Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-09-27 / 39. szám

I élet nagyon csekély, a jéghegyek roppant nagyok és az öblögetek tele vannak jéggel. A túlnyomó közét dolomit. A hegyek magassága 5000 lábra terjed. A föld hosszterje­delme legalább 15 fokot tesz. Két télen át héthavi éjsza­kát állottunk ki. A hévmérséklet minimuma márcziusban á szánkautazás alatt a földön 40 fok volt R. szerint, a ha­jón pedig 37 fok t Májusban sürgős okaink voltak a hajó elhagyására, a gépész Krisch gümőkorban meghalt, a ha­jót pedig a jégszorul átok nagyon megrongálták; ezért Ké­pes ezredorvos véleményére május 20-án elhagytuk a „Tegethoff-ot. A visszavonulás csolnakok és szankákon 96 napig tartott. 70 mérföldre a Nassan foktól, 77 44l é. sz. léptünk ki a jéghegyekből. Augusztus 15-én nyilt ten­geren Nowaja Semlja partjaira szálltunk. Augusztus 24-én történt szabadulásunk és szívélyes fogadtatásunk az orosz hajós Feodor Veronin által a „Nicolaj" hajón. Kilencz napi utazás után Vardöebe érkeztünk. Norvégiában min­denütt a legszivélyesebb fogadtatásra találtunk; a helysé­gek, melyeken eddig átjöttünk, fel voltak lobogózva. Az angol expeditiót a „Diana" gőzössel, mely fólkeresésünkre indult a kariai tengerbe, Hammerfestbe visszatértünkben találtuk. — Payer.“ — Az említett lap még egy táviratot közöl, mely igy hangzik: „Tromsöe, szept. 8. esti 6 óra. Az osztrák sarkexpeditió tagjai Hammersfestből jőve épen. most érkeztek ide jó egészségben. Ausztria minden ré­szeiből üdvözlő táviratok vártak a sarkutazókra, kik igen megvoltak hatva a részvét jelei által. Az északi expeditio egyik tagja dr. Kepes Pestre fog jönni jégvilági útját kipihenni. — Orvosi és más tudo­mányos körben föl is mériilt már a terv, hogy ünnepélye sen fogadják; hihetőleg lakomát is rendeznek tiszteletére. Az északi-sark expeditio magyar tagja, dr. Kepes Gyula ur, távsürgőnyt intézett a fővárosi hatósághoz, tu­datva, hogy az utazás alkalmával fölfedezett s a 82 ik fok alatt levő hegycsúcsot „ Pest-hegyfoknak “ (lap Pest) ne­vezték él; —• mire polgármester következő választ küldé Tromsöeba. Budapest fő város törvényhatósága a Pest- begyfok felfedezéséről szólló közleményt köszönettel tu­domásul vette. Wilczek János gróf e hó 18-án Zichy Ödön gróffal és TodéSkó báróval Hamburgba utazik az északi sark ex- peditió tagjainak fogadására, kiket oda e hó 22-re várnak és egy kormány gőzöstől ünnepélyesen fognak fogadtatni. Triest. A városi tanács egyhangúlag elfogadta egy szerencsekivánó és üdvözlő iratnak intézését az északi sark expeditió tagjaihoz. Nagyvilági hirek.- • —- Egyik porosz városban vasárnap, szept. 6-án ér­dekes eset történt. Kubeczak prépost, ki egyházi fölleb- valói beleegyezése nélkül a kormánytól préposti kinevezést fogadott el, szept. 6-án ünnepélyesen a nagy excommuni­T Á R C Z A. Őszi dalok. i. Őszi felhők a kék égen, Ide-oda járnak régen; Szíremben is a bubánat Alig mai el — másik támad. Bánatos szít, őszi felhők, Hejh, de egymás mellé illők!..■ Mindeniknek búja, gondja, Könyét lassan azért ontja. Néha derül — de, kis korig, Mtyd ismét elkomorodik ......... Sz ivemnek is az az írja, Ha magát néha kisírja. II. Kertemben a rózsa De én nem átkozom Tövestől kifogyott. Mással meg, semmivel: Nem szeret a rózsám, „Ne lehessen boldog Hütlenftl elhagyott. Nélkülem senkiveit" Erdélyi I. A CZOPFOK HIÚJA. „A PIPÁK SÍRJA“ UTÁN. Irta: Mandel Mihály. Olga B. városban mulatott. Sógornéjánál — Laj­tai Juliit asszonynál — vendégségben volt. B. — hely­ség csak egy csendes és szerény kis mezővároska ugyan. Olga azért nagyon jól töltötte ott idejét. A fő­város szűk falait a szép falusi élettel cserélve fel, úgy érezte ő ott magát, mint a fiatal őz, mely gyenge lá­bairól fogsága kemény bilincseit lerázva — öröm itta­san üdvözli újra visszanyert erdei szabadságát: tizen­hét éve daczára játszott a zöld pázsiton, mint a gyer­mek, szökdécselt s ugrándozott mint a fürge bárány. Lajtai Juliska, a szórakozást s mulatságokat nem igen megvető fiatal asszouyka, jó kedvben nem sókkal — vagy semmivel sem állott Olgánál hátrább. Vidám, paj­zán arczczal ültek ők együtt minden nap, mikor Phoe­bus beköszöntött bozzájok és rózsás kedvben csillogott tekintetök akkor is, midőn Hesperus az esti homály­nál fátyolozta be az eget. Jó kedvöket olykor olykor catióval sujtatott. Az excommunicatió roppant embertömeg jelenlétében Wlosciejewek templomában ment végbe. Rzezniewski esperes végezte a szertartást, s következő átokkal sújtotta Kubeczak urat: Az atya, fiú és szent lélek, szent Péter és Pál apos­tolok s a többi szentek nevében az egyházi hatóság s az apostoli delegatus által arra felhatalmazva, ezennel Ku­beczak pap a nagy egyházi átokkal sujtatik. 0 ki van ' zárva a rom. kath. egyház közösségéből, elvesztette a papság előjogait, örök kárhozatra van átadva az ördögnek ha ez átokkal sújtva s anélkül, hogy előbb az istennel kibékült volna, múlnék ki a világból. — Eszakamerikában nagy mértékben pusztít a sárgaláz. — Konstantinápolyban óriási tűzvész pusztított, a Panderma városrészt egészen feldúlta. — Az „Evénement“ néhány franczia kitűnőséget említ, kik kisebb-nagyobb testi hibával vagy félszegséggel birnak. — így például Chamjiord gróf sántít, Joinville her- czeg süket, — Gambettánakl üvegszeme van, Favre Gyula állkapczája ideges rángásban szenved. Naquet púpos, Lasteyre folyvást lámpaernyőféle ellenzőt hord a sze­mén stb. — Guizot a hires államférfi s jeles iró szept. 20-án Párisban meghalt. Temetése végrendelete szerint egy­szerűen halotti beszéd nélkül ment végbe. — Guizot 1787-ben született s 1812-től kezdve Francziaország tör­ténetében előkelő szerepet játszott. Pártállásra alkotmá­nyos monarchista volt. ő volt alapítója a doctrinär isko­lának, mely oly sok rosznak kútfeje volt. Több Ízben volt tanárr miniszter és követ, s az. utóbbi időben azonban a politikától egészen visszavonult. — Mária Izabella Francziska Bourbon herczegnő a párizsi fenyitő rendőrség alá került. Közönséges csaláso­kon kapták. — Meiningen hamuvá lett. A leégett épületek árát három millióra teszik. — Ripon marquis, az angol szabadkőművesek nagymestere s a legtekintélyesebb államférfiak egyike, katholikussá lett. — A belga nemzet 44 évi függetlenségének ünne­pélyére, mely e hó 23—26-ik napjain fog megtartani, nagy cészületek tesznek Brüsselben. Az ünnepély programmját jelga belügyár leiratára Brüssel város hatósága dolgozta ti részletesen és tette közzé. Fővárosi és vidéki rövidhírek. — A katona kincstár, a ,,M. P.“ szerint, önálló jog­ügyi képviseletet akar magának szervezni a magyar bi­rodalomban. Eddig esetről esetre megbízott ügyvédek képviselték, ha ügyes-bajos dolga akadt a magyar bírósá­gok előtt. — A közjegyzői intézmény mielőbbi életbeléptésé- nek előkészítésére serényen folynak a munkálatok az igazságügy minisztériumnál. A mint a .,Ref.“ értesül, elké­szült már a jegyzői törvény végrehajtása tárgyában kibo- Gsátandó utasítás és a közjegyzői díjjegyzék. A törvény­székek csaknem mind már beterjeszték véleményes jelentéseiket a közjegyzők számának és székhelyeiknek megállapítása iránt, és ha az őszi ülésszak kezdetén ezen csak is egy kellemetlen vendég látogatása háborgatta s ez az volt, hogy Juliska néha-néha kínos, igen kínos fejgörcsökben szenvedett. Megkísértett ugyan már min­dent e bajának orvoslására: folyamodott íühöz-fáboz, megkérdezett doktort és professort, használt gőz-, hasz­nált tengerfürdőket; azonban ő bármily lelkiismerete­sen is használta a fürdőket, a fürdők neki igen keve­set — vagy semmit sem használtak. Epen Olga ottléte alatt kapott B. városban is lábra a nők között azon „kedves"' divat, hogy a fej — vagy is inkább a „frizura" mennél nagyobb s mennél borzasabb legyen. „Plus vous étes ébouriffée, plus vous étes charmante“ ez lett a jelszó úgy a polgári körök­ben, mint a felsőbb szalonokban. A két-három czopffal megrakott „szép nagy" fej, a haj kissé a homlokra le­borzolva, ez a költői ziláltság, ez a rendezett rendet­lenség: genialis kifejezést kölcsönöz az arcznak — ek- képen terjeszték tanaikat a divat-apostolok. A divat- pedig nagy hóditó ám — világhóditól Micsoda ő hozzá képest N; gy Sándor, Caesar vagy Napoleon?! Térdet hajt a divat előtt egyik város után a másik, meghódol előtte megye utáu megye, — mig végre hat. Imába kerül az egész ország. Gyorsan ter­jed mint a tűz és mint ezt a szélvész — úgy növeli azt curiositásának foka: mennél furcsább vagy feltű­nőbb a divat, elterjedése annál hatalmasabb, annál gyorsabb. Lajtai Juliska — kétséget nem is szenved — mindenkor hűséges alattvalója volt a divatnak. Kivételt tehát most — e legutolsó divatnál sem képezhetett: „szép nagy" frizurát hordott ő is. Erezte ugyan na­gyon jól, hogy ez nem neki való divat: határon túl érzékeny feje nem tűri a rá rakott hajcsomagat, — a két-három ezopfot; de ő azért e divatról nem tudott lemondani, hanem inkább tűrt és hallgatott... Május utolsó napjai voltak. Juliska és Olga lenn a kertben a komlólugasban ült Szavalati versenyt tar­tottak. A diadalkoszorut a gouvernante már-már Julis- iának készült oda télni; a véletlen azonban máskép akarta: Juliska szenvedélyes lelkesedése pathetikus sentimenfalismussá fokozódik s mielőtt az utolsó négy versszakot befejezhetné, bársony-kezei lelankadnak, „Petőfi" kezéből ki — s a földre leesik, feje nehezen előre hajlik — elájult. Ez fejgörcse volt. Aléltságából csak fenn az ágyban tért magához. £ert, komlólugas, szavalás — csak mint messze-messze homályban elmosódó alaktalan ködképek merültek fel emlékezeteben. Este felé Juliska — fejét már valami­javaslat felvétetik s még ez év folyama alatt a törvények közé iktattatik, akkor a megállapított állomásokra nyilvá­nos pályázat hirdettetík és előre láthatólag jövő év tava­szán az ország területén már a közjegyők működésűket megkezdhetik. — Zala megyében újra kiütött és pusztít a marha­vész. — Somogyvárott e hó folytán egy téglavető, annak neje, 16 éves leánya, 12 éves és 8 éves fiai vad­gomba evé3 miatt meghaltak vala, ha orvos nincs közel­ben. Nagykárolyban hallatlan polgármesteri basáö- kodás követtetett el, ugyanis Hemmer Márton k. r. tanárt és plébános segédet, éjjel a polgármester minden egyéb ok nélkül puszta személyes bosszúból elfogatta, s egy szűk penészes börtönbe csukatta, hol is ő az éjjet tölteni kény- telenittetett. Mi fog történni az ily emberrel, ki hivata­lával igy visszaélni képes, nem tudjuk, de hogy ha e hfr való, méltó reá, hogy a közvélemény Ítélő széke elé állít­tassák, és megvettessék. — A miskolezi lelkes hon­leányok az ottani tűzoltó egylet javára 500 irtot gyűj­töttek. — A debreczeni gazdasági tanintézetet Kassára akarták átteni. — Szegeden a főreáltanoda igazgatója Mészáros F. lett, kinek kineveztetéséhez szép reményeket kötnek a Szegediek. — A jövő év elején 20 törvény­széket szándékozik a kormány megszüntetni. — Bodnár Z s i g m o n d kitűnő tehetségű kath. pap kilépett az egy­házból, jelenleg a pesti főreáltanodában rendes és az egyetemen magántanár. Nyirfalombok. XXV. (Egy rendkívüli vendég tervezett látogatása nálunk. 'Mit akart hozni. nekünk ? Tátogó bácsi alkalmatlankodik. Az incog- nitó. Egy pedáns tanár, és a benevolum. Az eredmény. A sün, tengeri kígyó és más optikai csalódások. A szellem clairvoyeccea. Jobbra át, indulj. De hová?) Folyó évi julius hóban egy gyönyörű és főrangú ... micsoda? egy magasságos, egy fönséges delnő ké­szült meglátogatni boldog Magyarországot. Annyi szé­pet olvasott róla Julius Verne és Flammárion könyvei­ből, valamint a magyar természettudósok még eddig ki nem adott müveiből; de különösen a derék magyar ba­rát Satumus nagyapótól és érdemes fiától a tiszteletre méltó Neptuntól, annyi tüneményes és káprázatos új­donságot hallott felőle egy ambrózia-estélyen, melyet madame Fiastyuk ő égisége annak örömére rendezett, hogy fiai szerencsésen átestek az érettségi vizsgán (jelen voltak az estélyen a vizsgázó tanárok is, jelesül dr. Páva, dr. Holló, dr. Medve testvérek és dr. Skor­pió ő nagyságaik is... a kolozsvári tanárok kérvénye folytán már ezek is nagyságosokká avanceiroztak) mond­juk, annyi csodás dolgot olvasott és hallott felőlünk a fentisztelt delnő, hogy a mint az estélyről haza libbent, meg sem kérdezve minisztertanácsát, de sőt el sem bú­csúzva Márs és Ónon imádóitól, azonnal útnak indult felénk... persze inkognito, egyetlen ezüst szinü uszá- lyos köntösben, de annál bővebben ellátva zsebeit és bőröndjét óriási távcsővel, Kirchhofféle spektroskóppal, a legfinomabb górcsővel és más hasonnemü tudományos úti készletekkel... no meg holmi becses ajándékkal, melyeket a szegény magyar népnek kiosztogasson, pél­vel könnyebben érezve — igy szólott komoly bágyadt hangon: „Nagy dologi De hiába — meg kell történnie. Orvosom és Gyulám (Juliska férje) naponta rágják fü­lemet, hogy nagy frizurám által kész akarattal tönkre teszem egészségemet: fejem annyira érzékeny, hogy á rárakott idegen hajat el nem viseli. Orvosomnak pedig, amint tapasztalom, igaza van abban, hogy menüéi to­vább hódolok e divatnak, kaján fejfájásom annál ke­ményebben bosznlja meg magát. Nagy, igen nagy ál­dozat" sohajtá Juliska „de utóvégre is egészségem az első" — s emelkedett ünnepélyes hangon tévé hozzá: „Idegen hajat többé egy szálat sem teszek fejemre I" „De" — folytatá Lajtainé kis szünet után — „hidd el kedves Olgám, a te fejednek sem igen hasz­nál az a sok idegen haj- és nemcsak az én, hanem a te érdekedben is tanácsolnám, hagyjunk fel e „ferde" divattal (mily hirtelen megváltozott Juliska nézete a „szép nagy" frizuráról.) Ha te el tudod magad hatá­rozni azon áldozatra, hogy az én kédvémért idegen hajat többé ne hordj, akkor a lemondás nekem ,sem lesz oly nehéz; ellenben ha te megmaradsz eddigi „frizurádnál“, akkor én az én fejemet nagyon furcsá­nak fogom tartani s azon vágyamnak, hogy úgy fősttl- ködjem mint te: nem leszek képes ellentállani. — Olga, te hallgatsz, habozol?! „Egy perczig sem, édes Juliskám 1 Sőt inkábl), nagyon is örülni fogok, ha fejfájásod eltávolítására e csekélység által némi kis szolgálatot tehetek" szólott Olga s szavaira feleletet nem is várva, befut szobá­jába, fejéről az idegen hajat lerakva, s szabadon lengő fürtökkel jön vissza: éjfürtjei napvakitó kebelére, mint Junó ambróziát lehelő fejéről, nehezen s dúsgazdagon omoltak alá. „Jóságod, édes Olgám, páratlan. A most oly áta- lánosan kedvelt divatról — a nagy frizuráról — oly könnyen lemondani a más kedvéért: ez nem minden­napi dolog. Most azonban az a kérdés: hová tegyük a sok idegen hajat ? Sokkal fontosabb kérdés ez, mint­sem talán te gondolod; mert ha azt oly helyre nem teszszük, hogy az semmi körülmény között szemünk elé ne kerüljön, akkor attól tartok, hogy — kisértetbe' jőve — győzedelmünk a divat felett nem sokáig fog tartani., (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom