Szabadság, 1907 (1. évfolyam, 26-36. szám)
1907-11-24 / 33. szám
Szatmár, 1907. november 24. 3-ik oldal. baum Herman és Litteczky Endre nem lett jelölve, azon az értekezleten, amelyet a Il-ik kerületbeli polgárság egy része tartott f. bó 20-án a kath. Kaszinóban. Saját meggyőződésünk szerint kijelenthetjük, hogy a szóban forgó értekezletet nem a kaszinó, mint ilyen hívta egybe, hanem több választó polgár. Amint pedig éppen a kaszinóban tartatott meg ez értekezlet, éppen úgy megtartható lett volna a „Pannóniában“ vagy az „Iparos Otthonban“, akár a „Vigadóban“, vagy bárhol, mert ahoz joga van mindenkinek, hogy ott gyülésezzen, ahol neki tetszik. Talán a „Társaskörben““ soha sem jöttek össze e czélból? Az sem való, hogy Fejes Istvánt a kaszinóbn tartott értekezlet nem jelölte, mert igenis jelölte, szavazó czédulájokon ki is nyomatták. Mivel pedig az összegyűlt egyének a mellett voltak, hogy Asztalos József,BölönyiLászló, dr. Feehtel János, dr.'jFejes István, dr. Haraszthy 'Béla és Makai Elek személyét kívánják megválasztani, több jelöltről szó nem lehetett és nem is volt. Tudtunkkal az összehívók meghívták Litteczky Endre urat is, miért nem jött el híveivel ? Ha többség ő mellette nyilatkozott volna, úgy hisszük a „Szamos“ sem mondta volna, hogy „ez a magas színvonalú egyesület a köznapi korteskedés visszaéléseibe beleengedje vinni mocsoktalan prestigéjét.“ Bármennyire tiszteljük is Litteczky Endre urat és óhajtjuk megválasztását, de e szóban forgó közlemény alul kilóg a lóláb. A közös konyha taggyüjtő iveit már .összeszedette Tankóczi Gyula főkapitány. Az iveket eddig 64-en Írták alá s az aláírók összesen ugyanennyi számú adagot jegyeztek elő. A résztvevők névsora: dr. Vajay Károly, Tankóczi Gyula, dr. Herman Lipót, Thurner Albert, dr. Hantz Jenő, Pataki Lajos, Kun László, Werner Oszkár, Bakó Lajos, Bodnár György,. Poszvék Nándor, Papp Ottó, Papp János, Papp Aurél, Litteczky István, Gordon András, Csomay Imre, Weisz Etel, ifj. Jákó Sándor, Haller Ottó, Kövér Dezső; 'Ratkcrvszkr Pál, Uszkay Kálmán Hegedűs Gyula, Sághy Endre, dr. Lachetta .Brúnó, Madzsar János, Fodor György, Gáspár József, Gordon János, Litteczky Endre, ifj. Litteczky Endre, Killer Lajos, Szőllősy Ákos, Hollóssy József és nyolcz vasúti tisztviselő. Ez ügyben még a hét fo'yamán értekezlet lesz összehiva s a további lépések ennek határozatától függnek. Beiratkozni még giindig lehet. Uj ipari tanfolyamok. A kereskedelemügyi miniszter a vidéki iparosok tökéletesebb kiképzése érdekében elrendelte, hogy ,az állami iparosiskolák iparosképzőtanfolya- mokat. rendezzenek az önnállé iparosok és képesített alkalmazottaik részére. Az ipari továbbképző tanfolyamokat november 20-án nyitották meg, még pedig helyi viszonyokhoz mérten annyi tanfolyamot tartanak, ahány fejlettebb iparág van áz ipariskola körzetében, így Szatmáron is a faipariskola három tanfolyamot tart. Kőműves, ács és szobafestő szakmában. Hasonló tanfolyamokat eddig filég nem tartottak vidéken. A tanfolyam költségeit a kereskedelmi miniszter az ipar- nktatási kiadások terhére fedezni. Tudomásunkkal e tanfolyamokra még mindig lehet jelentkezni. Az országos balesetbiztosító pénztár alapszabályai. A Magyar Gyáéiparok Országos Szövetségének kezdeményezésére a magyar munkaadó szervezetek s ipari egyesületek kiküldöttei Hellai Ferencz elnöklése .mellet^ több napon át folytatott tanácskozáson ,az Országos Munkás-tetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályainak tervezetét minden részletében “megvitatták. A munkaadók tanácskozása egyöntetű eredménye vezetett a külön egyeztető bizottságot küldtek ki, mely a munkások kiküldötteivel érintkezésbe lépve, megszövegezte a szükségesnek látszó módosításokat. A munkaadók és munkások ez együttes indítványokat benyújtották az „SZABADSÁG“ állami munkásbiztositó hivatalhoz s az összes pénztáraknak megküldik. Abból a czélból, hogy a munkaadók együttes eljárása bizto- sittassék, az összes munkaadók együttes eljárása biztosittassék, az összes munkaadó kikiküldöttek szombaton e hónap 23-án délután 5 órakor a Váczi-utczai uj városház közgyűlési termében előértekezletet tartatnak. Készülő gazdasági törvények. Az uj . ipartörvény tervezetét, mint ismeretes, már elkéazitette Szterényi József államtitkár. A tervezetet ankét elé terjesztik, amelynek tartamát 28 napra tervezik. — Ankét elé akarták terjeszteni eredetileg a helyi-érdekű vasutakról szóló uj törvénytervezetet is. Ezt a tervezetet azonban nem ankét fogja tárgyalni, hanem az uj országos közlekedési tanács. A kormány a drágaság ellen. A kormány, mint ismeretes, ez év elején bizottságot alakított, amelynek feladata az élel- miczikkek drágaságának okait megállapítani. A megélhetési viszonyok folytonos rosszabbodása most arra indította a kormányt, hogy a bajok sürgős orvoslásáról gondoskodjék. A kereskedelmi miniszter helyett Szterényi József államtitkár leiratban felhívta az ösz- szes kereskedelmi- és iparkamarákat, hogy még e hónap végéig mondjanak véleményt arról, milyen intézkedésekkel lenne meggátolható az élelmi czikkek árának és á lakásbéreknek folytonos emelkedése.- Amerikából visszatérő munkások. A kivándorlás emelkedésével egyre nő azok száma is, akik otthagyják az uj hazát és visszatérnek Magyarországba. Rövid néhány hét óta másodszor indul haza Magyarországba nagy csapat kivándorló Amerikából. Ez a visszavándorlás legjobban bizonyítja az amerikai ipar pangását, amely a lezajlott pénzügyi válság előtt kezdődött s a krízis hatása alatt még fokozottabb mérvben vált érezhetővé. Az amerikai vas- és aczél- ipar a legnagyobb erőfeszítéssel hajszolja még a kontinensen is a 'megrendeléseket. Oroszországot, ahol nemsokára nagyarányú vasútépítések kezdődnek, megszállják az amerikai ügynökök, akik vasúti síneket akarnak eladni az orosz kormánynak, úgy látszik azonban, nem nagyon biztatják őket. Az aczél-tröszt gyáraiban megszorítják az üzemet, a munkások nagy részét elbocsátják s más ipari vállalkozások is megszorított üzemmel dolgoznak. Amerikában nagyon sok magyar munkás van munkanélkül s ezek igyekeznek hazafelé. Javulás a pénzpiaczon. November 13-ika óta igen nagy változásokon ment át a pénzpiacz. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a pénzviszonyokban jelentékeny javulás állott be, amire természetesen Amerika adta meg a kedvező lökést. Nem egy ízben mondottuk, hogy a javulás csak Amerikából indulhat ki, mert a betegség is Amerikából csapott át Európába. Ez a föltevésünk be is következett, mert alighogy megszűnt Amerika nagy aranykereslete, rögtön a viszonyok javulása járt a nyomában. Londonból, Párisból, Berlinből, Newyorkból és Bécsből kedvezőbb -jelentések érkeznek. Sőt Budapesten is annyi a pénz, hogy a bankoknak komoly gondot okoz a pénz elhelyezése. Érdekes, hogy a nagy bankok vezetői most inkább a pénztáraikban tartják a sok milliót, semhogy a hitelszükséglet erősebb kielégítésére fordítanák. Ez a bankok tulóvatossága mellett bizouyit, melyre nem lehet, helytálló érvelést találni, bár a bankigazgatók az utóbbi napok eseményeivel akarják mentegetni a tartózkodó álláspontot. Azzal természetesen keveset törődnek, hogy a nagy elő vigyázat hány embert fog a bukásba kergetni. A pénzviszonyok javulását megérezte a börze is. A külföldi tőzsdékről érkező kedvezőbb jelentések hatása alatt a budapesti tőzsdén is emelkedtek az értékek. A hangulat barátságosabb, az irányzat pedig szilárdabb lett. Amerikai módon. Ritka történet. Egy fiatal ember Kömley János, 27 év óta nem járt szülővárosában Nagybányán. A nyáron ellátogatott oda s rokonsága körében megismerte a bájos Szerencsy Gizellát, akiről aztán sokat beszélt odahaza, Esztergomban, testvérének, Kömley Lajos jómódú kereskedőnek, addig-addig, hogy ez elküldte fényképét unokahugának, kérvén, hogy viszont ő is küldje el arcképét. Kömley arckép után megkérte levélben rokona kézét s e hó 13-án megtartották Nagybányán az esküvőt. Vőlegény és menyasszony ekkor látták először egymást a menyegző napján s útra keltek még az nap Esztergom fplé, boldog házas életre. Szatmáron létesítendő tej szövetkezet kérdésében a szatmármegyei gazdasági egyesület folyó hó 13-án délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében újból értekezletet tartott, melyen Domahidy Sándor elnök, Bozsik Károly, Jékey László, Poszvék Nándor, Szegedy Antal és Szilágyi Tréger Albert vettek részt. A gyűjtött aláírásokból meggyőződött az értekezlet, hogy a tejszövetkezet kérdése iránt komoly érdeklődés mutatkozik, s ha az idő rövidségénél fogva már az ősz folyamán a tejszövetkezet fel nem is állítható, elhatározta, hogy 1908. július elsejére a szövetkezetei megindítja; ennélfogva újból felhívásokat küld szét, hogy mindazok kik e szövetkezetbe legfeljebb 20 korona tehenenkénti üzletrésszel belépni kívánnak folyó évi december 31-ig, a gazdasági egyesület titkári hivatalnál (Szatmár Verbőczy-utca 5. szám.) jelentkezni szíveskedjenek. Magyar munkások visszatelepítése Romániából. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségénél mintegy száz Bukarestben élő magyar munkás jelentkezett oly czélból, hogy Magyarországon munkát vállaljanak. A munkások között több vizsgázott gépész, molnár, kovács, kőmives, mészáros, asztalos, czipész; kerekes, szíjgyártó, Szerélő, bognár és egyéb szakmunkás van, ezeken kívül napszámosok és földmivesek is jelentkeztek a visszavándorlásra. A hazakivánkoző munkások teljes jegyzéke a bérkövetelések és egyéb tudnivalókkal együtt a szövetség irodájában (Budapest, V., Zrinyi-utcza 1.), valamint brassói fiókjánál minden érdeklődőnek rendelkezésére áll. November hó 2-án Kazinczi-utcza 16 sz. a ref. gimn. végével szembe nyílt meg a kávé kereskedése Néhma Lajos Józsefnek. A költözködési idény beálltával a szükséges szőnyeg, függöny és paplanokon kívül divatszövetek, posztók, selymek, vásznak, kanavászok, trikkók, téli kendők, schálok szőrme boák mindennemű varrodai czikkek. Dam. terítékek, törülközők, kész aljak és blúzok is olcsón kaphatók a szolidságáról ismert Molnár-féle divatcsarnokban a postával szemben. Színház. Krémer Sándor a szatmári színház direktora f. hó 16-án vonult be Szatmárra társulatával. Várta már városunk apraja, nagyja, fiatalja, vénje, mert hisz hót hónapon keresztül minden nemesebb szórakozás nélkül volt közönségünk. Kisvárosi színvonalon vagyunk, a polgárember nem ismeri a zsurokat, estélyeket még a jobb módúak sem rendeznek, minden szórakozásunk abból áll, amit a tánezmulatságok, vagy a nyári csepürágó vándorkomédiások nyújtanak. Kevés város van a mi városunkhoz hasonló. A kaszt rendszer itt teljes abnormitá- sában érvényesül, minden család egy külön kaszt, társadalmi érintkezésünk olyan korlátolt, hogy némelykor még a rokoni kötelékkel biró családok is alig érintkeznek egymással. Ilyen körülmények — természetesen — várva-várja mindenki a színészeket, mert
