Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)
1993-10-27 / 17. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. október 27. Egyre több német(országi) cég ruház be, fekteti be tőkéjét vagy legalábbis tőkéje egy — jelentősebb — részét Szlovákiában is. A vállalatok tevékenységének irányítására október tizenkettedikén német gazdasági iroda nyílt a szlovák fővárosban. Az iroda elsősorban a két ország közti gazdasági kapcsolatok kiépítését, (tovább)bővítését szeretné elősegíteni, ezenkívül — tudtuk meg Franz Schlosser ügyvezető igazgatótól — szeretné fokozatosan átvállalni a szlovákiai német nagykövetség kereskedelmi kapcsolatok támogatását szervező részlegének a feladatát és hatáskörét is. marák képviselői ügyes-bajos dolgainak intézése során. Nos, a feladat nem csekély. Meggyőződésünk azonban, hogy a pozsonyi iroda (Levélcíme: Palisády 36, 816 42 Bratislava, telefon: 314 464, fax: 315 886) vállalt feladatát, a már-már védjegynek, márkának is beillő német alapossággal, pontossággal és megbízhatósággal maradéktalanul ellátja. alább hagy(hat) a külföldi befektetők érdeklődése is. A németországi kis- és középvállalkozók természetszerűleg a kis- és közepes nagyságú szlovákiai társaságokkal szeretnének kereskedni, együttműködni. Ehhez viszont nyugodt politikai légkör és gazdasági háttér szükséges. A német beruházók legtöbbje irodát is nyit Szlovákiában. Fiókot nyitott a minap Pozsonyban a több mint 120 éves múltra visszatekintő TÜV Bayern Sachsen Gruppe is. A társaság kezdetben gőzkazánok minőségi ellenőrzésével, Kapcsolatok nálunk is köttetnek... Németország „felfedezte” Szlovákiát? — Szlovákiában — jelentette ki Jürgen Möllering, a nagykövetség gazdasági megbízottja is —, június végén 621 német cég volt jelen tőkéjével. Az év elején még aránylag kevés németországi vállalat fektetett be az országban. Azóta azonban lényegesen megváltozott a helyzet. Sok cég rájött, hogy Szlovákia biztos felvevőpiacot jelent termékeik számára, és olcsóbb, kifizetőbb, ha ezeket a termékeket itt, a helyszínen gyártják, állítják elő, mintha minden egyes darabot Németországból kellene ideszállítaniuk. Közrejátszott persze az egyre növekvő munkanélküliség is, mint az igazgató elmondta, sok nálunk a jól képzett és megbízható munkaerő, s a német cégek ezt szeretnék kiaknázni. Reméljük, csak kiaknázni, és nem kihasználni! És reméljük, s gondolom, az iroda biztos garanciát nyújt arra, hogy az egyes cégek nem csupán jó és olcsó munkaerőhöz akarnak a kényszerhelyzetbe került állástalanok alkalmazásával jutni, és nem válik Szlovákia Európa Hongkongjává, nem lesznek az önhibájukon kívül munka és állás nélkül maradottak potom pénzért robotoló kulikká, „fehér négerekké", a német tőke és a németországi vállalatok kiszolgáltatottjaivá, rabszolgáivá. Az Iroda a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara segítségével jött létre, s elsődleges célja, hogy mindkét ország üzemei és magánintézményei számára szakmai információkkal és jogi tanácsokkal szolgáljon; az érdeklődőknek segítsen a partnerkapcsolatok teremtésében; továbbá az új vállalatok létesítésénél; a németországi kiállítások és szakvásárok népszerűsítésében; az olyan szlovákiai nemzetközi rendezvények szervezésében, amelyeken német cégek is részt vesznek; lássa el szakmai tanácsokkal a németországi kiállítókat; segítsen a németországi és szlovákiai ipari és gazdasági kamara által kezdeményezett szaktanácskozások megszervezésében; szervezzen szakelőadásokat; s segédkezzen az egyes szervezetek és ka-Németországban a vállalatok zöme kis- és középvállalat, azaz a cégek alkalmazottainak a száma nem éri el a száz főt. — Vállalkozóink oda viszik a tőkéjüket leginkább, ott ruháznak be legszívesebben — szögezte le Franz Schloser —, ahol a működésükhöz az állam kellő garanciát vállal és biztosít. Éppen ezért elsősorban megfelelő, mindenki számára elfogadható jogi kereteket kell az együttműködéshez teremteni. Ez pedig csakis működő demokráciában lehetséges. A tőkemarasztaló, vállalkozásbarát intézkedések, döntések, kormányhatározatok aztán a gyakorlatban rövid időn belül kamatoznak is. A homályosan megfogalmazott, sok kiskaput nyitva hagyó, bizonytalan törvények elriasztják a külföldi tőkét. A szociális feszültség és bizonytalanság nyugtalanságot okoz, kritikus s lassan már elviselhetetlen helyzetet teremt. A gazdasági fejlődés alapja az igazságos törvényeken nyugszik. Az inflációnál is veszélyesebb a jogbizonytalanság, hangsúlyozta az igazgató, márpedig ő csak tudja, hisz sokáig Brazíliában dolgozott, ahol évente 8000 százalékkal is növekedett az infláció! — Szlovákiában sok feltétel adott a külföldi partnerkapcsolatok kiépítéséhez — állította Jürgen Möllering —, országszerte jók például az utak, s emellett vízen is megoldható az áruszállítás. Csak politikusaink el ne puskázzák a kínálkozó és talán soha többé vissza nem térő alkalmat! Ez idáig Lengyelország vonzotta a legtöbb nyugati vállalkozót, s Magyaroszágon bonyolódtak le a legnagyobb beruházások. A bürokrácia visszaszorításával, s a külföldi cégek zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges jogi feltételek garantálásával Szlovákia is felzárkózhat a sorba. A kereskedelmi kamara — filozófiája: egy üzlet akkor jó, ha kétoldalú — nem csupán a német cégek Szlovákiába áramlását szorgalmazza, hanem tanácsokkal kívánja ellátni hazai vállalatainkat, vállalkozóinkat is. Ha lelassul a privatizáció menete, szakmai felülvizsgálatával foglalkozott. Azóta a cég vállalatok mamutszövetségévé alakult, munkatársaik száma meghaladja az ötezret, több mint 70 szakterületen tevékenykednek, s szakembereik szinte az egész világon dolgoznak. A nemzetközi szervezet alapvető feladata azonban az elmúlt évek során mit sem változott, csupán a körülöttük végbement változásokhoz alkalmazkodott. A TÜV célja ma is az ember, az előállított értékek, s környezetünk védelme a technika negatív, káros hatásaival szemben. Tizenegy évvel ezelőtt a TÜV Bayern és a TÜV Sachsen egyesült, s azóta TÜV Bayern Sachsen néven szerepel, a központ pedig Münchenben található A vállalat szakértői több mint 30, önálló jogi személyként szereplő korlátolt felelősségű társaságban dolgoznak, s számos szolgáltatást kínálnak az érdeklődőknek. A legkülönfélébb szállítóeszközök, gépek, gépi berendezések műszaki ellenőrzésén túl (egyébként 130 ellenőrző és tesztelőközpont áll a rendelkezésükre), évente mintegy 270 ezer személyt készítenek fel a járművezetői engedély megszerzésére. Felvállalják például olyan autógyártó üzemegységek, csarnokok megtervezését, ahol nagy figyelmet szentelnek a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásának, de adnak szakmai tanácsokat az új innovált részlegek építéséhez is. Az egyesület szakemberei, a nagyvilág különböző pontjain szerzett ismereteiket és tapasztalataikat, tanfolyamok, szakelőadások, kongresszusok keretében továbbadják az érdeklődőknek. Egyetlen év alatt 30 ezernél is több hallgató szerezhet a segítségükkel új ismereteket a műszaki újdonságokról, a technika legújabb vívmányairól. A cég fiókintézményei, leányvállalatai egyes termékek, gyártmányok minőségellenőrzését, biztonságpróbáját is elvégzik, sőt a TÜV Zertifizierugs-Gemeinschaft e. V. (TÜV Cert) segíti és támogatja a cégeket és vállalatokat a legjobb minőségű termékek alkalmazásában is, egy másik részleg, a TÜV Bau- und Bertriebstechnik GmbH pedig a szabadidő ésszerű kihasználására szolgáló berendezések, valamint az építmények és hidak biztonságos építéséhez nyújt átfogó szaktanácsadást. Ma már a szlovákiai vállalatok is bekapcsolódhatnak Európa gazdasági vérkeringésébe. Tartós sikereket, komoly szakmai eredményeket azonban csakis versenyképes, a legszigorúbb minőségi követelményeknek is megfelelő, kellő szakbizonyítvánnyal ellátott termékekkel érhetünk el a piacon. Nos, a TÜV Bayern többek között ezek eléréséhez szeretne Pozsonyban nyitott irodája (Racianská 71, 832 59 Bratislava, telefon: 07/279 67 73, fax: 07/279 67 84) révén tevékenyen hozzájárulni. Z. BALOGH LÁSZLÓ A TÜV a legkülönfélébb gépek, berendezések magas fokú műszaki minőségellenőrzését is vállalja (A szerző felvétele) Egyre kevesebb a dolgozó a mezőgazdaságban Növekszik az eladósodás Múlt heti számunkban röviden már kiragadtunk néhány adatot abból a kimutatásból, amely a szlovákiai mezőgazdaság elemzésével foglalkozik az idei első félévre vonatkozólag. Az alábbiakban kissé részletesebben is foglalkoznak egy-két érdekesebb összetevővel, ezúttal az állami szektort illetően. Következő számunkban elemezzük a szövetkezetek helyzetét is. A munkanélküliség — sajnos — egyre gyakrabban használt fogalom mind a mezőgazdasági szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban. A tárgyalt időszakban — 1992 első félévéhez viszonyítva — ugyanis csaknem húszezerrel csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekben, valamint majdnem hatezerrel az állami gazdaságokban dolgozók száma. A legtöbb Ennek a ténynek a függvényeként alakul ki a következő mutató: az egy dolgozóra jutó mezőgazdasági földterület kiterjedése. Érdekes, hogy ilyen szempontból a Garamszentkereszti járás vezeti a listát, ahol 24,4 hektárnyi mezőgazdasági földterület jut egy dolgozóra. A Dunaszerdahelyi járásban például ez a mutató jóval alacsonyabb, ott mindössze 8,2 hektárt kell megmű-A munka tehát több lett az elmúlt időszakban. Legalábbis sokkal kevesebb dolgozóknak kell elvégeznie azt, amit egy évvel korábban még többen csináltak. S hogyan alakultak az átlagkeresetek? 1993 első félévének végén a mezőgazdasági szövetkezetekben 3998, az állami gazdaságokban pedig 3960 korona volt a havi átlagkereset. Ilyen vonatkozásban is érdekes összevetni néhány járást. Az állami vállalatoknál a legjobban — legalábbis a kimutatás alapján — a Po-Az idei év első hat hónapja során tovább gyengült a mezőgazdasági állami vállalatok fizetőképessége, ötvenhatról hetvenháromra emelkedett a fizetésképtelenek száma, tartozásuk 471,5 millió koronáról 592,3 millióra (25,6 százalék). dolgozó (445—445) a Rimaszombati és a Homonnai járás állami mezőgazdasági üzemeiből volt kénytelen távozni. A Dunaszerdahelyi járásban háromszázzal, a Galántaiban 330-cal, a Komáromiban 197-tel, az Érsekújváriban pedig 263-mal lett kevesebb mezőgazdasági dolgozó az állami vállalatoknál, mint az elmúlt év hasonló időszakában. velnie átlagban egy-egy dolgozónak. A kimutatásokból az is kiderül, hogy a tavalyi év első feléhez viszonyítva az idén mindenütt növekedett az egy főre jutó mezőgazdasági földterület kiterjedése. Kivételt csupán a Pozsony-vidéki járás képez, ahol 9,3 hektárról kerek 9-re csökkent ez a terület. A Lévai járásban nincs változás. zsony-vidéki járás mezőgazdasági üzemeiben keresnek. Ott 4768 korona volt a havi átlagkereset az idei év első felében. Nem sokkal marad le a Dunaszerdahyelyi járás (4578 korona), míg a harmadik helyet a listán a Nagyszombati járás foglalja el (4496 korona). Aggasztó, hogy az állandó drágulások ellenére a Liptószentmiklósi és a Lévai járás állami mezőgazdasági üzemeiben a tavalyihoz képest csökkent a havi átlagkereset! A kép a jövőt illetően igencsak szomorúan fest. A kimutatásokból arra lehet következtetni, hogy az állami gazdaságoknak 47, a mezőgazdasági szövetkezeteknek pedig 57 százaléka küzd fennmaradási gondokkal. (sb) A mezőgazdaságban dolgozók száma (állami vállalatok) Járás 1992. 6. 30. 1993. 6. 30. Különbség Dunaszerdahely 2743 2443-300 Eperjes 2544 2232-312 Tőketerebes 2413 2188-225 Galánta 2039 1709-330 Rimaszombat 2113 1668-445 Komáromi 1387 1190-197 Érsekújvár 1427 1164-263 Nyitra 1275 1059-216 Léva 1107 944-163 Pozsony-vidék 1080 937-143 Losonc 779 714-65 Rozsnyó 868 697-171 Nagykürtös 270 256-14 Az 1 dolgozóra jutó földterület — hektárban (állami vállalatok) Járás 1992. 6. 30 1993. 6. 30. Különbség Garamszentkereszt 21,1 24,4 3,3 Besztercebánya 22,1 24,0 1,9 Nagymihály 16,2 20,4 4,2 Zólyom 15,1 18,2 3,1 Nagykürtös 17,0 17,9 0,9 Rozsnyó 14,0 17,3 3,3 Rimaszombat 11,2 13,1 * 1,9 Tőketerebes 11,8 12,8 1,0 Érsekújvár 10,4 11,7 1,3 Losonc 10,9 11,2 0,3 Léva 10,8 10,8 0 Nyitra 9,2 10,8 1,6 Galánta 9,9 10,6 0,7 Komárom 9,6 10,6 1,0 Dunaszerdahely 7,9 8,2 0,3 Pozsony-vidék 9,3 9,0-0,3 Havi átlagkereset - Sk ______(állami vállalatok) Járás 1992 6. 30. 1993. . 30. Különbség Pozsony-vidék 4354 4768 414 Dunaszerdahely 4203 4578 375 Nagyszombat 4286 4496 210 Homonna 3413 4401 988 Rozsnyó 3339 4387 1048 Galánta 3587 4231 643 Nagykürtös 4006 4150 144 Losonc 3889 . 4002 113 Nyitra 3487 3923 436 Rimaszombat 3240 3878 638 Érsekújvár 3489 3836 347 Tőketerebes 3442 3653 211 Komárom 3441 3587 146 Liptószentmiklós 3664 3576-88 Léva 2891 2811-80
