Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-11-17 / 32. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1907. november 17. „SZABADSÁG“ A III-ik választókerület f. hó 9-én tartott értekezletet, melyen Virág András, Tankóczy József, Kótay Lajos, Os- váth Elemér, Kálik Lajos, Mátray Lajos és Pack István jelöltettek. — Választás alá azonban csak négy egyén jöhet. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága dr. Faluesy Árpád főispán elnöklete alatt e hó 11-én d. u. 8/«3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya nehány ingatlan vásárlása volt, amelyekre az avasi erdőből leszállítandó fák elhelyezésére szükséges raktárakat fogják építeni. — A rendkívüli közgyűlést a rendes havi közgyűlés követte. A polgármester havi jelentésében beszámolt arról, hogy minő intézkedések történtek a múlt hó folyamán az élelmiczikkek drágaságának csökkentése czéljából s minő intézkedések vannak e czélból a jövőre nézve tervbevéve. Jelentősnek tartjuk ezek közül a hatósági mészárszék felállításának tervét. A közös konyha felállításához szükséges minimális jegyzés már megtörtént; — igy az intézmény tényleges megvalósulása városunkban már csak rövid idő kérdése. Megemlíti a jelentés, hogy a tanács 400 öl fát szerzett be — s esetleg később többet is fog beszerezni — s azt önköltségen bocsátja a lakosság rendelkezésére. — Ki kell emelnünk még a jelentésből egy villamos favágókéezü- lék legközelebbi beszerzését. A havi jelentés elhangzása után Papp Endre bizottsági tag indítványára a bizottság egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott dr. Vajay Károly polgármesternek, aki valóban méltán tesz szert mindig nagyobb és nagyobb népszerűségre, minhogy — mint e havi jelentés is bizonyltja — fái radhatlan buzgalommal igyekszik módot keresni minden téren a társadalmi bajok orvoslására. A következő tárgy a megüresedett köz- gyámi állás betöltése volt. A kijelölő bizottság az 5 pályázót a következő sorrendben jelölte , az első helyen Demkő Sándort, második helyen Székely Endrét, harmadik helyen dr: Bornemisza Bélát, negyedik helyen Nagy Józsefet és ötödik helyen Bányai Józsefet. Összesen 73 szavazat adatott be s Demkő Sándor leti megválasztva, aki 43 szavazatot kapott, mig Nagy Józsefre 27-en s Székely Endrére 3-an szavaztak. A színházi szabályrendeletnek a közgyűlés hatáskörére vonatkozó kissé homályos pontjait úgy precizirózták, hogy az igazgató- választásnál a közgyűlés csak a szinügyi bizottság javaslatának elfogadására vagy visszavetésére nézve határozhat, de a színigazgató- választásban aktiv részt nem vehet. A közgyűlés elfogadta az önkéntes tüz- oltótestületnek az 1908. évben Szatmáron tartandó országos tűzoltó-kongresszusra vonatkozó előterjesztését, amely a kongresszusi bizottságok összeállitására vonatkozik. A központi bizottság elnöke dr. Vajay Károly polgármester lesz. Határozatba ment, hogy mivel nagyon kívánatos lenne városunkban egy polgári fiúiskola felállítása, a város annak elhelyezését s berendezését magára vállalná, ha az állam hajlandó volna kezelésbe venni. A róm. kath. s'egédlelkészi javadalmat olyformáu rendezte a bizottság, hogy mindegyik segédlelkész törzsfizetését 1200—1200 koronára egészíti ki.' A kültelki állami iskolák pinezéinek viz- mentesitésére 1000 koronát, a Kossuth-kerti vízvezeték továbbépítésére 3900 koronát szavaztak meg. Elhatározták, hogy a cselédmizériák orvoslása czéljából kísérletet tesznek egy hatósági cselédszerző intézet felállításával. Egyről-másról. Vajúdnak a nemzetköziek. szava erre kényszeritett bennünket, sőt most már felszabaditottnak érezzük magunkat és igy alkalmat veszünk magunknak arra, hogy általános választójognak minden bajt megszüntető, „felszabadító“ és „egyedül üdvözítő“ hatásáról legközelebb bővebben megemlékezzünk. . .“ „. . . mi kijelentjük, hogy ha a szervezetek erkölcsileg kényszerittetnek, hogy hogy a pártnyomdában magasabb árakon készíttessék nyomtatványaikat, úgy ez inkább magán hordja az uzsora jellegét, mint a mi egyezségünk, mert a pártnyomda nem kérdezte meg tőlünk, hogy a munkabér emelésével arányban áll-e az árak emelése. . . Ezt a külömbséget látjuk mi a nyomtatványárak közös megállapítása és a kenyérárak önkényes felemelése között. Ez a külömbség pedig azt jelenti, hogy az előbbi helyes, az utóbbi pedig a fogyasztók kizsarolását jelenti. . .“ A „Népszava“ alig bir e kemény ügyhöz hozzászólani, kapkodik, mint a szárazra dobott hal, kinos vergődését gyönyörűség olvasni. A világrendet, amely erkölcsi törvényeken épül fel, becsapni, megváltoztatni nem lehet. Mikor a socialdemokrata vezetőség erkölcstelen tartalommal töltötte meg a pártot, szóval körmössé sülyedt, kimondta saját halálos Ítéletét. A züllési folyamat megindult s a nyomdászok nyílt fellépése hatalmas lökéssel viszi előre. — Külön toaletteket csináltatok a közös ebédekhez. . . — És udvaroltatni fogok magamnak a szomszédom mai. — Éljen a közös konyha! — Éljen! Az erősebb nem képviselői, tudniillik én és barátom, szótlanul hallgattuk végig ezt a dialógust s szivünk legmélyében máris lemondtunk a közös konyháról. Ami engemet illetett, magamban szörnyen boszankodtam feleségem véleményének ezen érthetetlen megváltozásán s elhatároztam magamban, hogy otthon erélyesen tiltakozni fogok ellene. Elbúcsúztunk Geiringeréktől s szótlanul igyekeztünk hazafelé. Otthon előre föltett hevességgel rántottam ki az ajtót, mire a ki- és bejárható kilincs a kezemben maradt. Gyorsan zsebredugtam és igy kiáltottam fel: — Hát tudja maga, szivecském, hogy abból a közös konyhából nem lesz semmi! Semmi! Érti ? Korán voltam erélyes. Nem számoltam az érem másik oldalával, a belső kilincsesel. 1 újabban azt kellett tapasztalnom, hogy nálam és főképpen testemen az összes dolgok nyitja kilincsre jár. M. H. Kitört a harcz a nemzetközi socialdc- mokrata párt és szülőanyja a legjobban szervezett és |égértelmesebb csapata, a nyomdász-szakszervezet között. A nyílt szakadás még nem állott be, de a harezmo- dor- annyira éles, az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy legközelebb már robbanás várható. A nyomdász-szakszervezet jól lakott már a soeialdemokrata párt vezetőségével, szépen megköszönve az eddigi gyámkodást, mint egyedüli nagykorú, maga akarja irányítani szekerének rudját, meg is kötötte a munkaadók egyesületével három évre a kollektiv szerződést, melyről lapunk múlt számában említést tettünk. A kormos sajtó „rósz példának“ nevezi az uj nyomdai kartel szerződést és pedig azért, mert a nyomdászok elég bátrak voltak ahoz, hogy a mindenható pártnak nem engedtek abba beleszólani. Rettenetesen felbőszültek hát Bokányiék, félnek a példa statuálásától, mert most már köny- nyen megeshet!k, hogy más iparágak is úgy tesznek, mint a nyomdászok; nem engednek a kötendő kollektív-szerződésekbe a pártnak beleszólani. Folyik is a harcz a nyomdászok lapja a „Typographia“ és a „Népszava“'között. A nyomdászok lapja odadörgöl a körmösöknek a következőkép: „A párt évek,óta nem tesz egyebet, mint hogy „forradalmat“ csinál. Évek óta készülődik az általános sztrájkra, minden kongresszuson elhatározta ezt, mindig újabb és újabb terminusokat tűzött ki a forradalom kitörésére és a mi nagy „értelmes- ségünlc“ nem engedte, hogy ezt a folytonoskészülődést megzavarjuk. Azt láttuk hogy az általános választójog folytonos hangoztatása alkalmas a néptömegek érdeklődésének fölkeltésére a munkásmozgalom iránt és ezért nem adtunk kifejezést annak a meggyőződésünknek, hogy a választójog „egyedül fölszabadító“ theóriá- jában kételkedünk. Most azonban rákény- szerittetünk annak a kijelentésére, hogy a munkásság felszabadítása nem a duna- parti palotában fog kiküzdetni, hanem a műhelyekben. Nem sajnáljuk, hogy a Nép- í A tanonezok szervezkedéséről már több Ízben irtunk s ez a théma — úgy látszik — mindig aktuális. Tudjuk azt is jól, hogy a körmösök a ta- noncz-szervezésnél arra fektetik a fősulyt, hogy az éretlen gyermek előtt gyűlöletessé tegyék a hazát, vallást, főleg az iskolát és műhelyt. Budapesten legutóbb az aranyműves-segédek sztrájkoltak,, a hatóság Jte- hát a sztrájk idejére felmentette az aranyműves tanulókat az iskolalátogatás kötele- lezettsége alól. Csodák-csodája! Egyszerre csak kedves lett az iskola a körmösöknek, ordítanak, hogy a borzsuá kedvéért nem engedik az ifjúmunkásokat az iskolába. Csendesebben eey kicsit körmösök! I Tessék felhagyni a sztrájkkal és a fiuk rögtön járnak iskolába, de rabiósdit nem engedhet játszani a hatóság. A paraszt-párt I ! szülőanyja a „hazaárulónak“ bélyegzett és ez átkos bélyegre kellően rászolgált Kristóffi nevezetű darabont. . . A paraszt-párt balcsillag alatt született s letört, elpusztult a nélkül, hogy a létezéséről jóravaló magyar ember tudomást szerzett volna. Megteremtődött pedig a paraszt-párt Békéscsabán, a gyászos emlékű darabontok uralmának tetőpontján, hogy a már-már országszerte megindult bomlást, nemzetünk ellen irányuló gyalázatos merényletet még kétségbeejtöbbé tegye, hogy megbontsa a békét a gazda és cselédje között. Ez a párt is utolsó napjait éli, letört vezérével együtt, elsöpri azt a magyar paraszt hazafias érzülete. A keresztény-socialis egyesület két és fél évvel ezelőtt vette fel a küzdelmet a nemzetközi socialistákkal. Két és fél évi nehéz küzdelem alatt 250 kelyén alakult meg a kér. socialis egyesület s ma 50000 tagot számlál. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben a két és fél évben élte a nemzetközi socialista párt fénykorát, rögtön beláthatjuk azt, hogy a soeial-tanoknak melyike sarjad-
