Szabadság, 1908 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1908-01-12 / 1. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1908. január 12. gyönge, hogy kénytelen minden dologban előbb a kisebbségben levő alkotmánypártnak véleményét kikérni és aztán ahoz alkalmazkodni. Az is kiérzik a nagy Samu czikkéből, hogy fél az utolsó, 5-iknek jelzett felvonástól, mert a nemzet megunta a mai színjátékot, bekövetkezik az, ami előre látható volt: számonkéri a 48-as párt munkáját és ez a számonkérés épp oly kérlelhetetlen lesz velük szemben, amily bőkezű volt a választások idején. Mi már régen megírtuk, hogy a függetlenségi 48-as párt olyan lejtőre jutott, ahonnan visszatérni igen bajos dolog. A megalkuvás politikája csatavesztést jelent, jól jegyzi meg dr. Kelemen Samu, de hát miért alkuszik akkor ő is folyton. Emlékezetes a kiegyezési javaslatok során elhangzott parlamenti beszéde, tüzzel-vassal védte a kormányt, igazat adott annak minden ténykedéseiben és amikor eladták az országot egy tál lencséért, vagyis megszavaztak Ausztriának mindent, megkötöttek olyan szerződést, amelylyel egyetlen régi szabadelvű párt sem merészelt volna előhozakodni, akkor persze nem volt ellene a mi kedves képviselőnk, hanem nagyon is mellette argumentált. Hej, képviselő ur, ez igy nem jól van. Itthon mézes-mázos szavakkal, czikkekkel bekötni akarja a közönség szemét, odafönt pedig hétrét görnyed és kommandó szóra nyelveskedik Ausztriának szája-ize szerint. A hatalom az szép dolog. Szépnek tartja képviselőnk is, de az ilyen iris politikával nem lehet sokáig kitartani, legfeljebb addig, amig a közönség türelme elfogy. Ez pedig fogytán van. Az ország nagy részében ma bukott pártnak tekintik a hatalmat kezében tartani vélő 48-as pártot. Lejárta a nagy és szent eszméket, amint azt Hentaller Lajos rég megírta. Ebben a lejáratásban nagy része van Kelemen Samunak is. - . Maradjon hát képviselő ur hiveivel, ne akarjon bolondá tartani itthon mindenkit. Persze a képviselő ur, amikor baj van, akkor rendesen frontot igyekszik változtatni. A baj nyakán van, hát most kezdi a hibákat észrevenni, csuszik-mászik, habozik, önmegtagadást emleget, kész szerzetesi csuhába bújni, csakhogy tovább képviselő maradhasson, de ebből aligha lesz valami, csak jöjjön el az ötödik felvonás. Iparosok! Lapunk jelen számával a Il-ik évfolyamba léptünk. Kilencz hónap óta áll fenn lapunk, kitartással küzdöttünk az iparosok érdekeibe vágó minden ügyekért, amelyek bármily kis mértékben is érdekelték a mi közönségünket — az iparosokat. Onhitség nélkül soroljuk fel mindazon eredményeket, amiket e kilencz hónap alatt elértünk. Lapunk lelkes szószólója volt az ipari szakmák minden csoportjának. Nem csekély segítségére voltunk czipésziparos társainknak abban a küzdelemben, amit segédeikkel folytattak a múlt év tavaszán. Látva az elvadított munkásosztály az iparosok erős akaratát, akik nemcsak erős szervezetbe tömörültek, hanem egy lap körül is csoportosultak, gondolkozóba estek és hallgattak, dolgoztak egész nyáron békében. Az építőiparosoknak ugyancsak a múlt év tavaszán lezajlott nagyarányú mozgalmából jelentős munka várt ránk is s közös munkánkat a legnagyobb siker koronázta. A legjobb munkaidőben rendben, békességben dolgoztak a munkások, daczára, hogy szakegyleteiket szétugrattuk, párttitkárukat eltolonczoltattuk. Ezt mind lapunk javára Írjuk. Elkeseredett akcziót folytattunk a nemzetközi szocziálizmus ellen, minden más téren is. E lap és szerkesztősége gondosan őrködött minden rmzgalom felett. A tanoncz- szakegyleteket szintén lapunk ugratta szét, mi hívtuk fel minden egyes alkalommal a hatóság figyelmét a bajokra és (köszönet érte a hatóságnak) sietett a veszedelmet a rendelkezésére álló. törvényes eszközökkel elhárítani, úgy hogy aa utóbbi hónapok alatt nem is tudtunk Szatmáron a szocziálizmusról. A csendesség újra belezökkentette az iparosokat a régi kerékvágásba. Elfeledték azt, hogy milyen veszedelmes volt az, amikor a segéd volt ur a műhelyben. Kezdenek az iparosok közönyösök lenni ismét minden irányban, azt hiszik rend lesz ezután mindég. E lap hivatása felrázni az iparosokat közönyükből. Baj van ismét. A szocziálisták vérszemet kaptak, -észrevették az iparosok szervezeteinek elerőtlenedését, ismét párttitkárt hoztak Szatmárra. Mi ennek a jele? Az, hogy az iparosok gyengék, kis- hitüek. Az igazi harcz csak most kezdődik. Iparosok! Támogassátok lapotokat, tömörüljetek szócsövetek köré, szervezeteiteket erősítsétek mig nem késő. Mi plőre látunk, baj lesz, ha ellágyulíok. „SZABADSÁG“ Színház. Minden héten egy-egy premier, fűszerezve egy-egy primadonna bemutatkozással. Egyik héten gyenge a premier, másik héten jobb a primadonna és megfordítva. Mányai Aranka bemutatkozása sikerrel járt, szerződés lett a vége. Nagyobb fába vágta fejszéjét már aztán Krémer tata Heller Irma kisasszonynál, mert Heller csinos is, kedves is, ügyes is, el van ragadtatva mindenki, ilyet óhajtottunk. Hanem aztán, hogy szerződés legyeu.jyjii&kji vastapssal fűszerezett ^jkemek a vége, ää már más kérdési Heller kisasszóhy fellépésénél azt vettük észre, hogy hiába hoz Szatmárra Kró- mer megfelelő primadonnát, mert az itt meg nem marad. Ennek oka abban rejlik, hogy Komáromi egyszerűen kiintrikálja, ha nálánál különb. Megengedi Komáromi nekünk, de a szatmári közönséget ö nem képes kielégíteni. A lapok nem szóltak soha az ő személye ellen, elvégre mindenki tapasztalta azt a nagy igyekezetei, aínit állandóan kifejtett, de a szatmári közönségnek nem igyekezet, hanem igyekezettel párosult tudás kell, jobban mondva művészei Ezekből pedig igen kevés van meg Komárominál. Az már aztán igen kellemetlen állapot közönségünkre, hogy egy magát rendkívül tehetségesnek képzelt, kis kaliberű színésznő ne tűrjön meg maga mellett nálánál sokkal jobbat, sőt hogy igazságosak legyünk, vele még csak össze sem hasonlíthatok Heller kisasszony minden igényét kielégítette közönségünknek, méltán várta mindenki a szerződtetést, ami — értesülésünk szerint — nem következett be. Okát fentebb elmondottuk. Hiába, darázsfészekben lakni nem lehet. Heller Irma a vidéki színészet egyik kiváló nevű tagja. Kellemes megjelenése, szép hangja, ügyes játéka, valósággal lázba ejtette közönségünket. Olyan tapsorkán régen nem volt színházunkban, mint az ő vendégszereplése alatt. Mint megemlítésre méltó tényt szögezzük le, hogy Heller Irma színésznő vendég- szereplése alatt a társulat több tagja sokkal szebben és jobban játszott, mint eddig bármikor. Továbbá: mivel Heller nem rendelt saját maga számára egy-két bokrétát, tehát nem is kapott — a közönségtől sem. Felkérjük lapunk előfizetőit, akik még a múlt évről is hátralékban vannak, hogy előfizetéseiket újítsák meg. Lapunk ezután kéthetenként fog megjelenni. Előfizetési ár: egész, évre 4 korona, fél évre 2 korona. Uj szentszéki tanácsos. Firczák Gyula munkácsi püspök ifj. Komjáti Rabár János magyarkomjáti lelkészt szentszéki tanácsosnak nevezte ki. Tolmácsok kinevezése. A helybeli kir. törvényszék elnöke Brán Feliczián dr. nyug. gör. kath. főesperes szatmári lakost a szatmárnémeti kir. törvényszékhez hites ro- I mán tolmácsnak, Tanódi Endre dr. ügyvéd Szatmárnémeti lakost hites német tolmácsnak. Kossuth Ferencz a kisiparért. A budapesti lakatos-ipartestület a múlt héten küldöttségileg kérelmezte a kereskedelemügyi minisztertől, hogy a lakatosmestereknek lehetővé tegyék a külföldi tanulmányozást és engedélyezzenek e czélra ötezer korona tanulmányi ösztöndijat. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter már el is intézte ezt a néhány napos kérvényt, még pedig úgy, hogy többet nyújt a kérelmező kisiparosoknak, mint amennyit ők maguk kértek. A miniszter ugyanis értesítette a kérelmező ipartestületet, hogy nemcsak a kért ötezer koronáig nyújt támogatást a tanulni "vágyó lakatosiparosoknak, hanem kész sokkal na- gyobbmérvü . ilyen támogatást nyújtani, ha több kisiparos óhajtja a továbbképzésnek ezt az eszközét igénybe venni. A miniszter minden egyes kisiparos ssámára külön részletes tanulmányi programúi megállapítását tartja szükségesnek és eszerint kapja meg a nyújtandó anyagi támogatás mérvét. Szerkesztőváltozás. A Szatmár és Vidéke felelős szerkesztését Erdössy Vilmos tart. főhadnagy, vivómester vette át, dr. Fejts István ügyvéd a lapnak főszerkesztője marad. Tanódi Endre dr. a Szamos munkatársa lett. Iparosok panasza. Általános a zúgolódás Szatmáron az ipariskolai tanítók ellen. A zúgolódásra az adott okot, hogy a tanoncziskolai tanítók úgy akarják kezelni az iparosokat, mintha azok az ő alárendeltjeik volnának. Nyári időben, amikor a munka legjobban folyik, egyik-másik iparos elviszi tanonczát vidékre dolgozni, a vállalt munkája színhelyére. Avagy olyan rendkívüli üzleti, vagy családi esemény adja magát elő, hogy a tanonczot iskolába küldeni lehetetlen. Az iparos megírja szépen a tanoncz elmaradásának okát, a tanitó pedig mit tesz | Összetépi és nem fogadja el igazolásnak az iparos indokolt okait. De van még egy harmadik eset is. A tanoncz 5—10 perczczel később lépi át az iskola küszöbét, mert tudja Isten honnan jön, 3—4 kilométer távolságról. Az ilyen • későnjövők nem eresztetnek be az iskolába, hanem beír a tanitó ur egy igazolatlan elmaradást. Ennek pedig vége az, hogy bejelentik az igazolatlan órát a rendőrségnek, ez pedig elveri a port a boldogtalan iparoson. Elismerjük, rendnek muszáj lenni, de viszont kell egy kis humanizmust is gyakorolni, vagyis: van az iparosoknak más dolga is, mint a tanitó urak jelent- getései folytán félnapokat a városházán tölteni. Pályázók a bírói állásra. A törvényhatóságunknál megüresedett községi bírói állásra Pap Ottó t. alkapitány, Székely Endre rendőrtiszt és Nagy Vincze ügyvédjelölt pályáztak. — Mint értesülünk, Székely Endre visszalépett volna, tehát Papp Ottó és Nagy Vincze lesz a jelölt. Azt is halljuk, hogy a polgármester holnap a közgyülssen indítványozni fogja, hogy ez az állás ne töltessék be. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy Papp Ottónak biztos győzelemre van kilátása, első
