Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. május 5. Családi kör Sábád ÚJSÁG 5 „A kedvemért egyél még!“ Hányszor hallhatunk ilyen és ha­sonló felszólítást, könyörgést szülök és nagyszülők részéről. A kérdésre, hogy miért akarják rábeszélni a gyere­ket további evésre, ha már nem kell neki, szinte csodálkozva válaszolják: „Hiszen olyan sovány a gyerek", „A kisgyerek akkor szép, ha kövér“. S a felnőttek gyakran nem gondolnak arra, hogy a szeretettről, féltésből, elő­fordul, hogy bűntudatból túletetett gyermeknek mennyi csúfolódásban, gúnyolódásban lesz része és milyen nehezen fog tudni később megszaba­dulni felesleges kilóitól. Ahelyett, hogy unszoljuk a gyere­ket: „Na, egyél még egy falatot“, s kü­lönösen, hogy erőszakoljuk az evést, inkább adjunk kevesebbet a tálalásnál az ételből, megjegyezve, hogy amennyiben kér még, később újból kaphat, ha már megette a kitálaltat. Még jobban tesszük, ha megkérdez­zük a gyereket osztásnál, hogy egy vagy két kanál levest, fél vagy egész pohár tejet kér, ugyanez vonatkozik a gyümölcsre és így tovább. Jó lenne, ha a gyerekek egy adott kereten belül minden családban - le­hetőleg minél többször - választhat­nának. Félreértés ne essék, nyilván nem arra gondolok, hogy vacsora he­lyett választhat fagyit, de ha tojást akarunk adni vacsorára, miért ne dönthetné el a gyerek, hogy lágy, kemény vagy tükörtojást szeretne-e, netán rántottát vagy lengyel tojást. Hasonlóan választhatna, hogy hide­gen, langyosan vagy melegen kéri-e a tejet, kakaót stb. Ez nemcsak az evés kérdése, hanem egyik módja - a sok közül hogy a gyermeket önállóságra, választásra, saját dolgai­ba való belelátásra neveljük. Dr. Haim Ginott amerikai pszichiáter ezt írja: „... az evés a gyermek felelősségér­zetének körébe esik." Sok családban a gyerek evése konfliktusok, viták, veszekedések for­rása. A közös étkezést a tilalomfák tömege és az utasítások sokasága veszi körül. Néhány ezek közül: ne igyál étkezés előtt; ne igyál evés köz­ben; ne kapkodj, rágd meg jól az ételt és még sorolhatnánk. A konfliktusok gyakran nemcsak otthon, hanem az óvodában, illetve az iskolai napközi­ben is előfordulhatnak: erőltetik a kitá­lalt mennyiség elfogyasztását. Csak helyteleníteni lehet az étkezéssel kap­csolatos visszatérő vitákat, öröm he­lyett nyűg lesz az evés. Rontja, erősen megterheli a gyereket, a gyerek és szülő, a gyerek és pedagógus viszo­nyát. A gyerek rossz evésének sokféle oka lehet. Például, hogy két főétkezés között édességet eszik, vagy szinte szünet nélkül majszol valamit. Ezért természetes, hogy ebédnél, vacsorá­nál nincs étvágya, jóllakott a szinte észrevétlenül elfogyasztott, gyakran magas kalóriájú édességekkel. Agye­rek viszonylag lassan eszik. Ez hol a felnőtteket, hol őt magát bosszantja. Unja, hogy az étkezés miatt hosszan kell az asztalnál ülnie, pedig már újból játszani, szaladgálni szeretne. Az ét­kezés közötti eszegetés rossz szoká­sa miatt nem ürül ki a gyerek gyomra és így valóban nem tud a főétkezésnél jó étvággyal enni. Tudomásul kell vennünk, hogy a gyerekek - ha nincsenek nagyon elkényeztetve vagy elrontva - tudják, mennyi ételre van szükségük, rájuk bízhatjuk válogassanak, hogy egyik nap az egyik ételt, másnap a másikat „nem szeretik". A gyermekeimnél jól bevált a válogatás elkerülése, hogy közölték, melyik két ételt nem szeretik Ezt tiszteletben tartottuk. A tartósan rossz evést felfoghatjuk jelzésnek is, például betegségre való jelnek. A betegségből éppen gyógyu­­lóban lévő gyermeknél is figyelembe kell venni, hogy a szokottnál jobban válogat, hogy gyors felépüléséhez fennálló egészen más természetű za­varokra utalnak. Kifejezheti a gyerek tiltakozását, bánatát, netán zsarolni akarja a szülőt. Ha a szülő kéri a gyer­meket, a gyerek felméri, hogy ezzel hatni tud a szülőre és eszközként alkalmazza. Törekedni kell a szülőknek a rossz evés valódi okainak felkutatására, s ha egyedül nem találja a megoldást, érdemes szakemberhez fordulnia. N. SZ. HÁZIORVOS A C-vitamin a szervezet szöveti légzésében játszik fontos szerepet. Hiánybetegsége a közismert Skorbut. A betegségre jellemző a fogíny gyulla­dása, majd sorvadása, a fogak megla­­zulása és kihullása, súlyosabb esetek­ben az ízületek vagy testüregek be­vérzései is előforulhatnak. Nálunk a C-vitaminhiány ilyen jel­legzetes tünetekkel járó súlyos formá­ja ma már nem fordul elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fordul elő C- vitaminhiány. Az ember napi C-vita­­min szükséglete 100 mg körüli, de a napi 10 mg C-vitamin felvétele ese­tén már nem jelentkeznek a vitamin­­hiány klasszikus tünetei. Vagyis sú­lyos vitaminhiány állhat fenn anélkül is, hogy arra tünetek utalnának. Az is előfordul, hogy több vitamin együttes hiányának tünetei jelentkeznek, s ezek főként ilyenkor, tavasszal az ún. tavaszi fáradtságban nyilvánulnak meg, vagy a fertőző betegségekkel szembeni gyengébb ellenálló képes­ségben. Eléggé eltérőek a vélemények az­zal kapcsolatban, hogy a táplálékkal bevihető C-vitamin mellett szükség van-e a tabletták formájában fo­gyasztható C-vitaminra is. A C-vitamint ugyanis nagy mennyi­ségben tartalmazza a legtöbb gyü­mölcs, a burgonya, a zöldségfélék, a paprika - és hazai viszonylatban a csipkebogyó, valamint a káposzta. A táplálékok C-vitamintartalma a fő­zés következtében jelentős mértékben csökken. Az ételek többszöri felmele­gítésével a C-vitamintartalom a nullá­ra csökkenhet, a savanyítás viszont védi a vitamintartalmat. A szervezet rendelkezik bizonyos C-vitamintartalékkal, amely még a csökkent vitaminellátás mellett is képes a szervezet vitaminszükségle­tét viszonylag hosszab ideig fedezni. Ez a tartalék azonban előbb-utóbb kimerül, s ezzel magyarázható a tava­szi hónapokban fellépő fáradtságér­zet, a teljesítőképesség és a munka­kedv általános csökkenése. A téli, ko­ratavaszi hónapokban ugyanis a friss gyümölcsök és a főzelékfélék (ha kap­hatóak is, eléggé drágák) hozzáférhe­tősége korlátozott, s a szervezet el­használja C-vitaminraktárának kész­leteit. Ilyenkor hiábavaló a jótanács, hogy fogyasszunk több zöldséget és gyü­mölcsöt. Az emberek csak a pénztár­cájuk szerint fogadják meg ezeket az intelmeket, s közben fáradtságra, le­vertségre panaszkodnak. Még mindig olcsóbb, gyorsabban ható a pezsgős, tabletta formájában kapható C-vita­­min. És ha arról van szó, hogy meg­előzzük egy náthalázas betegséget, hatástalanítsuk a levertség érzetét, felszámoljuk a tavaszi fáradtságot, ak­kor bizony nem árt, ha egész télen, de főleg az első tavaszi hónapokban vita­mintablettákat szedünk. És ez az idő­sebb, a beteg, valamint az öreg embe­rek esetében szinte nélkülözhetetlen, ugyanis az ö szervezetük a természe­tes vitaminforrásokat, amelyek a táp­lálékkal elfogyasztva felszívódhatná­nak, már nem tudja teljes mértékben hasznosítani. Számukra, a számtalan gyógyszer állandó fogyasztása mellett az állandó vitaminadagolásra is nagy szükség van. Mielőtt a további vitaminokról szól­nánk, ne feledkezzünk meg az ásvá­nyi sókról sem. Az ásványi sók is nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcseréjében. Nátriumsókból kö­rülbelül 10 g a napi szükséglet, ame­lyet csaknem teljesen az ételek ízesí­tésére használt konyhasóval fede­zünk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a teljesen sótlanul készített éte­lek sem sómentesek. A legtöbb táplá­lék igen jelentős mennyiségű nátrium­sót is tartalmaz. A legújabb kutatások alapján pedig már kapható üzleteink­ben az ún. „diétás só", amely a ma­gas vérnyomás esetén, valamint egyáltalán, az egészség általános vé­delme szempontjából (de főként az idősebb embereknek) nagyon ajánlott. A növényi tápanyagok nagy meny­­nyiségű káliumsókat tartalmaznak, így a gyökérzöldség, a hüvelyesek stb. fogyasztása esetén a káliumszükség­let biztosítása nem okoz különösebb problémát. Rendkívül fontos még a kalcium, amely elsősorban a csontok felépíté­séhez szükséges, és közreműködik a sejtek anyagcseréjében is. A felnőtt ember szervezete több mint 1 kg kal­ciumot tartalmaz, amely csaknem tel­jes egészében a csontokban található. Hangsúlyoznunk kell, hogy étrendünk csak a minimális, napi kb. 1 g kalcium­szükségletet biztosítja, így minden olyan esetben, illetve állapotban, ami­kor a kalciumszükséglet fokozott, ez csak külön kalcium bevitelével bizto­sítható. (Szoptatás esetén, gyerme­kek fejlődése során). Ilyenkor a napi kalciumszükséglet 2 g körüli, s ez azt jelenti, hogy a napi táplálékkal bevitt kalciumon kívül még gyógyszer, vagy­is tabletta formájában még 1 grammot kell a szervezetbe bevinni. Táplálé­kaink közül a leggazdagabb kal­ciumforrás a tej. _ „ . —GAZDÁLKODJ OKOSAN!— Könnyű ezt leírni, mondani. Megpróbáltam. Huszonöt éve lakom szövetkezeti lakásomban. Ezt megelőzően nyolc évig állami lakásban laktam, ahová a második emeletre hordtam fel a szenet, (amelyért sorakozni kellett) meg a gyújtóst, mert kályhafútéses volt a lakás. Ezért akartam és vállaltam a szövet­kezeti lakást. Amikor idehurcolkodtam, szomorúan tapasztaltam, hogy a nagyszerű szobákban csak nyolcbordás radiátorok van­nak felszerelve és a szabályozócsapok nem működnek, s hogy ezek a kicsi radiátorok nem fűtik be a szobákat. A teleket egészen mostanáig pokrócba burkolózva vészeljük át. Villany- és gázóránk van. így a villannyal és a gázzal tudunk gazdálkodni. A villanyra csak néha-néha kell egy keveset ráfizetnünk az utóbbi időben. A gázfogyasztásért adott előlegből mindig kapunk vissza. Hideg- és melegvíz-óra nincs, pedig erre már 25 éve várunk. A nyarat a vadvizek mellett töltöm. Télen a termálfürdőbe és a fedett uszodába járok úszni, és egyúttal tisztálkodni is, ami ugyan pénzbe kerül , de hát ezt szeretem. A lakást többnyire egyikünk lakja csak, mert hol én, hol a feleségem tölt hosszabb időt távol, amit a lakásszövetkezet irodájában írásban be is jelentettem. Az utóbbi időben ninden évben emelik a fizetnivalókat. Ezt írásban közölték. Jelenleg 1150 koronát fizetek havonta. Soha nem maradtam el a befizetésekkel. 1991-ben 656 koronát kellett fizetnem az egész évi lakásrezsire. Most, azaz 1993. ápr. 15-én értesítettek, hogy melegvíz-fogyasztásért és a fűtésért még 2857 koronát kell befizetnünk. Ez egyszerűen elképesztő. Azért fizes­sek, amit nem fogyasztottam, amivel spóroltam? Egyes lakások­ban sajnos, nagyon sok melegvizet fogyasztanak, mert gyerme­kekre pelenkát és egyebeket mosnak, no meg több családtag is van, és bizony még a rokonok, sőt az ismerősök is kifürdik magukat. Negyvenegy és fél évet ledolgoztam, 1530 koronával kezdtem el a nyugdíjamat, ma 2350 koronát kapok. 3 évig őr és bakter voltam, hogy egy kis spórolt pénzem tegyen, ami már lassan elfogy. A sörről, a cigarettáról leszoktam, a rádiót is keveset hallgatom, a tévét sem nézem mindig. Ruhára, cipőre nem költők. Színházban, moziban 20 éve nem voltam. Most csak a szerdai Szabad Újságot veszem meg. Reggelire, ebédre és vacsorára csak nagyon keveset eszünk. Sok mindent eladtam, sok mindent eladnék, de nincs rá vevő. Nem maradt pénzünk koporsóra, temetésre. Tudom, sokan élnek hasonlóan. Viszont egyesek hónapok, sőt évek óta nem fizetnek lakbért és más szolgáltatásért sem, mégis élnek. Úgy látszik, ezeket nem lehet kilakoltatni, mert nincs hová? Talán sokan vannak. Ezekre, vagy a rosszul gazdálkodó vezetők tehetetlenségére fizessünk rá? Ne vegye a kedves olvasó az írást, a panaszt lázításnak, inkább felháborodásnak, de fizetni nem fogok, mert nem is tudok miből. Jöjjön, aminek jönnie kell. Vonják le a létminimumból, igazságtalanul, esetleg havonta, csekély összegben! BONCSEK LÁSZLÓ, KOMÁROM Itt az ideje A friss, tavaszi sóska a hirte­len jött melegben gyorsan fel­magzik, ezért szedjük le a zsen­ge leveleket s tartósítsuk! Vág­hatjuk ollóval, ha nagyobb terü­leten terem, akár sarlóval is. Csak arra ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a gyökerek fölötti hajtásokat, amelyből az újabb levelek sarjadnak majd. Az alaposan megmosott sós­kaleveleket (a szintén zsenge Meddig áll el biztosan? Az asztali bor 1 évig, a tojáskoktél 6, a tojáslikőr 3 hónapig. Az étcsokoládé 10, a tejcsokoládé 8, a töltött csokoládé 6 hónapig (az alkohollal töltött csak 75 napig), a desszertek 4, a konyakos meggy 3, a kakaópor 12, a töltetlen keménycukorka 8, a szemenként csomagolt rágógumi 12, az ömlesztett 8 hó­napig. A szemes kávé 6, az őrölt 3 hónapig, a Nescafé 1,5 a fa- vagy fémdobozba csomagolt tea 2 évig. A mazsola 12 hónapig, a kókuszreszelék 60-90 napig, az egész babérlevél 3, az egész bors 2, az őrölt bors üvegben 1 évig, zacskóban 10 hónapig, a köménymag, a vanília 1-1 évig, a morzsolt majoránna üvegben 12, zacskóban 6 hónapig, a füszerkeverék 12, illetve 6 hónapig. A félzsíros konzum kekszek 10, az omlósak 7, a pilótakeksz 3, a fasírozott alufóliába csomagolt nápolyi 7 hónapig. A szamóca- és málna-, szilva-, cseresznye, egres-, ringló-, ribizkebefőttek üvegben 1,5 dobozban 1 évig, más befőttek 2, illetve 3 évig, a szamóca, alma, sárga- és öszibaranck ízek, dzsemek 2, illetve 3 évig, az egyéb gyümölcsökből készültek 3 évig. A Tetra-Pack csomagolású gyümölcslevek 10-12 hónapig, a bébiitalok 2 évig, a szörpök közül a citrusalapúak 12 hónapig, az ízesítettek 1, az egyéb gyümölcsszörpök 2 évig. A nem csípős fűszerpaprika őrlemény 6, a csípős 9, a mustár 6, a csípős mustár 3, az üveges ketchup 12 hónapig. szárrésszel együtt) ízlés szerint aprítsuk fel, azután kevés ola­jon, folytonos keveréssel né­hány percig pároljuk. Amikor összeesett, megsötétedett, bé­­biételes (vagy háromdecis) üve­gekbe töltjük, tetejükre öntsünk még egy-egy kiskanálnyi olajat, s ha kihűlt, tegyük a hűtőszek­rénybe, vagy ha van hűvös kam­ránk, annak a polcára. Elkészí­tése ezután már csupán néhány percet vesz igénybe, s teljesen olyan, mintha friss sóskából főz­nénk. Szósz vagy leves egy­aránt készíthető belőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom