Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)
1874-10-25 / 43. szám
minisztériumnál Cserhalmi Ferenoz miniszteri osztálytanácsossal a serház helységnek kaszárnyává alakítása felöl hosszasabban tanácskozván e tárgyban, azon tudomást szerezte, S kincstár az átalakításnak 20,000 írtra előirányzott költségeiről tudni sem akar s e czélra csakis mintegy őOOO frt áll rendelkezésére; minthogy pedig | sorházi helyiségtől el- r-JLHl „futott ki a serhaz-utczai italmérés, \ nélkül a serházi épületek bérletbevételére félévi felmondás mellett még eddig senki sem ajánlkozott és mint tudomása van az erdekel- rírinzött vállalkozó nem is fog akadni, kén a képviseletet, hogy e tekintetben intézkedjék. — Megbizatott a polgármester, hogy a ser- házhelyiségnek az előbbi képviseleti határozat értelmében leendő bérbeadását hírlapi körözés utján is eszközölje. — Sorrendben 2-ik helyen állott az ág. ev. egyház azon kérvényének tárgyalása, melyben a gymnasiumra tett városi alapítványnak kamatjait, miután törvényhozás utján a kényszerkamat eltöröltetett, felmentetni kérelmezte, a beadott jogügyi, gazdá- szati és nevelési szakosztályok véleményével tárgyaltatott ez; a szakosztályok különböző véleményei heves vitát idéztek elő, inig végre abban történt megállapodás, hogy miután a kamatok meghatározása az alap tó város és helybeli takarékpénztár'között kölcsönös szerződésileg történt, még pedig az alapítványi levélben kikötött évek tartamáig, véglegesen a képviselet a másik szerződő fél meghallgatása nélkül nem határozhatván, mielőtt e tárgyban végleges határozat hozatnék, a helybeli takarékpénztár igazgatósága felszólittatni határoztatok az iránt, hogy hajlandó lesz-e az alapítványi levélben meghatározott kamatok felemelését eszközölni?.— Tárgyaltatott Rosen- czweig Dávid és Führer Zsigmoud, Weinberger Róza elleni kérvénye, melyben kérik, hogy miután Weinberger Róza az ő kerületükben állította fel italmérési' helyiségét: őt mint jogcsonkitót, a képviselet jogának korlátái közé szorítsa.. A képviselet a jogügyi szakosztály véleményét elfogadta s minthogy az árverési feltételek egyik pontja szeíiut oly udvaron, melynek két utczára van kijárata, korcsmahelyiség felállítása tilos: Weinberger Róza uta- sittatik, hogy az udvart kerittesse el, s azt 8 nap alatt teljesítse. X A városi kölcsön ügynek sok titkos ellensége van. Fájdalom, hogy oly viszonyok között élünk, hogy némelyek pusztán irigységből, vagy kitudja miféle indokból ellene dolgoznak az oly ügyeknek, melyek városunknál az életbevágó kérdések közzé tartoznak. Vannak, (neveiket még most elhallgatjuk) kik kárörömmel előre hirdetik, hogy a város kölcsönt nein kap, s ária nézve lépéseket is tesznek. — Ma már. beláthatja mindenki, hogy ha városunk pár év előtt a 800,000 frtos kölcsönt megkaphatja, egészen másként állnak dolgaink, a ki tehát még most is ellene dolgozik a kölcsön ügynek, arról mást mint városunk elleni rósz akaratot fel nem tehetünk. Feltűnő az is, hogy a kölcsönbizottság egy tagja, ki pedig nagy ostoro- zója szökött lenni minden hanyagságnak vagy mulasztásnak, az egész ügy iránt megfoghatlan közönynyel viseltetik. E közönyös magaviseletnek legalább indokolását méltán megvárná a közügy s annak érdekében a képviselet. Xs) Szabolcsvármegye bizottsága 1874. október hó 12-én tartott rendkívüli közgyűléséből. 139. szám. Előterjesztetett a földmivelés ipar és kereskedelmi miniszternek az 1874. évi XXV. t. ez. értelraébeu a törvényhatósági sta tistikai bizottság megalakítása tárgyában 553 ein. sz. a- kelt leirata, s ezzel kapcsolatosan az’ 1874. évi XXV. t. ez. és az e tárgyban kiadott utasítás. Határozat. A felolvasott miniszteri leirat s törvény alapján a statistikai bizottság tagjaiul kormányzó alispán elnöklete alatt'Komjáthy Pál főügyész, Fintor József ár- vaszéki elnök, Komáromy Pál árvaszéki ülnök, Kovács Eerencz pénztárnok, dr. Szabó Dávid főorvos, Kis Gábor levéltárnok, Hubaffy Sándor főmérnök, Kállay Ferencz főszámvevő, Me- gyery Gábor központi árvagyám, Bégányi Ferencz aljegyző, Deli József megyei álatorvos, s az összes járási szolgabirák s Nyíregyháza város polgármestere, Kis József tanfelügyelő, Bay Fereucz, Gyötigyössy Sámuel, Simon Endre, Stern Emánuel, Sámueli Lajos, Miklós Ferencz, Liptay Károly, Kausay Károly, Gaál Elek, Nyiri János, Bleuer Miklós, Ferenczy Gyula, Zoltán János, Jéger József, Fitkonides Péter megválasztattak, kik is jegyzőkönyvi kivonaton érte- sitendők; úgy a földmivelés ipar kereskedelmi minisztériumhoz felirat intézendő; kormányzó alispán pédig a további intézkedések megtételére, mint elnök a törvény értelmében felhivatik. Végre miután a statisztikai b'zottság működéséhez szükséglendő nyomtatványok s irodai szerek beszerzésére megkivántató költségek az állandó választmány által előtetjesztett 1875-ik évi költség előirányzatban fedezetet nem talál, ebből folyólag 300 forintnak az 1875-ik évi költség előirányzat Vl-ik rovatába leendő felvétele elrendeltetik, s a határozat a költség előirányzat tárgyában a m. k. belügyminiszterhez intézendő felirattal kapcsolatosan felterjesztendő. — Kiadta Bégányi Ferencz aljegyző. (y) A tolvajlások nagy mérvet kezdenek ölteni megyénk területén. Nagy-Kállóban mint jelezve volt, a gyógytárt akarták múlt héten kirabolni. Ugyanott 14-én a városházát törték fel s a pénztárból 100 frtnyi összeget raboltak el, a tettesek még fel nem fedeztettek. F. h ó 17-ike éjeién pedig az apagyi ref. lelkész Harsányi Sámuel ur udvaráról 5 db. hízott sertést hajtottak el. Ez már igazán „Casus“ a szó komolyabb értelmében! Őszintén sajnáljuk ez érzékeny veszteséget! A kisvárdai postahivatalt is megrabolták a napokban. A hivatalhelyiséget ásták ki, — s elvittek, p mint halljuk, — circa 1500 fi tot. ügy látszik, állandó rovatot kell nyitnunk a tolvajlások feljegyzésére. Ajánljuk az éberséget az erre hivatott közegeknek. (!) A nyíregyházai Kaszinó-egylet f. é. nov. l-ső napján d. u. 3 órakor alapszabályai módosítása tárgyában rendkívüli közgyűlést fog tartani. Beküldetett. A „Szabolcsmegyei és Hajdú- kerületi Közlöny“ f. évi 48-ik számának „Tárogató“ rovatában, egy „A karászi és büd-szent- mihályi postamesterek“ kezdetű hir közöltetik, amennyiben forrás megnevezésül reám történik hivatkozás, a valósággal megegyezőleg kijelentem, miszerint azon közlemény a t. lap- szerkesztő urnák részben téves értelmezésén alapul, mert tény, hogy én midőn f. hó 20- án a t. szerkesztő úrral beszéltem; azt, hogy nevezettek „vizsgálati fogságba helyeztettek“ nem mondottam, de nem is mondhattam. Arra nézve pedig, hogy a büdszentmihályi jelenlegi postamester vizsgálat alatt állana, határozottan kijelentem, miszerint éppen nem mondottam; való ugyan, hogy beszéd közben a büdszentmihályi postahivatalnak régebben történt, egykori ideglenes beszüntetése és az akkori volt postamesternek elit éltetése is szóba jött;, de ezen rég történtet a jelenbe idézni, csak téves értelmezés lehet képes. *) Nyíregyháza, 1874 Október hó 22 én Kardoss Kálmán m. kir. postahiv. főnök. * Az országos újságírói egyesület lapunk szerkesztője által megpendített eszméje élénk visszhangra talált főleg a vidéki sajtóban. Először a „D e b r e c z e n“ nyilvánitá, hogy örömmel . csatlakozik az eszméhez; majd a fővárosi lapok említik azt fel, de nálok úgy látszik, nem nagy eziránt a lelkesedés. A vidéken csaknem minden lap magáévá teszi az ügyet. Az ,,A b a u j-k a s s a i közlöny“ mintha el lett volna készülve a fővárosi hírlapírók . közönyére, azon életre való eszmét pendíti meg, hogy ha a budapesti hírlapírók nem járulnának is az eszme megtestesítéséhez, alakuljanak a vidéki sajtó képviselői egytestűiét, té; mert bizony sokszor éreztük az újságírói egyesület hiányát. A vidéki hírlapírók egyesülésének eszméjéről a „Debrecze n“ is pártolólag nyilatkozik. Csak aztán ne késlekedjünk sokáig, hogy az — ige mielőbb testté váljék. X Gyászmagyarok. A balmaz-uj városi egyház elöljárósága a „Debreczen“-ben egy nyi latkozatott tesz közzé ugyan e lap azon vádja el- enében, hogy papjuk Hoffmann felizgatta a hi veket, miszerint ne engedjék meg az istenitisz- teletet magyarul tartani. A nyilatkozat alatt e neveket olvassuk : Görög János gondnok, Szarvas Ádám, Kerekes Feiencz, Árva Bálint, Rózsa Imre, Laiterlmre, Gém Ádám, Hegedűs György, Hegedűs Ferencz, Szarvas Ferencz, Árva Fereucz. Egynek kivételével tehát mindaunyia magyar nevet visel és ezek nem átalják kijelen teái: „nem papunk, hanem mi, meg nem engedjük, hogy istentiszteletünk magyarul tartassék, mert az nálunk szokásban nem volt és nem is lesz.“ A „Debreczen“ e szeméremérzetetvesz- tstteket átadja a közmegvetésnek, mit azok egész teljességben meg is érdemelnek. *** Apróhirek. A szüretek a vidéken bevégződtek : a gazdák jó bort remélnek, legalább a minőség kárpótolja némileg a mennyiség hiányát, — ha ugyan pótolja! — Mezőssy László Tolcsváról 10 üveg finom asszubort küldött Szemere Miklós által Kossuth Lajos nagy hazánk fiának. — A baktai erdőben múlt héten két utazónak útját állotta 3 rabló, de azért szerencsésen megmenekültek, miután a három rabló nem egyéb volt, mint három tölgyfa az éji homályban. — „Protestáns árvaházi naptár“ kapható 30 krajezárjá- val a ref. lelkésznél helyben. ! Cserhalmy Ferencz miniszteri osztály- tanácsos ígéretet tett a nála volt polgármesterünknek, hogy a serház katona kaszárnyává leendő átalakítása ügyében nem sokára lejön városunkba. —*Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el jelezni azon szükkeblüséget, melyet a minisztérium a katona-kaszárnya kiépítése iránt tanúsít. A katonaság már itt van a polgárság nyakán, Ígéretet is tett arra nézve, a minisztérium előlegesen, hogy hozzá járul a kaszárnya építéséhez, és most már alig egy pár ezer forintot szándékozik utalványozni! Nesze semmi fogd meg jól, te pedig város fizess, ha van miből. X A nagy kölcsön miképi törlesztése és a város anyagi ügyeinek biztosabb mederbe leendő tereltetése czéljából, mint múlt számunk emlité, Zajacs J. és Joszka J. polgárok egy-egy indítványt nyújtottak a képviselethez. — Joszka indítványa oda irányul, hogy miután a felveendő kölcsönön felül még fedezetlenül marad 204,894 frt 56 kr. — ez összeg' úgy szinte egyébb szükségletek kiegyenlítése végett a város tulajdonát képező u. n. Kállai-puszta 10 holdnyi parczellákra felosztva 10 évi törlesztésre adassák el, melynek eladásából bejönne 715,450 frt, mely összeg 1% szerint évenként 50,081 frt és 50 krárt hozna be, s ha ez összeg sem fedezhetné a város fenmaradt. adósságait, a városi gyepfőid is adatnék el. A Zajacs József indítványa ellenben a Kállai-puszta eladását nem helyesli először azért, mert az igy begyülendő összeg nem fedezné teljesen a nagy kölcsön törlesztését, másodszor azért, mert a közlege- löből a szegényebb sorsú polgárság nem kaphat, miután azt házszáinuk után lehet igazságosan kiosztani, miért is ő a közlegelőnek 1300 •) Kéretnek mind azon t. lapok szerkesztői, kik a „Szabolcsmegyei Közlöny“ hírét átvették, hogy e helyesitést is átvenni szíveskedjenek. D ölével számítandó kiosztását javasolja minden ház után 2—2 holdanként 10 évi törlesztésre. Mindkét indítvány igen helyesnek látszik első tekintetre, egyik mint másik mellett nyomatékos érvek szólanak, a képviselettől függ azok egyikének elfogadása, vagy elvetése. Azonban a kivitel sok nehézségekbe látszik ütközni. Hogy tenni kell e tekintetben valamit, az bizonyos. A képviselet bölcsességétől függ, hogy jól kössön, hogy azután jól is oldhasson. X Hymen. Lapunk egyik ifjú, s tehetséges munkatársa Lefflér Sámuel, ki nem rég lett megválasztva a helybeli gymn. egyik tanárául f. hó 3l-én tartandja esküvőjét Gdovin Ottilie müveit s szellemdus kisasszonynyal. Tartós boldogság koszoruzza e tiszta szerelemből kötött frigyet. (d) Rakamaznak patika nyitbatás tárgyában felterjesztett folyamodása eredménytelen utasittatott vissza, s mint értesültünk, azon indokból, mivel „nem látja a kormány bebizonyítva ennek szükségét.“ Ez azután & mi demokrat-monarkbni világunk! a hol egy informált „nem látó* embernek úgy tetszése 14,000 ember ismételt kiáltását is semmibe veszi, a szomszéd megye patikáriusáuak érdekéért. Pedig a rakamazi gyógyszertár megnyitása egy derék községorvosi állomást is termett, volna megyénkben, a mi által orvosi erőnk gyarapodott volna, és egy darab föld nagyszámú lakosainak egészségügye nyert volna. De hát mit tevők legyünk | Újra folyamodjunk ? Mindenesetre. Talán véknyodni fog a hályog a magas szemen. Nyirfalombok. XXVII. (Csapda az egereknek. A legfontosabb vigasz a nőtől. Hit még mi ? A csati fa. Hogyan veri meg az ember önm»gát? Barátságos levél. Mi van a Borok közt. Megmagyarázzák a tanárok. Nagy zaj Bagdidban. Replika, doplika és a Kadi fejtörése. Jóslat. A ,udak a hirhordók.) Kelet népeinél perse erősen ki van fejlődve a furfang érzéke s Hariri barátunk is azonnal ármáuyhoz nyúlt. Tettetve, mintha mámor lepte volna meg (mi egyébbiránt nem ritka tünemény volt az érdemes inüzülmánon) kezdett bóbiskolni, s utóbb végig dőlt a kereve- teü, fiók-mennydörgésszerű horkolást tüntetve, hogy az igazak álmát alussza. Az ifjú pár valószínűleg azon emberbarát!' intentióból, hogy az édesdeu szendergőt háborgatni ne kényszerüljön, csak hamar nesztelenül távozik a mel- nék szobába. . . . Hariri kis idő múlva szinte siesz nélkül felkél, lábujhegyen a kulisalyukhoz azét, benéz, látja, hogy az ó angyali Nurmahálja az ulemát „a legfoutosab vigaszban részesíti, melyet nő férfinak adhat“, — mint egy angol iró szól, vagyis török nyelvre lefordítva: megcsókolja . . . látja, hogy a másik fél, hogy adiós ne maradjon, ugyancsak busás kamattal fizeti vissza a mézes kölcsönt . . . látja, hogy ... no de mi szükség azt ország-világ tudo- domására juttatni, mit látott a becsületes Ac- taeon? hanem annyit biztosan mondhatunk, hogy midőn nehány perez után a boldog pár kilépett, elébb az orozlánt, azután pedig a gazellát úgy elpáholta egy kezébe akadt „csáti fával“ (ezt is a magyar fiútól kapta), hogy azok a Beirám ünnepét nem egyhamar fogják elfelejteni; a leírt mulatságos meglepetés után pedig ki erre, ki amara, vesd el magad, lódulj, szaladj, kanyarodj . . . búcsút sem véve a ka- puzábétól és a járni or H&riritól, ki aztán midőn nem volt többé, a kit lazsnakoljon, saját magát is megverte, még pedig tulajdon kezével, tartván abban folytonosan poharat, kancsót, lagénát és más eféle emberverő eszközt késő éjfél utánig . . . .' * * * „Szerelmes fiam Hariri! Allah növessze árnyékodat a földön, és a paradicsomi tubafa illatozzék majdan bőségesen tenéked. Fontos családiügyben kívánnék veled beszélni. Jövel tehát, epedve várlak. Mily boldog leszek, ha láthatlak, tegnapi szives vendéglátásodat megköszönhetem, s reád atyai áldásomat adhatom. Salem aleikum . . . Vigyázz, vigyázz, jámbor szalmaözvegyi mert vész fenyeget. Tudsz-e olvasni „a sorok közit“ . . . tudod-e mit jelent a hozzád küldött nyájas meghívó?— Hát bizony ilyenforma értalme van e mufti-nyelven fogalmazott ájtatos levélnek. „Te goromba vadtulok, te sertéshusevő hitetlen, te emberfejü kutya! Hogy az „iblisz“ költözzék beléd és a „dzsinek“ törjenek poz- dorjává tégedet, azután pedig bukj alá az Al- siráth hidjáról a hétszázhetvenhétezerhétszáz- hetvenhét éles borotva közé. Számolni akarok veled tegnapi gaztettedről, óh nagy Mohamed 1 egy ulemát megpálezázni ... az én ulemá- matl és Nurmahált elpáholni ... a kedves- édes Nurmahált, Bagdad gyöngyét, a férfi szív czukorfalatját, ki előtt maga a padisah is arezra borulna ... No csak kezem közé kaphassalak te gézengúz, te rüpők, te beste ku- rafial Apám szakálára esküszöm, várva várom az időt, hogy buglyos hajadba markolhassak, s megsimogathassam termetedet egy szent bam- busbottal. Mily boldog leszek, ha földhöz vághatlak, megöklözlek, eldöngetlek, megtaposlak. Tudom megémlegeted még a másvilágon is! Különben pedig üssön beléd a tüzes mennykő! Jámbor hősünk azonban aligha járt azon kitűnő tanintézetbe, melyben Talleyrand és a kalksburgi kegyes páterek nevekedtek, mert csakhamar mufti barátjához ballagott, a hol aztán két tanár együttes működése folytán, alaposan és elannyira megismerkedett a diplomatikus levél valódi értelmével, hogy midőn a tanárok karmai közül nagy nehezen kiszabadult (egy versió szerint még a bagdádi „je- dikulába“ is be volt egy darabig szállásolva) csak ügygyel-bajjal sikerült Aeskuláp egyik utódjának, hogy megroncsolt tápjait úgy a hogy rektifikálja. . . . E sajátságos tanmódszer, e modern „ütem-rendszer* aztán nagy zajt ütött Bag- dádban, és pedig nemcsak a müzülmáook között, hanem a keresztyének és mózesvallásuak soraiban is. Jelenleg az ügy a bagdádi kádi előtt van, és ha az „azt mondják“ nem hazudnak, nem csekély fejtörést okoz a nevezett érdemes bírónak az ítélet megállapítása. Jelesül: Hariri panaszkodik, hogy két tanár őt csúnyán elverte, megkinozta, úgy bogy majd bele balt, és ezen állítást dr. Gentleman orvosi látlelete is igazolja. A tanárok viszont azt allegálják, hogy Hariri mámorosán, dühösen reájuk rontván, őket mindkettőjöket egyszerre legancsolta, meggyomrozta, megharapta, sőt pláne meg akarta enni, úgy hogy másnap ágyban fekvő betegek voltak, kicsi híján majd megholtak, — se tényállást beigazolni is Ígérkeznek dr. Nieman és dr. Némó által kiadott Útlevelekkel. Hariri ügyvéde azonban kétségbe vonja e látleletek létezését, sőt arra a két hivatott doktorra sem ád semmit, mig diplomájukat nem látja, de különben is képtelenségnek tekinti, hogy egy olyan Dávid termetű és vékony dongáju egyéniség mint az ő cliense, két erőteljes férfival — kik közül az egyik pláne Gó- liáth alkatú — oly rettenetesen elbánhasson ... fikezió az egész és nevetséges dolog, annak sincs jól dolga, aki hitelt ád az ilyen badar beszédnek. Igen ám, — replikázik a tanárok fiskálisa — de hátha Hariri valami raptusban, elmebajban szenved, már pedig ilyen állapotban egy ember tízzel is képes megviaskodni. Nem tudjuk, — jegyzi meg a „Journal, de Constantinople“, melyből e krónikát átvettük, — miként igazodik el Bagdádnak bölcs kádija e szövevényes ügyben; ismerve azonban az ottani viszonyokat és egyéneket, prófétai lélek nélkül megjósolhatjuk, hogy az ítélet aligha a jámbor müzülmán részére dől el ked* vezőleg. Legalább egy jól értesült egyéntől azt hallottuk, hogy a tudós kádi ilyenformán okoskodik : — Felperes paraszt — alperesek notab- lek, felperes sem ingem sem gallérom . . . ergo: száz bambust a talpára a vakmerő fel- lahnak, ki ily érdemes emberekre panaszkodik, engem pedig háborgat sorbethem és narghy- lám békés élvezetében 1 És mi is a mondók vagyunk, hogy az elregéll történet úgy hasonlít Aesóp meséjéhez a farkasról és bárányról, mint egyik tojás a másikhoz, s daczára a bagdádi kádi hiresz- teit igazság-szeretetének . . . féltjük a bárányt . . . * * 4* „Wer hat das schöne Liedei erdacht? Es haben’s drei Gäns' über’* Wasser gebracht Zwei graue und eine weisze.“ (Heine.) z—y. Ízleli értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál okt. hó 17-én bejegyzett terményárak. Piaczi ár Kereskedett ár. 100 köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 3.25—8.30 80—80 „ 0.00—0.00 3.35—3.40 Búza „ 0.00—0.00 3.50-4.25 88-89'/, „ 0.00—0.00 Árpa . . . 2.15—2.25 Zab 1.65-1.70 Tengeri 2.25—250 Köles . . 0.00—0.00 Bab, tiszta fehér 6.00—6.50 Bükköny . 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . 0.00—0.00 Gomborka . 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák . 0.00—0.00 Napraforgó olaj . 0.00—0.00 Szesz 30/m iteze 197, 18'/, Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Nyilttér. ügyvédi irodáját megnyitotta, — lakását a Kállai utcza elején levő 1006. számú Hurai-féle emeletes házba tette át. — Ajánlja a t. ez. közönségnek peres és perenkivüli ügyvédi teendőkben pontos szolgálatát. Nyíregyházán, 1874. okt. 10. (2—2) Szabolc3megye szükségletét képező 215 öl tűzi fa beszerzése iránt f. évi November 2 áu d. e. 10 érakor Nagy-Káliéban a megye székházban ajánlati tárgyalás fog tartatni, melyre vállalkozni kívánók 250 fit bánom pénzzel ellátva meghivatnak. Binom pénzzel ellátott záit ajánlatok az árlejtés megkezdésiig az alispini hivatal által elfogadtatnak, a vállalat feltételé* ugyanott ruei:- tekinthetők. Nagy K-lló 1874. aktober 19. Bóni3 Barnabás, alispán.
