Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
1993. június 22. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A szerbek feltartóztatták a segélykonvojt A népszavazás eredménye: csatlakozni Krajinában véget ért a népszavazás arról, hogy a horvátországi szerbek egyesüljenek-e a szomszédos Szerbiával A népszavazáson a szavazásra jogosultak 98%-a vett részt. A krajinai szerbek döntő többségben megszavazták a csatlakozási óhajukat Szerbiához. A krajinai „parlamentnek” a népszavazás eredményeit holnap kell ratifikálnia, s várhatóan június 28.-án tartanak együttes ülést a boszniai szerb törvényhozással Ekkor akarják kikiáltani az egyesülést. A nemzetközi közösség a szavazás eredményeit nem ismeri el. Mint már közöltük, az azerbajdzsánt felkelők Szurat Guszejnov ezredes vezetésével az ország fővárosa, Baku felé nyomulnak előre. Felvételünkön Guszejnov csapatainak katonáit láthatjuk, akik már 20 km-re megközelítették az azeri fővárost (Telefotó: TA SR/AP) A boszniai rádió közölte, hogy a muzulmánok és horvátok között harcok folynak Prozor, Kiszeljak és Kreszovo városokért. A szerb és a horvát tüzérség együttesen lőtte a muzulmánok állásait Konjicsban és Halicsban, Szarajevótól 10 kilométerre nyugatra. Egy gorazsdei rádióamatőr is harcokról számolt be az enklávéban, ahol a muzulmán egységek három hete védik állásaikat. Az összecsapások, melyekkel a muzulmánok, Koppenhágában megkezdődött az EK csúcsértekezlete Ütött az igazság órája Az EK csúcsértekezletének előestéjén Karel van Miért, az EK gazdasági versenybiztosa kijelentette: „Ütött az igazság órája”. Ennek ellenére a csúcsértekezlet valószínűleg nem hoz konkrét döntéseket gazdasági vonatkozásban, bár megtárgyalják a jelenlegi válságból kivezető út problémáit Ezzel kapcsolatban a nyugat-európai vezetők fő feladatuknak a jövő gazdasági vezérelveinek meghatározását tekintik, ezen belül a közeledést Kelet-Európa országaival. Ősszel rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az EK állam- és kormányfői Lengyelországban, hogy megtárgyalják a visegrádi országok bekapcsolódásának kérdését az Európai Közösségbe — közölte a koppenhágai EK csúcsértekezleten az Európai Parlament elnöke. Egon Klepsch sürgette, hogy a tagországok mielőbb ratifikálják a szerződést az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról, valamint a hat kelet-európai országgal aláírt társulási szerződést. Tegnap délelőtt megkezdődött a csúcstalálkozó, amelyet Egon Klepsch nyitott meg. Beszéde után II. Margit, dán királynő ebédet adott a résztvevők tiszteletére. Délután a csúcsértekezien Jacques Delors bizottsági elnök előterjesztése alapján megkeződött a vita a gazdasági napirendről. A délszláv válság kérdései csak az esti órákba kerültek terítékre. Egon Klepsch beszédében hangoztatta, hogy a kapcsolatok fejlesztése Közép- és Kelet-Európa országaival elsőrendű feladat. Az Európa Parlament olyan lépéseket sürget, amelyek kivezetnék a válságból a közös piaci országokat. A válságnak csak közösen állhatunk ellen —jelentette ki Klepsch. Felhívta a figyelmet a gazdasági visszaesésre és a munkanélkülioségre, amely jövőre már az EK tagországai lakosságának 12 százaember lesz munka nélkül. Próbára kell tennünk képességeinket és meg kell találnunk a munkanélküliség valós okait — mondta az EP elnöke. Klepsch beszédében bírálta a tagállamokat, hogy nem teljesítették ígéreteiket és nem tették áttekintetővé gazdasági törekvéseiket a maastrichti szerződések értelmében. A csúcsértekezleten Dánia átadja az EK elnöki tisztséget Belgiumnak. Rasmussen, Dánia kormányfője sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a közösség gazdasági problémái megoldhatók. A koppenhágai találkozó pontot tehet az elmúlt hat hónap után, amely idején sikerült úgyszólván befejezni a maastrichti szerződések ratifikálási folyamatát. horvátok és szerbek megsértették a múlt keddi tűzszüneti megállapodást, 9 halálos és 16 sebesült áldozatot követeltek. A Gorazsdéba vasárnap indult segélyszállítmányt a szerbek újra feltartóztatták. A segélyszállítmánynak tegnap kellett volna a városba érkeznie. A Tanjug hírügynökség szerint Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője találkozott Mate Kőbánnál, a boszniai horvátok vezetőjével, de a hétórás tárgyalásról nem szivárogtattak ki információkat. Hét teherautó, melyek kőolajipari termékeket szállítottak, erőszakkal átlépték a magyar-jugoszláv határt, amivel megsértették a gazdasági embargót Szerbia és Montenegró ellen. A teherautók a Tiszánál lépték át a határt, Szeged közelében. A magyar vámőrség fokozott figyelemmel kezdte ellenőrizni a Tisza-partot, hogy hasonló határsértésekre ne kerülhessen sor. Elindult az Endeavour 24 órás késéssel a floridai Canaveralfokról útnak indították az Endeavour űrrepülőgépet. Az űrutazás célja, hogy robotszerkezet segítségével visszahozzák a Földre az Eureka műholdat, amely az űrben kb. 100 kísérletet hajtott végre. Az Endeavour fedélzetén 6 űrhajós van, akik a tervek szerint kilépnek a nyílt űrbe is. Az Orklsérlet 7-8 napig tart. lékát érinti. Ez azt jelenti, hogy 20 millió Balta István felszólalása az emberjogi világkonferencián Közép-Európa legégetőbb problémája Közép-Európa magyar kisebbségei szövetségének képviselői az ENSZ emberjogi világkonferenciáján tegnap megvádolták Szerbiát, hogy a Vajdaságban csendes népirtást követ el a magyar kisebbséggel szemben. Erről Csálry- Pallavicini Tamás, a Magyar Kisebbségek Szövetségének szóvivője beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségek a legnépesebbek Közép-Európában. Magyarország határain túl kb. 3 millió magyar él. Amennyiben a szerb kormány erőszakos asszimilációs politikája folytatódik, 10-20 éven beiül a Vajdaságban nem lesz egy magyar sem. Balta István, az Együttélés volt szövetségi parlamenti képviselője felszólalásában figyelmeztette a szlovák kormányt ígéretére, miszerint pozitív változásokat eszközöl kisebbségi politikájában már csak azért is, hogy az országot felvegyék az Európa Tanácsba. Batta • • Összetűzések Libanonban A Dél-Libanonban tartózkodó békefenntartó erők egyik katonáját megsebesítették egy összetűzés során, melyet muzulmán fundamentalisták provokáltak ki. Hivatalos források szerint egy békefenntartó erőkhöz tartozó tisztet négy órán át fogva tartottak, majd szabadon engedtek. Az összecsapásra azután került sor, hogy a Hizballáh mozgalomhoz tartozó gerillák „katyusa” típusú rakétát lőttek ki az Izrael által ellenőrzött biztonsági övezetbe Libanon déli részén. A békefenntartók feltartóztatták a fundamentalisták terepjáróját, melyben 8 rakétát találtak. A gerillák akkor rádión segítséget kértek, s csapataik megérkezése után került sor az összetűzésre. Tegnap két izraeli helikopter lőtt déllibanoni településeket, válaszként a libanoni támadásra. élesen bírálta a Szlovák Alkotmány egyes kitételeit is, például az államnyelv meghatározását és azt, hogy az alkotmány nem védi kellőképpen a kisebbségek jogait. Bírálta Szlovákia általános politikai légkörét, amelyben a demagóg és populista politikusok az emberek figyelmét azzal akarják elterelni a gazdasági és szociális problémákról, hogy nemzetiségi ellentétet szítanak. Ezt a légkört ott teremtik meg, ahol nincsenek is kisebbségek, mert a vegyes lakosságú térségekben az emberek békében élnek egymással. Nemcsak Szomáliában folytatódnak a tüntetések az ENSZ-csapatok tevékenysége ellen, hanem a világ több államában élő szomáliaiak is mozgolódnak. Felvételünkön a Londonban élő Szomáliái asszonyok tüntetését láthatjuk. A kezükben lobogtatott transzparensen a felirat gyilkosnak bélyegzi Clinton amerikai elnököt. Felvételünk a londoni amerikai nagykövetség előtt készült (Telefotó: TA SR/AP) Magyarország strasbourgi nagy k követe cáfolta, hogy a magyai küldöttség meg akaija akadályozni Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba. Perényi János teljesen tévesnek minősítette Vladimír Meíiar szlovák kormányfőnek a magyar vétóról szóló állításait. A nagykövet a Magyar Rádió reggeli krónikájában elhangzott nyilatkozatában rámutatott: a kisebbségek helyzetéről szóló ellenőri jelentések Szlovákiával kapcsolatban pozitív és negatív elemeket egyaránt tartalmaznak, bár ez utóbbiakat Szlovákiában nem ismertetik. Odor László, Magyarország berni nagykövete ugyancsak megdöbbenését fejezte ki Meéiar svájci nyilatkozatát illetően. A Szlovák Sajtóiroda közölte Terényi Jánosnak, Magyarország állandó ET-képviselŐjének nyilatkozatát, amelyben a többi között ez áll: Szlovákia kormányának megbízlahó garanciákat kellene nyújtania arról, hogy az ország adminisztratív felosztásának megváltoztatása nem lesz kedvezőtlen a kisebbségek számára. Üdvözölnénk, ha az adminisztratív felosztás kidolgozásához meghívnák az Európa Tanács szakértőit. Sajnálatos azonban, hogy az előkészületek, amelyeket Szlovákia ebben a vonatkoztatásban tesz a fentiekkel ellentétben állnak. Ennek következtében olyan közigazgatási egységek jöhetnek létre, amelyekben a magyar kisebbség részaránya csekélyebb len-Meciar valamit félremagyarázott Magyar cáfolat ne, mint általános lakossági részaránya. Szlovákia kormányának lépéseket kellene tennie, hogy biztosítsa az eszközöket és az intézményi keretet a kisebbségi nyelvek tanítóinak képzésére. Az anyanyelvi oktatás joga összhangban van az 1201-es számú ajánlással és a regionális nyelvek és kisebbségek európai chartájával. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy Szlovákiában olyan előkészületeket tesznek, amelyek ellentmondanak e követelménynek, és arra irányulnak, hogy korlátozzák a magyar nyelvű oktatást és a kisebbség tanítóinak képzését. A szlovák kormánynak politikai nyilatkozatban el kellene határolódnia az 1845-48 években hozott törvényektől, és az úgynevezett Beneüdekrétumoktól, amelyek a magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét deklarálják, és mindmáig megkülönböztető következményei vannak. A szlovák szerveknek elegendő időt kellene nyújtani ahhoz, hogy a beígért intézkedéseket és a megbízható garanciákat biztosíthasák és így teljesítsék az ET-tagság feltételeit. Ilyen esetben kedvezően ítéljük meg Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba. Enélkül Magyarország kormánya számára nem nyílik más lehetőség, minthogy döntését a jelenlegi helyzetre alapozza. Magyarország nem ellenzi Szlovákia tagságát az Európa Tanácsban, csupán azt akarja, hogy a többi ET-tagokhoz hasonlóan Pozsony is teljesítse azokat a követelményeket, amelyek a tagság feltételeit képezik — jelentette ki tegnap Herman János magyar külügyi szóvivő Budapesten. Hangsúlyozta a kisebbségi jogokkal kapcsolatos követelmények jelentőségét, főleg azt, hogy az adminisztratív intézkedések Szlovákia részéről ne sújtsák kedvezőtlenül a magyar kisebbséget. „Magyarország érdeke, hogy a régió minden országa bekapcsolódjon az európai intézményekbe, ezen belül az Európa Tanácsba” — mondta Herman János. S HALIKASHYTI.I, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka tegnap Prágába érkezett Délelőtt Antonín Baudyü cseh védelmi miniszterrel tárgyalt a cseh védelmi minisztérium és a NATO főparancsnoksága közötti együttműködésről. Délután a NATO-főparancsnok Václav Klaus cseh kormányfővel találkozott. (tÖNCZ ÁRPÁD magyar államfő kéthetes látogatásra utazott Oroszországba. Kíséretében jelen vannak a vállalkozói körök képviselői is. Oroszországban meglátogatja a finnugor lakosságú területeket Nyilatkozott az orosz televíziónak és kijelentette, hogy a magyar-orosz kapcsolatok igen jók. Az utóbbi időben megnövekedelt a kölcsönös kereskedelem is. Hangsúlyozta, hogy a magyar és orosz álláspontok közel állnak egymáshoz a délszláv konfliktus megítélésében is. BrÜNNBEN ülést tartott a Csehszlovák Bizottság mindhárom kamarája. Ezt az egyesületet június 10-én jegyezték be mind Csehországban, mind Szlovákiában. Az alakuló kongresszus 550 küldötte Vladimír Pavelt választotta meg a bizottság elnökévé. A Cseh-Szlovák Bizottság nemzetközi, kormányon kívüli és politikamentes szervezet, amelynek célja a kölcsönös kapcsolatok javítása a tudomány és a kultúra terén. ICaBULBA érkezett az a segélyszállítmány, amely 27 tehergépkocsin 373 tonna gabonát és lisztet, továbbá 10 tonna gyógyszert és 20 ezer liter tüzelőanyagot hozott az afgán fővárosba. Az ENSZ-segélyszállítmányok a harcok miatt két hónapig szüneteltek. A gépkocsisort, amely Pakisztánból érkezett Kabulba, ENSZ-katonák és az észak-afganisztáni mudzsahebek fegyveresei védelmezték. MOSZ KVÁBAN rosztovi és kuzbaszi bányászok tüntettek a kormány épülete előtt. Azt követelték, hogy a kormány fizesse ki a szénbányakörzeteknek az első és második negyedévi dotációkat. Az utóbbi két hónapban ugyanis a 428 milliárd rubeles segély helyett csak 127 milliárdot fizettek ki a bányavidékek megsegítésére. Teheránba érkezett Asz kar Akajev kirgiz államfő, hogy Rafszandzsáni iráni elnökkel tárgyaljon. Irán széles körű kapcsolatokat akar kiépíteni a volt szovjet Közép-Azsia muzulmán köztársaságaival. Kairóban tegnapra virradóra az egyiptomi biztonsági erők sikeresen hatástalanítottak egy időtftett bombát, amelyet egy mecset tövében helyeztek el. A bombát annak a helynek a közelében találták meg, ahol pénteken merényletet követtek el, amely 7 halálos és 15 sebesült áldozatot követelt. Február óta az egyiptomi fővárosban 4 robbantásos merényletet hajtottak végre és 14 hónap alatt a muzulmán szélsőségesek merényleteinek 142 személy esett áldozatul. IzRAEL belügyminiszterét, Ari Dérit sikkasztással és korrupcióval vádolták meg. Ezt tegnap az izraeli igazságügyminisztérium közölte. A vád szerint a politikus többmülió dollárt iratot át pártjának számlájára. Deri a SASZ párt egyetlen képviselője a Rabin kormányban. Guatemalában León Carpio új államfő televíziós beszédet mondott, amelyben bejelentette, hogy véget ért az országban a politikai válság. Beszédében azt ígérte, hogy véget vet országában a korrupciónak, támogatja az emberi jogok érvényesítését és a gazdaság felélénkítését. M exikó fővárosának rendőrfőnökét letartóztatták és azzal vádolják, hogy egy kábítószerkartertől 50 ezer dollárt fogadott el a kábítószermaffia főnökének Guzman Loernek a szabad on bocsátásáért. Lóért két évvel ezelőtt 21 évi szabadságvesztére ítélték. BaNGLADESBEN a trópusi esők következtében több tízezer ember vesztette el hajlékát és éhezik. Az esőzések és az azt követő áradások 200 emberéletet követeletek. A kormány 100 orvoscsoportot küldött az elemi csapás sújtotta térségbe, de a rossz időjárás miatt az orvosok nem tudják megközelíteni az elárasztott falvakat. Több száz család a háztetőkön és a fák koronáiban várja a segítséget. IVIaDRID spanyol főváros központjában tegnap reggel két bomba robbant. Az egyik egy lőszerrel megrakott katonai gépkocsi elhaladása idején, a másik pedig az amerikai nagykövetség közelében robbant fel. A robbantásos merényletnek 7 halálos és 6 sebesült áldozata van. A merénylettel a baszk szeparatista mozgalmat, az ETA-t gyanúsítják.
