Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Clinton—Jelcin csúcstalálkozó Vancouverben (Folytatás az 1. oldalról) lyeket annak idején azért vezettek be, mert az oroszországi zsidóknak nem volt szabad korlátlanul kivándorolniuk Izrael­be. A korlátozásokat ezzel kapcsolatban azóta módosították, de teljesen nem szá­molták fel. Továbbra is fennáll a legkor­szerűbb elektronikai berendezések kivite­lének tilalma Oroszországba, amit szintén még a Szovjetunió idején hoztak. Szó volt továbbá a nemrég lezajlott incidensről is, amely során orosz és amerikai tengeralattjáró ütközött a Ba­­rents-tengerben. A szóvivő szerint Clin­ton megígérte, hogy az amerikai tenger­alattjárók a jövőben az orosz partoktól távolabb őrjáratoznak majd. Az amerikai elnök [elvetette az orosz haderő kivonását a balti államokból, va­lamint a grúziai nemzetiségi harcok kér­dését. Jelcin biztosította Clintont afelől, hogy Oroszország megtartja kötelezett­ségét, miszerint fenntartja Grúzia terü­leti épségét és függetlenségét, s befejezi haderőinek kivonását Litvániából, Lett­országból és Észtországból. A megbeszé­léseken szót ejtettek a boszniai vérontás­ról és az orosz zsidók kivándorlásáról is. Clinton kifejtette, tart az oroszorszá­gi politikai válság következményeitől. Jelcin erre azt válaszolta, hogy nyugati segítséggel a reformokat sikeresen vég­hez viszi. Clinton azt is megkérdezte tárgyaló partnerétől, kötelezheti-e ma­gát arra, hogy az orosz kormány sikere­sen felülkerekedik az infláción, amely tavaly Oroszországban 2000 százalékos volt. Az amerikai segélynyújtási terv ke­retében szponzorálják az orosz vállalko­zókat, segítik a külföldről kivont orosz ^couvfk^ .„v de tisztek és katonák lakásproblémájának megoldását és segítenek az orosz állam­­kötvények értékesítésében. A segély magában foglalja az élelmiszer-szállítá­sokat, a gabonavásárlási hiteleket, vala­mint olyan amerikai szakértők kiküldé­sét, akik segítik a gyárak és a szövetke­zetek átépítését és az ellátási rendszer megjavítását. Warren Christopher amerikai kül­ügyminiszter szombaton a televízióban kijelentette, hogy Oroszország igen gyorsan megkapja a segélyeket. A Van­couvert csúcsértekezlet csupán az első lépés a kiterjedt segélyprogramban. Szerinte a legfontosabb, hogy Tokió is hozzájáruljon ehhez, mégpedig az ápri­lis 14-15. napokban megrendezésre ke­rülő pénzügyminiszteri értekezleten, amelyen a hét legfejlettebb állam képvi­selői vesznek részt. „Ha valami fontos történik, akkor az ott történik meg” — mondta az amerikai külügyminiszter. Az Oroszországnak nyújtandó segély részét képezik azok a hitelek is, amelye­ken a Párizsi Klub tagállamai állapodtak meg pénteken Párizsban. Eszerint Oroszország adósságaiból 15 milliárd dollár visszafizetését átütemezheti. Mulroney kanadai kormányfő bejelen­tette, hogy országa 158 millió dolláros utólagos segélyt nyújt Oroszországnak. Borisz Jelcin kíséretében Vancou­verben tartózkodik Andrej Kozirev kül­ügyminiszter, valamint Borisz Fjodorov pénzügyminiszter is, akit csak egy héttel ezelőtt neveztek ki miniszterré. Vlagyi­mir Lukin Oroszország washingtoni nagykövete, Alekszandr Sokin minisz­terelnök-helyettes, a szociális ügyek fel­előse, Viktor Ifjusin az elnök első asz­­szisztense és Alekszandr Belonogov Oroszország kanadai nagykövete is tag­ja a küldöttségnek. Tegnap a két államfő arról tárgyalt, hogyan nyithatók újabb piacok az orosz ipar számára. Elsősorban az orosz fegy­veriparról van szó. A Nyugat attól tart, hogy minél jobban növekszik a gazdasá­gi és a politikai káosz Oroszországban, annál inkább igyekeznek a hiányokat fegyvereladással pótolni. Ebben azért szorul Oroszország segítségre, hogy ne legyen kénytelen illegális piacokat ke­resni és ellenőrizetlenül értékesíteni a fegyvereket. Clinton kötelezte magát, hogy politikájának legfontosabb része az atomfegyverek terjesztésének leállí­tása lesz. Ezért olyan fontos, hogy az amerikaiak az oroszokkal megállapodja­nak a fegyverkivitel részleteiben úgy, hogy az ne fokozza a világ egyes részein a destabilizálást. Washington veszélyes­nek tekintené, ha Iránnak és Líbiának szállítanának orosz fegyvereket. Jelcin korábban már javasolta, hogy országa hajlandó a katonai tengeralattjárók gyártásának beszüntetésére. Boszniában felújultak a harcok Menekültek nélkül tért vissza a konvoj Kéthetes kényszerszünet után felújították a nemzetközi légihidat Sza­rajevóban. A repülőtérre egy humanitárius segélyt szállító kanadai repülőgép érkezett Szarajevóban még 18 segélyszállító repülőgépet várnak. Szrebrenicába érkezett a humanitári­us segélyt szállító ENSZ-konvoj. A vá­rost anélkül hagyta el, hogy valakit el­szállított volna. Az ENSZ-konvojok ko­rábban 4000 személyt szállítottak el a városból, ahol a szerbek 50 ezer muzul­mánt kerítettek be. A menekültügyi fő­biztos sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a szrebrenicai önkormányzat nem engedélyezte az emberek kimenekítését. A városban a tegnapi harcok során kilen­cen megsebesültek, köztük egy kanadai ENSZ-katona és egy amerikai tévéripor­ter. A városba 5,6 tonna humanitárius segélyt dobott le a német légierő repülő­gépe. A segélyezésben a francia és az amerikai repülőgépek is részt vettek. A boszniai rádió újabb harcokról szá­mol be Szrebrenica és Gorazsde váro­sodban. A szerb tüzérségi támadás so­rán több mint 15 személy vesztette éle­tét. Gorazsdeban az utóbbi 24 órában 9 polgári személy halt éhen, vagy fagyott meg. Frapjo Tudjman horvát államfő ki­nevezte az új horvát kormányt. A kor­mányelnök Nikics Valentics lett. Antonio Rossetti tábornok lesz a pa­rancsnoka a Bosznia-Hercegovina felet­ti repülési tilalom betartásának ellenőr­zésére kijelölt pilótáknak. A NATO képviselői a közelmúltban bejelentet­ték, hogy a katonai akciót az olasz Vi­­cenze városból fogják irányítani. Ugyan­akkor beleegyezésüket adták, hogy a térségbe amerikai, francia és holland va­dászgépeket küldjenek. A francia védel­mi minisztérium bejelentette, hogy erre a célra 10 Mirage-2000 C vadászgépet és 4 felderítő repülőgépet jelöltek ki. A „boszniai szerb parlament” szom­baton egyhangúlag elutasította a Van­ce—Owen béketervet. Radovan Kara­­dzsics a boszniai szerbek vezetője kije­lentette, hogy a vitatott területekről közvetlen tárgyalásokkal kell dönteni a horvátok, muzulmánok és szerbek kö­zött. Christopher amerikai külügymi­niszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a területi felosztást módosítani kell. Belgrádban 1500 szerb tüntetett a háború ellen a belgrádi szerb parlament épülete előtt. Szlobodan Milosevics szerb elnököt felszólították, hogy tegyen azonnali lépéseket a háború befejezésé­re Bosznia-Hercegovinában. Ugyancsak tüntetés volt Szrebrenicában, ahol a he­lyi lakosság az ellen tüntetett, hogy a helyhatóság nem engedte meg kimene­kítésüket az ostromlott városból. Kis-Jugoszlávia elnöke, Dobrica Csoszics a brüsszeli Európa Parlament ülésén meghívta Habsburg Ottót Kis- Jugoszláviába. Lehetővé teszik számára, hogy a vajdasági magyarok képviselőivel is találkozhasson. Habsburg Ottó a meghívást levélben elfogadta. A Brit Királyi Légierő (RAF) a napokban ünnepelte fennállásának 75. évforduló­ját Az ünnepségen II. Erzsébet királynő­nek légibemutatót terveztek, amelyen 149 repülőgép vonult volna feL Egy zápor azonban meghiúsította a légiparádét Ké­pünkön a királynőt láthatjuk az esernyő alatt (Telefotó: TA SR/AP) Tüntetések Erdélyben Sepsiszcnlgyörgyön Kovászna me­gye központjában 20 ezren tüntettek az ellen, hogy a megye élére román prefektust neveztek ki, annak ellené­re, hogy ott a magyarok döntő több­ségben vannak. Hasonló tüntetések voltak Kovászna megye más városai­ban és falvaiban is. A Romániai Ma­gyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) Hargita megyében is ha­sonló tüntetéseket szervezett. A két megye élére helyezett román állami tisztviselők kinevezését „csendes etni­kai tisztogatásnak” nevezik. A tiltako­zó megmozdulásokkal kapcsolatban a román kormány nyilatkozatot lett közzé, amely szerint az ilyen kijelenté­sek „felelőtlenek és nem megalapo­zottak”. A kormány szerint a prefek­tusok kinevezése és visszahívása nem nemzetiségi, hanem politikai kérdés. A kormány szerint az RMDSZ a tilta­kozó akciókkal mesterségesen szít fe­szültséget és veszélyes politikai játé­kot folytat. DIR spot, s r.o. LI1SRA az alábbi márkájú számítógépek bő választékát kínálja: DTK STAR A Szrebrenicából kimenekített muzulmánok Podorasac iskolájában ebédre várnak A Tuzla közelében fekvő községbe telepítették az ostromlott városból érkezett menekülte­ket (Telefotó: TA SR/AP) A Ózonlyuk-kutatás Árajánlatunkból: DTK 386SX-33 2MB RAM HDD 105MB, FDp 1,44MB SVGA Color 14"0,28 pitch VGA Card 512kB TRIDENT Mini Tower Case, US Keyboard MS DOS 5.0 + MS Windows 3.1 Works for Windows, Mouse 35.990 SZUM-572 STAR LC 20 A4,9 pin, 180 zn/s, 7kB 5,990 STAR LC 24-20 A4,24 ihl„ 240 zn/s, 7kB 9.980 Miletldova 1, 821 08 Bratislava, tel./fax: 07/612 93 Megkezdték a Disco­very űrrepülőgép keddi startjának előkészületeit. Az űrrepülőgép legénysé­gének feladata lesz, hogy a Föld fölötti ózonréteg el­­vékonyodását vizsgálja. „Azt akarjuk megállapíta­ni, hogy a Déli-sark fölött valóban ózonlyuk jött-e létre. Ezenkívül megállap­ítjuk, hogy a múlt év óta megváltozott-e a Nap su­gárzása” — jelentette ki Michael Foale tudós, aki részt vesz az űrrepülés­ben. A tudósok attól tarta­nak, hogy az ózonréteg Eszak-Amerika fölött is elvékonyodott. Vélemé­nyük szerint a Nap sugár­zása a légkör felső rétege­iben ievő vegyianyagokat aktivizálja és eszerint vé­konyodik vagy vastagodik az ózonréteg. A víz alól is A Brit Királyi Haditengerészet búvárjai eg/ tengeröbölbe zuhant repülőgépből kimentették a rakományt amely nem volt más, mint egy szervátültetésre előkészített emberi máj. Egy kö­zépkorú nő testébe akarták beültetni a májat de a repülőgép, amely e fontos szervet Edinburtfiba szállította Birminghamből, a célállomás közelében kényszerleszállást hajtott végre. A repülőgép az öbölben elsüllyedt a sérült pilóták kiúsztak a partra, és értesítették a haditengerészetet szállítmányukról A búvárok a májat 6 méteres mélységből mentették ki A beavatkozás olyan gyors volt, hogy a máj szervátültetésre még alkalmas maradt és idejében juttatták el a kórházba hír M agyarországon mától emelkednek a nemesfémek árai. Egy gramm aranyat mától 945 forintért vásá­rolnak és 960 forintért adnak el. Ez a korábbival szemben 109 forinttal, azaz 13 százalékkal magasabb ár. A platina ára 144 forinttal, azaz 16 százalékkal lett ma­gasabb. Az intézkedésre azért került sor, mert a nemesfémek árai a világpiacokon is emelkednek. Az ÖRMÉNY vezetés bejelentette, hogy Nyugat-Azerbajdzsánban több na­pos harcok után elfoglalták Kelbadzsár stratégiai fontosságú várost. Azeri forrá­sok szerint az örmények kezén van Azer­bajdzsán területének egytizede. Az ör­mény hadműveletek lehetővé tették, hogy állandó legyen az összeköttetés Hegyi Ka­­rabah és Örményország között. JVIuBARAK egyiptomi elnök szom­baton Washingtonba érkezett. Találkozik Clinton elnökkel és más politikusokkal is, de csak a vancouveri csúcstalálkozó után. ALGÉRIÁBAN a rendőrség kiszaba­dított 10 túszt, akiket szerda óta terroris­ták tartottak fogva egy bankban. A bizton­sági erők három terroristát agyonlőttek, ketten elmenekültek. Kambodzsában a múlt hét végén hidegvérűen megöltek 3 bolgár ENSZ-ka­­tonát. A tettesek khmerek voltak, akik a bolgár katonákat vacsorára hívták meg és a „baráti" látogatás során géppisztollyal végeztek velük. Budapesten közölték, hogy mától április végéig jelentkezhetnek mindazok a fizikai és jogi személyek, akik a Kuvait elleni iraki agresszió folytán kárt szenved­tek. A Biztonsági Tanács döntése alapján joguk van a kártérítésre. Abháziában Szuhumi közelében éjszaka megtámadták egy villanyerőmű őrségét és tíz grúzt megöltek. A támadást a villanyerőmű ellen végül visszaverték. EGYIPTOMBAN egy szombati raz­zia során a rendőrség több mint kétszáz fundamentalistát tartóztatott le. Mint is­meretes, a fundamentalisták meg akarják dönteni a jelenlegi kormányt és iszlám rendszert akarnak bevezetni az országban és ezért főleg a külföldi turistákat támad­ják meg. Az egyiptomi idegenforgalomban ennek folytán a bevételek 50 százalékkal csökkentek. Az utóbbi 16 hónap alatt a szélsőségesek akciói során 150 ember vesztette életét. o* 'ROSZORSZÄG és az Egyesült Ál­lamok jövő év októberében Mars-94 elne­vezéssel közös expedíciót indít a Marsra. Két orosz hordozórakéta a Mars közelébe szállítja az amerikai leszállóegységeket a megfelelő műszerekkel. A kísérlet feltehe­tően 1,5 millió dollárba kerül. Jövőre kö­zös űrrepülést is végrehajtanak, Krikalev és Totov orosz űrhajósok már az amerikai kiképzőközpontban vannak. Kns 1NKEL német külügyminiszter vi­etnami kollégájával tárgyalt Hanoiban. Bonn 10 millió márkát ajánlott fel azért, hogy hazatelepítsék Németországból azt a 60 ezer vietnamit, akik még a volt NDK idején érkeztek az országba. A vietnami fél szerint ez politikai problémákat okozna és növelné Vietnamban az amúgy is magas munkanélküliséget. Lengyelországban a parla­ment 207 szavazattal 133 ellenében elve­tette Suchocka kormányfő privatizációs törvényjavaslatát. A javaslatban 600 álla­mi vállalat privatizálásáról volt szó. A len­gyel Sejm már a múlt hónapban is elvetet­te a privatizációs törvényt, amivel megren­dítette Lengyelországnak azt a képét, mi­szerint a reformok terén élen jár. Kubában járvány ütötte fel a fejét, amely a látás elvesztésével jár. Hírek sze­rint a betegséget vitamin- és élelmi­szerhiány okozza. A kubai egészségügyi minisztérium szerint a járványt a Kuba-el­leni amerikai embargó okozta. Látásszervi neurózisról van szó, amely először Pinar del Rio nyugati tartományban pusztított. Szakértők azt vizsgálják, hogy a betegséget nem terjesztik-e mesterségesen, mert a CIA-t azzal gyanúsítják, hogy ragályos be­tegségeket terjeszt az országban. NaGY-BRITANNIA királynője, II. Erzsébet továbbra is az ország leggazda­gabb embere, bár vagyona 15 milliárd fonttal csökkent. Összvagyona 7,7 müliárd font Anglia 400 leggazdagabb emberének vagyona összesen 55 milliárd fontot tesz ki. A Sunday Ttmes című lap megfigyelte, hogy a leggazdagabbak névsorában egyre kevesebb az arisztokrata család, mert ezek vagyona többnyire műkincsekben fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom