai osztályok száma zz a* porodott 212-vel. 7. Iskolai tantermek Bzáma szaporodóit 150-el. 8. A tényleg iskolába járók szá- ma szaporodott 8559-el. 9. Felállittatott 80 ismétlő iskola, melyekben tanult 3477. 10. Imi, olvasni nem tudott felnőtt oktattatott 5784. 11. Iparostanoncz és segéd taníttatott 798. 12. Tanitók száma szaporodóit 121-el. 13. Képezdei póttanfolyamban tanult 387 tanító. 14. A tanitók fizetése emelte- ett 46857 ittál. 15. Az ismétlő iskolákban tanításért fizettetik a községek által 1596 frt. U. Hajd ukerületi tankerületet lletőleg: 1869-ik évben. 1873-báh. Iskolák számai 23. fl(j. Tanítók száma 58. 70. Tankötelesek száma 13294. 11668. (5 év alatt 1626 gyermek balt el himlőben.) Iskolába járt 4483. 6933. Ismétlő iskolába 00. 1799. ' Iskolába nem járt 8811. 2936. Iskolai kiadások 15819 frt. 31271 fft. Eszerint az 1869-ik évben iskolázott 13294 tanköteles 33%-a = 4483, az 1873-ik év végén pedig: 11668 tanköteles 74%-a = 8732, Es igy a népiskolák részére 5 év alatt következő haladás történt: 1. Az iskolák száma szaporodott 38-al. 2. Uj iskola építtetett 6. 3. Kijavíttatott 5. 4 Felszereltetett 65'; ezek közt he Ív. hitv. 42. 5. Iskolai osztályok száma szaporodott 48-al. 6. Tantermek száma 27-el. 7. Tényleg iskolába jártak száma növekedett 4249-el. 8. Tíz ismétlő iskola állíttatván fel, ezekben tanult 1799. 9. írni, olvasni nem tudott felnőtt tá- nittatott 978. 10. Iparostanoncz taníttatott 245. 11. Tanitók száma szaporodóit 12-vel. 12. Képezdei póttanfolyamban tanult 59 tanító. 13. Tanitók fizetése emeltetett 13384 frttal. TÁRCZA. Egy család története. (Regényes korrajz.) III. Rész. „A regényes hely.“ A tiszteletes asszony cselhez folyamodott, kereste, kereste a kulcsokat, de nem találta azokat sehol, pedig tudta jól, hogy hol vannak. Már eltelt egy félóra! A jegyző kijött türelméből ! „Ha kulcsokat nem találok kénytelen leszek a zárat baltával szétfeszíteni! Azt, úgy gondolom, hogy csak találok a háznál s az ajtó felé indult. E perezben szekér zörgés hallatszott az udvaron I Most már csakugyan a tiszteletes jött meg, gondolák mindnyájan, a harmadik remény sugár a gyötrődő tiszteletes asszony arczán, vájjon nem- ezután fog e következni a legkegyetlenebb csalódás?! A jegyzőnek gunymosoly vonult el arczán, ő már tudta mifog most mindjárt bekövetkezni. A bent levők a jegyző kivételével az udvarra siettek, hol épen most állott meg A kocsis. A szekeren senkii Minden oldalró' ez a kérdés intéztetett a kocsishoz: Hát a tiszteletes urék hol maradtak?“ A kocsis röviden előadta az egész eseményt ! „Hogy X—hez közel, egy nagy ház elibe kisérték, ott elvitték a tiszteletes urat és Elemér urfit, azután 6 még várt ott két nap, gondolta, majd csak kibocsátják a tiszteletes uramékat, nrndennap el ment négyszer, ötször ahoz a nagy házhoz, de nem bocsátották be, már a lovak majd meghaltak éhen, hát kénytelen voltam haza jönni.“ A tiszteletes asszony kétségbeesése az őrjöngésig fokozódott, nem volt többé az elébbi gyenge nő! Szilárd léptekkel lépett a szobába, oda dobta a kulcsokat a jegyző lábaihoz! „tessék vizitálni!“ Aztán azon fájdalom hangján, mely nem csüggeszt el többé, de mint egy delejfolyam, villanyos erőteljt kölcsönöz még a gyönge nőknek is, mely a szelíd galambot néha az oroszlán bátorságával ruházza fel, oda állt a jegyző elé s mondá: „Uram! Én eddig csak imádkozni tudtam! Ha az isten csapással látogatott . . . imádkoztam ! . . . Évek hoszu soráig kértem az Istent, adjon nekem egy leány gyermeket 1 Az Isten meghallgatá kérésemet, boldoggá, oly boldoggá tett, minőről nem is álmodtam, de egy év múlva visszavette őt! . . . én akkor is imádkoztam! De most azt az embert, bár ki legyen az, ki engem férjemtől, e gyermekeket apjok- tól meg akarja fosztani — megátkozom: Ne legyen annak nyugta se éjjel, sem nappal, üldözze a lelkiösmeret! Sárga legyen neki a napsugár! mérget szívjon a virágból, gyötrelmet igyék poharából! Ez az én első átkom, hiszem, hogy utólsó is, ez teljesülni fog.“ A tiszteletes asszony e szavak után lan- kadtan hanyatlott a székre, az óra épen éjfélt ütött, a borzadály jeges körülete tölté el a jelen levők tagjait, csak a jegyző nem látszott megijedni bár a figyelmes szem felfedezhetett homlokán egy hirtelen átröpülő árnyat, de aztán ismét elébbi fásult visszataszító volt arcza, A tisztelt jegyző urnák különben egyéb nemes tulajdonaihoz tartozott az istentagadás is, ezért bár némileg őt is meghatotta az átok épen az éjféli órában, mindamellett nem sokat adott az egészre, „hallott ö már asszonyi átkot elegetl“ Hidegen felvette a kulcsokat s a könyvtár felé indult! „Megálljunk uram! “ Szólalt megKoloisváry, — „lássuk van-e az urnák erre engedélye, vagy felhatalmazása?“ A jegyző kivett zsebéből egy iratot, melyben arra intetik, hogy miután Tornai lelkész erősen bevádoltatott fiával együtt, most vizsgálati fogságban van, siessen azért rögtön, mi- helyest e rendeletet kapja, a lelkész lakra s ott minden botrány nélkül csendesen kutasson fel mindent s rögtön tudósítást küldjön a dolog miben létéről, stb. Nem lehetett többé mit tenni, engedelmes* kednie kelett! Mig a jegyző a ^ könytár átvizsgálásával foglalkozott Kolozsváry ellenőrködése mellett, a tiszteletes asszony az íróasztalhoz ment, kinyitotta annak hirtelenül egy titkos fiókját s ime legfelül ott volt csakugyan a forradalmi hires beszéd, hirtelen kikapta onnan, a neszré a jegyző visszafordult, s egyenesen a házinöfelé tartott, s kérdezte mit csinált ott az asztalnál, mig a lelkészné felelet helyett lesujtólag végig mérte a jegyzőt s ez utóbbi egy szeinlész kapzsiságával kezdett hányni vetni az iró asztal irományai között; addig Kolozsvárynak is si került egy kis gyűjtemény könyvet kivenni a többi könyv közül s kabátja zsebébe rejteni, melyet már rég szorongva nézett; E könyv forradalmi költeményeket tartalmazott; a többek közt benne volt az is, melynek Tefráinje ez: „Akaszszátok fel a királyokat.“ Petőfitől. Most már kereshetett a domine. Reggel fele volt az idő, inidőn a kutatásnak vége lett. — A jegyző csüggetegen, s roszul palástolt levertséggel, mint a vadász ki a legszebb vadat elszalasztottá s üres táskával megy haza, — hidegen búcsúzott s távozott. Kévés idő múlva a Kolozsváry uram csa»
