Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-08 / 10. szám
8 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 8.• sz. A Koronától koronáért? Gombára fel! Gombatermesztéssel, állítják a szakemberek, részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alakítva, sőt, egyénileg vagy családi vállalkozásként egyaránt érdemes foglalkozni. Szlovákiában egyelőre csupán az ország nyugati felében jelentős a termesztés. Kistapolcsányban például 1000 tonnányit állítanak elő a kalapos élelmiszerféleségből évente. Nyugat-Európában, Ázsiában és a tengerentúlon más a helyzet. Egyes országokban a gomba már régóta kedvelt csemege, ami érthető is, hiszen rendkívül egészséges: többek között nagy a Fehérjetartalma, s kedvező a hatása a koleszterinszintre is. Franciaországban, tudtuk meg a magyarországi, kerecsendi országos központú Korona Gombaipari Egyesülés Gombahíradó címen megjelenő újságjából, már két évvel ezelőtt 231 ezer tonnányit termeltek, de Magyarországon is mintegy 20 ezer tonna gombát állítottak elő. Ezzel a mennyiséggel Magyarország az egy főre eső gombatermelést tekintve az európai középmezőnybe — a hatodik-nyolcadik helyre — tornázta fel magát. Ebben az időben a Távol- Keleten 300 ezer tonna, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 342 000 tonna gomba termett. Az utóbbi két évben a magyar gombatermesztés nagyot fejlődött, állítja Rácz József, a Korona Egyesülés igazgatója. Új, korszerű komposzttelepek létesültek, s új termelési technológiák terjedtek el. Mára már a gombatermesztés déli szomszédainknál — 1990-hez viszonyítva — megduplázódott. A Korona bemutatkozott Nyitrán, az Agrokomplex mezőgazdasági és élelmezés-ipari szakvásáron is. Mint Varga Katalin üzletkötőtől megtudtuk, mezőgazdasági üzemek képviselői és magánszemélyek egyaránt felkeresték standjukat. — Magyarországon és Szlovákiában egyaránt egyre több nagyüzemben üresednek meg istállók, árvulnak el gazdasági épületek, szabadulnak fel egyéb kiseb-nagyobb helyiségek — magyarázta az üzletkötő —, amelyek némi tőkebefektetéssel kiválóan használhatók, hasznosíthatók gombatermesztésre is. A gombatermesztés munkanélküliek számára is jó megélhetési forrás, az egész család részére biztosít keresetet. A gombatermesztés tehát jó lehetőség. Manapság pedig minden lehetőséget üstökön kell ragadni. Amíg nem késő, s amíg mások meg nem előznek minket; amíg nem telítődik a piac... A Korona Gombaipari Egyesülés szeretne Szlovákiában is partnerekre találni. — Minden kis- és nagyvállalkozó részére biztosítjuk a kifogástalan alapanyagot — jelentette ki Varga Katalin —, az érdeklődőket részletes termelési szaktanácsokkal is ellátjuk, s természetesen üzletfeleinktől fel is vásároljuk a termést. A gomba termesztése nem igényel túlságosan nagy szakértelmet, kellő odafigyeléssel bárki rövid időn belül szép eredményeket érhet el. A mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, állami gazdaságok számára külön is kínál a cég gyümölcsöző együttműködési lehetőséget. — A termesztéshez szükséges komposzt alapanyagául szolgáló jó minőségű búzaszalmáért, barterkapcsolatok formájában termőképes komposztot adnánk cserébe — mondta az egyesülés képviselője —, elképzeléseink szerint a termést szlovákiai ügyfeleink is ott értékesíthetnék, ahol akarnák. Keressük a módját, hogy eladhassák nekünk is, de forgalmazhatnák Szlovákiában, a hazai piacon, vagy bárhol másutt, külföldön is. A Korona Gombaipari Egyesülés tavaly alakult. A cégnek, a kerecsendi országos központon kívül, amely gombaátvevőhely és komposztcentrum is egyúttal, még Győrben működik székhelye, ez a Dunántúli Központ. A kerecsendi és a győri üzemben hetente nettó 1000 tonna becsírázott komposztot állítanak elő, amely alapanyag. Az előállítást holland technológia szavatolja. A termesztést számítógépes hökezelési rendszer irányítja, de minden más folyamatban jelen vannak a „Tulipánországból” származó szerkezetek. A termelőházakból a termés egy része — hütőkocsikban — a bécsi nagybani piacra kerül. A többit pedig- a felvásárolt mennyiséggel együtt — saját üzemükben feldolgozzák vagy külföldre szállítják. A cég hetente, elsősorban német nyelvterületekre, 7-8 tonna gombát exportál. A fogyasztók körében népszerű a laskagomba is, ám leginkább a csiperkegombát vásárolják. A Korona a legsikeresebb „francia bőtermő” fajtát közvetlenül a híres Le Champion cég közép-franciaországi gombacsíra laboratóriumából importálja. A friss csíra hűtőkocsin egyenesen az Egyesülés győri és kerecsendi komposztcentrumaiba érkezik. Ez a közvetlen kapcsolat biztosítja a jó minőséget és a szaporítóanyag mindig friss voltát is. A fajtát Magyarországon csak a két komposztcentrum — komposztba oltva, vagyis termesztésre készen: zsákos és préselt blokkos alapanyag formájában — forgalmazza. Ä „francia bőtermő” minden gombatermesztésre alkalmas helyiségben „jól érzi magát”, a megfelelő körülményeket, a szakszerű termesztői gondoskodást 3-4 bőtermésű hullámmal és a gombák kiemelkedő minőségével hálálja meg. S ami még lényeges szempont: a friss piac valamennyi követelményének kiválóan megfelel... Gombát tehát újonnan épült helyiségekben vagy meglévő építmények hasznosításával egyaránt termeszthetünk. Kelet-Szlovákiában, a legszigorúbb európai környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő, nagy kapacitású komposztüzem épül. Magyar segédlettel, magyar érdekeltséggel. Albániában viszont az Enver Hodzsa uralkodása alatt épült hatalmas betonbunker-rendszereket szeretnék csiperketermesztésre hasznosítani olasz üzletemberek. A Korona Egyesülés konzervál is gombát. A gombafejen, illetve a gombaszeleten kívül — termékújdonságként — újabban paradicsomos gombaszeleteket is kínál a vásárlóknak. A készítmény sokféleképpen felhasználható, s nemzetközileg is újdonság. Körítésként vagy például olajban pirított hagymára öntve, ízlés szerint fűszerezve, rövid főzés után spagettihez, makarónihoz vagy rizs mellé egyaránt kiváló. Nagyszerű ersze pizzákhoz, különféle húsokoz, halakhoz, salátákhoz és svédgombának is. A gombatermesztés iránt érdeklődők hasznos információkhoz juthatnak az októberben Győrben sorra kerülő IV. Országos Gombatermesztési Napon is. Z. BALOGH LÁSZLÓ PÉLDAÉRTÉKŰ KEZDEMÉNYEZÉS Regionális földügyi és tájékoztatási hivatal segítsége a magángazdáknak Mások számára is példaértékű az a segítség, amit a Földművelésügyi Minisztérium Komáromi Regionális és Földügyi Tájékoztatási Hivatala nyújtott a magángazdák számára. Miután megjelentek a minisztérium irányelvei a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum 1993. évi céltámogatásáról, a Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Járási Egyesülete felkérte a hivatalt, hogy legyen tagjai segítségére. Tartson fogadóórákat, amikor a dotációt igénylő magángazdák megismerkedhetnek a feltételekkel, s egyben útmutatást, segítséget kapnak a beadvány elkészítéséhez. A kérésből valóság lett. Búkor József mérnök, a hivatal illetékes szakelőadója áprilisban és májusban hetente kétszer — késő délután — fogadóórákat tartott a magángazdák számára. Aki elment, az anyagi ellenszolgáltatás nélkül megtudta mindazt, ami a dotáció igénylésével kapcsolatosan lényeges volt. Mindez már a múlt, írni is felesleges róla, ha nem alakulna úgy a dolog, hogy folytatása lesz. Miután elfogytak az érdeklődők (a dotációról már mindenki mindent tudott), és a nyári munkák is teljes egészében lefoglalták a magángazdákat, a regionális hivatal és az agrárvállalkozók illetékes vezetői számba vették a tanácsadó napok tapasztalatait. A tanulság egyértelmű: A magángazdáknak az ilyen segítségre, útmutatásra szükségük van. Nemcsak a dotációval kapcsolatosan, hanem egyéb vonatkozásokban is. A regionális hivatal rendelkezik megfelelő szakembergárdával, akik a magángazdáknak ügyes-bajos dolgaikban tanácsot tudnak adni. Ezt a magángazdák pozitívan értékelik. A hivatalban megbíznak, nem a nagyüzemek, hanem a mezőgazdaság, a földművesek szolgálatában állónak tekintik. Már a tavaszi fogadóórákon sem csak a dotációval kapcsolatos tudnivalók kerültek szóba. Búkor mérnök a beruházások mellett egyben a gépesítés és az energetika szakelőadója, s ilyen vonatkozásokban, sőt közgazdasági jellegű kérdésekben is tud tanácsot adni. így azokkal, akik elsősorban dotációs témában keresték fel, szinte kivétel nélkül egyéb dolgokat is megbeszéltek. Például: milyen géeket vegyenek, mi és milyen hatéonysággal termelhető. A fogadóórák lényeges tapasztalata, hogy nagyon kevés az olyan magángazda, illetve gazdálkodó, aki az egykori parasztokhoz hasonlóan sokoldalú ismeretekkel rendelkezik. Egyaránt ért a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez, a gépekhez, s egyben bizonyos közgazdasági ismeretei is vannak. Tudja, mit, hol, hogyan értékesíthet. Mindezen hiányosság hatványozottan jelentkezik azoknál, akik kényszerből kezdtek gazdálkodni. Például munkanélküliek lettek, s korábban nem a mezőgazdaságban dolgoztak. Ilyen, általános és sokoldalú ismereteket adó fogadóórákat szeretne rendszeresíteni az agrárvállalkozók járási egyesülete. Szeretnék, ha a fogadóórák egy részén jogász is teljesítene szolgálatot. Az agrárvállalkozók egyesülete tagjainak a tanácsadás ingyenes lenne, a jogtudót az egyesület fizetné. Feltéve, hogy lesz rá pénze. A regionális hivatalnak ugyanis jogásza nincs, így ezt a szolgáltatást társadalmi munkában (ingyen) nem tudja megoldani. Búkor mérnököt személyes tapasztalatairól is megkérdeztem. Nem általános, de az esetek többségében érvényes, hogy a magángazdák, s méginkább a gazdálkodók keveset foglalkoznak elméleti kérdésekkel. Főleg olyanokkal, amelyek elsősorban nem szakmai jellegűek, ismeretük viszont ennek ellenére fontos. Példának okáért, volt. aki kért állami hozzájárulást, dotációt, de ezt megelőzően az irányelveket nem tanulmányozta át. Olyanok is akadnak, akik még figyelmeztetésre sem veszik komolyan az előírásokat. így aztán az is előfordult, hogy az előző évben nyújtott hozzájárulási pénzöszszeget, mert nem érték el az előírt éves bevételt, vissza kell fizetniük. Sokan a „majd csak lesz valahogy” elven képzelik a gazdálkodást, és a vállalkozásba mindennemű előzetes számítások nélkül vágnak bele. Nem mérik fel erejüket, képességeiket és ismereteiket, így a vállalkozásba idő előtt belefulladnak. Mindennek a fordítottja is előfordul(t). Van, aki elméletileg ismeri a piacgazdaságot, s azt hiszi, hogy az nálunk már a gyakorlatban is úgy van. Szerződést köt termékének átvételére, s várja, hogy üzleti partnere tartsa be ígéretét. Az ezt nem teszi meg, mert még ilyen is van, neki pedig vissza kell fizetnie a dotációként kapott háromszázezer koronát, mert éves bevételéből az előirt szinthez hiányzott néhány ezer korona. Ilyen és hasonló problémákban, nehézségekben nyújt segítséget a regionális hivatal tájékoztató szolgálata a magángazdáknak, s ezért példamutató a komáromi kezdeményezés. EGRI FERENC Agrárhírek Adósság ellenében gabona Szlovákiában az 1993-as év első felében a marhaállomány 221 342 darabbal csökkent. Ebből 48 S80 volt a tehén. Az állomány alakulásából feltételezhető, hogy az év végén a tehenek száma 360-370 ezer között lesz, ami a tavalyi 471 304 darabbal szemben nem kis csökkenés. Az SZK Földművelésügyi Minisztériuma jelentésében — amit a közelmúltban vitatott meg a kormány — a csökkenést elsősorban takarmányhiánnyal magyarázza. A mezőgazdasági üzemekben és a szövetkezetekben azért csökkentik a marhaállományt, s ezen belül a tehenek számát, mert rossz volt a tömegtakarmány-termés. Az első kaszálás a tavalyinál például harminc százalékkal volt gyengébb. A hasznosság nagyobb arányú csökkenésének csak úgy vehetik elejét, ha a teheneket szemes takarmánnyal fogják etetni. Ehhez azonban megközelítően 400 ezer tonna gabonát kell külföldről behozni. A behozatal nem lesz olcsó mulatság. A világpiacon jelenleg egy tonna gabona 80 dollárba kerül, tehát lehet számolni. Egyes hírek szerint és politikusaink kijelentései alapján azonban formálódik egy megoldás. Ez lehetővé tenné, hogy Szlovákia gabonagondjait — amelyek az 1947-es aszálynál is nagyobb szárazsággal és egyéb okokkal függnek össze — olcsóbban is megússza. Oroszországban ugyanis az idén rekordterméssel számolnak. A jelek szerint 1917 óta a legnagyobb gabonatermést takarítják be, így lehetőség lesz rá, hogy a megközelítően 1,65 milliárd dollár orosz adósságot gabonával törlesszék. Családonként egy hektár Nemcsak nálunk, hanem a többi volt szocialista államban is átalakulnak, illetve már átalakultak a mezőgazdasági szövetkezetek. A transzformáció sajátos útját választották Albániában. A kormányzó párt, mint nem effektívet, a szövetkezeti formát teljes mértékben elutasította. Két évvel ezelőtt megkezdődött a szövetkezetek privatizációja, amely lényegében megszűnésüket jelenti. Az átalakulási folyamat a végéhez közeledik. Eddig a föld háromnegyedét privatizálták, sajátos, albán módon. Valamennyi család, amelynek valamelyik tagja a mezőgazdaságban dolgozott, 1-1,2 hektár szántót kapott, s ehhez kiegészítésül legelőt. A tulajdonosokat az állam kártalanította állami részvények formájában. Az élő leltárt — csökkentett áron — az új földtulajdonosok vették meg. A régi épületeket felkínálták volt tulajdonosaiknak, a háború után épülteket pedig elsősorban a volt szövetkezetek tagjai vehetik meg. A privatizációs folyamat nagy gondja és problémája a géphiány, ami a gazdálkodás szintjét alapvetően meghatározza. Ketyeg a földtulajdonosok órája! Annak idején (1993 júniusában) beszámoltunk róla, hogy a szlovák parlament módosította a föld- és más mezőgazdasági vagyon tulajdonjogi viszonyainak szabályozásáról szóló, 229/1991-es számú törvényt, amely a köztudatba földtörvény néven került be. Emlékeztetőül annyit, hogy a földtörvény módosításai között két lényeges újszerűség van. Az egyik, hogy újra meghatározták a visszaadható földterület felső határát. Legfeljebb 150 hektár szántó, illetve 250 hektár föld adható viszsza. A másik újszerűség a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat érinti. Azok, akiknek 50 hektárnál nagyobb földterülete volt, de eddig csak 50 hektárt kérhettek és kaptak vissza, most a 150, illetve 250 hektár felső határig az egész földterületükre benyújthatják igényüket. Az igényt a törvénymódosítás hatályba lépését követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A 229/1991-es számú törvény említett módosítása 186/1993 szám alatt 1993. augusztus 26-án hatályba lépett, miután megjelent a Törvénytár (Zbierka zákonov) 51. kiadványban. A hat hónap visszaigénylési határidő tehát kezdetét vette! (ef) ki.: <977/33§ 37 /**-. (977/333 93 Meghívjuk Önöket jó minőségű porcelánáruink megtekintésére 1993. 9. 15-étől 20-áig a Pozsonyban megrendezendő Dunai Nagyvásárra, az E pavilonba. SZÚM-706
