Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-06 / 14. szám

10 SZABAD ÚJSÁG 1993. október 6. M jjul(t) a Brünni Nemzetkö­zi Gépipari Vásár. Változott, ^-változik az arculata, egyre jobban szakosodik: módosult a kíná­lat. sok az új arc a kiállítók között, s több újdonság szerepelt a kísérő programok sorában is. Az első és talán legnagyobb válto­zás azonban az, hogy az idei, immár harmincötödször megrendezett se­regszemle nem „csehszlovák”, ha­nem már kizárólag „cseh” rendez­vény volt. A szlovákiai kiállítók tehát a „külföldiek” között szerepeltek. Ez, sajnos, nem egy szlovákiai cégnek, üzemnek, vállalatnak, vállal­kozónak problémát is okozott. Hogy csak a látszatra, első hallásra legegy­szerűbbnek és legkisebbnek tűnő gon­dot említsem: kiállítóink egy útra, egy alkalommal, legalábbis hivatalosan mindössze 7500 cseh és ugyanennyi szlovák koronát vihetnek magukkal. S ez az összeg bizony, az útikölt­ség, a szállás, az étkezés és az egyéb legszükségesebb napi kiadások fede­zésére, példának okáért az üzleti partnerek megvendégelésére — ne Feledjük el, hogy a vásár hét napig tartott! — édeskevés. A résztvevők nagyobb összeget csak csekkben vi­hettek volna ki az országból. Igen ám, csakhogy ilyen csekk nem létezik, ilyen csekkeket a Szlo­vák Nemzeti Bank idáig még nem adott ki. Valamiféle áthidaló megol­dást kínált például a MARTIMEX, mely a szlovákiai cégeknek, vállala­toknak bizonyos szolgáltatásokat fel­vállalt hazai valutáért, ez azonban csupán félmegoldás. Mindent a maga idejében Ma már a nemzetközi kereskedelem egy sor új igényt támaszt a kiállítá­sok és a vásárok iránt. Meghatározó, hogy a termékkínálat összhangban le­gyen a rendezvény meghirdetett cél­jával, jellegével. Nos, a brünni vásá­rokat és kiállításokat szervező rész­vénytársaság — talán éppen ezt a kö­vetelményt szem előtt tartva— min­dent igyekszik elkövetni azért, hogy a seregszemlét igazi szakosodott ter­mékbemutatóvá, áru(minta)vásárrá, szakrendezvénnyé változtassa, ahol teljes mértékben a kereskedőké, a gyártóké, az üzletembereké a főszerep, s csupán bizonyos meghatározott ter­mékek, termékcsoportok szerepelnek. Az érdeklődők, páratlan évfolya­mokban, mint mondjuk az idén is, Most már „ cseh ” a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár Először volt Szlovákia is „külföld” láthattak környezetünk kialakítására és védelmére szolgáló gépeket és műszaki berendezéseket is. Ugyan­ezeket az eszközöket legközelebb, a páros évfolyamban már egy önálló A kiállítás végére több termék elkelt kiállításon, az ENVIBRNO szakvásá­ron tekinthetjük majd meg. Hiányoztak az egészségügyi be­rendezések is. Ezeket a november harmadika és hatodika között sorra kerülő „vadonatúj” — MEFA néven jelentkező — kiállításon láthatjuk. Utoljára vehettünk szemügyre a vá­sáron mezőgazdasági gépeket is. A földműveléssel foglalkozó technika — TECHAGRO név alatt — 1994. április 26. és 30. között, ugyancsak önálló rendezvény keretében lesz lát­ható. A gépipari vásár szerves része, társrendezvénye volt már harmadik éve a SÍMET ’93 szakkiállítás, mely elsősorban a kisiparosok, kisebb mű­helyek, apróbb üzemek és magánvál­lalkozók számára kínált szer­számgépeket, munkaeszközöket, gépi berendezéseket. A szakvásáron az idén már 14 országból 332 kiállító vett részt, s a résztvevők egy harmada külföldi volt. Az érdeklődés jóval na­gyobb volt, mint az előző két évfo­lyam bármelyikén. Ez persze érthető, hiszen a szakkiállításon a kis- és kö­zépvállalkozók széles választékot ta­láltak, s éppen ez a két vállalkozói réteg az, amely a számos akadály le­küzdése után is egyre jobban erősö­dik, gyarapodik. Fa, fém vagy műa­nyag megmunkálására kiválóan al­kalmas, elfogadható áron kínált gé­pek, berendezések között válogathat­tak az érdekődők. S bizony sokan éltek is a kínálko­zó lehetőséggel. A kiállítás utolsó napján jó néhány közszemlére tett mintapéldányon szerepelt az „Elad­va” tábla. Mindez azt is bizonyítja, hogy a rendezvényt már túlnyomó részben valóban a vásárolni szándé­kozók, a cégek képviselői, a kereske­dők, az üzletemberek keresték fel. Szlovákiából 5 százalék A vásár szervezői, mivel joggal felté­telezik, hogy a kis- és középvállalko­zók száma a közeljövőben tovább gyarapszik, s egyúttal természetesen nő majd a kiállítók és a látogatók ér­deklődése is, a következő esztendőtől — mégpedig az előzetes elképze­lések szerint valamikor 1994 novem­berében — a SÍMET szakvásár a maga útjára lép, önállósul. Ügy tűnt, az Európában, sőt az egész világon érezhető gazdasági ha­nyatlás nem nyomta rá bélyegét a brünni seregszemlére. A mostani, 35. rendezvényen, 105 ezer négyzetmé­teren, 32 ország képviseletében, 3016 kiállító volt jelen termékeivel. A résztvevők 55 százaléka hazai, azaz csehországi cég, üzem, vállalat, vál­lalkozó, 5 százaléka pedig Szlovákiá­ból érkezett cég volt. Németország után éppen Szlovákia volt a második legnagyobb külföldi kiállító. A statisztikai adatok szerint az idén is megközelítőleg annyi volt a szlovákiai résztvevő, mint tavaly. Nem lett tehát igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy a Csehország és STS, s. p rendkívül előnyös árakon VÁLLALJA 950 04 Nitra, Levická 3 : állattenyésztési technológiák szerelését fejőberendezések felújítását és korszerűsítését mezőgazdasági létesítmények elektreomos vezetékeinek felújítását ZETOR ŰRT 1, ŰRT 2 traktorok hátsó és hidraulikájának kisebb javításait nagyon beiül, olcsón iI i minden típusú tengelykapcsoló-tárcsa lamelláinak renová­lását csererendszerben J C gabonakombájnok, kaszálógépek, cukorrépa-kiszántók és -szeletelők, szárítók, elektromos berendezések, túlnyomásos és gázberendezések kezeléséhez szük­séges szakképzettséget nyújtó iskolázások szervezését 3 3 Szlovákia legolcsóbb konténereinek gyártását (4,2 m , 7 m — nyitott, zárt). J Cím: Ing. Sopko, Ing. Skulec tel.: 087/36980, 369 77 - 8, fax: 087/36982 SZ(JM_735 Szlovákia közötti kereskedelmi kapcsolatok csökkenése elveszi a szlovákiai vállalkozók, vállalatok kedvét a csehországi szerepléstől. Harminchárom gépgyártó üzem, a gazdasági minisztérium égisze alatt, a MARTIMEX szervezésében, közö­sen, egy területen állította ki termé­keit. A Szlovákiából érkezett többi 77 cég másutt mutatta be kínálatát. A legnagyobb érdeklődés az építőgépek iránt mutatkozott. A korponai távirá­nyítású rakodógépet például sokan megcsodálták. A munkaeszköz proto­típus volt, s kizárólag megrendelésre fogják gyártani. Mára'már szinte teljes mértékben megszűnt a vásár „vásári” jellege, s minden magára vaíamit is adó cég, üzem, vállalkozó számára világossá vált, hogy annak, aki nem vesz részt termékeivel a különböző (szak)kiállí­­tásokon, jószerével esélye sincs arra, hogy gyártmányait, termékeit értéke­síteni tudja. Sok szlovákiai vállalat is megértette az „idők szavát”, s fontos­nak vélte, hogy ott legyen a brünni seregszemlén. Persze, ma már nehéz megtudni, ki, kivel, milyen és hány üzletet kö­tött. Mert az üzletkötés — üzleti ti­tok. Meg aztán, sok cég, vállalat a vásárokat, kiállításokat elsősorban kapcsolatteremtésre használja fel, s az üzletkötésekre csak később, más időpontokban kerül sor. A cégek először „lenyomozzák” jelentkező leendő partnereiket, s csupán azután — ha már meggyőződtek fizetőké­pességükről — Tehet szó konkrét tár­gyalásokról. Tizenöt aranyérem A gyártók 76 terméket neveztek be az Aranyéremért kiírt versenybe. Kö­zülük 15 (5 cseh, 3-3 amerikai és né­met, 2 japán és 1-1 angol és osztrák) gyártmány kapta meg a legjobbakat megillető szakmai elismerést. A vá­sáron a különböző kohászati, bányai­pari, mezőgazdasági és építőipari, va­lamint szövő, bőrmegmunkáló és láb­belikészítő gépeken, technológiákon túl más, egyéb csúcsminőségű beren­dezéseket, gépeket meg például mé­rőműszereket, környezetkímélő be­rendezéseket és szállítójármüveket, de mindezek mellett még szakköny­veket is láthattunk. A németországi kiállítók között bemutatkozott Szászország, Badep- Württenberg és egyebek mellett E- szak-Rajna-Vesztfáíia is. A tartomá­nyi kormányok anyagilag is hozzájá­rultak a területükről érkezett kiállítók részvételéhez. Szászország Csehor­szág közvetlen északi szomszédja, la­kosainak száma mintegy 5 millió, s az egyesített Németország legsűrűb­ben lakott területei közé tartozik. Itt található az egykori Német Demok­ratikus Köztársaság iparának a 40 százaléka s a volt kutatóintézetek 60 százaléka is. A tartomány a többi kelet-német­országi tartományokat megelőzve el­sőként tért át a piacgazdálkodásra. Itt lelhető fel a legtöbb külföldi beruhá­zó, s jelentősen megnövekedett a kis és közepes nagyságú vállalkozások, magáncégek száma is. A szászországi üzemek, talán a területi adottságok miatt is, nagy érdeklődést mutattak a csehországi vállalatokkal az együtt-Egyes termékeket reklámáron kínál­tak a gyártók (A szerző felvételei) működésre. A tartományt az önálló részlegen 33 cég képviselte. A brünni Masaryk Egyetem Köz­gazdasági-Jogi Karának és a közvé­lemény-kutató intézetnek a felméré­sei szerint már az első napon a láto­gatók 86 százaléka szakember volt (85 százalékuk férfi), 26 százalékuk meghatározott üzletkötés céljából ér­kezett a helyszínre, s csupán a jegyet váltók 4 százaléka lépte át a kapuk valamelyikét kizárólag bámészkodá­­si szándékkal. S ezek az arányok megmaradtak a kiállítás végéig. ZOLCZER LÁSZLÓ Várják a megváltozott munkaképességűek jelentkezését r Átképzési tanfolyamok Az alapiskolásoknak nemegyszer ko­­~...............................folytassák moly fejtörést okoz, hol tanulmányaikat, szakmunkásképző és középiskola esetén a szülők elsősor­ban azt veszik figyelembe, mely szakmák a jövedelmezőbbek, esetleg mely területeken lehet vállalkozni. A megváltozott munkaképességű fiata­lok döntése nehezebb, hiszen jóval kevesebb választási lehetőségük van. Amennyiben éppen a jelentkezési lap kitöltésén törik a fejüket, érdekessé válhat számukra a Megváltozott Munkaképességűek Rehabilitációs Intézetének ajánlata. A bentlakásos intézetben három év és négy hónap alatt — megjegyez­zük: ingyenesen — fémmegmunkáló, adminisztrációs berendezéseket javí­tó műszerész, műszerész, villamos műszerész, aranyműves mester vál­hat belőlük. Azoknak, akik később esetleg vállalkozni szeretnének, von­zó lehet a könyvkötészet, az órajaví­tás, esetleg a szabó és a vatyónö szakmák. Amint azt dr. Eduard Ziak­­tól, az intézet igazgatójától megtudtuk, az iskolában a felvételi vizsga hat na­pot vesz igénybe, ez alatt speciális pon a tanulóval és annak szüleivel közösen döntenek a gyermek felvéte­léről, valamint a szakmai irányzatról. Az említett intézet ez év október elsején létrehozta Szociális Integrá­ciós Központját, melyen belül a meg­változott munkaképességűek számára nélkülözhetetlen információs adat­bankot kíván létesíteni. A központ te­vékenységei közé sorolhatók azok az átképzési tanfolyamok, melyeket a munkaügyi hivatalokkal együttműköd­ve szerveznek a megváltozott munka­képességű dolgozók érdekében. Az átképzési tanfolyamokra 15-től 45 éves korig jelentkezhetnek az ér­deklődők, az oktatással járó kiadáso­kat pedig az illetékes munkaügyi hi­vatal fedezi. A rehabilitációs intézet ez év szep­tember 6-án létrehozta az Akadályok Nélkül-alapítványt, melynek célja a megváltozott munkaképességű fiata­lok tanulmányi költségeinek fedezé­se, valamint kulturális és sportren­dezvényeik támogatása. A harminc­éves hagyományra visszatekintő re­habilitációs intézet támogatók segít­ségével kívánja térítésmentesen biz­tosítani tanulói számára a megfelelő szakképesítést. Számlaszámúk: In­­vestiéná a rozvojová banka Bratisla­va, a. s. Stúrova ul. é. 5., számla­szám: 432479/5 200 (az alapítvány azonosítási száma 30813506). Azok a megváltozott munkaképes­ségű tanulók, akik e bentlakásos is­kolában szeretnék elsajátítani vala­melyik szakmát, a következő címre küldjék jelentkezéseiket: InStitút pre pracovnú rehabilitáciu obfanov so zmenenou pracovnou schopnost’ou a SOU pre TPM, Mokrohájska ces­­ta í. L, Bratislava, 842 40. -i­'O-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom