Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
[W, n t^ 1993. április 7. Napjaink Szabad ÍJSÁG 5 Programunkat, elképzeléseinket mindenkivel ismertettük VALLJUK A KETTŐS KÖTŐDÉST f:í í: Az elmúlt napok számtalan nagyon fontos politikai eseményt hordoztak várt és váratlan fordulatokkal. Ehhez azonban már hozzászokhattunk a „bársonyos“ forradalom óta, de még inkább a tavalyi parlamenti választások után. Ahhoz is, hogy a hatalom akarata ellenére ezen folyamatok részesei a szlovákiai magyarok is, ezen belül pedig ahhoz, hogy hazai magyar politikusainkat, mozgalmainkat, pártjainkat jogtalan vádak érik, szinte ellenségképet rajzolnak belőlük, belőlünk egy-egy hazai vagy nemzetközi sikertelenség után. A legutóbbi jeles esemény - a köztársasági elnök által összehívott hatpárti megbeszélés - után kérdeztük DURAY MIKLÓStól, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökétől (és Bugár Bélától, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökétől), hogyan értékelik napjaink eseményeit, Szlovákia esélyeit, magyarságunk lehetőségeit.- Duray úr, néhány perccel a köztársasági elnöknél megtartott kerekasztal után hogyan értékeli a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom azon kezdeményezését, amelyet nagyszombati közgyűlésükön fogadtak el, s lényege, hogy kormánykoalíció, a hatalom megosztása helyett, avagy az együttműködésnek az eddigi csöndestársi formája helyett az „elnöki kerekasztal“ módszerét választják. Érezhető volt ez egyáltalán a találkozón?- A találkozó hangulatából nem egyértelműen volt érezhető az egypárti kezdeményezés, holott nyilvánvaló, mi adott okot létrejöttére. Tény azonban az, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom már régen tervezi, hogyan háríthatná át a felelősséget más pártokra is a Szlovákiában kialakult belpolitikai és gazdasági helyzetért, miközben megpróbálja önmaga válláról levetni a súlyt különböző tárgyalásos rendszerek kialakításával. Az is tény azonban, hogy az általa eddig gyakorolt kormányzási mód, amikor is minden hatalom az övé, de megpróbálja csöndestársnak megszerezni a Szlovák Nemzeti Pártot és a Demokratikus Baloldal Pártját, megbukott, csődöt mondott. Nem vagyok meglepődve azon, hogy a mostani találkozón sem alakult ki munkahangulat; nem öltött munkajelleget a találkozó, mert a szándék nem volt tisztességes. Ha ugyanis a szándék valóban az lenne, hogy a kormány konszenzus alapján ily módon működjön együtt a pártokkal, talán el is tudnám fogadni. A találkozón azonban az derült ki, hogy még mindig a nemzeti párt áll legközelebb a Meőiar-mozgalomhoz, a baloldaliak már eltávolodtak, a kereszténydemokraták, az MKDM és az Együttélés pedig egy egészen más kategória, amit Meciar kormányfő ki is fejtett, amikor leszögezte, Carnogursky pártjával és a magyarokkal nem hajlandó együttműködni. Vagyis ő maga, a kezdeményező teremtett olyan hangulatot, hogy ne is alakulhasson ki egy hatpárti együttműködési szellem.- Ettől függetlenül, úgy vélem, a köztársasági elnök egyfajta békítő-egységesítő szándéka nyilvánvaló. De vajon gyakorlati haszna volt-e a megbeszéléseknek?- Szlovákia jövőjét illetően nem volt számottevő haszna a találkozásnak. Számomra viszont tanulságos volt, számtalan kérdést tisztábban látok, mint korábban. Most már világos például, hogy az a kincstári optimizmus, amely a kormányfőt decemberben, de még januárban is jellemezte, a múlté. Az ő szájából hangzott el ugyanis, hogy Szlovákiában összeomlott a közlekedési rendszer és a mezőgazdaság, a csőd szélén áll az egészségügy, ősszel az oktatási rendszer összeomlása várható és nincs jobb helyzetben a gépgyártás sem. Ez felér egy beismeréssel; hogy tévedett akkor, amikor azt hitte, az önálló Szlovákia könnyen fog előre haladni, akár a meleg kés a vajban. Egyetlen pozitívumot könyvelhetett el Szlovákia, szavai szerint, éspedig azt, hogy az ország külkereskedelmi mérlege pozitívan alakult. Megítélésem szerint azonban ez sem ilyen egyértelmű, hiszen a külkereskedelem két részből tevődik össze, a kivitelből és a behozatalból. Szlovákiának nincs pénze a behozatalra, tehát az csökken is, míg mindent, amit csak pénzzé lehet tenni, megpróbálnak eladni. Szerintem ez így inkább vészhelyzet, mint siker.- Ne haragudjon, elnök úr, de akaratlanul tolakszik számra a kérdés, vagy inkább észrevétel. Önök a köztársasági elnöknél jártak, mégis folyton arról beszél, mit mondott a kormányfő.- Igen, mert a köztársasági elnök egy televíziós kerekasztal riporteri szerepét töltötte be, egyfajta közvetítői feladatot a tárgyaló felek között, másrészt viszont Meciar a legnagyobb parlamenti erő elnöke is, talán érthető, hogy ó kapta a legnagyobb teret. Az már kevésbé, hogy a találkozóra a kormányfő konfrontativ jelleme nyomta rá a bélyeget. S ha már itt tartok, hadd mondjam el, hogy minket is keményen megtámadott, személy szerint engem is, de az Együttélés Politikai Mozgalmat és az MKDM-et is. Megvádolt bennünket azzal, hogy rontjuk Szlovákia nemzetközi képét, hogy mi okozzuk Szlovákia felvételének késését az Európa Tanácsba, sőt, az a veszély is fennáll, hogy miattunk fogják Szlovákiát később felvenni a Tanácsba, mint Csehországot. Ezt olyan összefüggésben mondta, hogy mi tulajdonképpen Szlovákia érdekei ellen tevékenykedünk. Természetesen válaszoltunk, s elmondtuk, mi reálisan politizálunk itthon is, külföldön is, mi arról beszélünk, ami yan, amilyen a helyzet, nem károsítjuk Szlovákiát, de tény, nem akarunk róla igaztalanul rózsaszín képet sem festeni. Elmondtuk azt is, sérelmezzük, hogy az Európa Tanács felügyelőinek legutóbbi szlovákiai látogatásakor minket szinte elzártak tőlük, ami ellen a Tanácsnak is benyújtottuk tiltakozásunkat, s elvárjuk, hogy a legközelebbi alkalommal mi is kifejthessük véleményünket az eseményekről.- A köztársasági elnök úr, illetve a jelen lévő pártok vezetői közül reagált-e valaki a kormányfő vádjaira?- Megelégedéssel kell elmondanom, hogy a jelenlevők közül senki sem támogatta a kormányfőt, a köztársasági elnök sem kommentálta szavait. Ezzel szemben elfogadta javaslatomat, hogy április 8-án, csütörtökön találkozzon koalíciónk képviselőivel és tárgyaljuk meg a kialakult helyzetet. Egyébként elhangzott még egy olyan javaslat is, hogy a köztársasági elnök létrehoz egy bizottságot, amely megvizsgálná a konkrét szlovákiai kisebbségi helyzetet, aminek alapján kidolgoznának egy kisebbségi törvénytervezetet. Elutasítottuk az ilyen szakértői bizottság létrehozását, s ellenjavaslatként azt ajánlottuk, jöjjön létre egy olyan jogi bizottság, amely összehasonlítja a szlovákiai jogrendet az Európa Tanács által elfogadott chartákkal és ajánlásokkal. A másik javaslatunk pedig az volt, hogy a köztársasági elnök hívjon össze egy kerekasztalt, amelyen részt vennének a Szlovákiában élő nem szlovák népcsoportok társadalmi és kulturális szervezeteinek, illetve politikai csoportosulásainak a képviselői, így induljon el egy párbeszéd, amelynek eredményeként megszülethetnének bizonyos politikai alapelvek a további munkához, a továbblépéshez.- A köztársasági elnök megválasztása után azt nyilatkozta, szándékában áll létrehozni egy kisebbségi tanácsadói szervet is az elnöki iroda részeként. Szó volt-e erről a találkozón?- Nem; gondolom azért, mert javaslatainkkal eleve más irányba tereltük a kérdés megoldásának a módjait.- Térjünk vissza kicsit időben. Michal Kovác a hatpárti megbeszélések előtt tért vissza Csehországból, látogatása sikeresnek mondható, hiszen akkor írták alá az illetékes miniszterek a Transgazról szóló egyezményt és a vámrendszer kialakításáról szóló megállapodást. Egyes megfigyelők szerint ez szándékos volt. A csehek azért engedtek, hogy bizonyítsák, csak a szlovák kormányfővel nem tudnak megegyezni, Michal Kovác kompromisszumkészsége viszont eredményt hoz. Másrészről pedig azt állították, Meciar kormányfő engedett, hogy ezzel emelje Michal Kováé politikai súlyát, államfői tekintélyét.- Mindkét elképzelésben lehet valami igazság, sőt, a kettő együtt sem zárja ki egymást, én mégis úgy vélem, a két szerződés aláírását a két kormány pragmatikus megközelítése eredményezte. Köztudomású, hogy a csehek mihamarabb be akarják vezetni Csehország és Szlovákia között az útlevélkényszert, ezt pedig kiépített vámrendszer nélkül nem lehet megoldani. Az útleveles kapcsolat bevezetése után pedig szigorú határőrizet kiépítését tervezik. Más kérdés, hogy a szlovákok ezt nem akarják, de a cseheknek a vámrendszer kiépítése fontos, ezért tettek engedményeket. Szlovákia szempontjából viszont a Transgaz-szerződés aláírása volt fontos, hiszen az ország gazdasági szakemberei és politikusai is úgy prezentálják külföldön az országot, mint a kelet-nyugat és észak-dél tranzitkereskedelem legjobb fekvésű országát. Amennyiben az egyik legfontosabb, a nyersanyagszállító rendszer kapcsán bebizonyosodott volna, hogy Szlovákia nem megbízható partner, könnyen elveszthette volna nemzetközileg is a bizalmat e feltevés kapcsán, ami valóban súlyosan érintette volna az ország gazdaságát. Ami pedig a köztársasági elnök súlyát, tekintélyét illeti, a márciusi közvélemény-kutatások eredményei szerint elfogadható és érthető is. Minden működő parlamenti demokráciában tapasztalható az, hogy a köztársasági elnök személyét nimbusz övezi, mégis csak ő az államfő, ugyanakkor politikai behatároltsága miatt kissé távol tudja magát tartani az ország napi gondjaitól, az olykor kényelmetlen intézkedésektől. Szlovákia esetében Michal Kovác 34 százalékos népszerűsége Meciar 22 százalékával szemben azonban azzal is magyarázható, hogy az elmúlt hónapokban a köztársasági elnök nem kompromittálta magát - korábban a szövetségi parlament elnökeként sem, ami nem mondható el a szlovák kormánytőröl Politikai baklövéseit, szerencsétlen kiszólásait ugyan még populista magyarázkodással itt-ott helyre tudja hozni, de Szlovákia lakossága egyre érettebb politikai érzékkel rendelkezik, így egyre több állampolgár utasítja el Meciar politizálásának módszereit.- A szlovák lapok is nagy terjedelemben számoltak be az Együttélés és az MKDM utóbbi két hétben kifejtett magyarországi aktivitásáról. Többször is jártak Budapesten, ahol találkoztak a parlamenti pártokkal, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnökével, a parlament és a kormány elnökével. Elnök úr, mi volt a fő célja ezeknek a látogatásoknak?- Vissza kell térni közgyűlésünkhöz a válaszért. Arra ugyanis meghívtuk az összes szlovákiai parlamenti pártot, ahogy a magyarországiakat is, hiszen mi programszerűen hirdetjük a kettős kötődést. Állampolgári alapon természetesen a szlovákiai pártokhoz, illetve a szlovák parlamenthez kell fordulnunk, nemzeti alapon pedig a magyarországi politikai élet felé is orientálódnunk kell Kongresszusunkon azonban nem jelent meg minden meghívott, ezért úgy döntöttünk, hogy dokumentumainkat személyesen adjuk át minden parlamenti pártnak és mozgalomnak, itt Szlovákiában is, Magyarországon is. Szlovákiában ez egyszerűbb volt, mert a parlament székházában tehettük ezt meg, Magyarországon viszont külön kellett őket meglátogatni. Ezt használtuk ki arra, hogy eszmét is cseréltünk elképzeléseinkről, mindenekelőtt az önkormányzatokról és a perszonális autonómiáról készült dokumentumokról. Le kell szögeznem, hogy a magyar parlamenti politikai erők valamennyien támogatják a szlovákiai magyar közösség helyzetének megoldására kidolgozott javaslatunkat. Hasonlóan Antall József is, akivel azért került sor - az ő meghívására - később a találkozóra, mert első utunk során nem tudott bennünket fogadni. Egyébként elvárásainknak teljesen megfelel a magyar kormányzat által többször és ezúttal is kinyilatkoztatott álláspont, amivel egyébként a többi magyarországi párt is egyetért, hogy a határon kívüli magyarokat abban fogják támogatni, amit azok önmaguk megfogalmaznak helyzetük javítását illetően.- Tudtommal látogatásuk során szóba került a szlovák-magyar kapcsolatok néhány további kérdése is, beleértve a két ország közötti gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit is. Született-e ezen a téren valamilyen megállapodás?- Valóban áttekintettünk néhány további kérdést is, hiszen a szlovák-magyar viszonyban a mi sorskérdéseinken kívül súlyos probléma a bősi vízmű miatt kialakult határvita, amely azonban már más dimenziókban jelentkezik, mint néhány hete, hiszen mindkét fél elfogadta a kérdés megoldására a hágai bíróság bevonását. Ami a gazdasági együttműködést illeti, mi továbbra is a határmenti, illetve a regionális együttműködés fejlesztését szorgalmazzuk. Tudniillik Magyarországon már van - a nyugati világhoz hasonlóan - szabadon mozgó tőke, ám az úgy is viselkedik, vagyis csak olyan térségbe vándorol, amely stabil, s ezt jelenleg Szlovákiáról nemigen lehet elmondani. A töke persze követhet távlati célokat is, vállalva a rizikót, ehhez viszont egyelőre elégséges a regionális együttműködés is. Más kérdés, hogy Szlovákia és Magyarország együttműködése egy természetes állapot a Kárpát-medencében, csak az elmúlt 75 év orientálta át Szlovákiát Csehország felé a közös állam létrejöttével, kiszakítva öt ezzel egy régió logikusan működő rendszeréből.- Köszönöm a beszélgetést. NESZMÉRI SÁNDOR (Az MKDM elnökével, Bugár Bélával készített beszélgetést lapunk holnapi számában olvashatják.) y r Jb
