Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A török kormány mérsékletre int Solingeni esély a szélsőségeseknek A solingeni tragikus kimeneteld gyújtogatás miatt vasárnap több mint tízezren tűntettek. Tüntetés volt a ház előtt is, ahol a napokban 5 török személy vesztette életét. A török tüntetők „Le a nácikkal”, valamint „A gyilkosok a parlamentben ülnek” jelszavakat hangoztattak. A tüntetések során 300 török és néhány német Solingenben erőszakos cselekményekre vetemedett. A kétnapos zavargások során ablakokat törtek be, telefonfülkéket döntöttek le és megrongáltak egy autóbuszt is, több helyütt fosztogatásra került sor. A rendőrség tegnapra virradóra határozottan beavatkozott és 17 személyt tartóztatott le. Tegnap reggel a városban már nyugalom volt. A károkat a rendőrség 1 millió márkára becsüli. A karlsruhei szövetségi államügyészség megtagadott bármiféle nyilatkozatot a solingeni gyújtogatás vizsgálati eredményeiről. A tűz során súlyos sérüléseket szenvedett csecsemő és egy hároméves gyermek a kórházban van és állapotuk már nem életveszélyes. Egy sebesült IS éves fiú állapota azonban továbbra is válságos. A török kormány tegnap felszólította a Németországban élő törököket, hogy ne folyamodjanak tiltakozó akcióik során erőszakos cselekményekhez. Erdal Inönü török kormányfő a televízióban reagált a solingeni erőszakos cselekményekre. Arra szólított fel, hogy a tiltakozó akciókkal igyekezzenek rávenni a német hatóságokat az idegen-gyűlölet megfékezésére. Szavai szerint a jobboldali radikalizmus ellen Németországban tett intézkedések elégtelenek voltak. Szerinte a szélsőséges szervezeteket be kellene tiltani és tagjaikat börtönbe vetni. Inönü szerint a Németországban élő törököknek biztosítani kellene a kettős állampolgárságot. A német és a török kormány között csütörtökön kezdődnek tárgyalások a németországi törökök helyzetéről. Aznap lesz a solingeni áldozatok temetése is. Solingeni utcakép május 30-án. A török tüntetők a szombati fyújtogatásos merénylet kivizsgálását követelik (Telefotó: TA SR/AP) Horvát—muzulmán ellentétek Szarajevóban is Harcok és etnikai tisztogatások A legutóbbi összecsapások a szerbek és muzulmánok között Szarajevóban és az elfoglalt Gorazdéban 60 emberéletet követeltek és több mint 200-an sebesültek meg, — jelentette a Reuter hírügynökség. A szerb tüzérség lőtte az észak-boszniai Maglaj, Tesanj és Doboj városokat is. Jelcin rendkívüli állapotot hirdetett a Kaukázusban Merénylet Dudajev ellen A Csecsen Köztársaság elnöke, Dzsohar Dudqjev ellen vasárnap este Groznijban merényletet kíséreltek meg. Az Interfax hírügynökség szerint Dudajevnek semmi baja nem történt. A merénylők egy tüntetésen nyitottak tüzet az elnökre és egyik testőrét megsebesítették. Az elnök a kis kaukázusi muzulmán köztársaságot el akarja szakítani Oroszországtól. Borisz Jelcin orosz elnök az Észak- Kaukázusban rendkívüli állapotot hirdetett, mert a terrorizmus egyre nagyobb méreteket ölt és tömeges zavargások fordultak elő. A rendelet a Grúziával határos Ingusföldre és Észak-Oszétiára is vonatkozik. A rendkívüli állapot ez év július 31-ig marad érvényben. Ez idő alatt tilosak a felvonulások, tüntetések, sztrájkok és lezárják a határokat. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a muzulmánokat azzal vádolta, hogy megsértették a tűzszünetet és Kelet-Boszniában megtámadták a szerb állásokat. A horvátországi rádió összecsapásokról számolt be a horvát és a szerb egységek között a megszállt horvátországi területeken. A Gospic város körüli harcokban 6 polgári személy sebesült meg. A bosznia-hercegovinai horvát katonai vezetés megfenyegette a szarajevói muzulmán egységeket, hogy katonai erőt alkalmaz ellenük. A muzulmánok ugyanis felszólították őket, adják át állásaikat Szarajevóban a boszniai kormányerőknek. A horvátok több városban A vörös khmerek naponta kb. 1000 muzulmánt űznek el lakhelyéről több városban. Több idős ember a deportálás idején meghalt. Azoknak a muzulmánoknak, akik a Horvát Védelmi Tanács csapataiban harcolnak, azt tanácsolták, hagyják el a horvát egységeket és csatlakozzanak a kormánycsapatokhoz. A muzulmánok célja, hogy kisebbítsék a horvátok érdemeit Szarajevó védelmében. Folytatódott a kelet-boszniai légisegélyezés, Srebrenicába és Zsepába 55 tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak a szövetségesek. Az akcióban amerikai és francia repülőgépek vettek részt. A légihíd megnyitása óta Kelet-Bosznia fölött 3816 tonna élelmiszert és 84,77 tonna gyógyszert dobtak le. Háborúra készülődnek Ma Koppenhágában Az illegális bevándorlásról Ma kezdődik Koppenhágában az Európai Közösség miniszteri tanácsának értkezlete az illegális bevándorlásról a lizenkeltek országaiba. A találkozóra akkor kerül sor, amikor az EK-ban, de főleg Németországban, ahol 150 ezer kelet-európai menekült tartózkodik, sokszázezer ember kérvényezi a menekültügyi státusz odaítélését. Mint ismeretes, a német parlament a múlt héten elfogadta Európa legliberálisabb menekültügyi törvényének szigorítását. Ez ellen sokezren tiltakoztak, mert úgy vélik, hogy Németországnak náci múltjára való tekintettel erkölcsi kötelessége a politikai menekültek befogadása. Az EK bevándorlásügyi miniszterei a bevándorlási politikát akarják összehangolni. Erre szükség is van, hiszen egymásközt a tizenkettek országaiban fokozatosan megszűnik a határellenőrzés. A kétnapos értekezleten a jugoszláviai menekültek bevándorlási kvótáit is meghatározzák és közös vízum-politikai szabályokat dolgoznak ki. Koppenhágában szerdán találkozik az EK korábbi, mostani és jövendőbeli elnöke az USA, Kanada, Ausztria, Svédország, Norvégia, Svájc, Finnország és Marokkó képviselőivel találkozik. Biztonságpolitikai kérdésekről, főleg pedig a kábítószer-kereskedelem elleni harcról tárgyalnak majd. Elítélték a pénzügyminisztereket Prága I. kerületi bírósága ítéletet hozott Leopold Lér és Jaromír íák volt pénzügyminiszterek perében. A két egykori pénzügyminisztert ötévi feltételes halasztással kétéves szabadságvesztésre ítélték. A vád ellenük az volt, hogy visszaéltek jogkörükkel, és tevékenységükkel veszélyeztették a devizagazdálkodást. A per ez év januáijától tartott, az államügyész többéves feltétel nélküli szabadságvesztést követelt, mert a vádlottak jogtalanul devizákat utaltak át Moszkvába a kommunista mozgalom nemzetközi alapjának számlájára. Ezzel szemben a védők felmentő ítéletet szerettek volna elérni, mert szerintük a miniszterek az akkor érvényes törvényekkel összhangban jártak el. Az ítélet ellen végül is mind az elítéltek, mind az államügyész fellebbezett. Lech Walesa lengyel államfő (baloldalt) és Hanna Suchocka kormányfő, akitől a parlament a múlt héten megvonta a bizalmat. Walesa a miniszterelnök asszony lemondását nem fogadta el, hanem úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet (Telefotó: TA SR/AP) A kambodzsai választások részeredményei szerint némi előnyre tett szert Hun Szén kormányfő pártja az ellenzéki rojalista FUNC1NPEC párttal szemben. ENSZ-körökből szerzett értesülések szerint a kormányon levő néppárt a szavazatok 20 százalékának összeszámlálása után 44 százalékos eredménnyel áll az élen. Ez kb. X százalékkal több, mint amennyit a Norodom Sziltanuk herceg fia által vezetett FUNCINPEC elért. A phnompeni kormány felszólította a választásokért felelős ENSZ-t, hogy vonja vissza azt a bejelentést, miszerint a választások nem voltak szabályosak, és az ellenzék vezetésre tett szert. A kormány ezért azt kéri, hogy A Öesky deník cikke ideiglenesen állítsák le a részeredmények közlését. A vörös khmerek kimenekítik családjaikat az általuk ellenőrzött területekről. Ezt úgy értékelik, mint felkészülést a polgárháború újabb fordulójára. Egyes jelentések szerint az a többezer ember, aki a dzsungelból kijött, hogy részt vegyen a választásokon, még nem tért vissza. A vörös khmerek dzsungelben berendezett településeikről a thaiföldi határ felé vonulnak. Magasrangú katonai képviselőjük kijelentette, hogy 50 ezer katona és 100 kínai harckocsi áll készenlétben, hogy Hun Szén jelenlegi kormánypártjának győzelme esetén nagyszabású offenzívát kezdjen. Mjartan kisebbség-elméletéről A tegnapi éesty deník foglalkozott Ivan Mjartan Szlovákia csehországi nagykövetének kijelentésével, miszerint a Csehországban élő szlovákok bizonyos megkülönböztetésnek vannak kitéve cseh részről. A napilap szerint a cseh parlamentnek nincs mit megoldania a szlovák kisebbséggel kapcsolatban, és ha a kisebbség valamilyen formában meg akarja önmagát fogalmazni, azt saját magának kell megtennie. Mjartan nem volt hajlandó közelebbit mondani, valójában milyen megkülönböztetésre gondolt, s így diszkriminációs teóriáit aligha tudja bizonyítani. Az írás szerzője szerint Csehországban már több éve élnek szlovákok, és fokozatosan asszimilálódnak. Egyrészt azért, mert szétszóródva élnek, másrészt azért, mert nem létezik közöttük és a csehek közt nyelvi korlát, s ezért nem kényszerülnek nyelvi közösségek létrehozására. A lap azzal folytatja, hogy Mjartan szavait a szlovák fél valószínűleg ki fogja használni a szabályos határrezsimről folytatott tárgyalásokon, mint érvet a „szlovák nép genocídiumára” irányuló törekvést a csehek részéről. Hogyan szerzett fegyvereket a Dávid-szekta? H azhoz szállították David Koresh a Dávid-szekta főnöke semmilyen akadályokba nem ütközött és legálisan szerezte be azt a nagymennyiségű fegyvert, amellyel a wacoi székházukat védték a szekta tagjai. Összesen 200 lőfegyvert és 1,8 millió töltényt vásároltak. A fegyverküldemények többségét a házhoz szállítószolgálat hozta a megrendelőnek. Ezt a felelőtlenség és a hiányos amerikai törvények tették lehetővé. Koresh, aki 85 hívével együtt április 19-én 51 napi ostrom után az erődítménnyé átalakított székhelyén kitört tűzben vesztette életét, két év alatt 200 ezer dollár értékű fegyvert vásárolt. Az US News and World Riport című lap áttekintést közöl a Dávid-szekta fegyverkészletéről: 94 puskájuk, 45 géppisztolyuk, 59 revolverük, 12 karabélyuk volt, de rendelkeztek kézigránátokkal és egyéb felszereléssel is. A fegyverek között volt két nagyöbű puska is, amelyek 1600 méter távolságra is pontosan lőttek. A fegyvereket 45 szállító küldte 19 amerikai tagállamból. Fegyverügyekben Koresh főtanácsadója Henry McMahon fegyvemagykereskedő volt, aki mindig tájékoztatta Koresht arról, hol juthat olcsón fegyverekhez. bantásos merénylet kapcsán egy 170 centiméter magas, karcsú szőke fiatalembert keres. Valószínű, hogy ő hajtotta végre a világhírű Uffizi képtár elleni robbantásos merényletet A fiatalembert több szemtanú látta a képtár közelében. Mint már közöltük, a merénylet során 5 személy életét vesztette, és 29-en megsebesültek. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK e héten üzenetet intéz Borisz Jelcinhez, amely felszólítja az orosz államfőt, hogy oldja meg a gazdaságban uralkodó problémákat, különben nem kapja meg a beígért 28 milliárd dolláros hiteleket. A hírt az AP hírügynökség közölte. A CSEH hadseregben egy katona agyhártyagyulladásban meghalt és további 6 katona megbetegedett ebben a betegségben. Ezért a cseh hadsereg hivatásos állományát és a sorkatonák nagy részét, akik Morvaországban szolgálnak, Franciaországból behozott szérummal oltják be. W alesa lengyel államfő megakadályozta a parlament által jóváhagyott nyugdíjtörvény életbeléptetését. Erre azért került sor, mert amennyiben az elnök aláírná a törvényt, a lengyel költségvetés hiánya elérné a 21 billió zlotyt és ezt már a feloszlatás küszöbén álló parlament nem hagyhatná jóvá. Törökországban a kormánycsapatok 39 kurd felkelőt öltek meg Anatólia tartományban. A hatóságok ezzel válaszoltak a Bingo la környékén elkövetett mészárlásra, amely során 38 személy vesztette életét. A térségben több tucat kurdot foglyul ejtettek. F-104 típusú vadászgépekkel és Cobra helikopterekkel támadásokat intéztek a felkelők állásai ellen. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG tagországainak népjóléti és munkaügyi miniszterei Brüsszelben arról tárgyalnak, hogy a közösségben hetente legfeljebb 48 órás legyen a munkaidő. Brüsszeli diplomaták szerint a kérdésben megállapodás várható, csupán Nagy-Britannia ellenzi a munkaidő maximalizálását. D ed AFRIKÁBAN de Klerk elnök találkozott Nelson Mandelával, az ANC elnökével, hogy megtárgyalják a választások időpontjának kérdését. Az utóbbi napokban a Pánafrikai Kongresszus szélsőséges néger szervezet 75 tagját letartóztatták, mert azzal vádolják őket, hogy erőszakos cselekményeket hajtottak végre a fehér lakosság ellen. Ha nem sikerülne június 3-án megtartani a választásokat, az országban tömeges zavargásokra kell számítani. H egyi KARABAHBAN tartózkodik Roland von Bagratuni nagyherceg, az örmény trón várományosa. Az örmény arisztokrata nem hivatalos látogatáson van az országrészben egy segélyszervezet nevében. Látogatása során azonban amellett agitált, hogy a karabahi konfliktust csupán a királyság visszaállítása lenne képes megoldani. JaPÁNBÓL tavaly 68 ezer ülegális bevándorlót utasítottak ki. Ez a szám kétszer akkora, mint egy évvel korábban volt Az illegális bevándorlók száma egy év alatt 36 ezerrel növekedett A legtöbben hamisított útlevelekkel és embercsempészek útján kerülnek Malajziából, Iránból és K6- reából a szigetországba. SZAŰD-ARÁBIÁBAN az Arafat nevű hegyen több mint kétmillió muzulmán emlékezett meg Mohamed próféta utolsó prédikációjának 1400. évfordulójáról. Tegnap az egész világ közel egymilliárd muzulmánja emlékezett meg erről a nevezetes napról. LfBIAI muzulmán zarándokok az izraeli hatóságok engedélyével tegnap megérkeztek a Gáza-övezetbe. A 192 zarándok az első líbiai csoport, amely Jeruzsálem 1967 évi izraeli megszállása óta az iszlám e szent helyére eljuthatott. ICaBULBAN a Mezbe Vahadat siíta csoport tegnap megtámadta a kormánycsapatokat. Azzal vádolták a kormány katonáit, hogy ők kezdték a lövöldözést. Kabulban tehát ismét szólnak a fegyverek és tüzérségi gránátok robbannak. Az egy hete megkötött tűzszüneti egyezményt most először szegték meg. A NÉMETORSZÁGI Peenemünde kikötővárosban a békeaktivisták rendszeresen megszállják a horgonyzó hadihajókat, amelyeket a kormány Indonéziába akar eladni. A napokban a 39 hadihajóra 150 aktivista szállt fel, és azzal érvelt, hogy az egykori kelet-német flotta hajóit olyan országnak akarják eladni, amely nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.