Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-01 / 9. szám
OKRESNÁ KNifcNICA úsck period* ________________________________________________________________________________________________________^ m Diin«sk& __________________ SZABAD ÚJSÁG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI HETILAP PLUSZ 1 n Ll E 1993. szeptember L I. évfolyam Ára 5 korona ár MAGAZIN r Újra a kisebbség ellen (2) Vágkirályfa visszakéri, ami az övé (4) Királyhelmecnek lesz-e „királyi” patrór nusa? (5) Ha nincsen pénzed, füzeted sem lesz (6) Mohi tovább épül (7) Arak a csillagos égig? (8) Az Agrokomplexen láttuk-hallottuk (9) Riminiben bikiniben (12) Százötvenöt Volkswagen Golf... (15) Három ország szerződése az Orosz Föderációval Régi kötődések, új lehetőségek? Borisz Jelcin orosz államfő a kíséretében levő Andrej Kozirjev külügyminiszterrel, Pavel Gracsov védelmi miniszterrel, valamint Oleg Lobov miniszterelnök-helyettes gazdasági miniszterrel három közép-európai országba látogatott, barátsági és együttműködési szerződést kötve velük. Jelcin kőrútjának jellemző vonása, hogy Lengyelországban két napot, Csehországban és Szlovákiában csupán fél-fél napot töltött. Jelcin először járt az önálló Szlovákiában. „Tiltakozásaink ellenére folytatódik a magyar pedagógusképzés felszámolása is, ezzel az ún. alternatív oktatás számára készítik elő a talajt. Tiltakozunk a községek történelmi nevét is feltüntető helységnévtáblák erőszakos eltávolítása, valamint az ún. alternatív oktatás bevezetése, továbbá minden olyan intézkedés ellen, amely a nemzeti kisebbségek ellen irányul, vagy azok ellen felhasználható. Tiltakozunk az ellen, hogy az állam vezető politikusainak a magyar nemzeti kisebbséget ellenségnek te-KOMÁROMBAN fegyelmezetten TILTAKOZTAK kintsék, követeljük, hogy az SZK Nemzeti Tanácsa olyan törvényeket fogadjon el, amelyek egyértelműen kinyilvánítják jogunkat községeink történelmi nevének feltüntetésére és használatára, valamint az anyanyelvi oktatásra az óvodától az egyetemig. Követeljük egy nemzetközi normákon alapuló, a nemzeti kisebbségek számára kedvező nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadását, amely figyelembe veszi és védi a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok érdekeit. Követeljük továbbá az európai önkormányzati charta elfogadását az SZK Nemzeti Tanácsa által, és olyan területi közigazgatás bevezetését, amely az Európa Tanács ajánlásaival összhangban figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat is.” A Jelcin-körűt legtöbb újdonságot hozó állomása kétségtelenül Varsó volt, ahol a több szerződés és nyilatkozat közül a legjelentősebb két mozzanat volt: megállapodást kötöttek a Nyugat-Szibériából Nyugat-Európába irányuló 670 kilométeres gázvezeték építéséről, és Jelcin kijelentette, hogy Lengyelország esetleges belépése a NATO- ba nem áll ellentétben Oroszország érdekeivel. A körút csehországi és szlovákiai állomásain ugyancsak aláírták az alapszerzödéseket. Az aláírás előtt vita bontakozott ki arról, tartalmazzák-e a szerződések a bocsánatkérést Csehszlovákia 1968. évi lerohanásáért. Ezt a problémát mindhárom fél megelégedésére úgy hidalták át, hogy a szerződés előszavában elítélik a tekintélyuralmi múltat, elhatárolják magukat attól a rendszertől, amelyhez szorosan hozzátartozik a Csehszlovákia ellen alkalmazott erőszak és megszállás. A probléma ilyen könnyedén történő megoldása arra utal, hqgy az orosz-cseh-szlovák viszonyban ez a kérdés ma már mondvacsinált, s a kapcsolatok súlypontja egészen másutt keresendő. Figyelemre méltó az a néhány különbség, amely a prágai és a pozsonyi tárgyalások között fellelhető. Míg Prágában nagy. hangsúlyt helyeztek a pénzügyi kérdésekre, addig Pozsonyban az orosz pénzügyminiszter nem is ült tárgyalóasztalhoz. Viszont Prágában szó sem volt katonai kérdésekről, hanem kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésről kötöttek egyezményt és aláírták az 1993 évi jegyzőkönyvet az árucsereforgalomról. Pozsonyban az alapszerződésen kívül csupán egy szerződést írtak alá, mégpedig a katonait, az együttműködésről, a fegyverrendszerek pótalkatrészeinek szállításáról, az orosz gyártmányú fegyverek kezelőszemélyzetének oroszországi kiképzéséről és 5 darab MiG-29 típusú korszerű harci repülőgép szállításáról az orosz adósság törlesztése keretében. Mind Csehország, mind Szlovákia azonban nagy hangsúlyt helyezett arra. hogy a Lengyelországon át vezető tervezett új gázvezetéknek leágazása legyen a két ország felé is. Tárgyalások folytak a gazdasági együttműködésről Szlovákiában is a miniszterelnök-helyettesek szintjén. Oleg Lobov és Roman Kováé főleg a mezőgazdasági árucserére összpontosították figyelmüket, elsősorban vetőmag, mezőgazdasági gépek, vegyszerek és néhány élelmiszeripari termék exportjáról van szó Oroszországba. Szeptemberben dolgozzák ki a csereáru jegyzéket. Szlovákia ki akarja használni az óriási orosz keresletet a bútorok iránt, ami a szlovák fafeldolgozó ipar nagy esélye lehetne. Felette fontos része volt a látogatásnak az orosz adósságok törlesztésének kérdése. Csehszlovákia hozzávetőlegesen 5 milliárd dollárt hitelezett a volt Szovjetuniónak. Az adósság visszafizetése bizonytalan maradt ugyan, de a gazdasági kapcsolatok felélénkülése módot kínál a kérdés jövőbeni megoldására is. A behajthatóság esetén Csehország 3,5, Szlovákia pedig kb. 2 milliárd dollárra tart igényt. Valószínű, hogy ezek a pénzek nem közvetlen fizetésekben, hanem az oroszországi privatizálásban való részvételben, a nyersanyagforrások társtulajdonosi formájában téríthetők meg. (Folytatás a 3. oldalon) Az alábbi idézet a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának ez év augusztust 27-én elfogadott állásfoglalásából való, amelyet Lelkes Vince olvasott fel az ugyancsak péntek este 18 órára összehívott tiltakozó tüntetésen. A komáromi nagygyűlés — annak ellenére, hogy egyesek rosszul időzítették, veszélyesnek tartották — nyugodt körülmények között zajlott, néhány ezer ember részvételével. A komáromi Klapka téren felszó-. laltak az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt elnökei, továbbá Dolník Erzsébet, aki elsősorban pedagógusként és csak másodsorban politikusként szólt a Magyar Pedagógusok Szövetsége képviseletében: A tanügyi igazgatóságok a napokban kapták meg az oktatásügyi minisztériumból azt az óratervezetet, amely szerint szeptembertől az iskolában tanítaniuk kell. A magyar oktatási nyelvű iskolák tervezeteinél a hatos számú pont kimondja — bármely tantárgyat szlovák nyelven lehet oktatni a magyar nyelv és irodalom kivételével. Ha tehát akadnak szülők, akik azt hiszik, azzal tesznek jót gyermekeiknek, hogy kérik majd egyes tantárgyak szlovák nyelven történő oktatását, megkezdődhet az anyanyelv, a haza, aziskolarombolás — mondotta Dol(Folytatás a 2. oldalon) • • Ünnepelt a premontrei szerzetesrend A REMÉNY 800 esztendeje! Ez év januárjában még egy boltíves folyosón és keskeny tölgyfalépcsőkön átjutottam be a premontrei kanonokrend jászóvári prépostsági templomába, amelyet Szlovákia legharmonikusabb, legművészibb barokk egyházi épületeként tartunk számon. A kommunista önkényuralom idején bezárták, államosították — múzeummá, esetleg hangversenyteremmé akarták alakítani, lefokozni. A felbecsülhetetlen értékű szentély 1971-ben gyújtogatás áldozatául esett, és az egész tetőzet a lángok martaléka lett. A tűz oltása során teljesen eláztak a falak, majd éveken át az eső öntözte a világhírű freskókat és szoboralkotásokat. Az üszők belemosódott a vakolatba, a mennyezet teljesen tönkrement. Aminek az időjárás szeszélye megkegyelmezett, azt a „kármentők” tették tönkre. Önkényesen felszedték és kidobálták a templom gyönyörű kövezetét. Majd kezdetét vette az évtizedekig elhúzódó, és tízmilliókat felemésztő helyreállítás. Kézdetben lengyelekkel dolgoztattak, akik nagy szerű munkát végeztek, de csakhamar szlovák művészek „nyerték meg" a soron következő pályázatokat. A javítási munkálatok azonban még most sem fejeződtek be. Ottjártamkor döbbenetes és lenyűgöző látványban volt részem. Döbbenettel tapasztaltam, hogy az irtózatos pusztítás és felelőtlenség nyomait még a legnagyobb igyekezettel sem sikerült teljesen eltüntetniük a csillagászati összegeket „felemésztő” restaurátoroknak. Azonban még így is lenyűgözően hatottak a fóliák alól kiszabadított freskók és a barokk szoborcsodák. A tervek szerint még tavaly októberben át kellett volna adni az épületet. hogy a jogaiba visszahelyezett szerzetesrend újra megnyithassa templomát a hívek előtt. Azonban úgy látszott, hogy a premontreieken kívül másoknak nem volt érdekükben a határidő betartása. Ezért Bartlan Károly Tamás jászóvári apát (akit három esztendeje választottak a kanónia élére) vette át a kezdeményezést. A befülledt szobrokról és festményekről eltávolitatta a fóliákat, a főhajóban az állást is lebontatta,-de az oltár térségében még mindig ott étkelenkedett a deszkaállványzat, amely mögött a Jézust a Jordán vizében keresztelő Szent Jánost ábrázoló értékes oltárkép már penészedésnek indult. Mivel a munkálatok befejezéséhez nem volt elegendő pénz, az apátság a rend működésére kapott állami támogatás jelentős részét is a műemléktemplom helyreállítására „szentelte”. De még így is félő volt, hogy augusztusra, a 800 éves jubileum alkalmából rendezett egyházi ünnepségekre nem tárhatják ki a templom ajtját a világ előtt. Az isteni gondviselés, és a reménynyel, hittel áthatott enberi akarat eredményeként azonban a nemes szándékoknak megfelelően alakultak a dolgok. Ugyanis a Bódva-parti apátsági templomban — 23 esztendő után — még márciusban, az állványzat mellett is megkezdték a misézést... * * * így jött el augusztus, a hálaadó ünnepségsorozat ideje, melyet annak az évfordulónak az alkalmából tartottak, hogy Szent Norbert fiai, a premontreiek. 800 évvel ezelőtt telepedtek le Jászón. A monostor temploma hatlmas tölgyfaajtajának rozsdás zárjában elfordították a kulcsot, megcsikordultak az ódon sarokvasak, s a templomhajó kitárulkozott. A több évtizedes templomi homálynak hadat üzent a Fény. Győzedelmeskedett az isteni Világosság. Odabent ideiglenes széksorok. Az állványzatnak már nyoma sincs, de Kracker Lukács Károly festőművész csodálatos freskói még mindig veszélyben vannak. Az egykoron szép hangú, tönkretett orgona is javító kezekre vár... A hívek gyülekeznek, ám nemcsak Jászóról és a környékről, hanem szinte egész Szlovákiából, továbbá Magyarországról, Németországból. Hollandiából és Ausztriából is jönnek. Akik pedig nem fértek be a zsúfolásig megtelt szentélybe, azok a monostor előtti parkban hallgatták a prédikációkat, és mélyültek el imádságaikban. Az öt napon át tartó hálaadások során szlovák, német, latin és magyar szentmisék váltogatták egymást. Az egyik szlovák nyelvű istentiszteletet Ján Chrisostom Kore'c bíboros, a magyar nyelvűt pedig a magyarországi Paskai László bíboros prí(Folytatás a 13. oldaton) Jászó csodálatos látképe
