Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A török kormány mérsékletre int Solingeni esély a szélsőségeseknek A solingeni tragikus kimeneteld gyúj­togatás miatt vasárnap több mint tízez­ren tűntettek. Tüntetés volt a ház előtt is, ahol a napokban 5 török személy vesztette életét. A török tüntetők „Le a nácikkal”, valamint „A gyilkosok a par­lamentben ülnek” jelszavakat hangoz­tattak. A tüntetések során 300 török és néhány német Solingenben erőszakos cselekményekre vetemedett. A kétna­pos zavargások során ablakokat törtek be, telefonfülkéket döntöttek le és meg­rongáltak egy autóbuszt is, több helyütt fosztogatásra került sor. A rendőrség tegnapra virradóra határozottan beavat­kozott és 17 személyt tartóztatott le. Tegnap reggel a városban már nyuga­lom volt. A károkat a rendőrség 1 millió márkára becsüli. A karlsruhei szövetségi állam­­ügyészség megtagadott bármiféle nyilat­kozatot a solingeni gyújtogatás vizsgála­ti eredményeiről. A tűz során súlyos sé­rüléseket szenvedett csecsemő és egy hároméves gyermek a kórházban van és állapotuk már nem életveszélyes. Egy sebesült IS éves fiú állapota azonban to­vábbra is válságos. A török kormány tegnap felszólította a Németországban élő törököket, hogy ne folyamodjanak tiltakozó akcióik so­rán erőszakos cselekményekhez. Erdal Inönü török kormányfő a televízióban reagált a solingeni erőszakos cselekmé­nyekre. Arra szólított fel, hogy a tiltako­zó akciókkal igyekezzenek rávenni a né­met hatóságokat az idegen-gyűlölet megfékezésére. Szavai szerint a jobbol­dali radikalizmus ellen Németországban tett intézkedések elégtelenek voltak. Szerinte a szélsőséges szervezeteket be kellene tiltani és tagjaikat börtönbe vet­ni. Inönü szerint a Németországban élő törököknek biztosítani kellene a kettős állampolgárságot. A német és a török kormány között csütörtökön kezdődnek tárgyalások a németországi törökök helyzetéről. Aznap lesz a solingeni áldo­zatok temetése is. Solingeni utcakép május 30-án. A török tüntetők a szombati fyújtogatásos merénylet kivizsgálását követelik (Telefotó: TA SR/AP) Horvát—muzulmán ellentétek Szarajevóban is Harcok és etnikai tisztogatások A legutóbbi összecsapások a szerbek és muzulmánok között Szarajevóban és az el­foglalt Gorazdéban 60 emberéletet köve­teltek és több mint 200-an sebesültek meg, — jelentette a Reuter hírügynökség. A szerb tüzérség lőtte az észak-boszniai Mag­­laj, Tesanj és Doboj városokat is. Jelcin rendkívüli állapotot hirdetett a Kaukázusban Merénylet Dudajev ellen A Csecsen Köztársaság elnöke, Dzsohar Dudqjev ellen vasárnap este Groznijban merényletet kíséreltek meg. Az Interfax hírügynökség szerint Duda­­jevnek semmi baja nem történt. A me­rénylők egy tüntetésen nyitottak tüzet az elnökre és egyik testőrét megsebesí­tették. Az elnök a kis kaukázusi muzul­mán köztársaságot el akarja szakítani Oroszországtól. Borisz Jelcin orosz elnök az Észak- Kaukázusban rendkívüli állapotot hir­detett, mert a terrorizmus egyre na­gyobb méreteket ölt és tömeges zavar­gások fordultak elő. A rendelet a Grúzi­ával határos Ingusföldre és Észak-Oszé­­tiára is vonatkozik. A rendkívüli állapot ez év július 31-ig marad érvényben. Ez idő alatt tilosak a felvonulások, tünteté­sek, sztrájkok és lezárják a határokat. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a muzulmánokat azzal vádolta, hogy megsértették a tűzszüne­tet és Kelet-Boszniában megtámadták a szerb állásokat. A horvátországi rádió összecsapá­sokról számolt be a horvát és a szerb egységek között a megszállt horvátor­szági területeken. A Gospic város kö­rüli harcokban 6 polgári személy sebe­sült meg. A bosznia-hercegovinai horvát kato­nai vezetés megfenyegette a szarajevói muzulmán egységeket, hogy katonai erőt alkalmaz ellenük. A muzulmánok ugyanis felszólították őket, adják át állá­saikat Szarajevóban a boszniai kormá­nyerőknek. A horvátok több városban A vörös khmerek naponta kb. 1000 muzulmánt űznek el lakhelyéről több városban. Több idős ember a deportálás idején meghalt. Azoknak a muzulmánoknak, akik a Horvát Védelmi Tanács csapataiban harcolnak, azt tanácsolták, hagyják el a horvát egységeket és csatlakozzanak a kormánycsapatokhoz. A muzulmánok célja, hogy kisebbítsék a horvátok érde­meit Szarajevó védelmében. Folytatódott a kelet-boszniai légise­gélyezés, Srebrenicába és Zsepába 55 tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak a szövetségesek. Az akcióban amerikai és francia repülőgépek vettek részt. A légihíd megnyitása óta Kelet-Bosznia fölött 3816 tonna élelmiszert és 84,77 tonna gyógyszert dobtak le. Háborúra készülődnek Ma Koppenhágában Az illegális bevándorlásról Ma kezdődik Koppenhágában az Eu­rópai Közösség miniszteri tanácsának értkezlete az illegális bevándorlásról a lizenkeltek országaiba. A találkozóra akkor kerül sor, amikor az EK-ban, de főleg Németországban, ahol 150 ezer kelet-európai menekült tartózkodik, sokszázezer ember kérvényezi a mene­kültügyi státusz odaítélését. Mint ismeretes, a német parlament a múlt héten elfogadta Európa legliberá­­lisabb menekültügyi törvényének szigo­rítását. Ez ellen sokezren tiltakoztak, mert úgy vélik, hogy Németországnak náci múltjára való tekintettel erkölcsi kötelessége a politikai menekültek be­fogadása. Az EK bevándorlásügyi miniszterei a bevándorlási politikát akarják összehan­golni. Erre szükség is van, hiszen egy­másközt a tizenkettek országaiban foko­zatosan megszűnik a határellenőrzés. A kétnapos értekezleten a jugoszláviai menekültek bevándorlási kvótáit is meghatározzák és közös vízum-politikai szabályokat dolgoznak ki. Koppenhágában szerdán találkozik az EK korábbi, mostani és jövendőbeli elnöke az USA, Kanada, Ausztria, Svéd­ország, Norvégia, Svájc, Finnország és Marokkó képviselőivel találkozik. Biz­tonságpolitikai kérdésekről, főleg pedig a kábítószer-kereskedelem elleni harc­ról tárgyalnak majd. Elítélték a pénzügyminisztereket Prága I. kerületi bírósága ítéletet hozott Leopold Lér és Jaromír íák volt pénzügy­­miniszterek perében. A két egykori pénzügyminisztert ötévi feltételes halasztással két­éves szabadságvesztésre ítélték. A vád ellenük az volt, hogy visszaéltek jogkörükkel, és tevékenységükkel veszélyeztették a devizagazdálkodást. A per ez év januáijától tartott, az államügyész többéves feltétel nélküli szabadságvesztést követelt, mert a vádlottak jogtalanul devizákat utaltak át Moszkvába a kommunista mozgalom nemzetközi alap­jának számlájára. Ezzel szemben a védők felmentő ítéletet szerettek volna elérni, mert szerintük a miniszterek az akkor érvényes törvényekkel összhangban jártak el. Az ítélet ellen végül is mind az elítéltek, mind az államügyész fellebbezett. Lech Walesa lengyel államfő (baloldalt) és Hanna Suchocka kormányfő, akitől a par­lament a múlt héten megvonta a bizalmat. Walesa a miniszterelnök asszony lemondását nem fogadta el, hanem úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet (Telefotó: TA SR/AP) A kambodzsai választások részered­ményei szerint némi előnyre tett szert Hun Szén kormányfő pártja az ellenzéki rojalista FUNC1NPEC párttal szem­ben. ENSZ-körökből szerzett értesülé­sek szerint a kormányon levő néppárt a szavazatok 20 százalékának összeszám­­lálása után 44 százalékos eredménnyel áll az élen. Ez kb. X százalékkal több, mint amennyit a Norodom Sziltanuk herceg fia által vezetett FUNCINPEC elért. A phnompeni kormány felszólí­totta a választásokért felelős ENSZ-t, hogy vonja vissza azt a bejelentést, mi­szerint a választások nem voltak szabá­lyosak, és az ellenzék vezetésre tett szert. A kormány ezért azt kéri, hogy A Öesky deník cikke ideiglenesen állítsák le a részeredmé­nyek közlését. A vörös khmerek kimenekítik család­jaikat az általuk ellenőrzött területek­ről. Ezt úgy értékelik, mint felkészülést a polgárháború újabb fordulójára. Egyes jelentések szerint az a többezer ember, aki a dzsungelból kijött, hogy részt vegyen a választásokon, még nem tért vissza. A vörös khmerek dzsungel­ben berendezett településeikről a thai­földi határ felé vonulnak. Magasrangú katonai képviselőjük kijelentette, hogy 50 ezer katona és 100 kínai harckocsi áll készenlétben, hogy Hun Szén jelenlegi kormánypártjának győzelme esetén nagyszabású offenzívát kezdjen. Mjartan kisebbség-elméletéről A tegnapi éesty deník foglalkozott Ivan Mjartan Szlovákia csehországi nagykövetének kijelentésével, miszerint a Csehországban élő szlovákok bizo­nyos megkülönböztetésnek vannak kité­ve cseh részről. A napilap szerint a cseh parlament­nek nincs mit megoldania a szlovák ki­sebbséggel kapcsolatban, és ha a kisebb­ség valamilyen formában meg akarja ön­magát fogalmazni, azt saját magának kell megtennie. Mjartan nem volt haj­landó közelebbit mondani, valójában milyen megkülönböztetésre gondolt, s így diszkriminációs teóriáit aligha tudja bizonyítani. Az írás szerzője szerint Csehországban már több éve élnek szlo­vákok, és fokozatosan asszimilálódnak. Egyrészt azért, mert szétszóródva élnek, másrészt azért, mert nem létezik közöt­tük és a csehek közt nyelvi korlát, s ezért nem kényszerülnek nyelvi közösségek létrehozására. A lap azzal folytatja, hogy Mjartan szavait a szlovák fél valószínű­leg ki fogja használni a szabályos határ­rezsimről folytatott tárgyalásokon, mint érvet a „szlovák nép genocídiumára” irányuló törekvést a csehek részéről. Hogyan szerzett fegyvereket a Dávid-szekta? H azhoz szállították David Koresh a Dá­vid-szekta főnöke sem­milyen akadályokba nem ütközött és legálisan sze­rezte be azt a nagy­­mennyiségű fegyvert, amellyel a wacoi székhá­zukat védték a szekta tagjai. Összesen 200 lő­fegyvert és 1,8 millió töl­tényt vásároltak. A fegy­verküldemények többsé­gét a házhoz szállítószol­gálat hozta a megrende­lőnek. Ezt a felelőtlenség és a hiányos amerikai törvények tették lehető­vé. Koresh, aki 85 hívével együtt április 19-én 51 napi ostrom után az erő­dítménnyé átalakított székhelyén kitört tűzben vesztette életét, két év alatt 200 ezer dollár érté­kű fegyvert vásárolt. Az US News and World Ri­port című lap áttekintést közöl a Dávid-szekta fegyverkészletéről: 94 puskájuk, 45 géppiszto­lyuk, 59 revolverük, 12 karabélyuk volt, de ren­delkeztek kézigránátok­kal és egyéb felszerelés­sel is. A fegyverek között volt két nagyöbű puska is, amelyek 1600 méter távolságra is pontosan lőttek. A fegyvereket 45 szállító küldte 19 ameri­kai tagállamból. Fegyve­rügyekben Koresh főta­nácsadója Henry McMa­hon fegyvemagykereske­­dő volt, aki mindig tájé­koztatta Koresht arról, hol juthat olcsón fegyve­rekhez. bantásos merénylet kapcsán egy 170 cen­timéter magas, karcsú szőke fiatalembert keres. Valószínű, hogy ő hajtotta végre a világhírű Uffizi képtár elleni robbantásos merényletet A fiatalembert több szemta­nú látta a képtár közelében. Mint már kö­zöltük, a merénylet során 5 személy életét vesztette, és 29-en megsebesültek. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK e héten üzenetet intéz Borisz Jelcinhez, amely fel­szólítja az orosz államfőt, hogy oldja meg a gazdaságban uralkodó problémákat, kü­lönben nem kapja meg a beígért 28 milli­árd dolláros hiteleket. A hírt az AP hírügy­nökség közölte. A CSEH hadseregben egy katona agyhártyagyulladásban meghalt és további 6 katona megbetegedett ebben a beteg­ségben. Ezért a cseh hadsereg hivatásos állományát és a sorkatonák nagy részét, akik Morvaországban szolgálnak, Francia­­országból behozott szérummal oltják be. W alesa lengyel államfő megaka­dályozta a parlament által jóváhagyott nyugdíjtörvény életbeléptetését. Erre azért került sor, mert amennyiben az el­nök aláírná a törvényt, a lengyel költségve­tés hiánya elérné a 21 billió zlotyt és ezt már a feloszlatás küszöbén álló parlament nem hagyhatná jóvá. Törökországban a kormány­­csapatok 39 kurd felkelőt öltek meg Ana­­tólia tartományban. A hatóságok ezzel vá­laszoltak a Bingo la környékén elkövetett mészárlásra, amely során 38 személy vesz­tette életét. A térségben több tucat kurdot foglyul ejtettek. F-104 típusú vadászgé­pekkel és Cobra helikopterekkel támadá­sokat intéztek a felkelők állásai ellen. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG tagor­szágainak népjóléti és munkaügyi minisz­terei Brüsszelben arról tárgyalnak, hogy a közösségben hetente legfeljebb 48 órás le­gyen a munkaidő. Brüsszeli diplomaták szerint a kérdésben megállapodás várható, csupán Nagy-Britannia ellenzi a munkai­dő maximalizálását. D ed AFRIKÁBAN de Klerk elnök találkozott Nelson Mandelával, az ANC elnökével, hogy megtárgyalják a válasz­tások időpontjának kérdését. Az utóbbi napokban a Pánafrikai Kongresszus szél­sőséges néger szervezet 75 tagját letar­tóztatták, mert azzal vádolják őket, hogy erőszakos cselekményeket hajtottak vég­re a fehér lakosság ellen. Ha nem sike­rülne június 3-án megtartani a választá­sokat, az országban tömeges zavargások­ra kell számítani. H egyi KARABAHBAN tartózkodik Roland von Bagratuni nagyherceg, az ör­mény trón várományosa. Az örmény arisz­tokrata nem hivatalos látogatáson van az országrészben egy segélyszervezet nevé­ben. Látogatása során azonban amellett agitált, hogy a karabahi konfliktust csupán a királyság visszaállítása lenne képes meg­oldani. JaPÁNBÓL tavaly 68 ezer ülegális bevándorlót utasítottak ki. Ez a szám két­szer akkora, mint egy évvel korábban volt Az illegális bevándorlók száma egy év alatt 36 ezerrel növekedett A legtöbben hami­sított útlevelekkel és embercsempészek útján kerülnek Malajziából, Iránból és K6- reából a szigetországba. SZAŰD-ARÁBIÁBAN az Arafat ne­vű hegyen több mint kétmillió muzulmán emlékezett meg Mohamed próféta utolsó prédikációjának 1400. évfordulójáról. Tegnap az egész világ közel egymilliárd muzulmánja emlékezett meg erről a neve­zetes napról. LfBIAI muzulmán zarándokok az iz­raeli hatóságok engedélyével tegnap meg­érkeztek a Gáza-övezetbe. A 192 zarán­dok az első líbiai csoport, amely Jeruzsá­lem 1967 évi izraeli megszállása óta az isz­lám e szent helyére eljuthatott. ICaBULBAN a Mezbe Vahadat siíta csoport tegnap megtámadta a kormány­csapatokat. Azzal vádolták a kormány ka­tonáit, hogy ők kezdték a lövöldözést. Ka­bulban tehát ismét szólnak a fegyverek és tüzérségi gránátok robbannak. Az egy he­te megkötött tűzszüneti egyezményt most először szegték meg. A NÉMETORSZÁGI Peenemünde kikötővárosban a békeaktivisták rend­szeresen megszállják a horgonyzó hadiha­jókat, amelyeket a kormány Indonéziába akar eladni. A napokban a 39 hadihajóra 150 aktivista szállt fel, és azzal érvelt, hogy az egykori kelet-német flotta hajóit olyan országnak akarják eladni, amely nem tart­ja tiszteletben az emberi jogokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom