Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-01 / 9. szám
1993. szeptember 1. y * sz. 9. SZABAD ÚJSÁG Az idei, immár huszadik alkalommal megrendezett Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás és vásár több mint félmillió látogatót vonzott Nyitrára. A Zobor menti város „vásárvárosában” augusztus tizennegyedike és huszonkettedike között zajlott jubileumi seregszemlén — több mint 900 céget képviselve — Szlovákiával együtt kereken 20 ország mintegy 450 kiállítója volt jelen. A kisebbnagyobb pavilonokban és a csarnokot közti tereken különféle rendkívül hasznos, nagyteljesítményű, modem, üzemanyag-takarékos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari berendezéseket, gépeket, gépsorokat, munkaeszközöket, gyártósorokat, továbbá remek genetikai tulajdonságokkal bíró törzsállományból származó haszonállatokat és nagy hozamokat ígérő növényfajtákat láthattak a látogatók. A szakkiállítás egy megújuló, tartalmilag is változó rendezvénysorozat első állomása volt. A szervezők, most első ízben a kiállítókra bízták, mivel kívánnak bemutatkozni, s nem volt tematikus termékcsoportosítás sem: a cégek képviselői maguk határozhaták meg, hol akarják termékeiket közszemlére bocsájtani. Sok vállalkozó és magáncég is bemutatkozott. Közülük jónéhányan termékeikkel bizonyították, hogy igenis felveszik a versenyt az egykori, rugalmatlan, nehézkes állami termelő és kereskedelmi kolosszusokkal is. Az Agrokomplex elsősorban a szakemberek vására volt. Mára ugyanis a legtöbb termelő, kereskedő, üzletember megértette: a vásárlóknak elébük kell menniük, erre pedig egy nemzetközi rendezvény igazan kiváló alkalom... A szakvásáron, félidőben magyar kereskedelmi nap volt. A találkozón, melyet a Magyar Köztársaság pozsonyi magyar nagykövetsége kereskedelmi kirendeltsége és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara területi irodája szervezett, a vállalkozók elsősorban a két ország mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozásai közti együttműködés alapvető feltételeiről, valamint a vegyesvállalatok alapításának a lehetőséAz Agrokomplexen láttuk — hallottuk A huszadik volt az első? geiről kaptak tájékoztatást. Az egyes magyarországi cégek képviselői azonban nem csupán termékeiket, kínálatukat ismertették, hanem élénken érdeklődtek egyes gyártmányaik, terményeik és gépi berendezéseik előnyös értékesítésének a lehetőségeiről is. Ezen persze nincs mit csodálkozni. Sok magyar áru jól ismert és kelendő portéka minálunk. Mint az egyes beszélgetések során kiderült, a kereskedőket hidegen hagyják a politikusok csatározásai, számukra a profitszerzés az elsődleges cél és a legfontosabb szempont. A rendezvény végén tartott sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok első félévi magyar kereskedelmi eredményei jobbak, mint az előző évben voltak. Magyarország 57 millió dollár értékű árut importált Szlovákiából, míg Magyarországra irányuló szlovákiai export értéke elérte a 105 millió dollárt. — A közeljövőben — jelentette ki Szerdahelyi Péter, a magyar mezőgazdasági tárca helyettes államtitkára —, amellett, hogy a szlovákiai behozatalt nem akarjuk csökkenteni, szeretnénk lényegesen megnövelni a kivitelt. Ezt a célt szolgálják, segíthetik elő a vegyesvállalatok is. Ez idáig Szlovákiában mintegy 290 közös társaság létezik. Magyarországon viszont, legalábbis a szakember ismerete szerint, mindössze 70-100 magyar-szlovák vegyesvállalat működik. Az egyesülések 1,2 millió dollár alaptőkével rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy kis alaptőkéjű vállalkozásokról van szó. Legtöbbjük kereskedelemmel, zömmel közszükségleti cikkek és mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó vegyesvállalat. — Kívánatos lenne — szögezte le Németh Ferenc, a pozsonyi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője —, hogy közvetlenül termeléssel foglalkozó csoportok is alakuljanak. Ehhez mind a magyar, mind a szlovák oldalon biztosítottak a törvényes lehetőségek, s tudomásom szerint mindkét kormány támogatja is az ezirányú törekvéseket. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének azonban több akadálya is van. Mindkét oldalon gond például, hogy kevés olyan áruval rendelkeznek, amely a nyugati termékekkel fel vehetné a versenyt. Továbbá, mind Magyarországon, mind Szlovákiában visszaesett a fogyasztás, a vállalkozók nem elég tőkeerősek, s nem utolsó sorban az is, hogy mind a két ország most építi ki azokat a jogi és intézményi feltételeket, amelyek a piacgazdaság hatékony működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Sem a forint, sem a korona nem konvertibilis, ma még a gazdaság alapvetően állami vállalkozás, vagy állami tulajdonú vállalatokkal üzemelő ágazat, de rontják a kapcsolatok fejlődését a túlzott piacvédelmi és bürokratikus intézkedések is. A két ország közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésének a lehetősége szinte kimeríthetetlen, jegyezte meg Vincent BiroS, a Szlovák Földművelésügyi Minisz-, térium képviselője, aki mellesleg a kormány agrárpolitikai koncepciójából eredő feladatokról is említést tett. — Szeretnénk elérni — mondta még ezek után —-, hogy csökkentsük az egyes mezőgazdásági termékek adóját, javasoljuk, hogy a földművelőknek a jelenleginél kedvezőbb adózási feltételeket biztosítsunk, szeretnénk legalább három termékre: a tejre, a húsra és a gabonára garantált árat biztosítani, mert csak így érhetjük el, hogy a mezőgazdasági üzem, a farmer vagy a gazda jó előre tudjon tervezni, merjen vállalkozni, biztonságosabban érezhesse magát, s eldönthesse előre, mivel érdemes a közeljövőben foglalkoznia... Nos, most már csak az a kérdés, mit szólnak a szépnek tűnő tervekhez a honatyák, miképp vélekedik minderről a parlament? Hamarosan kiderül. T akarmánytápok (kis)gazdáknak is Az Agrokomplexen sikeresen mutatkozott be a Bábolna Takarmányipari Kft is. Bábolna a magyar mezőgazdaságii fejlesztés) egyik központja, fellegvára. Az elmúlt évtizedekben éppen Bábolnán jelentek meg az elsők között a korszerű mezőgazdasági termelés elemei. A lótenyésztés hagyományait megőrizve (a központot 1789-ben állami ménesbirtokként alapították) folyamatosan épültek ki az állattenyésztést kiszolgáló ipari és kereskedelmi ágazatok. Napjainkban a megújuló Bábolna valójában önállóan gazdálkodó vállalatcsoportokból áll. Ezek egyike a Bábolna Takarmányipari Kft is. Mint Gécs Péter dr. értékesítési csoportvezetőtől megtudtuk, a kft valójában a Bábolnai Állami Gazdaság privatizációjának a terméke. Az év elején az állami gazdaságból korlátolt felelősségű társaság jött létre, s ezek egyike a takarmányipari. Szekeres István menedzser viszont arról tájékoztatott, hogy a cég valamennyi haszonállat részére készít termekékeket. Legfőképp premixek és premix-takarmánykiegészítök gyártásával foglalkoznak. — Nem csupán 0,2; 0,5 és 1 százalékos egységes és komplett premixeket, hanem ásványi kiegészítőket, supplementeket, különféle koncentrátumokat, valamint tápszereket és keveréktakarmányokat is előállítunk — magyarázta Gécs Péter —, teljes termékskálánk mintegy 500 gyártmányt tartalmaz. A bábolnai BCR-premixekből (amelyek Büchler technológiai gyártósoron, számítógépes vezérléssel készülnek) évente legalább 2 millió tonna keveréktakarmányt gyártunk. A társaság a legnagyobb magyarországi takarmánykeverő cégek közé tartozik, s a magyar takarmánypiac 20 százalékát mondhatja magáénak. Premixeiket 10-15 bábolnai érdekeltségű kft hasznosítja. Szerződéses partnereik sorában 90- 100 nagyüzem található, de egyéb önálló egységek: keverőüzemek, állattartó telepek is felhasználják termékeiket, s kiskereskedelmi vonalon ugyancsak érdekeltek. A cég készítményeinek egy része kistermelők számára ajánlatos. A piacon a legszélesebb kínálattal jelentkeznek, a termékeik minősége szinte kifogástalan, s ami ugyancsak lényeges szempont: elfogadható áron ajánlják kisgazdák számára is gyártmányaikat. — A kiskereskedelmi hálózattal — említette továbbá Gécs Péter —-, külön társaság foglalkozik, a több mint 400 „bábolnai márkaboltban” zömmel takarmánykeverékeket kínálunk. Több olyan, Magyarországszerte- népszerű termékünk került már piacra, melyek segítségével a kisgazdaságokban is megvalósítható a gazdaságos, szakszerű és olcsó takarmányozás. Termékeink hasznosan egészítik ki a kisgazdák takarmánykészleteit is. Gazdatáp koncentrátumainkkal és Nutrafosz készítményeinkkel, legfőképp szemesek: kukorica, búza, árpa, napraforgó, szójadara, esetleg borsó, házilag is teljes értékű keveréktakarmányt készíthetnek az érdeklődők. — A kistermelők között —- tette még hozzá Szekeres István —, a legnépszerűbb a „gazdatápkoncentrátum-család”, melyben tojóidőben háztáji körülmények között tartott tojótyúkok takarmányozására és napos kortól vágósúlyig broilerek részére szánt készítmények mellett malac- és sertéstáp is szerepel, de árusítanak tojássárga színező anyagot árutojó tyúkok részére, meg a malacok vérszegénységét és a választás körüli ödéma betegséget megelőző, továbbá a bárányok víz- és szívizom-elfajulásának kifejlődését meggátoló szereket, s példának okáért kutyatápot is. A szolgáltatások között az alapanyag-ellátás, általános szaktanácsadás, speciális egyedi programok kidolgozása, laboratóriumi vizsgálatok elvégzése és technológiai, műszaki szolgáltatás egyaránt szerepel. A mikrogranulált, védőréteggel bevont vitaminokból készült előkeveréket speciális vivőanyagokkal hígítjuk, s azok bármilyen típusú keverökben biztonsággal tovább keverhetők. A cég üzletkötői a múlt évi kiállításon is jelen voltak. — Tavalyhoz képest — állapította meg örömmel az értékesítési csoportvezető —, jelentősen megnövekedett a készítmények iránt érdeklődők száma. Nagyüzemek és magángazdaságok képviselői, valamint kisgazdák egyaránt felvették velünk a kapcsolatot. Csupán az első öt nap során majd 40 komoly(nak tűnő) ügyféllel tárgyaltunk.- — Készítményeink, ahogy egy szlogen mondja, vásárlóinknak pénzt, időt, fáradságot takarítanak meg: mérsékelt befektetéssel előbb érjük el az egyes állatfajtáknál a kívánt súlyt és minőséget. A cég termékeit újabban Szlovákiában is forgalmazzák. Egyik forgalmazójuk a nagymegyeri GAMMA—P.E.T. Kft. Elzer László ügyintéző elmondta, hogy elsősorban a nagyüzemek vezetői keresték meg őket, s legfőképp az egyes koncentrátumok iránt érdeklődtek. — Kilencvenkettő novemberétől „A márka kötelez" működünk együtt a bábolnai (takarmányipari) céggel — vallotta az ügyvezető —, miután megtudtuk, hogy a társaság termékeit a magyarszlovák határ mentén hozzávetőleg 400 magyarországi boltban árusítják, elhatároztuk, hogy a hazai vásárlóink segítségére sietünk és idehaza árusítjuk a készítményeiket. Számításunk bevált, jelenleg már 3- 4 tonna tápot adunk el a gazda-kertész boltokban, s a GAMMA forgalmazóboltokban a termelőknek és a viszonteladóknak. Egyelőre csak kisgazdák számára árusítunk, de a nagyüzemek részére szóló engedély jóváhagyása is folyamatban van. Komoly gondot okoz viszont, érvelt Elzer László, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői nem tudják, mi lesz a gondjaikra bízott szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, s nem mernek nagyobb áruvásárlásokra vállalkozni. Ez viszont már egy másik történet... Az oldal anyagát írta és fotózta: ZOLCZER LÁSZLÓ Gazdatáp koncéntrátumok
