Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-04 / 102. szám

6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. május 4. —A jövő élelmiszere—j Rövid vacsora - hosszú élet (bolgár közmondás) A mi étrendünkben a szója még mindig nem az őt megillető helyen van. Pedig a konyhaművészet történetében gazdagok a hagyomá­nyai. Kínában például már 4000 évvel ezelőtt termesztették, és a főbb gabonafélékkel együtt az öt szent növény - rizs, búza, árpa, köles és szója - közé sorolták. A kínai szakácsok ínycsiklandozó szójából készült ételeket varázsoltak az asztalra. Főzték, párolták, pirították, savanyítot­ták, csíráztatták... A legendák szerint a kínaiak a szója elkészítésének 999 különböző fortélyát ismerték. Európában e növényfélének kezdetben csupán alárendelt szerepe volt, elsősorban az állatok takarmányozásában hasznosították. Első ízben a 2. világháború alatt használták emberi táplálkozásra: a német katonák étrendjét egészítették ki vele. Amerikában a szójatermesztés fellendülése a negyvenes évekre tehető, ám először itt is csupán takarmánynövényként és étolaj készítésére használták. Csak a nyolcva­nas években ismerték el hivatalosan, hogy a szójából készült ételek részben helyettesítik az emberi szervezet számára nem túl jótékony hatású húst, így azután bekerült az amerikai hadsereg, az iskolák és a kórházak étrendjébe is. A szója a fejlett országok táplálkozásában egyre jelentősebb szerepet tölt be. Kiváló tulajdonságainak köszönhe­tően ma már óriási közkedveltségnek örvend. A szakemberek mégis úgy vélik, hogy a szója ideje még csak ezután jön el. Azok közé a termények közé sorolják, amelyek a jövőben megoldhatnák az éhínséget a Földön, valamint az emberiség jelentős részének egészségi problémáit. Ma már az élelmiszergyártók egymást túlszárnyalva egyre több szójából készült étellel örvendeztetik meg a vásárlókat. Az utóbbi időben a hazai piacon is több kiváló, ízletes, tápláló és nem utolsósorban egészséges szójater­­mék jelent meg. A szója egy sor olyan előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ame­lyek alapján méltán tulajdoníthatunk neki óriási gazdasági és dieteti­kus jelentőséget. Nem csupán divathóbortról van szó, hanem vitathatat­lan előnyökről, amelyeket tudományosan és gazdaságilag is többszörö­sen bizonyítottak. Azonkívül, hogy többféle teljesértékű fehérjét tartal­maz, megtalálhatók benne az emberi szervezet számára nélkülözhetet­len ásványi anyagok és többféle vitamin is. A világon nem egy tanulmányt készítettek, amelyek elsősorban a szója tápértékével és a fogyasztókra gyakorolt hatásával foglalkoztak. Ezekből csak néhány adatot említünk a tájékoztatás kedvéért: A szója fehérjetar­talma köztudottan a leginkább hasonlít az állati fehérjékre. A szójababok 38 százalék fehérjét és 20 százalék olajat tartalmaznak, az utóbbiból általában étolaj készül. Telített esszenciális savtartalmának köszönhe­tően nincs olyan kedvezőtlen hatással az emberi szervezetre, mint az állati zsírok. Nagyon értékes az ásványianyag-tartalma is, főleg kalcium- és vastartalmát illetően nagyon előkelő helyet foglal el az élelmiszerek között. Több vasat tartalmaz például, mint a marhamáj, és a szójánál több kalcium csak a kiváló minőségű tejben és a mákban van. A szója további előnye, hogy rengeteg rostanyagot tartalmaz, amelyek a megfelelő bélműködés szempontjából óriási jelentőségűek. Tartal­mazza továbbá az A-vitamin provitaminját, valamint nagyon sok B-, E- és K-vitamint, illetve lecitin, betanin és nagy mennyiségű magnézium is található benne. A szójának az emberi egészségére kifejted pozitív hatásait tömö­ren így jellemezhetnénk: [T] Rendszeres fogyasztása csökkenti a rákbetegség kialakulásának veszélyét. A nyers szójababok nagy mennyiségű proteáz inhibitorokat tartalmazna:', amelyeknek többek közt vastagbél-, hasnyálmirigy-, gyo­mor- és mellrák elleni védőhatásuk van. Fiabár a hőkezelés során eme anyagok egy része felbomlik, a maradék kedvezően hat szervezetünkre. [2.] A szója csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért fogyasztásával sok esetben megelőzhetők a vér-érrendszeri megbetegedések. [37| A szója egészségünkre gyakorolt hatásának további pozitív jelen­sége, hogy szabályozza és normalizálja a székletet, ami elsősorban hatalmas rostanyagtartalmának köszönhető. [4j| A rendszeres szójafogyasztóknak csak nagyon ritkán vannak epekö­vei. Az állatokon végzett kísérletek során bizonyossá vált, hogy a rend­szeres szójafogyasztók esetében háromszor kisebb volt az epekőkiala­kulás, mint azoknál, akik tejfehérjékkel táplálkoztak. [^1 A szója hatékonyan szabályozza a vércukorszintet is. Amerikai tudósok nagyon jó eredményeket értek el vele a cukorbetegség gyógyí­tása során. Ahogyan azt a bevezetőben már említettük a szója többféleképpen is elkészíthető. A szójalisztét manapság már bátrabban alkalmazzák háziasszonyaink is búzaliszthez keverve a sütés-főzés során. A szójatej viszont még csak kevésbé ismert nálunk, pedig házilag is elkészíthetjük, s kiváló azok számára, ak'k a tehéntejre allergiásak. A boltokban kapható szójakockát, szójaszeletet és szójagranulátumot megfelelő mértékben húshoz keverve használhatjuk addig, amíg családtagjaink hozzászoknak a szója ízéhez. Elkészítésükhöz a különböző szakácskönyvek - elsősor­ban a vegetáriánusok - nagyon sok változatos és ízletes ételrecepttel szolgálnak. (dé) Az alkoholizmus nem örökölhető Az amerikai tudósok mindmáig semmi {elét nem fedezték fel az alkoholizmusra való hajiam örökölhetőségének. Dr. Joel Gelernter, a Yale-i egyetem professzora és kollégái az amerikai orvostársaság lapjában olyan cikket tettek közzé, amelyben azt írják, hogy az alkoholizmusra való hajlam őrökle* tessége még bizonyítékra vár. (zs) Horvátországban tavaly 938 százalékos volt az infláció Meg lehet élni havi 100 dollárból? Zágráb központjában most is ugyanolyan élénk a forgalom, mint a „békebeli" időkben. Koldust alig látni, s a napi gondok még nem őrölték fel teljesen az emberek idegeit. Ruházatuk azonban már láthatóan kopottas, és szembetűnő a házak elhanyagolt külse­je, a málladozó vakolat, az üzletek szegényes árukí­nálata. A valamikori állami boltok többsége most is dinárban tünteti fel az árakat, a luxusüzletek kiraka­taiban azonban leginkább márkára átszámítva szól a kínálat. Sok butik tulajdonosa már bele is fáradt az állandó árváltoztatásba, így inkább nem is mellékel árcédulát a kirakott portékához. A képen látható kőkapu egy 13. századi szláv erődít­mény része, amelyet Gric, az óváros körül építettek. A kapun kívül eső város, Kaptol, 1557-ben egyesült az óvárossal, és akkor vették fel a közös Zágráb (Zagreb) nevet. A város külterületén és vidéken jóval nehezebb a helyzet. A 42 éves Bara Vinkovic, aki állatorvosként 112 000 dinárt keres (ez átszámítva 118 dollár), már szinte kivételezettnek számít. Ennyiből kell megélnie testvérével, Rezával, aki csak 50 000 dinárt keres. A nővérek Zágráb külvárosában, saját kis házikójukban laknak. A kis házat, amely csupán két helyiségből áll, még 1986-ban vásárolták a szülők segítségével. Az idős emberek az ország déli részén gazdálkodnak, s egy darab erdő eladásával tették lehetővé a házvételt. A villanyt, vizet, fűtést saját erőből és egy kis baráti segítséggel vezették be. Lakbért tehát nem kell fizetniük.- Három évvel ezelőtt még 750 dollárt kerestem havonta - mondja Bara. - Azóta az árak és az adó az égig emelkedtek, a fizetések viszont egyre alacsonyabbak. Az elmúlt három évben egyikünk sem vásárolt semmilyen ruhaneműt. Mégis szerencsé­seknek érezhetjük magunkat, hiszen ha eljönnek a szüléink, hoznak zöldséget, gyümölcsöt, füstölt húst, baromfit.- Olyankor jövünk, amikor nálunk délen már tül nagy a lövöldö­zés - szólal meg a 72 éves apa, aki előrehaladott kora ellenére sem kap nyugdíjat. 10 hektár földön gazdálkodik, állatokat tart. Igaz, a földecske eiéggé veszélyes övezetben, majdnem a horvát­­-boszniai határon van, s a szerb tüzérség gyakori célpontja. 1991-hez viszonyítva tavaly 938 százalékos volt az infláció, s most is egyre csak növekszik. Egyes nyugati diplomaták hitetlen­­kedve csóválják a fejüket, nem értik, hogyan képesek megélni a horvátok ilyen kevésből is, hiszen a megélhetési költségek itt csak 20 százalékkal alacsonyabbak, mint Európa nyugati részé­ben. A statisztikai adatok szerint egy négytagú család havi kiadásai (a lakbért is beleszámítva) 209 000 dinárt, azaz 220 dollárt tesznek ki. Hivatalosan a munkaképes lakosság közel 20 százaléka mun­kanélküli. A szerény kereseteket hazai és külföldi segélyek, juttatá­sok, ajándékok egészítik ki. A családok nagyon összetartok, mindenben segítik egymást. így, ha nehezen is, de ki lehet jönni a havi 100 dollárból. Egyelőre... (AFP- ivi) I—epések Sokunkat meglepett. Szépen rendbe hozatta élel­miszerüzletét, s ezt követően rugalmasan tovább intézkedett. Alaposan megfontolta, miképpen nyer­hetne meg mind több vásárlót. Az utóbbi napokban több ötlet is foglalkoztatta. „A kenyér!" - villant át az agyán hirtelen. Mert bizony, a helybéli,,mindennapi" nem éppen a leg­jobb minőségű. Elég sok panaszt hallott rá maga is úton-útfélen. Nem habozott, azonnal fogta a telefont - és tárcsázott. Egyáltalán nem volt nehéz a dolga: a szállítóval néhány perc alatt sikerült megegyeznie. Mindez egy pénteki napon történt, s hétfőn már az új partnertől vásárolta a kenyeret. Nagyon tetszett mindez a vevőknek. Nem győzték dicsérni a termé­ket. Hogy ,,milyen finom, szinte olyan, mint a ka­lács, “ mondogatták a törzsvevők. Ő, a maszek, meg úgy vélekedett, hogy a péksü­teményt is N-ből rendeli majd. így is lett, a követke­ző héten a kenyérrel együtt már a ropogós kiflit és zsemlyét is az új helyről szállíttatta. Csakhogy jött a konkurencia. Nem messze a fen­tiekben említett élelmiszerbolttól nyílt egy követke­ző. Ennek tulajdonosa szintén a rugalmasabb üzlet­emberek közül való, aki jól tudta, hogy igenis, szükség van a határozott lépés(ek)re. Különben nincs sok esélye a túlélésre, s rövidesen zárhatja is a boltot. A helyi kenyérben ő sem nagyon hitt. S több helyről is rendelt. Most az általa árusított pékáru valóban nagyon finom, ízletes. És most ismét az elsőként szóba hozott masze­kon a sor. Újra neki kell lépnie. És a lépést minél hamarabb meg kell tennie... De mi, vásárlók, ezt bánjuk a legkevésbé! (susla) A brit parókája Bármennyire mulatságos is a brit bírák parókája, bármennyire anakronisztikus, sőt higiéniai szempont­ból is kifogásolható, a törvény képviselői mégis ragasz­kodnak viseléséhez - akárcsak a köpönyeghez és a kemény gallérhoz. Szerintük ugyanis eltakarja a kor­beli, nembeli és fajbeli különbségeket. Az ország két legfelső bírája több hónapos konzultá­ció után arra a megállapításra jutott, hogy a bírák többsége továbbra is viselni óhajtja a 18. századbeli parókát. (zs) c Szabadakt

Next

/
Oldalképek
Tartalom