Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
1993. június 10. Napjaink Tavaly ősszel, pontosabban november huszonnyolcadikén a magyarországi Albertirsán megalakult a „Szövetség a Közép- Kelet-Európai zöld-falusi vendégfogadásért“ úgynevezett nonprofit, pártsemleges szervezet, melynek fő célja, hogy elsősorban azokban az országokban, ahol (még) nem bontakozott ki a falvak, tanyák fejlesztése, és a falusi turizmus is jobbára ismeretlen fogalom, kezdeményezze és esetleg közreműködve szervezze is a vidéki üdültetés beindítását. A roppant hasznos és mindenképpen követésre méltó kezdeményezés tehát valójában a közép-kelet-európai zöld-falusi-tanyai (öko) vendégfogadás kibontakoztatására jött létre. Az ötlet egyik szülőatyja és már-már megszállott lelkes támogatója CSÁKY CSABA, aki annak a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének az elnöke, amely egyúttal és egyben a Falusi-Tanyai Vendégfogadók Európai Szövetségének is alapító tagja.- Közép-Kelet-Európa egyre több országában ébrednek rá az emberek, az önkormányzatok és a vállalkozók is - nyilatkozta a szövetség elnöke lapunknak a közelmúltban hogy a falusi vendégfogadás, némi beruházások után, bizonyos jövedelemkiegészítést is jelenthet. Társulásunk elfogadja az 1992 októberében, Franciaországban zajlott első ,.Európai Zöld Fórum“ vezérgondolatát, miszerint a huszonegyedik század a zöld turizmusé, merthogy a tények, statisztikák szerint is egyre többen keresik és kedvelik a falusi-tanyai üdülést. Tegyük mindjárt hozzá - említette még Csáky Csaba, - hogy térségünkben a falusi-tanyai vendégfogadás kiépítése speciális feladatként jelentkezik. Mindez a nemzeti hagyományok hasznosításával, a nyugat-európai országok három-négy évtizedes gyakorlati tapasztalatainak az átmentésével, valamint a regionális és az európai együttműködés erősítésével oldható meg. A tájházak is vonzók lehetnek A szövetségnek Magyarországon kívül Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában és Szlovákiában is működik tagszervezete. A szlovákiai egyesület a Szlovákiai Agroturizmus Vállalkozói Szövetsége nevet viseli. Ezen túlmenően azonban, örvendetes módon már területi szervezetek is alakulnak. Ezek egyike például a Honti-lpolymenti Községek és Városok Regionális Szövetsége. Egyik, Egegen tartott tanácskozásukon sok érdekes és megszívlelendő ötletet, tanácsot hallottunk. Az Ipoly mente mezőgazdasági vidék. A térségben élők szinte emberemlékezet óta a földművelésből éltek, s jószerével ebből élnek ma is. Azaz, inkább csak élnének, ha termelhetnének, s ha sikerülne is megfelelő áron, legalább némi szerény, ahogy mondani szokás, tisztes haszonnal egyes terményeiket értékesíteni. A mezőgazdasági üzemek legtöbbje fizetésképtelen. Az összeomlás szélén álló gazdaságok egyre több alkalmazottat bocsátanak el, az utcára kerülők legtöbbjének esélye sincs arra, hogy új munkahelyet találjon. A kisebb-nagyobb üzemek, fiókvállalatok is térdre kényszerülnek, vagy éppen agonizálnak. Az emberek legtöbbje a háztáji kertészkedéssel is felhagyott. A kistermelők képtelenek nyereséggel eladni termésüket, s szinte megfizethetetlen a vetőmag, a növényápoló szer és a műtrágya. Nő a (gazdasági) feszültség, a munkanélküliek száma napról napra szaporodik, egyre több az elkeseredett ember. A létbizonytalanságba (A szerző felvételei) sodort egyén pedig, végső elkeseredésében, sok mindenre képes. Még a törvénybe ütköző cselekedetektől sem riad vissza. A vidéki üdültetés épp a munka nélkül maradottak, az idősebbek, s a (szülő) falujához, tanyájához, házához körömszakadtáig Dr. Csáky Csaba a vidéki turizmus szervezésének apostola ragaszkodó átlagpolgár számára kínál egyfajta (lét)biztonságot, kereseti lehetőségeket. Sok esetben nem tudunk élni a kínálkozó lehetőségekkel. Nem tudjuk kellőképpen menedzselni már meglévő értékeinket sem. A gyügyi gyógyvízen kívül, hogy mást ne mondjak, a szóban forgó térségben többek között a sztregovai termálfürdő vagy a szántói és az ipolynyéki fürdő is a jelenleginél jóval nagyobb hírverést érdemelne. Persze a reklámozás egymagában semmit sem ér. Megfelelő feltételeket is kellene teremteni ahhoz, hogy a turisták, a hazai és a külhoni, messze földről érkező vendégek valóban jól, otthonosan érezzék magukat az adott területeken. Az Ipoly egy szakaszon határfolyó. S tegyük mindjárt hozzá, „minden próbálkozás ellenére is“, még mindig legtisztább vizű folyóink egyike. Az Ipoly mente ráadásul nem csak halban, de vadban is elég gazdag. A táj sok helyen még szinte érintetlen, csodás. Ez vendégcsalogatásra mind kiváló érv lehet. Némi költséggel, esetleg bankhitellel, netán kalákában végzett Fedezzük fel a falut, a tanyát Itthon is lehet(ne) üdülni Szabad ÚJSÁG 5 munkával az elhagyott, vagy éppenséggel még lakott falusi, tanyai portákból is szemet gyönyörködtető, s jól jövedelmező üdülöházakat lehetne varázsolni. Másik, ugyancsak járható út, s kevésbé költséges megoldás a „vendégszoba“ kialakítása. Sok városban szakadt, falun született vagy nevelkedett ember szívesen eltöltene, már csupán nosztalgiából is, esetleg szerényebb anyagi lehetőségei miatt, néhány kellemes napot egy-egy, városi lármától, zajtól mentes, madárdalos, virágillatú vidéki, falun, esetleg tanyán élő családnál. Kellő népszerűsítés után bizonyára a valutával fizető vendégek sem kerülnék el az ilyen házakat. Az államnak is szívén kellene viselnie a kezdeményezéseket, mert először is: a vendégfogadásra berendezkedő polgár - egy idő után - adózni fog, másodszor pedig, önállóvá válik, ami a gyakorlatban azt (is) jelenti, hogy mindent elkövet azért, hogy minél több vendége legyen, miáltal nem szorul állami támogatásra. Persze sokféle kedvezménnyel, kedvező és hosszabb lejáratú kölcsönök biztosításával kellene az embereket rákapatni a turistafogadásra. A vendégfogadó gazda a saját portáján találna piacot borára, a saját nevelésű lábasjószágra, a kertben termett zöldségre, gyümölcsre, meg mondjuk a házilag készített kolbászra vagy az odahaza főzött lekvárra. Egy „vendégágy“ annyi hasznot hozhat egy évben, mint például egy tehén. A tehenet viszont gondozni, etetni kell, a takarmány pedig rengetegbe kerül... A falusi turizmus megszervezéséből oroszlánrészt vállalhatnak az önkormányzatok és a polgármesterek is.- Mérjük föl a településünkben rejlő, eddig észre sem vett tartalékokat - magyarázta Csáky Csaba -, s ami a legfontosabb, merjünk és akarjunk is élni a kínálkozó lehetőségekkel. Hogy mást ne mondjak, az Ipoly mente régió körzetében sok a történelmi nevezetesség is. Sok a vár, a várrom, a műemlék, a kastély, a templom, a tájház... az érdekesnél érdekesebb látnivaló. Mégis kevesen tudnak róla. Nyugaton munkaközösségek alakulnak a vidéki üdültetés szervezésére, sőt a meglévő kínálat reklámozására is. Vissza kellene adni a falunak a,.falusi“ hangulatát. Tudjuk, tapasztalhattuk, Isten ments, hogy ismeretlen településen érjen minket az este, s ráadásul még az autónk is lerobbanjon. A legtöbb helyen ugyanis már sötétedéskor zárva a kertkapu, az udvarban szabadon engedett kutya acsarog - megromlott a közbiztonság; idegen nyelvet alig beszél valaki, egyetlen tábla sem jelzi, hol, milyen iparos, esetleg műemlék, érdekesség, látnivaló található. A falusi turizmus nyugaton életszemlélet, filozófia. Elsajátítása valójában csak akarat és elhatározás kérdése. Házunk, falunk, egy kis körültekintéssel, jó hozzáállással, ablak lehet a világra. Aki meg sem próbálja kinyitni, magát zárja ki a világból. Az „ablak“ kitárásának egyik fő kezdeményezője épp a falusi vendégfogadásokat szervező szövetség. ZOLCZER LÁSZLÓ A diószegi kultúrház otthont ad a kereskedőknek is — ■ A kényszer olykor jó tanácsadó Városatyáink sokszor azokat a gondos nagymamákat juttatják az eszembe, akik úgy igyekeznek elosztani kevéske jövedelmüket, hogy abból minden unokának jusson. Valahogy így vannak ezzel a galántai járásbeli Diószeg képviselői is. A költségvetési mérleg egyik serpenyőjébe ugyanis a város „vagyonkája“, a másikba pedig a Diószegen megkezdett, régóta befejezésre váró beruházások egész sora került. Az anyagi nehézségek ellenére, az idén befejezték a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, és folytatódik az új iskola építése is. Somogyi Kornél mérnökkel, a város főpolgármesterével mégsem erről beszélgettünk. Diószegen tizennégy évvel ezelőtt egy olyan művelődési ház alapköveit rakták le, amelynek méreteiben, építészeti stílusában is városújitó jellege lett volna. Ám a létesítmény építését mind a mai napig nem fejezték be. Gyenge injekciók- Amikor 1989-ben polgármesterré választottak, a város önigazgatása nem csupán önálló költségvetést kapott, hanem befejezetlen beruházásokat is örökölt. A művelődési házra ekkor már 17,5 millió koronát fordítottak. Az épületbe akkorra már be volt vezetve a villany, a gáz, a víz, és az eső elől tető védte. Ám a befejezéshez szükséges 20 millió koronát semmiképpen nem tudtuk előteremteni. Ekkor, 1991-ben segítségért fordultunk az iskolaügyi minisztériumhoz, kértük, hogy 6 millió korona dotáció ellenében tegyék számunkra lehetővé az épület egy részének üzembe helyezését. Ezt követően fordultunk a PRO SLOVAKIA kultúralaphoz, ahonnan csupán azt a „biztató“ választ kaptuk, hogy „kérésünket bejegyezték“. Mivel sehonnan sem érkezett segítség, kénytelenek voltunk olyan kényszermegoldást választani, amellyel a város is jól járhat - tudtuk meg Somogyi Kornéltól, aki eközben az asztalra terítette a művelődési ház tervrajzait, és így folytatta: - Nehogy azt higgyék, hogy a segítségre várva tétlenkedtünk! Évente mintegy kétmillió koronát fektettünk az építkezési munkálatok folytatásába. De azóta drágább lett az építőanyag, és így „pénzinjekcióink" is kevésnek bizonyultak. Segítenek a vállalkozók A városban ebben az időben egyremásra alakultak a kisvállalkozások. Apró standok, butikok és számtalan vendéglátó üzem bizonyította, hogy a diószegiek kapva kaptak a vállalkozás lehetőségén. Nem minden hagyomány nélkül, hiszen a város ősrégi - és újdonsült - címere is egyaránt láttatja Merkúr, a kereskedők védelmezőjének vándorbotját. A városatyák a kultúrház megmentésén túl szerették volna meggátolni a városban az üzérkedés elburjánzását. Egy fedél alá kívánják ezután összpontosítani a kereskedőket, és így a város lakói számára egy korszerű bevásárlási központot biztosítani, ahol a szolgáltatások minősége is jobb lenne az eddiginél.- Szabó Antal, a SAVING építkezési vállalat tulajdonosának javaslatára a két szárnyból álló kultúrház egyik részét felkínáljuk a vállalkozó szellemű lakosoknak megvételre - mutatta a tervrajzon az épületrészeket elválasztó határvonalat a polgármester. A tervrajzokon már bejelöltél^ az egyes eladásra szánt létesítmények javasolt jövőbeni felhasználását: az alagsorban kapna helyet a tekepálya, a biliárdklub és a konyha. A földszinten műszaki bolt, és videokávéház lesz. Az első emeleten ruházati cikkeket, könyveket, illatszereket, porcelánárut, játékokat kínálnak majd a vállalkozók, de lesz itt testépítő szalon és büfé is. A részlegegységek valamelyike iránt érdeklődő vállalkozóknak már nem okoz fejtörést a víz, gáz, villany bevezetése, és megtakaríthatja a telekért kiadott pénzt is. A kultúrház egy helyiségére számított értéket pedig akár részletekben is törlesztheti majd. A bolt belső terét viszont már a saját költségéből és saját elképzelései alapján alakíthatja ki. Amint az a polgármestertől megtudtuk, ez ideig kilenc érdeklődő jelentkezett. Ők az építkezés tervezőinek javaslatát figyelembe véve kívánnak vállalkozni. A város elsősorban a helyieket részesíti előnyben a részlegegységek eladásakor, majd június 15. után a fennmaradt térségeket felkínálják a közelebbi, illetve távolabbi környék vállalkozói számára. Kultúra a kereskedés árnyékában? Éppen ellenkezőleg. Az eladott térségekért kapott összegből a város a kultúrház ráeső részét kívánja a lehető legrövidebb időn belül befejezni. A város tulajdonát képező épületszárnyban egy nagy színházterem található öltözőkkel, ruhatárral, bárral, valamint egy szolgálati lakással együtt. A vállalkozók pénzéből végre befejezhetik a tizennégy éve épülő komplexumot, amelynek felhasználása - a városatyák és a kivitelezők ötletességének köszönhetően - valóban sokrétű lesz. A diószegi példa nyomán talán más városokban, községekben is hasonló megoldáshoz folyamodnak. Csupán egy valamire kell majd ügyelniük: hogy valamennyi érdekelt fél számára megnyerő és kifizetődő elgondolás szülessen. SZÁZ ILDIKÓ A tervrajzon a kultúrközpont északi része látható
