Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-01 / 22. szám
SZABAD ÚJSÁG KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI HETILAP 1993. december 1. I. évfolyam Ára rrefe Magazinnal együtt} 5 korona £*£* TELE MAGAZIN „A magyarság vállalása felelősség” (4) Amerikát kell követnünk (5) „Közös lovon” Európába (6) Patópáloskodó erdőtulajdonosok (7) Az egyetlen reális út: a kulturális autonómia — I. (10) A Sátán a gyermekeit kínozta (11) Időutazó lettem (12) Nem vagyunk „szegény” határon túliak (13) Martina rekordjai (15) Könyvesbolt helyett a kultúra kis áruháza Előre menekülés A műit héten ünnepélyes keretek között nyitották meg Pozsonyban a Madách-Posonium Kft. felújított magyar könyvesboltját. A kft. igazgatója, DOBOS LÁSZLÓ kórházi ágyban írta meg üzenetét, amelyből az alábbiakban szemelvényeket közlünk. Mondhatnánk, egy üzlet ma nem nagy dolog, hisz gomba módra szaporodnak, hangzatos reklámokkal nyitnak boltokat, egyre csábítóbb mindenféléket kínálnak a tisztes vevőknek, vásárlóknak. A kultúrára — fájó — száraz idők járnak; nem mindennapi kenyér. Ilyen kultúra-áruház kevés nyílik. A kultúra házai összehúzódnak vagy megszűnnek. A betű, a könyv, a kultúra ma nem divatáru, az állam nyakán teher, az emberek számára majdhogynem luxus. A szűkösségbe merülő társadalom veszélyhelyzetet, fenyegetettséget jelent a kultúra számára. Különösen a kisebbségi kultúrákra érvényes ez. A kisebbségi közösségek szövetében a kultúra pótolhatatlan szerepe szinte azonos az anyanyelvvel. Ebben az esetben is a lenni vagy nem lenni kérdésével állunk szemben. A lemondás, az elernyedés, a belenyugvás — a lepusztulás kezdete. Ebben a helyzetben versenyt kell futnunk az idővel. Más helyzetet teremteni. Úgy gondolom, nem a használhatatlanná vált hidakat és utakat kell elsiratni — más helyzetet teremtve kell előre menekülni. Az elporladó intézmények helyébe másakat teremteni. Erre vállalkoztunk és vállalkozunk. Arra, hogy erőnkhöz képest útját álljuk kultúránk leértékelődésének, hogy ne váljék tékozlás tárgyává, hogy ne váljék kapzsi nyerészkedés, vásári bóvli tárgyává. A betű, a könyv, a teremtő gondolat, a művészet értékét kívánjuk továbbítani. Az elmúlt fél évszázadban küzdelemmel s értékekkel rangosítottuk a szlovákiai magyar kultúrát. Ma már kultúránk saját őrlésű lisztjéből is tudunk kenyeret sütni. Irodalmi, zenei, néprajzi, képzőművészeti, publicisztikai, történelmi műveinkkel a nemzeti kultúrák magasságát közelítjük, illetve el is érjük. Bizonyítottuk azt, hogy a háború utáni magyar népirtás után a semmiből tudtunk kultúrát teremteni. S a kultúrának ez a kis áruháza annak is bizonyítéka, hogy képesek vagyunk becsülni is a kultúrát. Drámai élményeink s tapasztalataink alapján képesek vagyunk emberi és nemzeti dimenziókban gondolkodni. Úgy érzem, ideje levetni kultúránk megkopott gúnyáját, mert kultúránkat megilleti a rangos külső. A sokféle szürkeség, a sokféle alárendeltség és kényszerhelyzet után jogunk e világosság. Ideje, hogy vasárnapi öltözékünk is legyen. Nyilván e kultúra boltja nemcsak önmaga fényéért van. Szemléletet is kíván jelezni. Szerepe és küldetése, hogy elsősorban a magyar kultúrát mutassa fel és terjessze. Kisszerűségek nélkül, pártos elkülönülések, kizárólagosságok, bélyegző megkülönböztetések nélkül, a rivalitás önzése által sáncolt szekértáborok nélkül. Nem kívánjuk sem utánozni, sem folytatni az első szlovákiai magyar Könyvhét gyakorlatát. Kultúránk e boltjában helye lesz minden szlovákiai magyar kiadó terjesztésre méltó termékének. Én a sokszínűség egységének számunkra nagyon szükséges elvét vallom. S felhagyunk a hagyományos csak könyvesbolttal. Teret kívánunk adni a képzőművészeti kisgalériáknak s a kis közösségi találkozóknak is. Szellemi intézménnyé is szeretnénk rangosítani ezt a helyet. Természetesen helye van és helye lesz a boltban a szlovák irodalom és kultúra termékeinek is, ugyanígy más nyelvű, (német, angol) érdeklődésre számot tartó műveknek is. A kultúra széles skáláját kívánjuk felmutatni: irodalmat, zenét, iparművészetet, népművészetet, képzőművészetet, valamint a kulturált élet kellékeit. (Folytatás a 2. oldalon) Kassán tanácskoztak a magyar pedagógusok Az anarchia és dilettantizmus ellen November 26-án és 27-én tartotta harmadik, rendkívüli közgyűlését a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség, amelv 2800-2900 tagot számlál. A közgyűlés műsora rendkívüli módon alakult. Az ülésen ugyanis megjelent Jaroslav PaSka oktatásügyi miniszter. így Lovász Gabriella hozzá intézte felszólalását, amit szlovákul is megismételt. A november 11-én hivatalába iktatott miniszter felkészületlenül érkezett a tárgyalás kassai színhelyére, és ezért általánosságokra szorítkozott. A hozzáve-A Mihály-kapu utcai könyvesbolt megnyitóján (Prikler László felvétele) Nem jelentenek elszigetelődést Kvarda Józseffel Szlovákia új területi és közigazgatási felosztásáról, a magyar többségű önkormányzatokról Szlovákia tervezett új területi és közigazgatási felosztását a rendszerváltás időszakának olyan változásai közé kell sorolnunk, amelyek alapvetően befolyásolják mindennapi életünket. Arról, hogy ez a tervbe vett átrendezés hogyan érintheti a szlovákiai magyarságot, s milyen elképzelésekkel kell, illetve lehet számolnunk, dr. KVARDA JÓZSEFFEL, az Együttélés alelnökével, közigazgatási szakértőjével, polgármesterrel beszélgettünk. Az Együttélés IV. országos kongreszszusa külön dokumentumban foglalt állást a helyi önkormányzatokról és Szlovákia új területi és közigazgatási felosztásáról (Szabad Újság, 1993. március 5.). A területi felosztást milyen elvek szerint javasolja a mozgalom? — Az említett dokumentum az ismert tíz pontban foglalta össze mozgalmunk érvényesítésre javasolt alapelveit. Első helyen emeltük ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlását, ennek főként azt a részét, amely szerint azokban a körzetekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többségben élnek, jogosultak helyi önkormányzati vagy autonóm szerveket alakítani, illetve speciális státust élvezhetnek. A legátfogóbb követelményt pedig a tizedik pontban fogalmaztuk meg; a területi és közigazgatási felosztás nem valósulhat meg a szám szerint kisebbségben levő nemzeti közösségek kárára. E két pont értelmezéséből adódnak legfontosabb elvárásaink, köztük az, hogy a területi felosztás meghatározásakor feltétlenül érvényesüljön az etnikai és kulturális elv is. 429 olyan település van Szlovákiában, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többségben, 8 pedig olyan, ahol relatív többségben vannak. Ezekből a településekből létre lehet hozni azokat a területi egységeket, amelyek az ET- ajánlásban említett speciális státust élveznék, például jellemző lenne rájuk, hogy ön- és közigazgatásuk teljes mértékben kétnyelvű lenne. A magyarlakta dél-szlovákiai területeknek az Együttélés (főképpen ön által) kidolgozott felosztási javaslatában 22 olyan körzet határait jelölték ki, amelyek közigazgatási egységek is lehetnének. Milyen szempontok szerint történt a kijelölés? — Figyelembe vettük a történelmi megyék, azokon belül a történelmi járások határait, 1918-tól pedig minden eddig létező területi egység határait. A történelmi vázlatot rávetítettük az etnikai térképre, s így kaptuk meg a kis járásoknak azt a hálózatát, amely többékevésbé megfelel a mai körzetek hálózatának, illetve nagyon közeli rokonságot mutat az 1960 előtt és az első köztársaság idején kialakított járások szerkezetével. Nagyobb újítás tehát nem történt: a történelmi vagy inkább hagyományos alakulatok határait vettük figyelembe. A 22 körzet mindegyike egy-egy nagyobb település természetes vonzáskörzete, és megítélésünk szerint gazdasági meg társadalmi szempontból is funkcionáló, életképes egység. Történelmi és mai tapasztalataink sem arra engednek következtetni, hogy a kisebbségi javaslatokat előzékenyen fogadnák a többségi nemzet képviselői... — Tizennyolc és kilencven között 12 közigazgatási reformot éltünk meg, egyetlen egy olyat sem, amely a kisebbségek javát szolgálta volna. Valamennyi inkább a hátrányukra volt. A hatvanas területi átszervezés nyomán például a hét magyar többségű járásból már csak kettő maradt, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi. S ami ugyancsak jellemző vonása az eddigi átszervezéseknek: gyakorlatilag mindegyik a központosítást erősítette. Tizennyolc után azért, mert új állam született... Ez az érv most is elhangzik, de hát a beletörődésnek is van határa. A mai körzetekkel nagyjából megegyező kis járások kialakítására vonatkozó javaslatunkról elmondhatjuk, hogy a magyar többségű önkormányzatok nagyobbik része támogatja, megvalósíthatóságát visszaigazolta. Ún. tízpontos konstrukciónkat érdekes módon a szlovákiai városok és falvak társulása részéről sem érte támadás, nyilvánvalóan azért,, mert bizotőlegesen egy órán át tartó vita alatt a tárca vezetője csak nagyon kevés esetben tudott világos választ adni a kérdésekre. Nem tagadta meg pártját, amikor kendőzetlenül kinyilvánította, hogy az alternatív nyelvű iskolákat támogatja. Hiába volt minden ellenérv és adat, a miniszter nem másította meg véleményét. Viszont azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy ez nem lesz kárára sem a szlovák, sem a magyar iskoláknak. A közgyűlés pénteki ülése a késő éjszakai órákig húzódott el, mivel szükség volt az alapszabály módosítására, valamint az új tisztségviselők megválasztására. A szövetség új (tiszteletbeli) elnöke Sidó Zoltán lett, az alelnökök pedig Dolník Erzsébet, Máté László és Schiller Pál. A kétnapos közgyűlés zárónyilatkozatban tett hitet egy önálló felsőoktatási intézmény létrehozása mellett. „Várakozással tekintünk az oktatásügyi tárca tevékenysége elé az új miniszter vezetése alatt. Kedvező jelnek tekintjük, hogy elfogadta meghívásunkat. Reméljük megértette gondjainkat, s az eddigiekkel ellentétben, Szövetségünket ígéretéhez híven, legitim partnernek fogja tekinteni. Viszont aggaszt bennünket, hogy az alternatív tanítási nyelvű iskolák Kérdésében a minisztérium eddigi véleményét képviselte." Ezért felhívják kollégáik figyelmét, nincs más lehetőség, mint a magyar szülők határozott kiállása ezen iskolatípus ellen. (Folytatás a 2. oldalon) nyos elveiben Szlovákia más területein is elfogadható. A regionális szerveződés ugyanis a délin kívül más területekre is jellemző. A legutóbbi ismert adat szerint Szlovákiában 46 alulról építkező, pártpolitikától mentes, érdekvédelmi önkormányzati társulás létezik. A körzetekből vagy kis járásokból hozhatók létre a nagyobb területi és közigazgatási egységek. Kormányzati szinten ezekről többféle elképzelést dolgoztak ki. Hogyan vélekedik róluk a mozgalom? — Az egyik, talán legismertebb kormányzati koncepció szerint Szlovákiát hét tartományra osztanák fel. A tartományok a mai járásokból épülnének fel, de dél-északi nyújtással, úgyhogy a magyarság részaránya 20 százalék fölött csak egyben, a nyitraiban lenne. Ez a felosztás elsősorban a nyelvhasználat szempontjából hátrányos számunkra. Ha az 1991-ben elfogadott nyelvtörvény — amely szerint a nemzetiségi kisebbségek csak azokban a városokban és községekben használhatják saját nyelvüket a hivatalos érintkezésben, ahol a lakosságnak legkevesebb 20 százalékát alkotják — a tartományokra is vonatkozna, a szlovákiai magyarság igen nagy hányada elesne annak lehetőségétől, hogy a tartományi hivatalokkal anyanyelvén is szót értsen. És még rosszabbak a kilátásaink, h a mai gyakorlatot és a nyelvtörvény (Folytatás a 4. oldalr Olvasók versenye Újévi ajándékként kínáljuk lapunk rendszeres vásárlóinak, előfizetőinek és barátainak azokat a díjakat, amelyeket a MADÁCH-POSONIUM Kft. és néhány támogatónk adományozott szerkesztőségünknek. Nem nehezítjük meg a versenybe bekapcsolódó olvasóink dolgát különböző feladványokkal, tennivalójuk mindössze az, hogy a lapunkban egymás után megjelenő TÍZ számozott versenyszelvény közül összegyűjtsenek legalább NYOLCAT, s a más-más számú szelvényeket levelezőlapra (vagy levélre) felragasztva 1994. január 26-ig egyszerre beküldjék címünkre: Szabad Újság, Michalská 9, 814 99 Bratislava 1. 1. díj: 15 000 korona 2-30. díj értékes, márkás (HELVETIA) órák, nyakékek, a világ számos országába exportáló galántai Szabó Souvenir ajándéktárgyai, népszerű magnókazetták, könyvcsomagok és más tárgyak. A nyertesek névsorát a Szabad Újság 1994. évi 5., február 2-án megjelenő számában közöljük. Ne maradjanak szelvény nélkül! Kérjék, vásárolják lapunkat! Ezt az alkalmat nem szabad elmulasztani!
