Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-18 / 7. szám
1993. augusztus 18.7.s, SZABAD ÚJSÁG 7 Lesznek rizsföldek is? Tele van a pince — vízzel A napokban fülünkbe jutott, hogy a bősi vízerőmű mellett fekvő város, Somorja egyes pincéit elöntötte a talajvíz. Annak ellenére, hogy a Duna vízhozama nem emelkedett jelentősebb mértékben. Elindultunk hát körülnézni — a vízerőmű építőinek szemszögéből nézve — a legmegveszekedettebb csallóközi városkában, melynek lakói annak idején mindent megtettek, hogy felhívják a világ figyelmét az erőmű várható veszélyeire. Ján Babej A vizesek csak ígérgetnek A Somorjai Városi Hivatalban Ján Babej mérnök, a város polgármesterhelyettese fogadott bennünket. Nála érdeklődtünk a kialakult helyzetről. — Valóban igaz a hír, a város több pincéjében és mélyebben fekvő területein feljött a talajvíz. így a mezőgazdasági szakközépiskola pincéjében és az autóbuszállomás kazánházában. Vízben áll továbbá a város szélén lévő lőtér és egy lakótömbnek szánt építkezés alapozó árka is. Mint tudjuk, a talajvízszint megemelkedésének oka a vízerőműhöz tartozó felvízcsatorna és tározó feltöltése. Milyen intézkedéseket tett a város a helyzet megoldására? — A körzeti környezetvédelmi hivatal építési osztálya július 28-án értekezletet hívott össze, melyen megjelentek a Vízműépítö Beruházó Vállalat és a leendő üzemeltető, a Povodie Dunaja folyamszabályozó vállalat képviselői is. Megtekintettük az érintett objektumokat, területeket. A beruházó részéről megjelent képviselő ígéretet tett, hogy intézkedéseket hoznak a helyzet megoldására. Azóta már telefonon érdeklődtünk a vállalat megbízott dolgozójánál, aki ismét ígéretet tett, hogy majd jelentkezik. Egyelőre ez nem történt meg. A károk felmérése érdekében felhívtuk a város és a környékbeli községek lakosait, hogy jelentsék, ha pincéjükben megjelenne a talajvíz. A vízmű tervezőitől kértük az erőmű építésére kiadott területi határozat másolatát, amely még szintén nem érkezett meg. Pedig most a legfontosabb az, hogy milyen építési alapozási feltételek vannak megjelölve a határozatban. Ettől függ, hogy az érintettek jogi úton kérhetnek-e kártérítést a vízmű üzemeltetőitől. A biztosító ugyanis csak akkor fizet, ha a kárt nem emberi tevékenység okozta... Márpedig a bősi vízerőmű biztosan nem természeti képződmény. Az beton! A falak leomlanak... Következő utunk a somorjai lakásszövetkezet által beruházott építkezésre vezetett, ahol valóban nem túl épületes látvány fogadott bennünket. A kiásott és kibetonozott épületalap fenekét harminc centiméteres, békanyálas vízfelület tette színesebbé. Ittott néhány vízimadár is megjelent már. „A vízmű indikátorai!” — kiálthatna fel Július Binder, a vízmű atyja, ha ezt látná. Az építkezés felügyeletével megbízott Stavoinvest vállalat dolgozójával, Méry Ferenc mérnökkel sikerült néhány szót váltanunk. — A felvízcsatoma feltöltése előtt kezdtük az építkezés alapozási munkálatait, akkor még semmiféle gondot nem jelentett a talajvíz szintje. A feltőltés után fél méterrel kellett megemelnünk az alapokat, de idén júniusban, miután az üzemeltetők ismét emelték a tározó vízszintjét, az alapozóárkot elöntötte a víz. Az építkezés folytatása így is lehetséges lenne, ha az alapok körül ásott kutakon keresztül állandóan szivatytyúznánk a talajvizet. Ennek akadálya egyrészt a többletköltségek, másrészt pedig a városi szennyvízcsatorna-hálózat alacsony befogadókapacitása. Ha pedig a városon kívülre vezetnénk a vizet egy csőrendszeren keresztül, akkor az megint egy másik helyen törne fel, és ott okozna gondot. Nem be-szélve arról, hogy a szivattyúzás hatására a talajvizet tápáló erek kitágulhatnának, és a már álló falak is ve-szélybe kerülhetnének. gumicsizmában A somorjai autóbusz-állomás irodájában bizalomgerjesztő középkorú úr fogad bennünket. Nevét nem kívánja megmondani, viszont készségesen levezet bennünket az állomásépület pincéjébe, ahol a kazánház van. — Most csak öt centiméteres a vízréteg — mondja —, mert épp az előbb szivattyúztunk. Tavaly ősz óta ez így megy éjjel-nappal. Egy órát szivattyúzunk, másfél órás szünetekkel. A múltkor itt járt Binder is a kollégáival, de nem akarták elhinni, hogy ez a helyzet már tavaly ősztől tart. A fűtő csak gumicsizmában közlekedhet lent. Kénytelenek leszünk új betonréteget húzni a pince aljára, hogy megemeljük. Télen a hamuval is óvatosan kell bánnunk, nehogy átnedvesedjen, mert kint belefagyna a szemeteskukákba. Mocsár Távozóban az építkezésről az egyik munkás utánunk szólt, hogy nézzünk körül a város mellett lévő erdőben, amely fekvése miatt megmenekült a kivágástól és ott árválkodik a tározó közvetlen közelében. Elmondta, hogy az erdő nagy részét víz borítja, amely a rothadó növények miatt „messziről bűzlik”. (Nevét ö sem kívánta megmondani.) így hazafelé a vízzel borított lőtér megtekintése után a kiserdőnek vettük az irányt. Valóban úgy nézett ki, mint egy viking mocsár. A fő, hogy az erdő szélén egy tábla fennen hirdette: a terület alatt fontos ivóvízforrás van, melynek veszélyeztetését a törvény bünteti. Úgy látszik ezután tényleg állandó lesz a Duna vízszintje a vízerőmű jóvoltából, csak a környék lakói fognak néhanapján nyugtalanul aludni, mert az ő kertjükben vagy pincéjükben is állandósul a megemelkedett talajvizszint. A rothadó krumpli, zöldség látványára aligha szervez majd külföldi lapokban hirdetett tanulmányutakat Binder úr és a szlovák kormány, s az esetleg megroggyanó környékbeli házak lakóihoz sem vonul ki majd a televízió, hogy megkérdezze őket az erőmű áldásairól és tökéletes voltáról. Feltehetőleg Milan Ferko nemzeti író sem ír eposzt ezekről az emberekről és eseményekről. Kíváncsian várjuk, hogy a fenti és egyéb — az idelátogató turisták, és politikusok számára —elhanyagolható kellemetlenségek jobb belátásra bírják-e valaha a felfuvalkodott technokratákat és támogatóikat. Lesz akadálytalan hajózás, lesz áram is a vízműnek köszönhetően. Lesznek rizsföldek is? Igazság mikor lesz? KMOTRIK PÉTER Alapok talajvízben Mocsarasodó erdő. Egyébként védett terület, mert alatta ivóvízforrás található (Fotó: Somogyi Tibor) Messze van London és Chicago — itthon viszont drágul a kenyér Meddig lesz még „mindennapi” a kenyerünk? VESSZŐKOSÁRRAL, erszénnyel a kezünkben induljunk el mindennapos bevásárlókörutunkra. Otthon megint elfogyott a kenyér, a vakációzó csemeték vajjal, kacsazsírral, barackízzel megkenve egyaránt szeretik. Többet kell belőle vásárolni a nyár idejére, mint ahogyan azt évközben megszoktuk, és ugyancsak többet kell érte talpalnunk, merthogy mindennapi kenyerünk ára ma már nem a régi. Több pénzért több kenyérfajta közül válogathatunk, ám nem mindegy, hogy mennyiért. Kezdjük a bevásárlást Pozsonyban. pontosabban a Prior-Kmart áruházban. A fehér házikenyér kilója 11.?(, a krumpliskenyér 12 korona. A rozskenyeret 14.20-ért, a teljes örléésüt 19.20-ért árusítják. A kiflit általában kilencven fillérért, csütörtökönként pedig hatvan fillérért vehetik meg a vásárlók. A zsömle ára egy szlovák korona. Amennyiben drágálljuk az itt kínált árut. menjünk át a Miletié utcai piactérre, ahová naponta szállítják az ízes, házi sütésű kenyeret Magyarbéélböl. A krumpliskenyér kilója tizenkét szlovák korona. a diétás rozskenyéré ugyanennyi. Fél kiló graham kenyérért hat, a sós, vizes és graham kkifliért pedig egy koronát kémek. A Lőrinckapu utcai Dominóban nagyobb a választék. Itt kizenkét fajta kenyér kapható: a rozskenyér 13,20, a krumplis kenyér 9,70, míg a házi fehér kenyér kilója 13,20 szlovák korona. Vidéken eltérnek az árak a fővárosiaktól. Érsekújváron a legtöbb vásárló a Jednota nagyáruház élelmiszerrészlegét látogatja. Itt mindössze hat kenyérfajtát talál. A bánovi barna, illetve fehér kenyér ára 14,80 szlovák korona, az ógyallai rozskenyér 11, az újvári rozskenyér 10 koronába kerül. Az újvári fehér kenyér ugyanennyibe kerül. A vizes kifli ára 1,30, az édes kiflié egy koronával több. Léván Nad’ Ondrej „Perec” nevű magánboltjában érdeklődtünk, ahol saját termékeit kínálja a vállalkozó. Ä boltban a fekete és fehér kenyér kilója egységesen tiizenhárom korona, a zsúrkenyér hat, a fonott péksütemény 3,50 szlovák koronába kerül. A zsömle darabjának ára 1,50, az édes kiflié ugyanennyi korona. A vásárlók házi sütésű lekváros, túrós, mákos kalácsot is vásárolhatnak négy korona egységáron. Komáromban a Vág bolt vásárlói a kukoricakenyér kilójáért 12 koronát fizetnek, a szezámmagos kor- Iand kenyér pedig tizenegy koronába kerül. A fekete kenyér és a krumplis kenyér ára tizenkét korona, a bagetáé (ún. francia kenyér) 6 korona. A kifli 1,30, a zsömle 2,50 szlovák korona. Az ugyancsak komáromi, Kosuth téri boltban a helyi pékség kínálja termékeit. A fekete kenyér 11, a fehér 13 korona, a nógrádi kenyér 14, a fonott péksütemény 2.80 szlovák koronába kerül. Bevásárlókörutunkat valamivel keletebbre, Rozsnyón folytatjuk. A Jednota áruház élelmiszerosztályán az állami péküzem fehér és fekete kenyérért 14,40, illetve 14,60 szlovák koronát kér, a házi sütésű kenyeret e helyütt egy koronával drágábban adják. A mákos briós 3,10, a lekváros 4,40 szlovák korona. A kenyérgyári kifli egy koronába, a házi sütésű tíz fillérrel többe kerül. A Rozsnyó főterén^ található magánboltban Ilona Cervenková 12-14 kenyérfélét kínál a vásárlóknak. A házikenyér ára 17,20-tól 17,60 szlovák koronáig terjed, a péküzemié 13,40 és 14,60 között mozog. A szögletes komisszár cipó tizennégy korona, a graham kenyér 7,60. Nagy a kereslet a házi sütésű lekváros, vaníliás, diós kalácsok iránt, áruk 4,20- tól 4,60 szlovák koronáig terjed. Rendkívül sokan vásárolják a házi zsömléket, melyekért 1,30-at kérnek a lévai vállalkozók. Utolsó állomásunk legyen Rimaszombat, ahol a Zdroj 0I9-es boltjában feledi, rimaszombati, nyústyai sütésű kenyeret kapnak a vásárlók. A kilós barna, illetve fehér kenyér ára 12,60 szlovák korona, a másfél kilósakért 16-17 koronát kémek. Sok esetben bizony nehéz felbecsülni a kenyér súlyát, mert a magánpékségekben egyénenként más-más formájú, súlyú, alakú kenyereket készítenek. Ott, ahol nagy a kínálat, nehéz a választás. A háziasszonyok pedig a kenyér minősége mellett fontos szempontnak tartják annak árát is. Amint azt bevásárlásunk során tapasztalhattuk, az árak különbözők, rengeteg a magánsütöde, erősödik a konkurenciaharc. A gabona ára Szlovákiában az év végéig újabb 10-15 százalékkal fog növekedni, ellentétben a londoni, illetve chicagói tőzsdén tapasztalt 10-15 százalékos gabonaárcsökkenéssel. Az előrejelzések szerint országunkban a liszt ára 500 koronával növekszik majd. Ősztől ez a kenyérárakban is megmutatkozik. Csak a jövő — és talán a mezőgazdasági dolgozók, illetve vállalkozók — a megmondhatói annak, miképpen fog ez majd tükröződni hétköznapi bevásárlásaink során. A kosarunkba, meglehet, hogy kevesebb, mondjuk: feleannyi kenyér kerül majd, mint eddig... -szí-
