Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-28 / 122. szám
6 Szabad ÚJSÁG Gazda szerviz 1993. május 28. Hogy kell helyesen ivartalanítani? vagyis a hashártya kitüremkedésében • 4.) 1. ivartalanítás módszer (leírás a szövegben) A szabadföldi paprika termesztése Egyre kevesebb kertészkedő vállalkozik a paprika szabadföldi termesztésére, mivel eladásra kifizetődőbb a fólia alatti termesztés, a korai termés magasabb ára miatt. A fűszerpaprika azonban csak szabadföldön termeszthető. Igaz, hogy ápolása során több hibát is véthet a termelő, illetve a mostani időjárási viszonyok mellett különféle betegségek támadhatják meg a paprikát. Napégés A bogyókon szürkésbarna, később folt keletkezik. (Felnyúlt palánták kiültetése esetén a száron is mutatkozhat napégés okozta ezüstös szövetelhalás.) Az elpusztult termésfalon szaprofiton Alternariafajok zöldesbarna, később fekete színű bevonata jelenik meg. Ez a betegség nagy melegben, szárazságban gyakori. A levelek közül kiálló, vékony héjú paprikák károsodnak nagyobb mértékben. Védekezés: A túlzott felmelegedés kerülése, egyenletes vízellátás. Csüngő termésű fajták termesztése. Homokverés Laza homoktalajon, erős szél következtében a durva homokszemcsék a leveleken, a paprikán súlyos sérüléseket okozhatnak, sőt, a fiatal növényeket el is pusztítják. Jégverés A jégszemcsék a növények leveleit kilyuggatják, elroncsolják. A virágokat, fiatal hajtásokat letörik, a termésen felületi sérüléseket okozhatnak vagy egészen átlyukaszthatják a paprika húsát. A paprika ödémája Elsősorban a hajtatásban fordul elő. A levél színén apró, sárgászöld foltok, a fonákon dudorok jelennek meg, a szártőnél szintén kis fehér dudorok láthatók. Oka a kelleténél nagyobb vízellátás, a sok pára, kevés fény. A nagyüzemi sertéstartás időszakában az ivartalanítás, vagyis a miskárolás mestersége és gondja az állatorvosra vagy az általa felügyelt egy-két szakemberre hárult. Igaz, hogy régebben, a házi sertéstartás korában sem értett hozzá minden gazdaember. Hiszen ügyesség, tudás, vagyis szakértelem nélkül több kárt okozhat, mint hasznot aki megpróbálkozik a malacok ivartalan'rtásával. Ma azonban, amikor újra kialakulnak a házi sertéstartás feltételei, nem árt, ha az állatorvoson kívül a gazdaember is tudja ennek fontos műveletnek a „titkait”, s ha a gyakorlatban nem is kényszerül mindig arra, hogy egyedül végezze, azért fontos, hogy ha kell, el tudja végezni ezt a „műtétet" A tisztaság minden tevékenység legfőbb alapfeltétele. Különösen fontos ez a sertésfiaztatóban, amikor a malacokat ivartalanítani akarja az állattenyésztő. Elsősorban a kanmalac anatómiai adottságait kell ismernie, valamint a normálistól eltérő jelenségeket. A herék és a mellékherék — ha minden rendben van — a malac születésétől kezdve (párosával) vándorolnak a hasüregből a lágyékgyűrűn és a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba. Roncsoltheréjűség A sertések öröklött betegségei közül a herezacskó roncsolódása (törése) a leggyakoribb. Ez a túlságosan tág lágyékgyűrű és lágyékcsatorna esetében a herékkel és a mellékherékkel együtt a bélkacsok és a bélcsatorna apróbb részeinek a herezacskóba kerülését idézheti elő. Minél szilárdabb halmazállapotú a felvett táplálék, ezáltal a bélraktus tartalma, annál erőteljesebb a herezacskó tágulása (lásd az ábrán). A roncsoltheréjűség jól felismerhető, ha a malacot felemeljük a fülénél fogva. A hasfal megfeszülése és a malac sivalkodása következtében a bélkacsok jól kitapinthatóvá válnak a herezacskóban. Ha a malacot a hátsó lábánál fogva felemeljük, a bélkacsokakat visszajuttathatjuk a hasüregbe. • 5.) 2. ivartalanítás/' módszer (leírás a szövegben) • 6.) Tartás és fogás fiatalabb malacok esetében Védekezés: Csökkensük az öntözést, lazítsuk fel a talajt. A paprika felrepedezése Előidézője az egyenletlen vízellátás. Ha tartós vízhiány után bőséges vízhez jutnak a növények, a paprika termésfala a belső nyomásának hatására felrepedezhet. Ez a jelenség egyenletes vízellátással elkerülhető. Még egy tanács paprikatermelőknek: Sokan úgy vélik, hogy öntözéssel növelhetik a leszedett, aladott paprika súlyát. Ezzel valóban nyerhetnek néhány kilót. De — ha öntözés után szedik a paprikát, a növény törékennyé válik, s gyakran egész bokrok vagy nagy ágak törnek le — tehát több lesz a kár, mint a vélt haszon. Ezért a gondos és jó kertész nem öntöz közvetlenül a paprika szedés előtt! Belső (rejtett) kanság Normális esetben a herék és a mellékherék a születéstől fogva vándorolnak a hasüregen keresztül a herezacskóba. Ha a herék leszállását (többek között) a szűk lágyékgyűrű vagy a túl rövid ondóvezeték megakadályozza, akkor az egyik (vagy mindkét) here a hasüregben rekedhet. A nemi hormonok, az androgén és az ösztrogén termelés ugyan lelassul, de gyakran ez mégis elegendő ahhoz, hogy a nemi mirigyek funkciói megmaradjanak, így a nemi ösztön és a kanra olyannyira jellemző szag. Ezt a rejtett kanságot mindenképpen ki kell szűrni, mivel a kanszagú sertéshús élvezhetetlen, sem házi fogyasztásra, sem értékesítésre nem alkalmas. Hímnősség A malac fejlődése során fellépő hormonális zavarok elszórtan a herék és a petefészek kétneműségéhez vezethetnek. A here fejlettségének foka és a későbbi hormontermelés határozza meg végérvényesen a külsődleges nemi jegyeket. Ha ez a hormontermelés gyengébb, akkor gyakran található a hüvelynyílás szögletében egy megnövekedett klitorisz, amely néha péniszformájú is lehet. A húgyvezeték ebben az esetben ív alakúvá válik, ha a malac vizel. Nem ritka a hasban az erősen korcsosodott, dús szőrzetű fityma képződése sem. A kétnemű (hermafrodita) sertéseknél a herék fejlettségétől függ a nemre jellemző szag kialakulása, illetve ha több sertést tartanak egy ólban, akkor ezek az alomtársakat üldözik, mintha meg akarnák hágni. Az ivartalanítás időpontja Az állatvédelmi szempontokat a műtét elvégzésének technikai-gyakorlati feltételeit és a seb begyógyulásának időtartamát figyelembe véve a legjobb a malacot már kéthetes korában ivartalanítani. Ilyenkor a legkönnyebb befogni, a roncsolt heréjűeket könnyű felismerni. A tartást és az ivartalanítást egyetlen személy is el tudja végezni. Eszközök A „miskároló késnek” feltétlenül cserélhető pengéjűnek kell lennie. Készenlétben kell tartani még egy csipeszt és egy ollószerű (kapocs-) artériaelszorítót. FONTOS SZABÁLYOK Soha ne ivartalanítsunk, ha az alomban akut megbetegedés tapasztalható! A malac heretájékát tisztítsuk meg és töröljük szárazra! Az ivartalanítást végző személy csak tiszta és száraz kézzel nyúljon az állathoz! Az ivartalanítással keletkezett sebet csak steril eszközökkel (késsel) érintsük! Talajjelző Indikátomövényeknek is nevezik őket. A talaj minőségét a rajta élő természetes növényzet jelzi. Egyes növényfajok életében bizonyos sók, illetve ionok különös szerepet játszanak, ezért csak olyan talajon élnek, amely ezeket az ionokat tartalmazza. Ennek következtében a talajok jellemzésekor és felismerésekor növénytakaró igen jó segítséget nyújt. Azok a jellegzetes vonások, amelyek az egyes növények, illetve növénytársulások életfeltételeit és a talajjal szemben támasztott igényeit meghatározzák, a következők: Szárazságtűrés Azok a talajok, amelyek nem tudják megtartani, meleg, napos időben anynyira felmelegednek, hogy rajtuk csak a legigénytelenebb, vizet nélkülöző növények képesek megélni. Ilyenek a homokbuckákon pl. a fedélrozsnok (Bromus tectorum L), a naprózsa (Fumana vulgaris Sprach.), mészkő-dolomit kopárokon pl. a prémes gyöngy perje (Melica ciliata L), a büszke napvirag (Helianthemum canum L Baumg.) Nedvességtűrő képesség Nyirkos, bő nedvességet tartalmazó talajokon csak azok a növények élhetnek, amelyek életműködésükhöz sok vizet igényelnek. Nedves réti talajokon él pl. a mocsári kosbor (Orchis palustris Jacq.), a mezei zsurló (Equisetum arvense L). Sótűrés Szikes talajokon — a bennük felhalmozott káros nátriumsók következté-Ivartalanítás A bőrt csak akkor lehet könnyen és biztosan lefejteni a herékről, ha megfeszül. Ezért nagyon fontos, hogyan tartjuk a malacot. 1. módszer: A malac hátsó lábait alulról megragadjuk, miközben hüvelykujjunkkal a heréket a lágyék tájékáról a farok irányába nyomjuk. A kés hegyét közvetlenül a hüvelykujj körme fölött szúrjuk be. A herezacskó külső és belső hártyáját egyetlen vágással választjuk szét. Ha elég erős a nyomás, a herék a vágóéllel haránt irányban kivehetőek. Ez a módszer azért jó, mert a vágás természetszerűleg olyan mély lesz, hogy az állatok hasra fordítva a sebváladék teljesen kifolyik 2. módszer: A malacok a hát irányából a medence tájékán fogjuk meg, a heréket a hüvelykujjal a lágyék tójáról a farok irányába nyomjuk. Ügyeljünk, hogy a vágásnál a herezacskó a hasüreg irányában kellően nyitva legyen. A herék kivétele ebben az esetben is a vágóéi nyomásával és húzásával történik. Lehetséges hibák Mellékhere- és heredarabok maradnak kfvágatlanul. Az ondóvezetékeket olyan hosszúra hagyják, hogy kilógnak a sebből és akadályozzák annak gyógyulását. A vágás túl magas, tehát a farok irányába hajlik, így a sebváladék nem tud kifolyni. A seb kezelése Normális esetben nem szükséges a sebet kezelni, ilyenkor elegendő egy antibiotikum tartalmú sebspray vagy a sebhintőpor alkamazása. A tiszta kéz és a tiszta eszközök a biztosítékai, hogy a seb nem fertőződik el, ezért az alapfeltételt mindenképpen szabályként kell elfogadni. e 7.) A „nehéz” malacot a lába között becsíptetik, és csak azután vágják ki A „Top Agrar Extra” nyomán növények ben — csak azok a növények életképesek, amelyeknek életműködését kisebb-nagyobb sótartalom nem zavarja. Kellő óvatossággal a növényzetből a szikesek minőségére is lehet következtetni (sótűrő növények, szikjelző növények). A javítandó szikes talajon pl. a sovány csenkesz (Festuca pseudovina Hackel ap.Wiesb.), a szikipozdor (Podospermum canum C. A. Mey.) fordul elő. Nehezen javítható szikes talajon pl. a sóvirág (Limonium gmelini (Wild) O.), sziki őszirózsa (Aster pannonicus Jacq.), a teljesen rossz szikes talajokon pí. a bárányparéj camphorosma annua Pall.) az uralkodó növény, illetve növénytársulás. Savanyúság Kilúgozott savanyú talajokon kifejezetten a savanyúságot tűrő növények honosodnak meg. Nedves savanyú réti talajon pl. juhsóska (Rumex acetosella L), tápanyagszegény, erősen savanyú erdőségi talajokon pl. a szőrfű (Nardus stricta L) laza, savanyú réti homokon pl. a kékcsillag (jasione montana L). Mésztűrő képesség Az előzőekkel szemben vannak olyan talajok, amelyeknek szénsavasmész-tartalma nagy. Ezeken a talajokon csak a mészkedvelő növények (mészjelző növények) élnek meg. Meszes, lápos réti talajon pl. a kékperje (Molina! courulea (L.) Much.), laza meszes homokon pl. a báránypirosrtó (AI kanna tinctoria (L) Tausch).
