Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-15 / 11. szám

1993. szeptember 15• sz. SZABAD ÚJSÁG 3 A NATO nem vész el, csak átalakul • • Utközőzónában vagy szövetségben? A leginkább Közép-Európában, de az észak-atlanti szövetség berkeiben is sok a vita, találgatás, remény és tervezgetés a NATO keleti határait illető­en. A NATO-nak nincs ellensége, stabil egységet képez, s nem csoda, hogy bevált és évtizedek alatt kiépült struktúráját nem hajlandó elhamarkodot­tan megváltoztatni. Ezzel szemben az úgynevezett új demokráciáknak sürgős hovatartozásuk tisztázása. Mégpedig mielőbb, mert nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a senki földjén egy lehetséges ütközőzónában biztonsági ga­ranciák nélkül vergődjenek-e át az átalakulás göröngyös útjain, vagy biz­tonságban, külső veszélyektől nem tartva építgessék-e új rendszereiket. A jövő év januárjában a NATO-tag­­államok csúcsértekezletet tartanak, remélhetőleg akkor a szövetség átala­kulásának irányáról is megállapod­nak. s ezzel némi útmutatást is adnak a közép-európai országoknak mi­heztartás végett. A jelenlegi bizony­talanság eloszlatása szempontjából ennek nagy jelentősége volna. De vé­gleges koncepció igencsak nehezen születik, még annak ellenére is, hogy az USA két éven belül a NATO újra­formálását helyezi kilátásba. Kétségtelen, hogy a NATO átala­kulására alapvetően kihat az USA ka­tonai stratégiájának új megfogalma­zása, amelynek tervezetét nemrég írta alá Clinton elnök, Aspin védelmi mi­niszter és Powell vezérkari főnök. Az új doktrína szerint az US Army az eddiginél rugalmasabb, mobilabb lesz. Washington fenn akarja tartani erős beavatkozási képességét a világ bármely pontján. Olyan erőt épít, amely bárhol a világon képes egy­szerre két helyen is háborút vívni. A hangsúly a csapatszállító eszközökre Hajlamosak vagyunk a távol zajló legszömyübb véres eseményeket is könnyedén venni, elsiklani fölöttük, s kisebb, jelentéktelenebb esemé­nyeket. amelyek közeliek, éppen kö­zelségük miatt, túlértékelni, felnagyí­tani, ..dramatizálni" — ahogy a politi­kusok mondják. De tudják ezt az újság­írók is. számítanak az olvasó közönyé­re. ezért ha távoli eseményekről van szó. igyekeznek ezeket felnagyítani, valós jelentőségüknél drámaibb színek­ben feltüntetni, hogy egyáltalán észre­vegyék őket. Az objektív tájékoz­tatásnak ez a torzító módszere néha átragad a hivatalos intézményekre is. A legutóbb például az ENSZ genfi jelen­tését kellett helyreigazítani, mert kide­rült, hogy a Kínában bekövetkezett átszakadásnak nem 1257, hanem csak 57 áldozata volt. Ez is rengeteg, de a genfi gépírónő megszokta, hogy a tá­vol-keleti események során mindig ezrekben számolják a halottakat... Nagy, drámai feneket kerített a vi­lágsajtó a nicaraguai eseményeknek: a ..kontrák" elraboltak egy csoport sandinista politikust, s válaszképpen a sandinisták túszokat szedtek a ma­­naguai politikusok köréből, köztük Godoy alelnököt is elfogták. Egy hé­ten belül az egész ügy rendeződött, a túszok hazamentek, az eset eltűnt a hír­rovatokból. De érdemes a történtek mögé pillantani, mert jellemző összef­üggésekre tapinthatunk rá. amelyek szemszögéből a közép-amerikai politi­kai élet híreit is másképpen nézzük. Nicaraguával kapcsolatban tudni helyeződik át, az ütőerő a tengerész­gyalogság. A szövetséges és baráti országokban hadfelszerelési telepeket akarnak fenntartani, de szeretnék az állandó személyzetet csökkenteni. Konfliktus esetén csak a személyzet repülne át a veszélyeztetett övezet­ben lévő telepekre, gyakorlatilag órák alatt, s beülne a repülőgépekbe és a rakéták indítógombjaihoz. Ez azt jelentené, hogy Európában 1998-ra csupán 100 ezer amerikai katona ma­radna. Ez elfogadott koncepció. Az ame­rikai tervezet ebből kiindulva Német­országnak az eddiginél nagyobb stra­tégiai szerepet szán a NATÖ-n belül. A NATO-kép eszerint úgy változna, hogy Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország fokozato­san az Európai Közösségbe és a NA­­TO-ba integrálódna. Az ütközőzóna szerepe Ukrajnára hárulna, mert úgy­mond, a NATO nem várhat „az orosz kísérlet eredményére”. A NATO nem vár csapást Oroszország felől, de tart attól, hogy a Jelcin-féle vezetés eset­kell. hogy az ország 3,5 millió'lako­sának nagy része indiánokból és ka­ribi négerekből áll, akik nem is tudnak a politikáról. A főváros, az egyetemi város León és a nemesi Granada lakói az egyetlenek, akiket a politikai törté­nések érintenek. Ez összesen nem több 400 ezer embernél. A politika — ott tudják, csak a távolról jött, tapasz­talatlan újságíró csodálkozik rajta — kizárólag családi ügy. 1824 és 1937 között 23 elnök volt az országban, köztük három Chamorro ugy anabból a családból, amelyből a Jelenlegi el­nökasszony, Violetta Chamorro is származik. 1937-től 1979-ig a Somo­za családé volt a hatalom, de a szű­­kebb országvezetésben ott volt két Or­tega fivér is, akik közül az egyik elnök, a másik védelmi miniszter lett. Persze, csak a ..rendszerváltás” után. A sandi­nisták (Ortega) idején Violetta Cha­morro sandinistaellenes lapkiadót tar­tott fenn, amelyet később átvett leánya, Christiana Az ö félje Antonio Lacayo (ma miniszter), akit a sandinisták párto­lásával vádolnak, s legfőbb ellenfele Alfrédo César, aki egyébként Lacayo sógora — nővérének a félje. IQ. Joaqu­in Chamorro a kontrák fő ideológusa volt, de öccse Carlos Fernando a sandi­nista Barricada c. lap főszerkesztője. A két fivér húga Claudia a sandinista rendszer nagykövete volt Costa Ricá­ban... Közép-Ameri kában hagyományo­san erős a családon belüli összetartás. Tehát nem kell mindig megijedni a fel­­tupírozott „drámai" hírektől... (A.P.) leges bukása zilálttá teheti a keleti térségeket, s ezektől el kell szigetelni a stabil Nyugatot. Az amerikai elképzelés mellett je­len van a német koncepció. Ez Kin­kel külügy- és Rühe védelmi minisz­ter nevéhez fűződik. Rühe már ko­rábban. tavasszal Londonban kiruk­kolt elképzelésével. Eszerint a Nyu­gat-európai Unió, az EK, az EBEE és a NATO fokozatosan összenő, s ezt a folyamatot az Észak-atlanti E- gyüttmüködési Tanács szervezné. Ez tehát az egész volt Varsói Szerződést és a NATO-t egy védelmi rendszerbe vonná. Nyilvánvaló azonban, hogy a német elképzelés megvalósítása hossza­dalmas, s úgy tűnik, inkább távlati je­lentősége van. Bármilyen koncepció is lát napvi­lágot a NATO jövőjéről, a kibővítés feltétele minden esetben az, hogy az illető országban „alakuljanak ki a kellő feltételek”. Ézek pedig éppen Szlovákiában érlelődnek a leglassab­ban, ezt az országot szeretik oly gyakran kifelejteni a politikusok az országnevek felsorolásából, amikor a visegrádiak NATO-cyatlakozágáról beszélnek. BATSY GÉZA Képzelt interjú Jerikó falairól Jasszer Arafatot tuniszi villájában értük el, természetesen képzelet­ben. Az íróasztalnál ült és — a végrendeletét írta. Ez meglepett bennünket, így azonnal rákér­deztünk: Miért? — Most áthelyezem a reziden­ciámat Jerikóba. Az izraeli kor­mány megígérte, hogy ott az izra­eli hadsereg gondoskodik bizton­ságomról. Ez elég ok, nem? Van még más oka is? — Persze hogy van. A népi el­lenállók meg a fundamentalisták is megígérték, hogy úgy gondos­kodnak rólam, mint Szadat el­nökről a díszszázad, amely a dísz­szemlén agyonlőtte. Nem is tartok mostanában díszszemlét. Az izraeliekkel történt megál­lapodás miatt mostanában azt beszélik önről, hogy öregszik, és ezért békülékenyebb. Igaz ez? — Ki nem öregszik? De békülé­kenyebb főleg azért vagyok, mert bölcsebb lettem és rájöttem: jqbb a pénz, mint a lövöldözés. írja meg, hogy ez az én mondásom Ha leire jön az autonómia, mi lesz az autonóm területeken élő mintegy százezer zsidóval? — Mi lenne? Olyan helység­névtáblákat raknak ki, amilyene­ket akarnak. Mi ezt nem szlová­kiai módszerrel csináljuk. Arab barátai zokon veszik, hogy titokban kötötte a megálla­podásokat. Miért nem konzultált velük előbb? — Tudja, Jerikó falai a nagy trombitálástól egyszer már össze­omlottak. Hát nem akartam, hogy idő előtt kikürtöljék a dolgot... Mert azok a jerikói falak ma sem olyan nagyon szilárdak. V. G. Csak messziről tűnik drámának... Nyugi, egy család vagyunk Nem szocialista, nem kapitalista, nem működik A The Economist c. befolyásos gazdasági világlap cikket közölt Szlovákia gazdaságáról, s összeha­sonlította azt a cseh gazdaság fejlődésével. A cikíró hangoztatja: Meéiar kormánya folytatja ígérgeté­seit valamiféle új társadalomról, amely se nem szocialista, se nem kapitalista. De nem is működik — teszi hozzá a lap. Bruttó nemzeti jövedelem Infláció Munkanélküliség Nagyvilág r Újratemetés után Horthy Miklós és családtagjai újratemetésének jelentős külföldi visszhangja volt. A csehországi Lidové noviny kiemelte a Demokratikus Charta budapesti rendezvényét, ismertette Horthy pozitívumait és negatívumait. A Mladá fron­­ta DNES a Horthyról kialakított hagyományos képet elevenítette fel. és egy temetésen résztvevő skinheadet szólaltatott meg. A cseh Práce azt írta, hogy „a­­mennyiben Horthy szimbólummá vált, akkor főleg a nacionalista őrület szimbólu­mává”. A nyugati lapok szerint az újratemetés tovább szíthatja a közép-európai nacionalista gyűlölködést. A The New York Times szerint az újratemetés próbára tette Magyarországok és megmutatta, mennyire tekintik ott a Horthy-korszakot antidemokratikusnak, antiszemitának, s ennek milyen hatása van ma. A német Die Welt úgy véli, hogy az Antall-kormány az ilyen rendezvényekkel akaija vissza­csalogatni azokat a nacionalistákat, akiket Csurka távozásával az MDF elveszített. A La Libre Belgique megemlíti, hogy az újratemetés nem használt az amúgy is feszült szlovák—magyar viszonynak. „A holtakat időnként kiássák, hogy ijesztgessék az élőket ” — írta a brit Financial Times. Véleményünk szerint az újratemetés élesztgette ugyan az egykori kor­mányzó kultuszát, de a Horthy-szellemet nem élesztette újjá. Viszont hoz­zásegített ahhoz, hogy ne merüljön feledésbe! Magyarellenes hangulatkel­tésre ennyi nagyon is elég. Havel, Klaus, Rushdie A Sátáni versek írója, az iráni fundamentalisták által halálra ítélt Salman Rushdie három napot töltött Csehországban Václav Havel államfő vendége­ként. Václav Klaus kormányfő ingerülten reagált erre, azt nyilatkozta, hogy a látogatásról nem értesítették, s attól tart, hogy az iszlám országok ezt barátság­talan gesztusként értékelik. Václav Havel közvetve válaszolt Klausnak az Euró­pai Kulturális Kollokviumon: „Különösnek tűnik számomra, hogy valaki, aki az igazságosság és a iog, az európai integráció eme alapkövei hívének vallja magát, egyidejűleg különféle indokokat talál arra, hogy ügyeskedve vagy taktikusan vall­ja: jobb, ha Rushdiehoz semmi közünk sincs.” Klaus válaszában elhárította a cél­zást, és különválasztotta az erkölcsi nézeteket a politikai magatartástól. Havel találkozását Rushdieval szigorúan magánjellegűnek minősítette. Havel és Klaus Csehország két legmagasabb közjogi méltósága. Rushdie­val kapcsolatos konfliktusuk önmagában lényegtelen, a közvélemény figye­lemfelkeltésén túl alig van jelentősége. Tény azonban, hogy ez az össze­zördülés egy jéghegy csúcsa lehet. A filozofikus, erkölcsi kategóriákban gon­dolkozó Havel szükségszerűen időnként konfliktusba kerül a pragmatikus, gazdasági beállítottságú politikus alkatú Klausszal. Talán így van jól, így egészítik ki egymást. A lényeges az, amire Klaus figyelmeztet: ne keressünk a politikai és gazdasági életben erkölcsöt és emelkedett elveket, s főleg ne keverjük őket össze. Ez szomorú, de így van. Wiesenthal és Meciar Vladimír Meéiar szlovák kormányfő Iglón találkozott a járási közigazgatás ve­zetőivel, s a találkozón félreérthetetlen célzásokat tett a roma lakosság népsza­porulat-korlátozásának szükségességéről, szót ejtett „alkalmazkodásra képte­len és szellemileg fogyatékos” csoportokról. A „nácivadász” Simon Wiesen­thal. a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője az APA osztrák hírügy­nökség útján élesen tiltakozott ilyen kijelentések ellen, Azt mondta, hogy Szlovákiában nemzetiszocialista módon bánnak a romákkal, felemlítette: „Ä nácik annak idején a romák születésszabályozását sterilizálással akarták vé­gezni. Számos roma asszonyt, éppúgy, mint a zsidó nőket Auschwitzba érke­zésükkor azonnal sterilizálták". Az ilyen nyilatkozat természetesen a világla­pokban kiemelt helyre került, és jelentősen hozzájárult mind Meéiar, mind Szlovákia lejáratásához. A szlovák kormány bírósági eljárást kezdeményezett a Cseh Távirati Iroda (CTK) ellen, mert ennek tudósítója repítette világgá az iglói nyilatkozatot. Szlovák részről azt állítják, hogy az idézet pontatlan volt, és torzította az elhangzottakat. A külképviseletek utasítást kaptak, hogy az in­kriminált nyilatkozatot cáfolják, és tegyék helyre az elhangzottakat. Teljesen mindegy, hogy a CTK elleni pert a szlovák kormány megnyeri-e, az elhangzottak pontos szövege milyen, közölnek-e a lapok helyreigazítást. Az eredeti hír szenzációs volt, a cáfolat unalmas. Az eredeti címoldalon jelent meg nagy betűkkel, a cáfolat valahol hátul kisbetűsen kap helyet. Itt nem segít az elhatárolódás a sajtóközleményektől. Itt csak az erőszakos nacio­nalista megnyilvánulásoktól, egy rejtett vagy nyílt kisebbségellenes irány­zatoktól való egyértelmű elhatárolódás segíthet. Valamicskét. Jeszenszky Romániába látogat Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter lapunk megjelenésével egy időben látogat Romániába. Ez a rendszerváltás óta az első magyar külügyminiszteri látogatás az országban. A magyar—román viszonyban sok a zavaró körül­mény, de az utóbbi időben biztató jeleknek is tanúi lehetünk. A magyar fél azt remeli, hogy a biztató jelzések valós lépésekké válhatnak a látogatás nyomán, és a vitás kérdésekben kézzelfogható közeledést lehet elérni. Ilyen többek közt például a kolozsvári magyar konzulátus megnyitása is. A látogatás Teodor Melescanu meghívására valósul meg. Romániai hír az is, hogy az RMDSZ eljuttatott egy levelet az ET-hez a kisebbségek helyzetéről. Ennek romániai visszhangja ugyanolyan volt, mint Szlovákiában annak idején: az RMDSZ-t megvádolták, hogy akadá­lyozza Románia felvételét az Európa Tanácsba. Árusítják a flottát A múlt héten Ukrajnában feszültté vált a helyzet a fekete-tengeri flotta miatt. Most azonban az ellentétek nem az oroszok és ukránok közt, hanem Ukrajnán belül éleződtek ki. Az ország gazdasági helyzete igen súlyossá vált. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Krímben az orosz—ukrán csúcstalálkozón Jelcin és Kravcsuk megállapodtak: Ukrajna eladja a fekete-tengeri flotta rá eső részét Oroszországnak annak az adósságnak a fejében, amely az orosz köolajszállít­­mányok kifizetetlen árából gyülemlett fel 1992-ben és 1993-ban. Ez az ország kőolajellátását biztosíthatná a súlyos helyzetben, s feltehetőleg nem lesz szük­sége mostanában a hadihajókra. Odahaza Kravcsuk elnöknek mégis meggyűlt a baja a hazai nacionalistákkal. 35 nacionalista szervezet tüntetett a flotta ela­dása miatt. E szervezetek azonban nem tudtak ezernél több embert kivinni az utcára. A kormánynak sokkal több gondot okoz, hogy a nacionalisták mellett a szakszervezetek is kiállnak, amelyeknek mindegy, milyen zászló leng a 300 hadihajón, és bérbe adják-e Szevasztopolt az oroszoknak, fő céljuk a kormány megbuktatása, mert súlyos helyzetbe hozta az országot. A flotta ügye ebben a vonatkozásban ürügy csupán. Oroszország egyébként felajánlotta, hogy segít az önálló ukrán flotta kiépítésében. Qromov védelmi miniszter sajnálatát fe­jezte ki, hogy Ukrajna nem tagja a FÁK védelmi szövetségének. A jelek arra utalnak, hogy Oroszország a „közeli szomszédot" az eddiginél jobban szeretné befolyási övezetébe vonni. Felvetették a katonai unió létrehozását is Ukrajná­val. Ézzel szemben Morozov ukrán védelmi miniszter azt hangoztatja — és Kravcsuk elnök is erre kényszerült —. hogy a krími megállapodás javaslat csupán, még meg kell tárgyalni több intézményben és fórumon, nem kész tény. A huzavona eltarthat még sokáig, annyi azonban már ma is világos, hogy Oroszország nem hagyhatja kihasználatlanul Ukrajna szorult hely­zetét, s fekete-tengeri partvidékének biztosítása fejében közeledést akar elérni a két legfejlettebb utódállam között. Csak kj kell várni az ukrán na­cionalista hullám leapadását. Adám Péter hírszemléje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom