Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-17 / 20. szám

1993. november 17. SZABAD ÚJSÁG Letisztulás vagy atomizálás a magyarországi pártokban? Színek a politikai palettán Fél év múlva választások lesznek Magyarországon, s kimenetelük kétség­telenül hatással lesz a közép-európai helyzet alakulására, főleg a szom­szédos államok és Magyarország viszonyára. Ez nem elhanyagolható mozzanat a szomszédos államokban élő magyar kisebbségek szempont­jából, sőt, helyzetüket jelentősen befolyásolhatja. Nem mindegy tehát számunkra, milyen politikai erőviszonyok alakultak, s vannak alakulóban a magyarországi közéletben. A választások közeledtével a közel­múltban pezsgés volt tapasztalható a magyarországi pártokban, több kong­resszus zajlott le, a pártok igyekeznek úgy felkészülni a választási kampányra, hogy a lehető legmarkánsabb módon tárhassák a választók elé politikai profil­jukat. Egyre élesebbé válnak a pártok körvonalai, a rendszerváltozás kezdeti időszakára jellemző gyűjtőpártjelleg maradványait igyekeznek levetkőzni a politikai csoportosulások. Bár a legna­gyobb publicitása a FIDESZ-ben kiala­kult helyzetnek volt Fodor Gábor távo­zása kapcsán, de a letisztulás folyamata hosszabb-rövidebb ideje minden jelen­tős pártban észlelhető. E téren a legnagyobb előnyre a Ma­gyar Demokrata Fórum tett szert, amely 'elsőnek vált meg szélsőségesnek ítélt képviselőitől, ami Csurka István radiká­lis nemzeti csoportosulásának és a Deb­­reczeni József nevéhez fűződő liberális irányzat képviselőinek kiválásában nyil­vánult meg. Ez a párt centrista irányza­tát volt hivatva erősíteni, kihangsú­lyozni a nemzeti konzervatív középpárt jelleget. Ez kétségtelenül kedvező ha­tással volt a szomszédos országokban élő magyarok szempontjából, hiszen elvette a magyarellenes kirohanásoknak azt az élét, amely „az uralmon lévő párt képviselőinek" egyes megnyilatkozásai­val érvelt, és rémítgette a szlovák köz­véleményt. (Ez a rémísztgetés persze nem múlt el, de nem fogható többé a magyar állampolitikára.) A legnagyobb visszhangot — nyil­ván a meglepetés hatására — a FIDESZ- ben történtek váltották ki a magyar­­országi közvéleményben. Az érdeklő­dés nem véletlen, hiszen a FIDESZ a választások nagy esélyese volt, ami a közvélemény-kutatásokban is megnyil­vánult, a népszerűségi listát a fiatal de­mokraták hosszabb ideje nagy előnnyel vezették, s csak az utóbbi két hónapban állt be némi stagnálás népszerűségük Képzelt interjú a fűtésről Szlobodan Milosevics szerb elnököt Belgrádban látogattuk meg képzelet­ben. Javában készült a válasz­tásokra, amelyek december 19-én lesznek. A szoba túlfűtött volt, ezért először efelől kérdeztük az elnököt. Elnök úr, miért van itt olyan me­leg? — Magamon akarom kipróbálni, milyen hatással lesz a választókra a legnagyobb választási adum. Mi ez az adu? — Azt ígértem a választóknak, hogy a blokád ellenére minden csa­lád számára az embargó második telén is biztosítok fűtőanyagot. Ez valóban erős érv. Hogyan csi­nálja? — Alelnökömmel, Joviccsal ígér­­tettem meg, nehogy rám fogják, ha nem sikerül. Mi a távolabbi programja? — Kibírni tavaszig. Miért, tavasszal mi lesz? — Tavasszal már meleg lesz. Mihez kezd ezzel az óriási inflá­cióval? — Ha majd nagy zsák pénzzel kell kimenni egy kiló krumpliért, ak­kor az utcán sem fáznak majd az emberek. Nem tart az ellenzéktől, most egy hónappal a választások előtt? — Azok szanaszét szóródtak, mert nincs egy olyan fűtési program­juk, mint nekem. Nem gondolt arra, hogy az em­bargó, a fűtés, az infláció is meg­oldódna, ha az ellenzék kerülne ha­talomra? — Nem oldódna meg semmi. Amit én egyszer megcsináltam, azt ember nem képes megoldani. Kibír­ni is nehezen. V. G. növekedésében. A FIDESZ nagy esélyes továbbra is, s érdemes részletesebben kitérni a történtekre. Fodor Gábor, majd Molnár Péter kilépése a pártból, s utá­nuk Ungár Klára távozása a parlamenti frakcióból meglepetésként érte nem­csak a közvéleményt, hanem a párt el­nökét, Orbán Viktort is. A FIDESZ u­­gyanis a másság, a véleményszabadság, a belső különbözőségek demokratikus megoldásának gyakorlatáról volt ismert, s ez biztosította számára az egységes és egyértelmű kiállást a nyilvánosságon. Mi lehetett az a nagy törés, amely kilé­pésre késztetett jelentős politikusokat, akik távozása egyes találgatások szerint 30 százalékkal is gyengítheti a legesé­lyesebb magyarországi pártot? A megfi­gyelőknek már tavasszal, a FIDESZ- kongresszus idején szemet szúrt egy megfogalmazás: a nemzeti elkötele­zettségű liberális középpárt megjelölés. A párt, amely korábban egyértelműen liberális középpártnak definiálta magát a nemzeti jelző odabiggyesztésével némi eltolódást jelzett irányvételében. Egyesek úgy vélték, hogy a csökkenő befolyású MDF-ből kiábrándult vá­lasztók megnyerésére irányult ez a vál­tozás, de kitűnt, ennél nyilván többről van szó, annál is inkább, mert a nép­szerűségi listát vezető FIDESZ-nek sem­mi szüksége nem volt elhullott vá­lasztók felcsipegetésére. Az igazsághoz nyilván azok a megfigyelők állnak kö­zelebb, akik úgy vélik, a diák-ifjúsági alapokon felépült FIDESZ új bázisa az újburzsoázia, a vállalkozók, menedzse­rek rétege lett. Ez nem jelent valamiféle jobbratolódódást, hiszen a FIDESZ min­dig is jobboldali liberális, totalitarizmus ellenes párt volt és báziseltolódás nem a párt, hanem a magyarországi viszo­nyok alakulásában, az üj tulajdonosi rétegek megjelenésében és létrejötté­ben keresendő. Az ilyen kibontakozás a FIDESZ eredeti célja volt, s nem az irányvétel megváltoztatását jelentik az új megfogalmazások, hanem az eredeti célok egy részének megvalósulásához történő igazodást. Hogy ez visszásnak tűnik egyes alapító tagok szemében? A Nyugat-Európai Unió az elmúlt héten német—francia—belga hadtestet hozott létre, amely nem tartozik Manfred Wör­­ner NATO-főtitkár parancsnoksága alá. A hadtest magva a német—francia dan­dár volt, amely 1991 -ben jött létre. Eh­hez csatlakozott idén májusban a belga hadsereg is. A vegyes hadtestnek 40 ezer katonája van, és éppúgy képes vé­delmi feladatok ellátására, mint ENSZ- bevetésekre Európában vagy humanitá­rius küldetések elvégzésére veszé­lyeztetett térségekben. Minek ez, ha van NATO? A nyilvánvaló kérdésre az a válasz, hogy a NATO vezető ereje az USA, amely egyre kevésbé hajlandó beavatkozni Európa szempontjából fon­tos, ám a tengerentúlról nézve csip­­csup ügyeknek számító konfliktusokba. Nos, ez természetes, hiszen az ideális liberális eszmék szó szerinti gazdasági és politikai megvalósítása eszmei cél és ellenzéki magatartás lehet, de kormány­zásra készülő' párt reálpolitikája aligha. Ugyancsak mozgolódás indult meg a nagy hagyományú magyarországi kis­gazdapárt berkeiben is. Mint ismeretes, a kisgazdamozgalom felaprózódott, egy része Torgyán József mellett a legú­jabban Független Kisgazda, Földmun­kás és Polgári Párt néven szervezett tö­mörüléshez tartozik. A napokban egye­sült a szétforgácsolt párt további há­rom tömörülése: a nemzeti, a konzer­vatív és a történelmi kisgazdapárt. Az új párt egyesíteni igyekszik kormány­­párti irányvonala mellett mindazokat, akik érzelmileg inkább a hagyományos kisgazda értékekhez, mintsem a radiká­lis irányvonalat képviselő Torgyán-féle irányzathoz kötődnek. Ide tartozik a „36-ok" néven ismert többségi kisgazda parlamenti frakció is. Az új egyesült párt nyilván Egyesült Nemzeti és Népi Kisgazdapárt néven kerül bejegyzésre. A magyarországi politikai paletta szí­neit meghatározza, mint már a FIDESZ kapcsán említettük, az új tulajdonosi réteg kialakulása és gazdasági erősödé­se. Ez a Palotás János nagyvállalkozó által alapított Köztársaság Párt létre­hozásában, és a parlamenten kívüli Zwack Péter nevével fémjelzett Vállal­kozók Pártja megszületésében is meg­nyilvánult. Ezzel szemben a parlamenti MSZP és a parlamenten kívüli MSZMP egyértelműen a munkavállalók érdek­­képviseletén alapul éppúgy, mint az új­jáalakult szociáldemokrácia (Király Zol­tán). Az MSZMP, bár egységes tömörü­lést képvisel, inkább érzelmi kötődé­sekre és valamiféle szocialista restaurá­ció gondolatára épít, s így esélytelen. A magyarországi politikai palettán tehát egyre inkább észrevehető, hogy inkább az érdekképviseleten, nem pe­dig az eszmerendszeren alapuló pártok kerülnek előtérbe. A Heti Magyar­­ország főszerkesztője, Alexa Károly sze­rint az új magyar parlamentben a vál­lalkozók és a munkavállalók érdekkép­viselete lesz a döntő. Ez a fejlett de­mokráciákban természetes és bevált gyakorlat, s a jelek szerint a választások előtti pezsgés a magyar politikai életben remélhetőleg ebbe az irányba tereli a pártok önmeghatározását, nem pedig az elvont, nosztalgiaszintű vagy nemze­ti köntösben handabandázó irányba. BÁTSY GÉZA A „verébre nem lehet ágyúval lőni" közmondás alapján az USA, s így a NATO is „úszni hagy" végeredményük­ben elmérgesedő és megoldhatatlan, gordiuszi csomóvá bonyolódó konflik­tusokat Európában. Ezt megelőzendő helyi beavatkozásra képes, a NATO-n kívül álló európai haderőre volt szük­ség. Ezt oldja meg az „EUROCORPS", az európai multinacionális hadtest, a­­mely alapja lehet nagyobb hadműveleti katonai csoportosulásnak is, sőt, Rühe német védelmi miniszter szerint az eu­rópai biztonságpolitika alapját ké­pezheti. A nagy és nehezen mozduló NATO-ból történő katonai kitörést az International Herald Tribune karikatu­ristája így látja. Verébre ágpúval nem lehet... Mi az EURO-hadtest? Nagyvilág Brüsszelt idegesíti a visegrádiak versengése Kétnapos konferencát rendeztek Budapesten a posztkommunista országok bizton­ságpolitikai problémáiról. A rendezvényen Manfred Wörner NATO-főtitkár, továb­bá több mint 30 európai és USA-beli politikus és szakértő vett részt. A tanácskozás a nyilvánosság kizárásával zajlott. Annyi ismeretes, hogy a konferencia témája az új Európa demokráciája, békéje és biztonsága volt. A visegrádi négyek (V 4) csat­lakozásával kapcsolatban nyilatkozott a problémáról a Magyar Hírlapnak Kovács László, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, aki elmondta: Brüsszel­ben bizonyos idegesség észlelhető amiatt, hogy a V 4 részéről túl erőszakosan nyilvánulnak meg a követelmények, s versengenek egymás közt. Annak ellenére, hogy Lengyelországban baloldali kormány alakult, és program­ját a parlament nagy többséggel el is fogadta, a Nyugat-Európai Unió jelentős ér­deklődést tanúsított az ország társult tagsága iránt ebben a katonai tömörülést is magába foglaló közösségbe. Klaus Kinkel német és Alain Juppé francia külügymi­niszter Varsóban járt az ún. Weimari Hármak immár harmadik tanácskozásán. Az 1991-ben létrejött weimari csoportosulásban betöltött szerepe révén Lengyelország a nyugati-európai integrációba való társulás nagy esélyese. Lengyelország január elsejétől az Európai Unió (EK) társult tagja lesz. A német és francia külügyminiszter azt is megígérte, hogy a Nyugat-Európai Unióban is társult tagságra javasolja Len­gyelországot már a november 22-i luxemburgi ülésén. Támogatták a gondolatot, nogy Lengyelország, Franciaország és Németország katonai téren is fokozza együtt­működését. A V 4 és a GATT Budapesten találkozott Peter Sutherland, a GATT vezérigazgatója a visegrádi cso­portosulás gazdasági minisztereivel. Arról igyekezett meggyőzni a visegrádiakat, nogy külön-külön, de egységesen sürgessék a többi GATT-tagállam vezetőit az ún. uruguayi forduló sikeres befejezésére. „Amennyiben az uruguayi forduló december 15-ig nem ér sikeres véget, akkor az problémákat okoz nemcsak a kis államok gazdaságában, hanem kivétel nélkül minden országban" — jelentette ki Suther­land. Szlovákia részéről Ján Ducky gazdasági miniszter vett részt a találkozón, ahol hangoztatta, hogy Szlovákia különösen érdekelt kivitelének növelésében. Vladimír Dlouhy cseh ipari és kereskedelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a nyugati államok elvárják, szükség esetén a visegrádiak egységesen lépjenek fel, de a négy ország együttműködésének politikai összefonódását rossz szemmel néznék, és úgy értelmeznék, mint valamiféle keleti tömb kialakítását. Ez pedig elodázhatná a négy ország bekapcsolódását a nyugat-európai intézményrendszerbe. Kéznyújtás Oroszországnak Talán az orosz érdekeket különös figyelemben részesítő amerikai magatartásra adott válasz volt az ún. európai—orosz csúcsértekezlet Moszkvában. Jacques De­­lors, az Európai Bizottság elnöke és Jean Luc Dehaene belga kormányfő, az Európa Tanács soros elnöke Moszkvában Borisz Jelcin elnökkel és más orosz vezetőkkel tárgyalt. Arra figyelmeztették az oroszokat, hogy az európai államok 27-szer több orosz árut vásárolnak, mint az amerikaiak, és 8-szor többet, mint a japánok. Az ET elnöke meghívta Jelcint Brüsszelbe az Európai Unió csúcsértekezletének előes­téjére, hogy december 9-én ünnepélyes keretek közt aláírhassa az Oroszország és a nyugat-európai intézmények közötti partneri viszonyról szóló szerződést. Ezzel tisztázódott az Európai Unió (Európai Közösség) viszonya Oroszországhoz és a kölcsönös kapcsolatok új fejezetének megnyitására van kilátás. Sohin orosz minisz­terelnök-helyettes szerint az Európai Unió és Oroszország közötti politikai nyilat­kozat aláírása után, feltehetően 1994 tavaszán, aláírhatják az Unió és Oroszország közötti együttműködési szerződést is. Jelcin alkotmánytervezete Még Oroszországban maradva a múlt hét jelentős eseményei közé tartozik, hogy Borisz Jelcin elnök aláírta az új orosz alkotmány tervezetét, amelyet népszavazás­sal, a decemberi parlamenti választásokkal egy időben terjesztenek jóváhagyásra a választók elé. Kraszikov, az elnök szóvivője elmondta, hogy Jelcin nem hozza előre jövő nyárra az elnökválasztásokat, ahogy azt korábban kilátásba helyezte, s kitölti teljes, 5 éves elnöki mandátumát.-Jelcin az alkotmánytervezetben az utolsó pillanatokban még változtatásokat eszközölt. Az új alkotmánytervezet igencsak bo­nyolulttá teszi az elnök visszahívását, nem tesz említést a szuverén autonóm tag­­köztársaságokról, csupán az Orosz Föderáció szuverenitását hangoztatja. A parla­mentet december 12-én két évre választják kivételesen, de később a választási időszak négy éves lesz. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung Jelcin döntését „nehezen érthetőnek" minősíti, ám taktikailag előnyösnek, hiszen nem kell kettős választási hadjáratot folytatnia. A francia Le Figaro úgy véli, Jelcin a nagy demo­krata hírnévre és egy diktátor hatalmára szeretne szert tenni. Az elnöki jogkörök kibővítése a parlament rovására Jelcinből új cárt csinálhat. Ez az ország aestabili­­zálásával fenyeget, mert az új parlamentet is az elnök ellen hangolhatja. Az Euró­pai Unió, éppúgy, mint az EBEÉ több száz megfigyelőt küld az oroszországi vá­lasztásokra. Küszöbön a jordán—izraeli béke Bár Izreal és Jordánia nem harcolnak egymás ellen, a hadiállapot a két ország között már négy és fél évtizede fennáll. Rabin izraeli kormányfő washingtoni láto­gatásával kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a békeszerződés megkötése igen rövid idő kérdése csupán. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a jordániai választások eredményei. Jordániában az ötvenes évek közepe óta most voltak elő­ször többpárti választások, amelyeken 20 párt indult. Husszein király demokrati­zálási programja valósul ezzel meg, és ennek támogatását jelzi, hogy a választók többsége királypárti képviselőket küldött a parlamentbe. A királynak sikerült elszi­getelni a fundamentalista irányzatot követő Iszlám Akciófrontot, amelynek csak 16 képviselője jutott be a 80 tagú parlamentbe. A mandátumok közül 60-at a király demokratizálási programját támogató törzsi képviselők nyertek el. Az ország törté­netében először került — a fundamentalisták nagy bosszúságára — nő is a parla­mentbe, mégpedig Todzsan Fajszal, 44 éves háromgyermekes anya. A választási eredményekkel elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy a kétmillió palesztin menekültet befogadó Jordánia békét köthessen Izraellel. Husszein király a funda­mentalisták bírálatát a következő szavakkal hárította el: „Az iszlámban nem talál­tam semmi olyat, ami tiltaná a békét és a haladást." Világvége helyett börtön Egy volt ukrán szökött rab, Jurij Krivonohov és felesége, Marina Cvihunova egykori komszomolista tisztségviselő szektát alapított Fehér Testvériség néven, amelynek sikerült több tízezer embert megőrjítenie, és olyan hisztériát keltenie, amely töme­ges öngyilkossággal fenyegetett. A vallási fanatikusok azt hirdették, hogy november 24-én Tesz a világvége, és ezért érdemes öngyilkosságot elkövetni, hogy mielőbb az új Isten színe elé kerüljön a hívő. Az új Istennek akkor kellett volna megjelennie, amikor a szektafőnök Cvihunova elégeti magát. Az őrületnek Ukrajnán kívül sokan Oroszországban és Moldáviában is bedőltek. Tömegesen Kijev felé vonultak, hogy részesei lehessenek a világvégének. A szekta a hibát ott követte el, hogy megszállta a kijevi Szent Zsófia templomot, és ott tömegöngyilkosságot tervezett. A rendbon­tókon a rendőrség rajtaütött, 800 személyt letartóztattak. A letartóztatott Krivono­hov a rendőrségen kijelentette, hogy a világvége addig nem következik be, amíg felesége él. Most a börtönben él. Mint már annyiszor, most is halasztást kapott a világvége, még ebben a tömeghisztériára hajlamos világban is. IVÁN TIBOR hírszemléje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom