Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-03 / 18. szám

1993. november 3. SZABAD ÚJSÁG 3 Az agresszív nacionalizmus ártatlanok vérén élősködik A történelmi sérelmek árnyéka Talán nincs nemzet a világon, amelyet ne értek volna történelmében sé­relmek, véres csapások, igazságtalanságok. Teljesen mindegy, hogy eze­ket a történelmi bűnöket a hatalmi uralomvágy nemzeti vagy vallási el­lentétek, különbözőségek köntösében követte-e el. Az állandóan szem előtt dúló délszláv katasztrófa mellett erről nyújt további bizonyságot a világot megdöbbentő észak-írországi öldöklés. Ismét, mint mindig: ártat­lan emberek vére folyt a nemzeti és vallási felsőbbrendűségi „eszmék" nevében. A ma is gyilkoló eszmék mindig a törté­nelmi múltból táplálkoznak, és a ne­vükben kiontott, bosszút „követelő" vé­ren élősködnek, ez tartja fenn őket a jó­zan ész, a demokratikus intézmény­­rendszerek, az ezernyi más lehetőség ellenére is. Ezért pillantunk ma vissza E- szak-lrország példája segítségével az öl­döklő nacionalizmus gyökereire és me­chanizmusára. A britek és normannok már a 12. században megkezdték az ír sziget el­foglalását, és 1171-ben az angol király kihirdette, hogy ő uralja ezt a területet. Néhány századon át folytatódott a szi­get elfoglalása, az őslakosság fokozato­san asszimilálódott a britekkel. Erre a pontot Vili. Henrik király azzal tette fel, hogy erőszakkal protestáns vallásra akarta téríteni az őslakosságot. Üldöz­ték a katolikusokat, akiknek elvették földjeiket, az őslakos klánokat, majd angliai és skóciai telepesekkel hígították az összetartó őslakosságot. A legtöbb bevándorló protestáns az északi tarto­mányban, Ulsterben telepedett le, de sohasem vegyült el a katolikus írekkel. 1801 -ben Írországot végképp egyesítet­ték Nagy-Britanniával, de tizenhét év után az írek felkeltek gyarmatosítóik el­len, és külön köztársaságot követeltek. A felkelést elnyomták, s erre 1916 ta­vaszán létrejött az Ir Köztársasági Had­sereg (IRA), amely partizánharcot kezdett a brit uralom ellen. Csaták, pog­romok követték egymást, míg a brit kor­mány tárgyalóasztalhoz kényszerült, és 1921-ben 26 írországi grófság, a sziget déli része önálló állam, illetve nemzet-Képzelt interjú a szittya Janosíkról Király B. Izabella, a magyar parla­ment képviselője, miután az MDF- ből kizárták, és Csurka István pártja sem fogadta be, a múlt héten pártot alapított Magyar Érdek Pártja néven. Képzeletben találkoztunk vele a tu­rul emlékmű tövében. Meglepő, hogy pártjuk jelvénye a fokos, amely nálunk főleg JanoSík nevéhez fűződik... — Nem tudom, ki az a Sík János, de a fokos azért van ott, mert ez a szittyák fegyvere volt, és ezt lóbáljuk meg a magyar érdekek védelmében. Kérem, ez az utóbbi félmondat egy szlovák nacionalista dal refrén­jének szó szerinti fordítása — „va­­laSka zamáva za Slovákov práva”... — Valóban! Dúdolja el, hátha jó lesz indulónak pártunknak. Az is janoSikra emlékeztet, hogy a pártot tizenketten alapították, mint annak idején janoíík csapa­tát... — Hagyjon békén ezzel a Síkkal, ki az egyáltalán? így legendás szlovák rabló, akiről sok népdalt költöttek, de akit min­denféle nacionalista célokra is fel­használtak. — Szittya származású voltí Nem, szláv. — Az baj, különben tetszik. Nem lehetne szittyásitanii Nem, mert az már legenda lett. — Ó, a legendákkal lehet a leg­jobban dolgozni. Csinálhatunk belő­le szittya hőst, akit szláv pandúrok akasztottak fel. Ön nemrég a kötelező választó­jog mellett állt ki. Nem emlékezteti ez valamire a múltbólI — Nézze, ezt nem kell szó sze­rint venni. Elég, ha annak kötelező aki ránk szavaz, a többieket el is le­het tiltani. Egyszerűen megsuhintjuk a fokosunkat... Magyar kézbe ma­gyar fokost, minden fejre magyar fo­kost. Ez jó választási jelszó lenne, nem gondolja i V. C. közösségi tagköztársaság lett. A sziget északi részén népszavazást rendeztek. Mivel itt a protestáns brit bevándorlók voltak többségben, ez a hat grófság a brit korona fennhatósága alá került. Ez Ulster, az a mai tartomány, amelyből rendszeres következetességgel robban­tásos merényletekről, terrorcselekmén­yekről, lövöldözésekről érkeznek hírek. A katolikus kisebbség kitartóan harcol így már évtizedek óta, hogy megtorolja a múltat, bosszút álljon, elszakadhas­son. Motívuma, mint a történelmi viss­zapillantásból láthattuk, van elég. Nagy-Britannia gyarmatosító politi­kája az anyaország közvetlen közelé­ben az asszimiláció módszerét követte. Ezt némi erőszakkal erősítette, minek következtében a 19. században az uls­­teri katolikusok politikai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Nos, ennek következményei ma is érezhetők. Az ulsteri ellenállás, a legújabbkori terror­módszerek alkalmazása 1969 óta 25 év alatt több mint 3100 életet, többnyire ártatlan emberek életét követelte. A legutóbbi, ez év október 23-ai robbantásos merénylet 10 ember életé­be került, 59-en megsebesültek. Vala­mennyi ártatlan ember, egyetlen kivéte­lével, aki állítólag a robbanóanyagot a belfasti Shankill Road kétemeletes épü­letébe hozta, ahol idő előtt felrobbant. A merénylőt és egyik áldozatát ugyan­azzal a mentőautóval vitték kórházba. A helyszínen a tíz halott között nők és gyermekek is voltak. Ha ilyen eset máshol történik s nem a „demokrácia szülőhazájában", az USA már biztosan megvonta volna a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt A DIE WELT című lap azt írja, hogy a DSZM a nacionalistákkal lépett koalí­cióra. Ez a szlovákoknak nem jelent jót, hiszen képviseletüket olyan csoport lát­ja el, amely az egész térséget destabili­záló nacionalizmusra épít. A szlovák— magyar viszony valószínűleg tovább romlik, Szlovákia nyilván közeledik Ro­mániához. Nemrég Romániával olyan szerződést kötöttek, amely Budapesten félelmet kelt. A román elnök pozsonyi lá­togatásakor egy percre sem rejtette véka alá, hogy a kisebbségi kérdésben Szlová­kiához hasonlóan járnak el. A szlovák külpolitika egyre inkább a magyar kér­désre korlátozódik. E rövidlátó irányvo­nal következtében Szlovákia egyre távo­labb jut a közép-európai Varsó-Prága- Budapest reformtengelytől. Az iskolaügy Haitiban az amerikai hadihajók árnyé­kában némi enyhülés tapasztalható, u­­gyanakkor az afrikai Burundiban (u­­gyancsak volt francia gyarmat) véres ka­tonai lázadás tört ki. A két országban kialakult helyzet mintha egyforma for­gatókönyv szerint zajlott volna le. Mindkét helyen a hadsereg ragadta ma­gához a hatalmat, és egy bosszúálló „tisztogatás" után a lázadók megkegyel­­mezésére tesz lépéseket. Haitiban az ENSZ-közvetítő Dante Caputo közre­működésével lemondatják Cedras tá­bornokot és Port-au-Prince rendőrfőnö­két, a parlament elé olyan törvényterve­zetet készítenek, amely megkegyelmez a lázadóknak, és visszaengedik posztjára az elűzött Aristide elnököt. Burundiban az elnök visszatérésről nem lehet szó, mert azt gyorsan meg­ölték, de az USA, Belgium és Francia­­ország gazdasági fenyegetésére ugyan­az olyan államtól, amely ennyire nem képes biztosítani az emberi jogokat. Itt azonban már „hagyomány" a katolikus és protestáns ellenségeskedés, és a világ csak akkor figyel oda, ha túl nagy az áldozatok száma. A hatóságok a me­rényleteket „vallási szélsőségesek ter­rorcselekményeinek" nevezik. Ha terro­rizmusban is nyilvánul meg az ellensé­geskedés, a valóságban múltból táplál­kozó nacionalizmusról van szó. Me­chanizmusa tökéletesen működik, „i­­deológiája" a brit ellenségkép, a betele­­pültekkel szembeni gyűlölet és a vallási különbözőség vegyülete, amelyet a bosszúvágy hajt. Oly régen és oly ádá­zul folyik a harc, hogy szinte minden katolikus családot ért már veszteség. Egyesek a legutóbbi tragédiát is azzal magyarázták, hogy az IRA legaktívabb merénylői rács mögött vannak, és ezért a tapasztalatlan „második garnitúrát" kellett bevetni, s ügyetlenségük okozta a töltet idő előtti felrobbanását, nem maradt idő a figyelmeztetésre. Az IRA-val szemben megalakult a protestáns önvédelmi csapat, az Unio­­nista Védelmi Szövetség, vagyis az UDA, amelynek főnökét a katolikusok „Őrült Véreb" néven emlegetik. Ellene irányult a borzalmas merénylet is, de ő kis karcolással megúszta. A két terroris­ta csoportosulás londoni közbenjárásra javaslatot is tett az unionisták és az IRA közötti fegyvernyugvásra, de az ered­mény egyenlő a nullával. Most UDA- merényletek követték egymást London­ban, Ulsterben egyaránt. Az IRA finan­szírozói erre utasítást adtak, ne hagyják az UDA támadásait megtorlás nélkül... A körforgás folytatódik. Ismét futball­mérkőzésre siető apa a kisfiával, hal­feldolgozóban ügyködő munkások, bár­ban iszogató emberek, moziban ülő né­zők lesznek az áldozatok. És senkinek sem jut eszébe, hogy a történelmi sérel­meket egyszerűen nem lehet megtorol­ni. A palesztinok és az izraeliek már rá­jöttek, hogy a mában kell élni, nem a múltban. BÁTSY GÉZA átruházása a Szlovák Nemzeti Pártra a nemzetiségi vita fokozódását jelenti. A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG a koalíció gazdasági vonat­kozásait elemzi, s úgy véli, a DSZM most megoszthatja a felelősséget a sú­lyos gazdasági válságért. Vladimír Me­­éiar mozgalmában még mindig sok az állampolitikai szocialista elképzelés. Az SZNP a pénzügyi és gazdaságpolitiká­ban reálisabb irányt képvisel. Viszont a nemzetiségi politikában még a DSZM- nél is rövidlátóbb — fűzi hozzá a né­met lap. A nemzetiségi kérdést szerinte a KDM oldhatná meg, ez azonban apró párttá zsugorodott. Az SZNP nemzetiségi rövidlátásáról ír a SÜDDEUTSCHE ZEITUNG is. B. G. csak hajlamosak a polgári kormánynak visszaadni a hatalmat. Persze, itt is az­zal a feltétellel, hogy megkegyelmeznek a lázadóknak. Mindkét országban az önkényuralmi lázadást az tette lehetővé, hogy a nagy­hatalmak — az USA és Franciaország — húzódik a közvetlen beavatkozástól. Ez a Szomáliái szindrómának is ne­vezhető helyzet helyenként és rend­szeresen az önkényuralmi törekvések­nek nyit utat. A segélyekre és támoga­tásokra szorult országokban a valóság­ban a nyomor enyhítésére küldött ösz­­szegek újraelosztásáról van szó. Burun­diban eddig a többségi hutu törzs kapa­rintott meg valamit. A legújabb jelen­tések szerint a kormány nem várt segít­ségre, és saját csapataival felszámolta a lázadást. A harcoknak több ezer halott­ja volt, negyedmillió ember vált földön­futóvá. Á. P. Külföld a szlovák koalícióról Rövidlátó irányvonal A külföldi, főleg a német sajtó behatóan foglalkozott a szlovákiai fejleményekkel, nevezetesen a DSZM-SZNP koalíció megalakulásával. A lapok főleg a nacionaliz­mus felerősödésének veszélyére hívják fel a figyelmet. A példa, úgy látszik, vonzó Haiti után Burundi Nagyvilág Hétfőtől Európai Unió Az Európai Közösség tagországainak vezetői a múlt hét végén rendkívüli csúcsér­tekezletet tartottak Brüsszelben. Elégedetten állapították meg, hogy a maastrichti egyezmények ratifikálási folyamata befejeződött, legutóbb Németország alkot­mánybírósági döntéssel is jóváhagyta az európai integráció betetőzését jelentő ter­vet. November elsejétől a Közös Piac Európai Unió lett. A tanácskozás homlokte­rében a biztonságpolitikai kérdések (az Európa Parlament és az Európai Unió vi­szonya), a közép- és kelet-európai stabilitás, az egységes valutarendszer kérdései és a munkanélküliség problémái álltak. Az EK-tagállamokban 20 millió ember van munka nélkül, s úgy döntöttek, ezt a kérdést külön vitatják meg a decemberben ese­dékes rendes csúcsértekezleten. Németország jelentős sikert könyvelhetett el, hiszen a közösség bankjának székhelyéül a németországi Frankfurtot választották, hogy innen vezényeljék az egységes valuta, az ECU bevezetésének folyamatát. A cél az, hogy a valutarendszer tagországaiban a legkevésbé fejlett országok valutájának inflációja ne haladja meg 1,5 százaléknál többel az EK-átlagot. Ebben a vonatkozásban je­lentős, hogy Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia még nem ratifikálta az egységes gazdasági térségről szóló jegyzőkönyvet. A biztonságpolitika vonat­kozásában megállapították, hogy egységes kül- és biztonságpolitika nélkül az EK nem képes lényegesen befolyásolni az európai folyamatokat. Liberális győzelem Kanadában Jean Chretiéne liberális pártja nyerte meg a kanadai választásokat, s a 295 tagú parlamentben 178 mandátumot szerzett. A választási eredmény inkább a Konzer­vatív Párt csúfos vereségének nevezhető, hiszen a konzervatívok, akik korábban 157 mandátummal rendelkeztek a törvényhozásban, most csupán 2 képviselői he­lyet szereztek. Meglepően sok szavazatot kapott a Quebecki Tömb (54 mandátum), amely a francia tartomány elszakadásáért küzd. Majdnem ugyanannyi képviselője van (52) az ország kettéosztását ellenző Reform Pártnak. A liberálisok elsöprő győ­zelmét és a konzervatívok teljes bukását jelentősen befolyásolta, hogy Chretién pártja főleg a munkanélküliség problémáját feszegette a választási kampány során, a konzervatív Kim Campbell pedig a költségvetési egyensúly kérdését helyezte a középpontba. Válságos időkben a költségvetés elvont dolognak tűnik, míg a mun­kanélküliség problémája nagyon is kézzelfoghatónak. Christopher útjának mérlege Az amerikai külügyminiszternek a volt szovjet tagköztársaságokban tett körútja bi­zonyította, hogy az USA a térség legfontosabb biztonságpolitikai tényezőjének Oroszországot tartja. Christopher Rigában mindhárom balti köztársaság külügymi­nisztereivel tárgyalt. Kazahsztánban és Belorussziában megértéssel találkozott az atomfegyver-leszerelés kérdésében, ez a két ország már ratifikálta a START-1 e­­gyezményt. Ukrajnában viszont meg szeretnék tartani a volt szovjet atomerő egy részét. Ennek ellenére az amerikai külügyminisztert Kijevben is biztosították afelől, hogy az atomfegyverek korlátozásáról szóló egyezményt rövidesen itt is ratifikálja a parlament. Újjáéledt médiaháború A magyarországi ún. médiaháború — amely a TV és a rádió elnökei kinevezésének elmaradásával kezdődött — a múlt héten ismét fellángolt. Erre a közvetlen okot az adta, hogy Nahlik Gábor, az MTV elnöki jogokkal felruházott alelnöke kedden leváltotta az Egyenleg hírműsor vezetőségét. Érre azért került sor, mert az Egyenleg műsorában használt kamerák gyártója, a Sony cég megállapította: a múlt év októ­ber 23-i felvételeket rögzítő kazetta a parlament előtti botrányról (amikor nem hagy­ták, hogy Göncz Árpád elnök elmondja ünnepi beszédét) nem kamerával készült képeket tartalmaz, hanem stúdióberendezésen rögzített felvételeket. A Sony cég jelentéséből nem tűnik ki, manipulációról, tehát vágásról vagy csupán az eredeti anyag átírásáról van-e szó. A fegyelmi eljárás az Egyenleg főszerkesztője ellen meg­indult. A munkatársak a főszerkesztő mellé álltak, és nem készítettek több Egyenleg műsort. Ezért kilátásba helyzeték elbocsátásukat. Az eset nagy vihart kavart. Az ellenzéki pártok a sajtószabadság veszélyeztetését látják az ügyben, a kormány­pártok pedig éppen a sajtószabadság nevében helyeslik „a híranyagokat manipu­láló szerkesztők" eltávolítását a TV-ből. A Demokratikus Charta szombaton tünte­tést rendezett. Az érintett újságírók azt állítják, szélsőjobboldali csoport kaparintja meg a rádiót és a televíziót. A rádióban leállították a Reggeli Krónika sajtószemléjét az ellenzéki közleményeket előnyben részesítő válogatás miatt. A kormány mun­kaügyi kérdésnek, a TV és a rádió belső ügyének tekinti a fejleményeket, és fi­gyelmeztet rá, hogy az üggyel kapcsolatos sajtókampány rontja az ország hírnevét a világban. A fejlemények jellegüknél fogva politikai összecsapásokat eredmé­nyeznek különös tekintettel a jövőre esedékes magyarországi választásokra. Az első ratifikáció Szlovákia társulási szerződését az Európai Közösséggel szerdán ratifikálta az Euró­pa Parlament. A ratifikálást a szavazáskor hárman ellenezték. A társulás akkor lép érvénybe, ha az EK mind a 12 tagállamának parlamentje ratifikálja a szerződést. Ez hosszú időt vehet igénybe, de Egon Klepsch, az EP elnöke szerint a folyamat rövidebb lesz, mint az első két társulás, a magyar és a lengyel szerződés megsza­vazásánál volt. Ítélet 62 év után Erich Mielket, a keletnémet titkosrendőrség egykori vezetőjét 6 évi szabad­ságvesztésre ítélte a német bíróság. A vád nem a titkosrendőrségben betöltött sze­repére, hanem egy 62 évvel ezelőtti bűncselekményre vonatkozott. A német igazságszolgáltatás történetében ez a leghosszabb idő, amely után még lefolytatták a pert egy bűncselekmény miatt. A ma 85 éves Mielke 1931-ben részt vett két rendőr meggyilkolásában és egy gyilkossági kísérletben. Miután Mielke 1947-ben visszatért a Szovjetunióból a vád tárgyalását újrakezdték, de felfüggesztették a pert. Csehország BT-tag Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten szavazott arról, mely államok lesznek a jövő évtől a tanács nem állandó tagjai. A közép-európai térség vonatkozásában két ország jött számításba, mégpedig Belorusszia és Csehország. Az év végéig még — Magyarország tölti be ezt a posztot. Magyar részről olyan nyilatkozat is elhang­zott, hogy a magyar küldöttség Csehországot támogatja. Mivel megállapodásra Be­lorusszia és Csehország között nem került sor, a BT szavazott, és Csehországot választotta meg nem állandó tagjának. Ugyanezt a státuszt szavazták meg Argen­tínának, Rwandának és Ománnak is. Katonai maffia Szarajevóban Már hosszabb ideje garázdálkodott a boszniai Szarajevóban a muzulmán fegyve­resek maffiája, amely ellen a kormánycsapatok a múlt héten erélyesen felléptek. A maffia uralta a feketepiacot és a valutakereskedelmet. 200 katonát letartóztattak, többen elbarikádozták magukat, és fegyveres ellenállást tanúsítottak. A 10. hegyi vadászbrigád parancsnoka Musan Topalovic volt, aki „Cselo" néven vált ismertté. Letartóztatása után egy katonai járművel próbált megszökni, szökés közben agyon­lőtték. IVÁN TIBOR hfrszemléje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom