Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)

1993-12-01 / 22. szám

izai piacon MX elfogadható árú £7/57 t műholdat fog i EUTELSAT ísorát) jholdvevő, fejkonver­­a csak 10 700 korona szervizt biztosítunk. ki­vetkező címre kérjük 5SONIUM á e. 9 atislava IvHágosítást témök ad. elefax (07)334 215. IS A DUNA-TV , CSALÁDJÁBA! lelőlap íADIX" komplett műhold-vevő - szerelés nélkül* az EUTEL­­(köztük a DUNA-TV adásá­:os cím) aláírás Köszöntő Kiskeszin 18. születésnapja al­kalmából BÁLLÁ PÉTER­NEK szívből gratulálnak, ■x>k örömet, erőt, egészséget és még sok boldog szüle­tésnapot kívánnak szerető szülei és testvére, Pityu. ét bemutatja a VDIT EG ES GYÁRTMÁNYOK ínböző tevékenységek alatt hirdetés negatívban való közlésével > HIRDETÉS ÁRÁBAN ÓGUST INGYEN KAPJÁK ATÁSAI klám) Az együtműködés reményében Netotkky slovEMT Jánoskává 4, 831 03 Bratislava, Tel.: 07/632 91. Fax: 07/601 09 ír IPll\f¥• 930 10 Dolny §tál FELKÍNÁL: kis- és nagykereskedők, viszonteladók rés zére kedvezményes áron jó minőségű, új, kötött pulóvereket. Érdeklődni az alábbi címen lehet: SZÚ M—774 I AMA »pci • s p.c. 930 10 DOLNY STÁL Tel.: 0709/901-88, 902-47 ___ //■ \ l \HA IKft. eladásra kínál ipari elektronikus és mechanikus kötőgépeket, valamint hozzátartozó felszereléseket. Érdeklődni az alábbi címen lehet. fAMA »pci . s p.c. 930 10 Dolny Stál tel.: 0709/901-88, 902-47 SZÚ M—775 r--------------------------------------------------------------------------------------------------------------n TECHNEX J. Herdu 2 917 01 Tmava Szállít AUTOMATA AJTÓRENDSZEREKET % automata elektromos ajtókat % automata kapunyitókat 3« automata garázskapu nyitókat » automata (egyszárnyas, kétszárnyas, kör- és teleszkópos) kapunyitókat Választani lehet távirányításút, mágneskulcsosat, szám­kódosat. Előnyös: bankoknak, szupermarketeknek, adminisztratív épületeknek, ipari épületeknek, kórházaknak stb. Gondoskodunk a szállításról, a szerelésről, a garanciális és a szavatossági időn túli szervizről Tel.: 0805/256 97, 276 37, Fax: 0805/213 98 SZÚ M—777 HOL KAPHATÓ af Szabad Újság Pozsonyban? Tisztelettel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Pozsonyban a Postai Hír­lapszolgálat az alább feltüntetett helyeken árusítja lapunkat, a Sza­bad Újságot: a Húrban téren, a Szentháromság templom előtt levő kioszkban, a Béke téri aluljáróban, a Zilinská és a Mytna utcán, a Főpályaudvar előtt levő kioszkban, a Safárik téren, a Gorkij utcán, a Mlynské Nivy autóbuszállomáson, Ligetfalun a Roma­nova utcán levő kioszkban, Vereknyén a Jantár mellett, a Slov­­naftnál, Pozsonypüspöki főterén, valamint a pozsonypüspöki kórház udvarán. Lapunkat a fővárosban nem csak a Postai Hír­lapszolgálat terjeszti, hanem számos magánterjesztö, valamint a Mediaprint-Kapa is. Kapható a Szabad Újság a Mihály-kapu utcai Magyar Könyvesboltban is. Amennyiben újabb elárusítóhelyek jön­nek létre, erről időben tájékoztatjuk olvasóinkat. Köszönjük érdeklődésüket! Békés őrjárat a Dunán 1768 — jelzi a parton álló tábla Komá­rom távolságát a Duna torkolatától. A jó öreg folyó eddig már több mint ezer kilométert tesz meg a németországi Fe­kete-erdőtől. Számottevő itt a hajófor­galom. Mióta hajók jelentek meg a Du­nán, Komárom mindig fontos kikötőhe­ly volt, főleg ami a vízi teherszállítást il­leti. A technika fejlődésével a folyami hajózás arculata is változott. Sokkal gyorsabb és jóval nagyobb befogadóké­pességű vízi járművek kezdték szelni a vizet, egyre nagyobb számban. A ma is állandóan változó előírások szavatolják a hajózás biztonságát. A Duna szlová­kiai szakaszán az Állami Hajózási Igazgatóság ellenőrzi az előírások betar­tását, melynek természetesen Komá­romban is van kirendeltsége. A felügyeleti osztályon 14 ember dolgozik. Közülük nyolcán a beérkező, illetve horgonyukat felszedő hajókat, uszályokat s azok személyzetét ellenőr­zik, hitelesítik a szükséges iratokat. A napnak mind a huszonnégy órájában szolgálatot tartanak, hiszen a hajózás éjszaka sem szünetel. A többiek kint a Dunán ügyelnek a hajózás bizton­ságára. Egy őrjáratra én magam is elkísér­tem a szolgálattevőket. A B2-es járőr­hajó vezetőülésében Gergely László kapitány foglal helyet. A parancsnoki ülésre Tóth László mérnök ül, aki egyben az osztály vezetője is Semeník Norbert hajógépész becsukja utánunk az úszógárázs ajtaját, s átugrik a fedél­zetre. Egy kis nehézség árán feltöltjük gázolajjal üzemanyagtartályunkat a kö­zeli tankhajónál, s nekivágunk az útnak a folyón lefelé. Bal kéz felől elmarad­nak a daruk égnek meredő karjai, s el­marad a torkolat, ahol a Tátrából érke­ző Vág önti hozzá víztömegét a Dunáé­hoz. — Az 1792. és az 1708. folyamki­lométer között a „miénk” a Duna — kapom az első információt Tóth László­tól. — A folyón felfelé Kolozsnémáig járunk, onnan a pozsonyi kollégáké a szakasz. Lefelé a szlovákiai szakasz vé­géig, az Ipoly torkolatáig megyünk. Párkány alá tíz kilométerrel. Ez a sza­kasz kétszer olyan hosszú, mint a felső. Dunaradványnál ár ellen fordulunk, s odaállunk a szivattyúállomás pontja mellé. Az itt „kitermelt" vízzel öntözik a környék szántóit, kertjeit. Az állomás az Agrostav vállalaté, a ponton azonban úszóalkalmatosságnak számít, s rendel­keznie kell a szükséges iratokkal. Tóth László mindent rendben talál, így foly­tatjuk utunkat. A vízállás rendkívül alacsony, számos kavicszátony bukkan elő a víz alól. Rajtuk rengeteg kárókatona, vadkacsa és sirály tollászkodik, néhol alig látni tő­lük a zátonyt. Ez mindenképpen örven­detes látvány. A magyar parton Lábat­lan cementgyárának kéményei mere­­deznek „dologtalanul", nem ontják sűrű, szemcséktől terhes, világos füstjü­ket. Karva község legalább felléle­gezhet, s levetheti szürke „egyenruhá­ját". Nyergesújfaiu magasságában piros bójasor figyelmeztet az alattomos záto­nyokra. — Ez a legveszélyesebb szakasz, na­gyon sekély a víz — emeli szeméhez a messzelátóját Gergely László. — A med­ret itt nem kavics, hanem agyag és üle­dékes kőzet alkotja, ezért nem lehet ki­termelni. Nagyon fontos, hogy a vészjelző piros bóják a helyükön legye­nek, fényjelzésük működjön. — Ezek ellenőrzése céljából éjszaka is járőrözünk — teszi hozzá Semeník Norbert. A párkányi papírgyár kéménye már messziről látszik. A Duna balra kanya­rodik, s a napfényben egyszer csak megcsillan az esztergomi bazilika kupo­lája. Ez a csodálatos építmény uralja az egész tájat. Párkány után a szlovák part is dombossá, erdőssé válik. Nemsokára elérjük az Ipoly torkolatát. A képzelet­beli határvonal itt „kétfelé vágja” a fo­lyót, tovább már a Duna mindkét partja Magyarországhoz tartozik. Elérkeztünk az 1708. kilométert jelző táblához... Visszafelé, egy Párkányban elköltött ebéd után, melléállunk az itt horgonyzó Sumec kotróhajónak. Mellette, márka­­viccsal megrakva a Jávor motoros u­­szály, így egyszerre két vízijármű ellen­őrzését végezhetik el a felügyeleti osz­tály emberei. Itt sem találnak szabályta­lanságot, mehetünk tovább. — Jogunkban áll ellenőrizni a Du­nán evező vagy motorcsónakos szemé­lyeket is — mondja a kapitány még az ellenőrzéssel kapcsolatban. — Az ellen­őrzött személyeket „szakvizsgáztathat­juk", az engedélyüket bevonhatjuk, illet­ve azt megújíthatjuk. Persze mi is rend­szeres szakvizsgán esünk át. Nyáron a fürdőzők épségére is vigyázunk. Figyel­jük és rendszeresen ellenőrizzük a par­ton levő kilométer- és egyéb jelzőtáblá­kat, a bójákat, éjszaka a parti és a vízen úszó fényjelzőket. Közben, mintegy a témához kapcso­lódva, magyar kollégákkal találkozunk, az Atlasz II. bójakitűző hajóval. A motor egyhangú bugása kissé el­­fáraszt bennünket, mire késő délután feltűnnek a komáromi Szent András­­templom ismerős tornyai. A város alatt egy csoport uszály horgonyoz „békés­en”. Szakemberek vigyázzák nyugalmu­kat, biztonságukat. SZTRECSKÓ RUDOLF Az asztalokon illatlámpák Teaház — nemcsak betegeknek Gyógynövények, gyógyteák, egész­ség, kellemes környezet — címszavak­ban így jellemezhetném a pozsonyi Mi­hály kapu közelében található Jasmin teázót. Tulajdonosai, a Jakubis házas­pár, a modem európai presszók mintá­jára rendezték be a teaházat: az aszta­lok kis fakerítésekkel vannak elvá­lasztva, a falakon gyógynövényeket áb­rázoló- képek függnek, s a kellemes, ezoterikus zene mellett a szakirodalmat is átböngészheti a vendég. A több nyel­ven beszélő személyzet mindegyike szakember, akik tudják, melyik tea mi­lyen betegséget orvosol. Azok, akik már megízlelték a'gyógyí­tó italokat, gyakori vendégei a cigaret­tafüsttől mentes teázónak. Az ide beté­rő mintegy ötven teafajtából válogathat; van itt étvágygerjesztő, nyugtató, gyo­­morbántalmakat enyhítő, vese tea stb., de az ízletes gyümölcsteákat és a hideg italokat is megkóstolhatja a kedves ven­dég. Az idősebb férfiak leggyakrabban a férfiasságukat növelő tea iránt érdek­lődnek — sokan azonban összetévesztik azt a prosztatára ható teával — , ame­lynek neve azonos a teázóéval. A Fer­rum vitamindús üdítőital a vérképződést segíti, megszünteti a fejfájást és a fárad­ságérzetet. A Magnesiumital az ingerlé­kenyebb, érzékenyebb idegrendszerű emberekre nyugtatólag hat, a kalciumot tartalmazó ital pedig a szervezetet erő­síti. A teázó vegetáriánus konyhája is különböző ínyencségekkel, többek közt a narancsos müzlivel vagy friss zöldség­ből összeállított salátástállal várja a láto­gatót. A teázóban aromaterápiával is gyó­gyítanak. Ez úgy történik, hogy a külön erre a célra készített lámpákba gyógy­növénykivonatokból előállított olajat csepegtetnek. Az asztalokra helyezett illatlámpákból gyógyító hatású pára száll, amely különösképp a légúti meg­betegedésben szenvedőket gyógyítja. A kereslet alapján ugyanis megállapítható, mely betegségek a legelterjedtebbek — a szennyezett levegő okozza, hogy a légzőszervek megbetegedése a leggya­koribb tünet. A teázó egyik helyi­ségében kis gyógyszertár áll a vendégek rendelkezésére — aki akarja megveheti, és otthon is fogyaszthatja a teákat. Pozsonyban ez már a harmadik teá­zó. A másik kettő azonban rövid időn belül elvesztette teázó jellegét. Tulajdo­nosai ugyanis, engedélyezve a dohány­zást és az alkoholárusítást, s csökkentve a gyógyteakínálatot, elüldözték a pihe­nésre, gyógyulásra, relaxálódásra vágyó vendégeket.-dávid-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom