Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

1993. június 19. Szabad ÚJSÁG 5 Gazdaság Új törvénnyel ismerkednek a tulajdonosok Ha földrendezés, akkor... Földingatlanaik ügyének intézése közben a transzformációs és a földtör­vénnyel szinte már valamennyi tulaj­donos kapcsolatba került, így a két jogszabály egyes rendelkezéseit rész­letesen ismerik. Nem mondható el ugyanez a földtulajdonnal kapcsolatos harmadik jogszabályról, az SZNT 330/ 1991-re számú törvényéről, amely a földrendezés végrehajtásának mód­jait határozza meg. Ezzel a jogsza­bállyal eddig csak azok a földtulajdo­nosok kerültek kapcsolatba, akiknek a törvény 15-ös paragrafusa szerint gyorsított eljárás keretében pótföldet mértek ki ideiglenes használatra. Képletesen szólva, a 300/1991-es törvény többi paragrafusára a földtu­lajdonosok többségének eddig nem volt szüksége, mivel a földrendezést jelenleg csak a járások egy-egy ka­taszterében végzik. Ez amolyan min­tarendezés, aminek során a regionális földhivatalok gyakorlati tapasztalato­kat szereznek. Mivel a földrendezést fokozatosan további kataszterekre ter­jesztik ki, egyre több földtulajdonost érint majd, így nem árt, ha az érdekel­tek ezzel a törvénnyel is megismer­kednek. Az útmutatásban Cseh Ilona mér­nök, a Dunaszerdahelyi Földhivatal földrendezésért felelős előadója volt a segítségemre. Mindaz, amit az apá­­caszakállasi kataszterben folyó mun­kával kapcsolatosan elmondott, eset­leg már az idén, jövőre vagy évek múltán más kataszterekben érdekelt földtulajdonosok számára is napirendi téma lesz. Attól függően, hogy az állam kasszájából mennyi pénz jut erre a célra. A földrendezés ugyanis nem olcsó „mulatság". A 6081 hektár kiterjedésű apácaszakállasi és ekecsi kataszter rendezésének előzetes költ­ségvetése 6,34 millió korona, és csak a Dunaszerdahelyi járásban 113 ka­taszter van, igaz, kisebb kiterjedé­­süek. Kezdjük a legfontosabbal. Mi a földrendezés lényege, célja? A földrendezés során egy meghatá­rozott területen, rendszerint kataszte­ren belül az új igényeknek megfele­lően átalakítjuk a határt. A munka lényege talán akkor érthető meg leg­jobban, ha összehasonlítjuk a három -négy évvel ezelőtti és a földrendezés utáni helyzetet. Azon a területen, ahol korábban csak a nagyüzemi gazdálko­dáshoz méretezett parcellák voltak, az új tulajdonjogi és használati viszo­nyokkal összhangban a földrendezés után már lesznek határrészek, ahol a magángazdák tulajdonában és használatában lévő földek, a termé­szetes személyek tulajdonában lévő, de mezőgazdasági üzemek, vállalko­zók által bérelt, illetve a Szlovák Föld­alap kezelésében lévő földek össz­pontosulnak. Ezeket a részeket az adott állami utak, vasutak, kanálisok, beltelkek stb. rendszerében úgy kell elhelyezni, hogy hozzáférhetőek le­gyenek. A földrendezés tehát a határi utak új rendszerének kiképzését is jelenti. Része lesz még a kommaszá­­ció, amikor egy-egy tulajdonos ese­tenként nyolc-tíz vagy még ennél is több helyen található földtulajdonát egy, esetleg két főldegységben vonjuk össze. A földrendezés során figyelem­be vesszük a környezetvédelmi szem­pontokat, a mezőgazdasági termelés, erdő- és vízgazdálkodás igényeit, hogy a kataszter mint egész/az elvárá­soknak megfelelően funkcionál­hasson. Az adott kataszterben mivel veszi kezdetét a földrendezés? A földrendezés az előkészítő eljárás elrendelésével kezdődik. A járás mind a 113 kataszterére vonatkozó ilyen értelmű rendeletünket 1991. október 21-én adtuk ki. Ezt követőan kiválasz­tottunk két katasztert, az ekecsit és az apácaszakállasit, ahol a földművelés­­ügyi minisztérium engedélyével össz­hangban megkezdtük az érdemi mun­kát. Az idén, ha megkapjuk a bele­egyezést, további négy kataszterban látunk hozzá a földrendezéshez, vagyis a munka elvégzésére szerződést kö­tünk egy tervezőirodával. Az említett két kataszterre azért esett a választás, mivel területükön a kataszteri hivatal részévé lett Geodézia épp akkoriban fejezte be az ötévenként esedékes területi revíziót, amelynek során pon­tosították a tényleges és a nyilvántar­tott kataszteri helyzetet. így meglehe­tősen pontos adatok és kataszteri tér­képek alapján láthattunk munkához. Befolyásolta még döntésünket, hogy a két kataszterben a gyorsított eljárás keretében aránylag többen kérték sa­ját használatba földjeiket. A két kataszter közül az elsőbb­séget az apácaszakállasi kapta meg. Ez lett a földrendezés minta­katasztere, így folytassuk csak ez­zel. A földhivatal felkérése alapján munkához láttak a tervezők. Első lépésként elkészítették a föld­­rendezés alá eső terület, az apáca­szakállasi kataszter határainak pontos térképét, majd ebbe bemérték azokat a területeket, állami utakat, kanáliso­kat, beltelkeket, ha lett volna vasutat stb., amelyek a földrendezés alól ki­vont részek. Miután ezt a térképet a törvényben meghatározott fórumok, köztük a kataszterben érdekelt tulaj­donosok és földhasználók is jóvá­hagyták, 1993. január 14-én az apáca­szakállasi kataszterre kiadtuk a föld­­rendezést elrendelő határozatunkat. Ettől fogva az apácaszakállasi katasz­ter területén a mi előzetes beleegye­zésünk nélkül építkezni vagy ültet­vénykultúrát telepíteni nem szabad. Áprilisban összehívtuk a földrendezés alá tartozó területen lévő földek tulaj­donosainak és használóinak közgyű­lését. Itt az érdekeltek megalapították a földrendezés résztvevőinek társulá­sát, a társulás pedig elnökséget és elnököt választott. A társulás jogi sze­mély, a földtulajdonosok és földhasz­nálók érdekeit képviseli és védi a föld­­rendezés során. Ezután mi következett? A társulással és a községi hivatallal szorosan együttműködve a telek­könyvi kivonatok alapján nekiláttunk az eredeti állapot regisztere ösz­­szeállításának. A regiszter tartalmaz­za minden egyes telekkönyvi betét, parcella nagyságát, bonitását és en­nek megfelelően értékét, valamint az adott parcellával kapcsolatos jogvi­szonyokat. Vagyis azt, hogy kik a tulaj­donosok. A regiszter számításaink szerint szeptember végére készül el, s attól kezdve lesz hiteles, hogy vala­mennyi tulajdonos elfogadta a rá vo­natkozó adatokat. Akinek a föld terüle­tével, megállapított értékével szem­ben kifogása lesz, az hozzánk felleb­bez, míg tulajdonjogi ügyekben az érdekelt a bírósághoz fordul. A jog­erős döntés meghozataláig az érintet­tet a földrendezés folyamatában felté­telezett tulajdonosként tartjuk számon. Gondot okoz, hogy a regiszterben nyil­vántartott parcellák mintegy harmadá­nál ismeretlen a tulajdonos. Az eredeti tulajdonos elhalálozott, örökösei elköl­töztek a faluból, számunkra ismeretlen helyen tartózkodnak, s mindmáig nem jelentkeztek. Flagyatéki végzések, il­letve a központi lakosságnyilvántartó alapján a tervezéssel megbízott jogi személy megpróbálja felkutatni az is­meretlen helyen tartózkodó tulajdono­sokat. Amelyik földtulajdonnál ez nem sikerül, azt a földet a Szlovák Földalap veszi gondozásba, és a tulajdonos jelentkezéséig a képviseletet is átvál­lalja. Itt mondom el, hogy a regisztert a földhivatal és az illetékes községi hivatal tíz éven át megőrzi mint jogi dokumentumot. Ha a tulajdonos ezen idő után jelentkezik, akkor jogát a föld­területre már bírósági úton kell érvé­nyesítenie. Ugorjunk az időben néhány hó­napot. A tulajdonosok jóváhagyták a regisztert. A jóváhagyott regiszter a jelenlegi tulajdonviszonyokat tartalmazza, úgy is mondhatnám, hogy ettől kezdve a kataszter minden négyzetméteréről tudjuk, hogy kinek a tulajdona. A re­gisztert megküldjük az adóhivatalnak, s megkapják a tervezők, akik ez alap­ján elkészítik a kataszter földrendezé­si tervét. Leegyszerűsítve a dolgot, az adott kataszter határain belül elhelye­zik mindazt, ami annak része, tehát a pótföldeket is. A földrendezési terv azon részét, amely a pótföldek elhe­lyezését részletezi, a szétosztási ter­vet az érdekelt tulajdonosok is meg­kapják. A földrendezési tervet csak azt követően lehet elfogadni, hogy a tulaj­donosok törvényben megszabott há­nyada a szétosztási tervvel egyetér­tett. A szétosztási terv nemcsak a föld­­tulajdon helyét jelöli ki, hanem a ki­­egyenlítés módját is tartalmazza. Elő­fordulhat ugyanis, hogy a nyolc-tíz vagy még ennél is több részből össze­vont pótföld értéke más/mint az erede­ti földtulajdonok összértéke. A külön­­bözetet ki kell egyenlíteni, elsősorban pótföldben, esetleg pénzben, illetve értékpapírban. Folytassuk ott, hogy a földtulaj­donosok kétharmada elfogadta a szétosztási tervet. Ettől kezdve a gyorsított eljárás ke­retében kimért ideiglenes pótföldek használati joga megszűnik. A határba kivonulnak a földmérők, és a földren­dezési terv szerint úgymond átrende­zik a területet. Úgy, ahogy ezt az új feltételek, tulajdonjogi és használti vi­szonyok megkívánják. EGRI FERENC Öntözés A sorrend is fontos A talajnedvesség hiánya nagy, és állandóan növekszik A jelek szerint május után június is szegényebb lesz csapadékban, mint 1947-ben volt. A kultúrák gyökereinek zónájában a talaj vizellátottsága közeledik a hervadási ponthoz, sőt helyenként már elérte. Ilyen helyzetben a termés megmentéséért a földműves csak egyet tehet. Ahol lehet, ott mesterségesen pótolja a niányzó csapadékot. Miután megoldódtak az öntözés anyagi jellegű kérdései, a pénzügyi nehézségek ellenére egyre több mezőgazdasági üzemben működtetik az öntö­zőberendezéseket, egyrészt az éjszakai órákban, más­részt nappal az energetikai csúcs idején is. Ennek ellenére a kapacitások kihasználásában még mindig vannak tarta­lékok. A talaj jelenlegi vízellátottsága és az elmúlt hetek magas napi átlaghőmérséklete mellett az öntözés célja és jellege is megváltozik A mesterségesen kijuttatott vízzel nem a hiányzó csapadékot pótoljuk, hanem a növény életben maradásához szükséges vízmennyiséget adjuk meg. Ilyen helyzetben számolni kell azzal, hogy nem lehet valamennyi növényt megmenteni, amit a beépített öntöző­berendezés területén termesztenek. Ezért is az öntözési ütemterv elkészítésekor előnyben kell részesíteni azokat a kultúrákat és talajokat, amelyek az öntözővíz hasznosí­tására a legoptimálisabb feltételeket adják. Ami a növényeket illeti, jelenleg a hangsúlyt a kukorica öntözésére kell fektetni, függetlenül attól, hogy magra termesztett, szemes vagy silókukoricáról van szó. Először a korai és a félkorai hibrideket kell sorra venni, s ezeken belül is a nagyobb egyedszámú parcellákat. A búzatáblák közül azokat hasznosabb öntözni, amelyek már korábban is kaptak mesterséges csapadékot, s így a kalászok, illetve az azokban lévő szemek száma megfelelő alap az öntözés költségeinek jobb megtérüléséhez. Jó, ha a szemek átlag­száma 35 felett van. A szemesekhez hasonlóan a takar­mánynövények és a cukorrépa esetében is hasznossági sorrendet kell felállítani. A földművelésügyi minisztérium anyagi kedvezményei után a mezőgazdasági üzemeken a sor, hogy az öntözővíz lehető legésszerűbb hasznosítá­sával javítsanak terméskilátásaikon. Öntözési Kutatóintézet Közeleg a határidő Beadta már a vagyonbevallását? Június 30-áig minden olyan személy köteles vagyonnyilatkozatot tenni, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van, vagy általában legalább évente 183 napig az országban tartózkodik, és lakás, épület, földterület vagy egyéb ingatlan van a tulajdonában. A nyilatkozatot az is köteles megtenni, akinek nincs ingatlan a tulajdonában, de ingóságainak összértéke meghaladja az 1 000 000 koronát. Az ingóságok közé tartozik a lakás teljes berendezése, felszerelése, szlovák bankkönyvön lévő hazai pénz, ékszerek; ezenkívül a vagyoni jogok, valamint egyéb vagyoni értékek - tehát a lakás (amennyiben nincs magántulajdonban) éves bérleti díja, üzleti társaságokban, földműves­­szövetkezetekben lévő anyagi érdekeltség, stb... Ingatlan: A vagyonbevalláson a magántulajdonban lévő ingatlanok száma, területe (m!) és pontos címe jelölendő. A házhoz vagy hétvégi házhoz tartozó kertet külön kell feltüntetni. Figyelem: a vagyonbevallási köteles beadni mindenki, aki bármilyen ingatlannal rendelkezik, nem számit annak értéke! A házastársak külön-külön adják be a nyomtatvá­nyokat. Ha osztatlan közös vagyonuk van, úgy mindketten feltüntetik ugyanazoknak az ingatlanoknak a felét. Az ingatlanok értékét nem kell beírni. Az ingatlan tulajdonsághoz való hozzájutást (vétel, ajándékozás, átíratás, stb.) ez éven még nem kell feltüntetni (majd 1995- ben). Ingóságok: A vagyonbevallást azon személyek kötelesek megtenni, akik 1 000 000 korona feletti összértékű ingóságot birtokolnak. (Házastársaknál 2 000 000 korona felett kell beadni) Az ingóságok közé tartozik az ég adta világon minden (kivéve az ingatlant): a ruházat, cipók, könyvek, hangszerek - a bevallásban csak akkor kell ezeket feltüntetni, ha összértékük meghaladja a 100 000 koronát; valamint az ékszerek, szőrmék, háztartási felszerelések. A „szokásos háztartási felszerelés“ címszó alatt a bútor, szőnyeg, tévéké­szülék, videó, magnó, mosógép, hűtőszekrény, porszívó, az étkészlet, az edények és hasonlók értendők. Ha ezek értéke meghaladja a 300 000 koronát, és a további ingóságok­kal együtt az összeg több mint egymillió korona - a vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni. A vagyonnyilatkozatba nem kell oeírni a készpénztulajdont (bármilyen pénznemben lehet), sem pedig a devizaszámlán lévő összeget (ez ugyanis anonim). Nem számit az ingóságok közé az az egészségügyi felszerelés, amely súlyos betegek vagy rokkantak szükségleteit szolgálja. A gyermek tulajdona: Kiskorúak is rendelkezhetnek magántulajdonnal, (pl. örökölt ékszer, ingatlan, stb.). Ez esetben a vagyonnyilatkozatot a gyermek nevében a törvényes gyám vagy a szülő köteles megtenni. Ez egyaránt érvényes örökbe fogadott, nevelt és mostohagyermekek esetében is. Vagyonbevallás vállalkozók esetében: Vagyonbevallást a vállalkozók mind természetes (fizikai), mind pedig jogi személyként kötelesek benyújtani. A vagyonbevallást a vállalkozónak csak egyszer kell benyújtania, mert egyazon nyomtatványon tünteti fel azt a vagyont, amit mint természetes személy birtokol, majd elkülönítve feltüntetni a vállalkozói vagyonrészt. A vállalkozók vagyonbevallá­­sukat a vállalkozásuk székhelye szerinti adóhivatalnak nyújtják be, a természetes szemé­lyek az állandó lakhely szerinti adóhivatalnak. A nyomtatványokat vagy az adóhivatalok­ban, vagy pedig a községi hivatalokban kapják meg, ahol természetesen a további szükséges információkat is megtudhatják Valamennyi körzeti hivatalra ez sajnos nem érvényes, ezért ajánlatos megérdeklódni, hogy be kell-e menni az adóhivatalba a nyomtat­ványokért. Bár június végéig kell a vagyonbevallást leadni, az adatoknak az 1993. január 1-jei állapotokat kell tükrözniük. Tehát, ha időközben eladtak valamit, pl. a házat, autót, azt a vagyonbevallásban akkor is fel kell tüntetni, mert 1993 január 1-jén még a tulajdonukban volt. Néhány példa a vagyonbevallási nyilatkozat kitöltésére: Egy házaspár négyszobás szövetkezeti lakással rendelkezett. Volt devizaszámlájuk, 180 OOO koronájuk a betétköny­vön, szokásos háztartási felszerelésük, egyéb ingóságaik és készpénzük koronában. Két gyermekük egy háztartásban élt velük, és nem rendelkezett semmilyen vagyonnal A házaspár osztatlan vagyonközösségben élt. A férj vállalkozó volt, autójavitómühelyt bérelt; gépeinek, szerszámainak és készleteinek együttes értéke 180 000 korona volt. Az 1992-es évtől személyautót és személyi számítógépei bérelt. ÉRTÉKELÉS: 1. Az ingóságokat a szokásos piaci áron értékelték. A házaspár a következő módon értékelte ingóságait:- szokásos háztartási felszerelés (A teljes értéket feltüntetik, mert meghaladja a 300 000 koronát.) Vállalkozásra szlovák betétkönyvön elkülönített pénzösszeg- vállalkozási készletek- a szövetkezeti lakás évi lakbére- a vállalkozói tevékenységhez szükséges gépek és szerszámok használati díja- a személyautóért és számítógépekért fizetett leasing összege (A teljes, 3-éves összeget fel kell tüntetni.) Ingóságok és vagyoni jogok együtt: 2 550 000, - korona ebből a férj tulajdonában 1 275 000, - korona az osztatlan vagyonközösségben élő feleség tulajdonában 1 275 000, - korona 2. A személyes ingóságokat a feleség 80 000, a férj 60 000 koronára becsülte A deviza­­számlán lévő összeget és a készpénzt nem kell a vagyonbevallásban feltüntetni. Ki és hogy tölti ki a vagyonbevallást? A FÉRJ VAGYONBEVALLÁSA III. - az ingóságokra vonatkozó rész: Kitöltendő, mert az ingóságok és a vagyoni jogok értéke meghaladja az egymillió koronát (430 000 korona az ingóságok értéke + 845 000 korona a vagyoni jogoké). IV. - a vagyoni jogokra és az egyéb vagyoni értékekre vonatkozó rész. Itt tünteti fel a műhely használati diját (400 000 korona), valamint a leasing összegét (435 000 korona) és a négyszobás szövetkezeti lakás lakbérét 10 000 korona). V. rész - a nyomtatvány szerint A FELESÉG VAGYONBEVALLÁSA III. rész - hasonlóképpen tölti ki mint a férje, a személyi szükségletre szolgáló ingóságokat nem írja be, mert azok értéke nem haladja meg 100 000 koronát; IV. rész - pontosan ugyanúgy tölti ki mint a férj; V. rész - a nyomtatvány szerint. 2. példa Amennyiben ingóságainak értéke nem haladja meg az 1 000 000 koronát (házastársaknál 2 000 000), de rendelkezik ingatlannal, úgy azt köteles feltüntetni a vagyonnyilatkozatán. Pl. : Aranyoson a Kertész utca 1-es szám alatt van egy kert nélküli hétvégi háza, melynek alapterülete 30 m2. Vagyonnyilatkozatát a II. az ignatlanvagyonra vonatkozó részben tünteti fel: 500 000, - korona 180 000, - korona 180 000, - korona 20 000, - korona 800 000, - korona 870 000, - korona a vagyontárgy leírása (megnevezés és címe) mennyiség terület (m*) Hétvégi ház Záhradnícka u. c. 1 946 12 Zlatná na Ostrove 1 30 Ha feleségével osztatlan vagyonközösségben élnek, úgy a mennyiség 1 helyett 1/2 lesz. Hasonlóképpen kell megjelölni a magántulajdonban lévő házat, telket stb. A továbbiakban csupán a nyomtatvány V részét kell kitölteni. (sí)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom