Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1908-05-02 / 9. szám

Il-ik évfolyam. 9-ik szám Szatmári 1908. május 2. SZ1H8SIG IPAROS LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre — — — — — — — Fői évre — — — — — —1 — — Negyed évre — — — — — — — Megjelenik havonként kétszer. 4 K — f 2 K — f 1 K — f A szatmárnémeti önálló iparesok közlönye. Felelés szerkesztő és lapttlajdonos: POLONYI ALBERT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utcza 14. szám, ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Szocziálisták tüntető körmenete. Szatmár, 1908. május 1. Láttam duhajkodó társaságot, amikor egy szál czigány muzsikája mellett verték fel az utcza csendjét, más esetben egy du­haj fráter egész bandával kísértette magát végig az utczán, hol éjjel, hol nappal; to­vábbá azt is láttam, amikor duhaj fráter egymagában is kiállott az utczára lármázni, vagy egy duhaj társaság czigány nélkül or­dította végig a várost — és így tovább. Azt is láttam, hogy valamely politikai párt az utczára viszi mozgalmát, tüntet, lár- mázik elveinek propagálása érdekében s ha pártnak minősíthető az utczai demonstrá- czióban résztvevő társaság, a közönség szim­pátiája kiséri a tüntetőket. Dp azt még alig láttam, hogy egy ma­gát pártnak nevező semmi, terrorizálja a város kisembereit: a munkásosztályt, hogy vonuljon ki az utczára, tüntessen, ordítson olyasvalami érdekében, amivel szemben a la- , kosság-9Q.-SzázaIéka - ellenszer!vvp! viseltetik, ahol a tüntetők csak azért demonstrálnak, mert féltik kenyerüket a szakegylet boykott- jától, már akik elég kishitüek és nem szé­gyenük magukat a látványos bódék komé­diásaihoz hasonló módoü utczára hurcoltatok Vörös plakát, nagyszerű program, ban­daszó stb. előzte meg a szatmári nemzetközi szocziáldemokrata párt május 1-i tüntető körmenetét, s mi akik ismerjük jól a hely­zetet, nem valami dicsőségesnek jósoltuk e parádét. Tudtuk jól azt, hogy ez olyan luft- ballon-féle felfújt ügy, amelybe befújt a párt­titkár és kijött belőle egy nulla, egy semmi, vagyis : a mi komoly munkás-osztályunk nem állott kötélnek, úgy gondolkozott: „én soci- áüsta vagyok, de nem komédiás“ fütyült a körmenetre. A nagyobbik rész pedig azt gon­dolta: „én nekem családom van, ha nincs lesz, nekem dolgozni első kötelességem, fize­tek elég párt adót — mert muszáj — én bi­zony nem tekergek el egy napi fizetést senki fia kedvéért. Ezek voltak az okosan gondolkozók. így történt aztán meg, hogy a szatmári hires felvonulás 180 egyént számlált, pedig Szatmáron legalább 4000 ember van, aki többé-kevésbé a szocziáiistáknál van tagnak elkönyvelve. Az 1908-i májusi kudarczczal azt hiszem megelégszik a helybeli szoeálista párt, belát­hatja, hogy „számodra itt nincs hely“. Még vagy két ilyen szép körmenet és akkor néz­zen szét a központ Szatmáron. Fogynak itt a hívek alaposan. Egy tanúságot levontunk e tüntető me­net kapcsán. Ez pedig nem más, mint az, hogy nincs Szatmáron mitől félni. A socia- listák száma ma már minimumon van, de reméljük, lesz az még ross2kbbul is. Nem csoda. A munkás minden nap okosabb, többet látó, a Bokányiaknak nem fog áldozni és ezt jól is tesjjú. Jg ----- «I .........— Az ipartörvény revíziója. — Ismertetés. 5­II. Eddig a törvény külön intézkedéseket nem tartalmazott az építőiparra vonatkozóan, hanem a keresk. miniszter bz építőipar gya­korlását általános rendeletokkel szabályozta. Ilyen rendeletek voltak : a 41688—1884., a 42493—1891 és a 78009—1896. sz. alattiak. Most a tervezet a törvénybe óhajtja iktatni az építőiparra vontkozó összes szabá­lyokat.. Kiválóan fontos az újítás között az, hogy az ut, hid, vasút stb. építésére terjedő mérnöki munka is az építőipar körébe fog tartozni, továbbá a munkatervek készítése és a kutmesterek ipara, valarr«nt_a pallérok ipari foglalkozása is. ■ / 43. §. Az építőiparok körébe tartozik : 1. a magas építésekkel foglalkozó építő­mesterek ipara; 2. ut, vasút, hid, gát, csatorna és vizi építésekkel foglalkozó építőmesterek ipara; 3. a kőműves mesterek ipara : 4. a kőfaragó mesterek ipara; 5. az ácsmesterek ipara; 6. a kisebb kőműves, kőfaragó és ács­mesterek ipara; 8. a kőműves és áospallérok ipari fog­lalkozása. Az 1—7. pontok azokra is alkalmazan­dók, akik az építési munkákkal bár nem foglalkoznak, de az építőiparok körébe tar­tozó tervek készítésénél foglalkoznak. 44. §. Építőmester csak az lehet, aki építészi mérnöki oklevelet mutat fel és az oklevél elnyerése után bárom évi és ebből egy évi tényleges gyakorlatot igazol; vagy: aki mérnöki, vagy gépészmérnöki okle­velet mutat fel és az oklevél elnyerése után három évi és ebből egy évi tényleges gya­korlatot igazol és ezután a kiegészítő építő­mesteri szakvizsgái sikerrel letette; vagy: aki m. kir. felsőépitőipariskolai bizo­nyítvánnyal bir, ezt követőleg négy évi szak- bavágó gyakorlatot igazol, ebből egy évig mint pallér működött és ezután az építőmes­teri vizsgát sikerrel letette, stb. 45. §. Kőműves-, kőfaragó-, vagy ács­mester csak az lehet, aki a m. kir. állami felsőépitőipariskola rendes tanfolyamának si­keres elvégzését igazoló végbizonyítványt mutat fel és e végbizonyítvány elnyerése után két évig és ebből egy évig mint pallér működött; vagy: aki az építőipari téli tanfolyam, vagy más erre kijelölt szakiskola, vagy tanfolyam sikeres elvégzését tanúsító végbizonyitvány- nyal bir és a bizonyítvány elnyerése után négy évig és ebből egy évig mint pallér mű­ködött ; vagy: aki szabályszerű bizonyítvánnyal iga­zolja, hogy mint iparos tanuló legalább elég­séges eredménnyel vizsgát tett és iparában, legalább öt évig, ha tanonezvizsgát nem tett,' hat évig mint segéd dolgozott és az előirt mesteri szakvizsgát sikerrel letette. . 46. §. Kőműves-, kőfaragó- vagy Ácsiparos (kisebb jogosultsága iparos) csak az lehet, aki megfelelő módon igazolja, hogy szakmájában legalább öt évig foglalkozott. 160. §. Az építőmesterek jogosítva van­nak bárhol, minden az építéssel kapcsolatos munkát saját személyzetükkel foganatosítani, azonban minden nagyobb építéshez vizsgá­zott pallért alkalmazni kötelesek. 163. §. A Jfőmüyes mester jogosítva van bárhol egyszerű szerkezetű földszintes lakó­házat építeni, továbbá olyan javítási munkát végezni, amelg földszint magasságot meg nem haladó álványozással nem jár. 164. §. Az ácsmester jogosítva van bár­hol tulnyomólag fából készült egyszerű szerkezetű földszintes lakóházat és lakásra nem használt gazdasági vagy más mellék- épületeket építeni, továbbá lakóházakon min­den olyan gerendaszerkezetek, falak, födémek és burkoló munkákat és javításokat végezni, mely a földszint magasságát meghaladó álvá­nyozással nem jár. Ha építőmester építi a házat, az ácsmes­ter a ház minden faszerkezetét elvállalhatja és készítheti. Ebben az esetben az építőmes­tert és ácsmestert együttesen terheli a fele­lősség. 166. §. A kőműves és ács iparos (kisebb jogosultságul iparűzési joga kizárólag kis- és nagy-községre terjed ki. Ez iparosok egyszerű szerkezetű földszintes lakóházak, gazdasági és melléképületek és a földszint magasságát meg nem haladó javítási mun­kákkal községekben foglalkozhatnak. A kereskedelmi minister rendeleti utón általában, vagy csak egyes meghatározott községekben olyan építkezésekre szoríthatja I munkákat is, amelyekhez építési engedély nem kell. * * * Tehát ebből megtudhatjuk azt, hogy az építőmester sem adhat munkát a vizsganél­küli iparosnak, az ácsmester pedig csak épí­tőmester mellett dolgozhatik emeletes háza wmr Csakis kipróbált legjobb gyártmányú gyapjúszövetet a legolesóbban Gyula posztó és gyapjúszövet kereskedőnél == SZATMÁR Deák-tér 31. szám alatt szerezhetők De. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom