Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-13 / 15. szám

1993. október 13. SZABAD IJSÁf, 7 Egy szabadalom nyomában: A gyógymetszés növeli a termést! „A haldoklóan beteg fák, beleértve valamennyi gyümölcsfajtát is, ép­pen olyanok, mint a nagyon beteg személyek: nagyon gondos ápolást igényelnek, hogy jobban érezzék magukat, s hogy betegségük ne sú­lyosbodjon” — mondja a jelenleg Freiburgban élő Hegedűs Antal. Tehetsége, rátermettsége és a növények iránti szeretete lehetővé tette, hogy olyan találmányokat dolgozzon ki, amelyek megoldhat­nák a sorvadó gyümölcsfák, a ro­hamoséin pusztuló erdők gondját. Javaslatai a természet védelmét, az ember s környezete harmonikus kapcsolatát segítenék elő. Semmelweis Ignácot annak ide­jén bolondokházába zárták, mert rájött a fertőtlenítés rendkívüli fon­tosságára, és ki merte mondani: a gyermekágyi láz oka egyszerűen az, hogy az orvos nem mos kezet. A kommunista rendszerben Hege­dűs Antal szintén elmegyógyinté­zetbe került, „bűne” az volt, hogy megszállottként küzdött a beteg fák meggyógyításáért. Hivatalos megfo­galmazásban: „feltalálói mániában szenvedett”. Sajnos, nem egyedi eset a magyar tudósok vagy feltalá­lók életében. Mint ahogy az is jel­lemző, hogy bár hazájában nem méltányolták, külföldön azonban igen: még Ausztráliából is érdeklőd­tek tanulmánya iránt, néhány éves kinntartózkodása alatt még ott is bebizonyította, hogy érdemes oda­figyelni a gyümölcsfákra, az erdők­re, hiszen nem az ember az egyedüli élőlény a világon. Csupán szemlélet­változás kellene ahhoz, hogy minden élet védelmet és tiszteletet kapjon, hogy élőlénytársunknak tekintsük a fákat is, és meghalljuk jajkiáltásukat. „Európa erdőinek több mint a fele be­teg — mondja Hegedűs Antal. — A gyermekparalízis okozta végtagsorva­dáshoz hasonlóak a hajtások elsor­vadásai. E favírus szerte Európában kegyetlenül pusztít. Ismertetőjele, hogy a fák levelei gyorsan megszá­radnak, és lerázni sem lehet őket.” A Hegedűs-módszerrel ke­zelt fák azonban a legegészsé­gesebb oxigéntermelő fákká válhatnak, így érdemes lenne a szakembereknek is felfigyelni erre. Hegedűs Antal az agonizáló hajtások újraéledéseit színes diafilm­­felvételekkel hitelt érdemlően bizo­nyítani tudja, mint ahogy a saját ne­velésű facsemetéinek egészéges, hosszú életéért Ls garanciát vállal. Az idős magánkutató igazi ter­mészetbúvár, ciki tudását nem könyvekből, hanem a mindenna­piok személyes tapasztalataiból sze­rezte, hiszen már tízesztendős ko­rában apai nagyapja révén megis­merkedett a gyümölcstermesztés titkaival. „Isten segítségével elkezdtem beszélgetni a már haldoklóan beteg fákkal, megéreztem, »meghallot­tam« panaszaikat, s rögtön nekiáll­tam a meggyógyításuknak. Új metszésmód megalkotásához fog­tam. Találmányaimat saját földbir­tokunkon alkottam meg.” A hetvenes években nagy vihart kavart az az eljárás, amely „Az ő­­szibarack gyógymetszése” ne­vet viselte. Saját szavaival így lehet­ne legtalálóbban jellemezni: „Hogy mi is a gyógymetszés? Hát köny­­nyen gyógyuló sebek ejtése a gyü­mölcsfákon.” Hiszen az általáno­san használt metszéssel évről évre súlyos „vérveszteséget” okozó se­beket ejtenek, a fáknak ezért nincs erejük új virágok, levelek, termések hozatalára — energiájukkal csonka tagjaikat gyógyítgatják. Az ősziba­rackfák pl. csupán 14-15 évig bír­ják ezt, bár az olyan magángazda­ságok tanúsága szerint, ahol gyógymetszést használnak, élettar­tamuk 30-40 év. A szabadalmazott módszer alkalmazásával a jelenlegi termésátlagok legalább két-há­­romszorosára növelhetők, általa ki­váló minőségű, színes, zamatos terméshez juthatunk, s nem utolsó­sorban a iák metszés utáni gyógyu­lása gyors és általános, a fák fagy­­tűrőbbek, leveleik vastagabbak, a levéltetű károsítása minimális. Köszönőlevelek százai ismerik el a gyógymetszés előnyeit, értékeit. A fák hallgatnak, de egészséges le­veleik, friss rügyeik és a bő, zama­tos termés mindennél jobban be­szél. (Az érdeklődők az alábbi címre írhatnak: Antal Hegedűs, 7800 Freiburg, Drachenweg 22., Németország.) Közreadta: -ktl-Kábeltévé és „vidéke” Hatvan koronáért enyém a világ? Sok még a probléma, a megoldat­lan kérdés a kábeltelevíziózás kö­rül. Hogy mást ne mondjak, a rendszereket forgalmazó cégek leg­többje (egyelőre legalábbis) nem rendelkezik a műsorok sugárzására feljogosító hivatalos szabadalmi en­gedéllyel. Jogilag tehát kalózadók­nak számítanak? S mi történik ak­kor, ha a már működő társaság nem kapja meg a kért engedélyt? Legjobb a fővárosbein a helyzet. Pozsony 17 városrészében jelenleg mintegy 20 ezer háztartásban néz(het)nek kábeles adást. Az év végéig tovább javulhat) a helyzet, a tervek szerint ez a szám megdup­lázódik, jövőre pedig már megkö­zelítőleg 80 ezer lakásban lesz lát­ható a kábeltévés műsor. Vladimír Izák, a Szlovák Kábel­televíziós Társaság elnöke és Karol Cemík, a Szlovák Műszaki Társaság elnöke egy közelmúltben tartott pozsonyi sajtóértekezleten elmondta, hamarosan minden városrész önálló, saját csatornával is rendelkezik majd, sőt a városháza — az egész főváros számára — külön is sugározhat adást. Az elképzelések alapján 1995-ben Pozsonyban már minden érdeklődőt ki tudnak elégíteni, 135 ezer háztartásban böngészhetnek majd a lakók a kábeltévé kínálta programok között. A szerelési költségek és az üze­meltetési díj összegét a vételt bizto­sító cég és a kínálatra igényt tartó állampolgár — bizonyos jogsza­bálykeretek között mozogva — kö­zös megegyezés alapján határozza meg. Több árkategória létezik. Az első csoportban a havi átalánydíj 8 és több mint 100 korona között mozog. Pozsonyban például ez az összeg 16 korona. Korántsem mindegy persze, hogy ezért a pénzért, mégha nem is nagy tételről van szó, mit kap az érdeklődő, milyen műsorok, csa­tornák közül válogathat. Nos, Vla­dimír Izák erre a kérdésre is meg­adta a választ. — Havi 16 koronáért (és hát a hozzáadottérték-adóért, termé­szetesen) a pozsonyiak például o­­lyan alapicsomagot kapnak, amely­be kilenc program tartozik. A „cso­mag" magja a két szlovák csator­nán kívül a két magyar, az osztrák, valamint a cseh programkínálat ké­pezi, ezen túlmenően láthatjuk az egyes városrészek képes híreit, hír­adóit, valamint a Városháza egész Pozsony területére szóló informá­ciós műsorát is. Hatvan koronáért már egy újabb, „jelentősen bővített csoma­got” kaphat a polgár. Kezdetben negyven, később pedig hatvan csa­torna adása fogható majd, egyes műholdas programok is. A kábeltelevízió első és talán legnagyobb előnye, állítják a szak­emberek, hogy lényegesen javul a vétel minősége, és aránylag kevés pénzért valóságos műsordömpin­­get kapunk. A lakók tehát választhatnak: vagy a hagyományos közös anten­na, vagy pedig a kábeltévé mellett döntenek. A kábeltévé adásainak „megvétele” nem kötelező. Nem létezik ugyanis törvény, amely elői­rányozná a közös antenna meg­szüntetését. A régebben gyártott, „öreg” készülékek nem rendelkeznek a ká­­beltelevizió vételére alkalmas be­rendezéssel. Persze, tudtuk meg Pavol Vrbától, a Szlovák Műszaki Társaság munkatársától, erre is lé­tezik már megoldás. Egy kassai magáncég például kábeltelevízió vételét lehetővé tevő konvertort, átalakító szerkezetet is kínál. Pozsonyban szeptember végén szaktanácskozás zajlott a kábeltele­víziózás lehetőségeiről, előnyeiről, hasznáról, gyakorlati alkalmazásá­ról. A rendezvényre nem csupán Szlovákiából, hanem Magyar­­országról, Ausztriából, Németor­szágból, Franciaországból és Hol­landiából is érkeztek szakemberek. Jelen voltak a BOSCH és a PHI­LIPS cég képviselői is, ugyanis ez a két társaság szeretne a szlovákiai kábeltelevíziózás elterjesztésébe és fejlesztésébe bekapcsolódni. Az eu­rópai kábeltelevíziós hálózatok mű­ködéséről és az újabb rendszerek fejlesztésének a lehetőségeiről tar­tott előadások mellett kísérőpro­gramként az érdeklődők a kábelte­levízió-hálózat üzemeltetéséhez szükséges eszközöket, műszereket is láthatták. (-zé-ell-) Egyelőre inkább vágyálom Traktor részletfizetésre Nem titok, hogy a Csallóköz lakossága elsősorban mezőgazdaságból él. A rendszerváltozás lehetővé tette az egy­kori gazdáknak, illetve utódaiknak, hogy újból visszaszerezzék államosított földjeiket. Az örömbe azonban üröm is vegyült, hiszen a föld megművelése ma elképzelhetetlen modem gépek, felsze­relések nélkül. Talán segítségükre lehe­tünk azzal, hogy bemutatjuk az Olivex dunaszerdahelyi kirendeltségét, ahol mezőgazdasági csúcstechnika vásárol­ható. — Milyen kínálattal várják az ide betérő potencionális vásárlót — kérdezem Mórocz Tibort, a kiren­deltség vezetőjét. — Több világhírű cég gépeit kínál­juk. Esősorban a F1ATAGR1 korszerű, nagy teljesítményű, energiatakarékos és emberkímélő traktorait, természetesen több változatban. Ugyanennek a vállalat­nak remek kombájnjai is vannak. Ezenkí­vül megrendelhetők nálunk a KI FINE ré­­pavetó és szedőgépek, a HARD1 perme­tezők, a HESTON cég szecskázói és bá­lázói, valamint a SEKO takarmányozó- és etetőgépei. Minden géphez rendelhe­tők különféle tartozékok, még számító­gép is. A gépek jó minőségét mutatja, hogy az első általános javítást 10 év használat, járatás után kell elvégezni. A jótállási idő pedig egy év. — Ez mind nagyon szép, de va­jon ki engedheti meg magának az ilyen korszerű és — gondolom — drága eszközök megvásárlását? — Igaza van, ezek a gépek a legtöbb gazda részére sajnos árban még nem elérhetők. Ezért nem is annyira a ma­gángazdákat, inkább az átalakuló szö­vetkezeteket célozzuk meg. Árajánla­tunk a konkurens cégekéhez viszonyítva a legelfogadhatóbb. Ezenkívül előnyös fizetési lehetőségek is segítik egy-egy termék megvételét. Ilyen a fizetési ha­lasztás, amikor a vevő a hozzáadottér­­ték-adót és az árnak az egyharmadát fi­zeti ki készpénzben, a fennmaradó öss­zeget pedig előnyös kamatfeltételek mellett törlesztheti. Tizenkét hónapos visszafizetés esetén 10, tizennyolc hó­napos törlesztés esetén 12 százalékos a kamat. A fizetésképtelenség miatt leg­többen éppen ezt a lehetőséget vá­lasztják. — Azok számára, akik esetleg az írás elolvasása után fontolóra veszik valamelyik gép megvételét, mondjon valamit az árakról is! — Vegyük akkor a F1ATAGR1 trak­torait! Egy megközelítő árat mondanék: másfél millió korona a traktor, amely­hez további befektetés árán hasznos felszerelések vásárolhatók. A kom­bájnok ára 3 és 4 millió körül mozog. Sokan talán drágállják ezeket a gépe­ket, pedig hosszú távon kifizetődők. A fejlett államokban ilyen gépekkel dol­goznak a farmerek. Természetesen, a mi mezőgazdászaink még nincsenek o­­lyan jó helyzetben, hogy korszerű és ennélfogva drága gépeket vegyenek. Egyelőre öreg, kopott gépekkel kényte­lenek dolgozni. Úgy gondolom azon­ban, hogy a piacon tudunk maradni, el­sősorban a kedvező fizetési feltételek miatt. Igyekszünk mindenütt bemutat­kozni, ahol csak lehet. Voltunk Nyitrán az Agrokomplex kiállításon is, legutóbb pedig Ekecsen mutattuk be gépeinket. A mezőgazdászok érdeklődnek a gépek iránt. Szerintem fel kell fejlődnie mező­­gazdaságunknak egy bizonyos szintre, s cikkor már ezek a gépek fognak vetni, aratni. A fejlődésben nem lehet megáll­ni, a földeket nem lehet parlagon hagy­ni. Sajnos, az ország vezetői ezt nem tudatosítják, nem törődnek a mező­­gazdaság égető problémáival. Úton hazafelé eszembe jutott egyik ismerősöm nemrégiben elejtett monda­ta, miszerint a mezőgazdaság nem o­­lyan, mint egy gyár. Azt nem lehet be­csukni, mint egy gyárat, hogy legfeljebb nem gyártunk. Találó hasonlat, mert a mezőgazdasági termeléssel leállni nem lehet. De vajon mikor lesz valósággá sok földműves dédelgetett álma: egy korszerű, jól működő kis farmergazda­ság, ahol lehetséges, hogy éppen egy F1ATAGR1 traktor fogja segíteni ember­fárasztó, kenyérfakasztó munkáját? VIDA JULIA Zűrzavar a gyógyszertárban Október elsejével érvénybe lépett a gyógyszerek kategorizálása: az első cso­portba kerültek a Nemzeti Biztosító által téritett létfontosságú gyógyszerek; a második kategóriába az alapvető egészségügyi gondoskodáshoz szükséges gyógyszereket sorolták, melyek árát csak részben téríti meg a biztosító. A har­madik kategóriát az egyéb gyógyszerek és készítmények — vitaminok, teafélék, gyógykozmetikai cikkek képezik, melyekért az állampolgár teljes árat fizet. Ezzel az intézkedéssel a kormány ismét magára haragította a nyilvánosságot. A gyógy­szerek kategorizálását ugyanis szeptember 28-án hagyták jóvá, október elsejével tették kötelezővé a kezelőorvosok és a gyógyszertárak számára. Állítólag azért, nehogy az állampolgárok gyógyszerkészleteket halmozzanak fel otthon addig, míg ingyenes az ellátás... Az egészségügyi kormányzat október elején értesítette a kategorizálásról a gyógyszertárak, illetve az egészségügyi dolgozók nagy részét. Hétfőn ezért a gyógyszertárba induló vagy zárva találta a patikát, vagy végeláthatatlan sorok kígyóztak a kisablakok előtt. Valakit szidni kellett, így a gyógyszerészek váltak a vásárlók célpontjaivá. — Mit mondott, mennyit kell fizetnem? Egy korona van nálam, többet nem adhatok. Tudja mit, tartsa meg a gyógyszereit magának! — csapta be szemem láttára egy pozsonyi gyógyszertár ajtaját egy munkaruhás férfi. De vidéken sem volt jobb a helyzet. Ersekújvárott a kórház gyógyszertára és néhány magángyógyszertár is zárva volt. A városközponti előtt pedig méltat­lankodó tömeget találtam. Koller Gyulával, az érsekújvári Bástya gyógyszertár tulajdonosával a hétfői leltárt követően beszélgettem. — Pénteken jutott tudomásomra a gyógyszerkategorizálás bevezetése, ekkor kaptam kézhez a vaskos füzetet, melyben a gyógyszereket három csoportba sorolják, sőt még az is megtalálható benne, ki — milyen szakképzettségű orvos — mely fajta gyógyszerek előírására jogosult. Sajnos, sem ennek, sem egyéb fel­tüntetett adatoknak nem tudok utánanézni, kiszolgálás közben. Éppen elég időt vesz el az állandó lapozgatás. Az első októberi hétvégén és még hétfőn is áraztunk és tanultunk a feleségemmel együtt. A gyógyszerek vételárát fehér, eladási árát narancssárga színnel nyomtattuk a gyógyszeres dobozokra. De csak két árazó­gépünk és négy kezünk van. A megérdemelt nyugdíj helyett vállalkozni kezdtünk. Jómagam többéves gyógyszerészeti gyakorlatra tekintek vissza, és már tavaly meg­vásároltam a 704 oldalas gyógyszerbesorolást tartalmazó cseh könyvet. Erre a gyors lépésre a kormány részéről azonban nem számítottam — mondotta a ma­gángyógyszerész, akinek üvegablaka előtt egy mit sem sejtő vásárló mérgében apró darabokra tépte a receptet, miután közölték vele, mennyit kellene fizetnie. A gyógyszertárban megtudtuk, az antibiotikumokért továbbra sem kell fizetni. Az egykoronás receptkezelési költséget megszüntették. Amint azt a már többször emlegetett „nagy könyvben” megnéztük, a biztosító által térített gyógyszerek fel­sorolása 70, a részben téritetteké 26 oldalt vett igénybe. A gyógyszerek új árának ismertetése helyett el kell mondanunk, hogy a részben, illetve a vevő által teljes összegben térített gyógyszerek ára különbözik majd az egyes gyógyszertárakban a szerint, hogy a gyógyszerész mely szállítókra hagyatkozik. A Bástya gyógy­szertárban például a Bromhexin cseppekért 43,6Ö-at, a Sanorinért 4,80-at, a 90,80-ba kerülő Brufenért 68,80-at fizetnek. A cukorbetegek eddig receptre vált­hatták ki az Adebitet, most meg kell vásárolniuk, csakúgy mint az 51 koronás Silubint, ami ráadásul hiánycikknek számít. A szívbetegek gyógyszere, a Cordafen 39,30 korona helyett 10,60-ba kerül, mivel a Nemzeti Biztosító részben téríti. Hogy a cukorbetegek vagy a nyugdíjas szívbetegek mindehhez mit szólnak majd?... Sajnos, még sok időbe fog telni, mire a gyógyszerészek, illetve a kezelőor­vosok fejből is be tudják majd sorolni az egyes kategóriákba a gyógyszereket. Meglehet, hogy a futtában kiadott jegyzéket később betáplálják a számítógépbe is, és külön programként forgalmazzák majd. Mindaddig szolgáljon megnyugtatásként egy utolsó adat azok számára, akik­nek a gyógyszerek kategorizálása, a sorbanállás vagy ellenkezőleg, a zárt gyógy­szertárak alaposan felborzolták a kedélyeiket: a Diazepam nyugtató csupán két koronába kerül. (csuport)

Next

/
Oldalképek
Tartalom