Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

1993. április 3. Gazda szerviz Szabad ÚJSÁG 7 atcse A vágásra szánt állatok nevelése Sajnos, nagyon kevés háztájiban nevelik külön a vágni való és a tenyésztésre szánt állatokat. A gyakorlat az, hogy együtt van minden állat és mindig el-el kapnak egyet, hogy levágják. Ez elképzelhető kicsi állománynál, ahol nincsen különösebb tenyésztés, de ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a baromfitápok többnyire gyógyszert is tartalmaznak, ami miatt nem ajánlatos vágni a tápot fogyasztó állatokból. Vágás előtt m » __* - M.M. KtlKOTIGsi« A baromfi etetése 4 hetes korig még lehet azonos, tehát indító, majd nevelötáp. Ezután azonban a vágni valóknak kukoricát kell adni, hogy szép sárga legyen a bőrük, és jó ízű a húsuk. Kezdetben a nevelőtápba fele-fele arányban kukoricadarát ke­verünk, majd a várható vágási időpont előtt 2 héttel csak kukoricadarát kapja­nak az állatok. A kukoricadara a tenyésztésre meghagyottaknak fölösleges, azoknak árpa és zab kell. Amikor a tápba kukoricadarát keverünk, ne feledkez­zünk el a mész pótlásáról. Sokak számára problémát jelent, hogy a vágni valókkal etessenek-e zöldet? Gyakran hallani, hogy ha a csirkék rászoknak a zöldre, mindig azért törik magukat, és mást nem is akarnak enni, így aztán lesoványod­nak. Részben így van, de minden attól függ, hogy milyen zöldet és milyen formában etetünk. A vágásra szánt csirkékkel célszerű rostszegényebb, tehát lédús zöldet etetni. Ilyenek: a csalán, a zsenge zöldlucerna, a sóska, a spenót. Ezeket elegendő naponta egyszer adni, jó apróra vágva! A zöldetetés tágítja a nyelőcsövet, a begyet és a csirkék jó étvággyal fogják enni a darát is. A zöldetetés csak hasznos lehet, hiszen mellette nem szükséges a drá­ga vitaminkészítmények adagolása, és emellett még szép sárgává teszi a baromfi bőrét is. A vágás előtti napokban már nem célszerű zöldet adni, mert megfigyelé­sek szerint jobb ízű a zöldet nem fogyasztó állat húsa, és tovább is eltartható mint a zöldet fogyasztóké. A répalevél etetését különösen kerül­jük, mert „halízt“ ad a húsnak! Erősen rostos (durva szárú fűféle) zöldet ne adjunk a csirkéknek, még tyúkoknak se. Rossz gyakorlat, ha kaszával vá­gott legelöfüvet dobnak a csirkék, tyú­kok elé, mondván, majd kiválogatják, ami nekik tetszik. Sajnos, ebből sok probléma adódik, főleg emésztési za­varok, ahogy a darabokban lenyelt zöldféle erjedni kezd a begyben, mert nem tud továbbhaladni. Ennek seny­­vedés, lesoványodás lesz az ered­ménye. Zöldet csak felaprítva szabad etetni minden zártan tartott baromfival. A vágásra nevelt baromfiféléket az előnevelés ideje után rövid átmenettel hizlalhatjuk teljesen táp nélkül is. Ez a módszer talán kicsit lassúbb, de a hús jobb ízű lesz. Ha teljesen csak kukoricával etetjük a csirkéket, akkor a táp elvétele után alaposan lesová­nyodhatnak, főleg ha kopár udvarban neveljük őket. Jobb, ha a csirkék lege­lőre járnak, vagy ha rendszeresen ete­tünk velük jó minőségű zöldet. A lesoványodás oka, hogy az álla­tok a táp elvonása után nagyon kevés fehérjéhez jutnak, pedig a húsképzó­­•déshez fehérje szükséges. Ezen a helyzeten némileg javít a zöldetetés, mert a zöldtakarmányokban található fehérje jól értékesül, és növeli a kuko­rica csekély fehérjetartalmát. A csak kukoricaetetést célszerű te­hát gazdagítani fehérjedús eledellel. Ilyen fehérjepótló lehet a tej, a tojás, a borsó, a zöldlucerna és a ósalán. Az állati eredetű fehérjék hasznosulnak a legjobban, de ezek nagyon drágák. Itt csak a melléktermékként találha­tó anyagokra lehet gondolni. Talán a selejttojást lehet a legegyszerűbben beszerezni. Viszonylag olcsó „takar­mány“. Főként a keltetőből kieső ter­méketlen és vérgyűrús tojásokat lehet felhasználni takarmányként. A tojást a legjobb főzve etetni. Az ilyen egészséges tojással ke­verjük össze kukoricadarát. Ezt na­gyon szeretik a csirkék. A tojással még fokozzuk a kukorica festékanya­gának hasznosulását is. Túlzottan so­kat nem szabad belőle etetni, 1 kg kukoricadarába legfeljebb 4-5 tyúkto­jás és kacsatojás vagy 1-2 lúdtojás keverhető. Nagyon drága takarmányféleség a borsó és a szója is. Ha hozzájutunk borsó- vagy szójakorpához, ezeket kukoricadarával keverve etessük. A baromfitenyésztés „hőskorában“ rendszeresen volt a baromfinevelés­ben a fölözött tej itatása, az aludttej és túró etetése. Ma ez már aligha lehet­séges, esetleg saját fejőstehén vagy kecske tartása esetén gondolhatunk rá. VÁMOS LÁSZLÓ Egyre keresettebb a laskagomba Az elmúlt években a csiperke mellett a laska is termesz­tett és keresett gombává vált. A laskagomba-parazita természetes környezetben fákon él, természetes cellulóz­bontó tulajdonságait kihasználva szalmán vagy kukorica­­csutkán neveljük. Valamennyi nálunk termesztett gabona szalmája megfelel erre a célra. A szalma legyen friss, felhasználás előtt fel kell aprítani 1-1,5 milliméterre. Ugyanígy kell felaprítani táptalajként a kukoricacsutkát is. Hőkezelés: A csiperke termesztéséhez hasonlóan a táptalajt fertőtleníteni kell 55-60 Celsius-fokon. Előtte a szalmát be kell nedvesíteni. A pasztörizálás ideje rövi­­debb, mint a csiperkénél. Eredményes lehet az úgyneve­zet steril táptalajkészítés is, ebben az esetben 100 Celsi­us-fokon végezzük a száraz szalma hőkezelését, kb. 1 órán át. Ezután 70 százalékra nedvesítjük, a nedvesítő­szerben előzőleg 1 ezrelék Fundazolt kell feloldani. Csíraberakás: A táptalajhoz 1-1,5 tömegszázalék csí­rát kevernek, a csírával átszőt táptalaj általában 10-20 kg­­os zsákokba kerül közvetlen termesztésre, illetve értékesí­tésre. Termesztöberendezés: Termeszthető minden helyi­ségben, ahol az átszövés idején legalább 18 Celsius-fokot a termelés ideje alatt 12 Celsius-fokot tudunk biztosítani. Pincében: Termésérés idején fényt kell biztosítani. Fűtés nélkül áprilistól július végéig és szeptember elejétől november végéig lehet termelni. Fólia alatt: A termesztés nagyobb figyelmet igényel, a hőingadozás miatt ősszel és tavasszal 1 -1 ciklust lehet tervezni. Egyéb berendezésekben: Bárhol termeszthető olyan gazdasági épületekben, ahol a hőmérséklet és a fény biztosítható. Ápolás: az átszövetés és csírázás már 18 Celsius foknál megindul, de 22-25 Celsius-fok a csírázás utáni optimális táptalaj-hőmérséklet. A már átszőtt táptalajnak 18 Celsius-fok is elegendő, ezalatt csak a páratartalmat kell biztosítani és a helyiséget szükség szerint szellőztetni. A lappangási idő 3 hét, ezután kezd teremni 3—4 hul­lámban. Szedés: A termötestek 80 százaléka az első két hullámban jelenik meg. 100 kg táptalajra számolva, kb. 20 kg termést várhatunk. ERTSEYNÉ Dr. PEREGI KATALIN — A földtulajdonosok kérdezik, a jogász válaszol Szőlőinket a hetvenes évek elején elvették, majd kerttelep céljára felosztották. A volt tulajdonosok és az új használók is egyaránt négy árny! területet kaptak. Ha lejár az eredetileg megállapított bérleti idő (25 év), mire jogosult a használó és milyen jogok illetik meg a tulajdonost az elővételi jogot és a haszonbért illetően? Ügyüket az ún. földtörvény idevonatkozó paragrafusai szabályozzák. Azon a területen, amelyen kerttelep létesült, az ideiglenes földhasználat megszűnése, a bérleti idő lejárta után (ami az önök esetében 25 év), a bérlőnek jogában áll a bérletet tíz évvel meghosszabbítani, ha az érdekelt felek nem egyeznek meg másképpen. Erre a bérlőnek akkor is joga van, ha a tulajdonos nem ért egyet. A bérlőnek a törvény szerint elővásárlási joga van arra az időre, amíg tart a bérlet. A területet csak a tulajdonos adhatja el. Szölőskert esetében a bérleti díj a föld értékének két százaléka. A törvény azt is szabályozza, hogy az összeg megállapításakor mit kell figyelembe venni. Fontos tudnivaló még, hogy a földtörvény hatályba lépésétől, 1991. június 24-től a tulajdonos a Szlovák Földalapnál igényelheti a terület kicserélését. Ez esetben az eredeti földtulajdonos egy új terület földtulaj­donosa lesz, amely nagyságával, értékével és minőségével azonos az eredeti tulajdonnal. Az új földtulajdont lehetőség szerint abban a katasz­teri területben kapja meg, amelyben az eredeti földtulajdon volt. Dr. Pongrácz László ügyvéd «____________________________________________________________________J Új ágyás-előkészítő gép Magyarországon, Jánossomorján egy új ágyás-előkészítő gépet mutat­tak be a szakembereknek, amelyet Vései László, a Kühne Mezőgazda­sági Gépgyár főkonstruktőre ismerte­tett. Az eredeti gép Kaliforniából került Magyarországra, és az üzemeltetés során született az elhatározás, hogy a zöldségtermesztés „alapgépét" kí­vánatos lenne a leendő magángazda­ságok részére is kialakítani. A gép lehetővé teszi akár 40-60 hektár nagyságú zöldségkultúra időben való elvetését, természetesen kiegészítő gépek felszerelésével. Búzás János kutatómérnök, a Földművelésügyi Minisztérium Mű­szaki Intézetének munkatársa műsza­kilag mutatta be az új ágyás-előkészí­tő gépet, amely hárompont-függesz­­tésű, kardánhajtású, elsősorban ágyásos művelésre alkalmazható. Legfontosabb elemei a forgókapák, amelyek különböző csoportosítás­ban szerelhetők fel. fgy felhasznál­ható a gép barázdakiaiakítására, ta­­iajporhanyításra, ágyáskarbantar­­tásra, szárzúzásra is. A talajmaró mélységtartását kétoldali állítható magasságú csúszótalpak biztosít­ják. A talajmaróhoz áthidaló füg­gesztószerkezet kapcsolódik, mely lehetővé teszi a talajmaró után jára­tott vető-, ültető- és palántázógépek függesztett vagy félig függesztett gépként történő kiemelését, illetve üzemelését. A szakemberek elmondása sze­rint az 50-es és 80-as MTZ-trakto­­rokkai, valamint a 65 lóerős ukrán traktorokkal zavartalanul üzemel­tethető. Munkaszélessége 1,5 mé­ter, az elkészíthető ágyások száma egy vagy kettő, üzemelési sebessé­ge 2-6 km/óra, tömege 760 kg. A gép napi teljesítménye - 3-5 hek­tárnyi terület előkészítése és vetése egymenetben - reálisnak tűnik. Az igazi főpróbára most tavasszal kerül sor, amikor a pneumatikus szí­vórendszerű Kühne aprómagvető géppel szemenként juttatják a magot az ágyásokba, vagy ha úgy szükséges - adapterek felszerelésével palántáz­­nak, illetve burgonyát ültetnek a kutató szakemberek. Csak azután kerülhet sor az alapgép sorozatgyártására, mi­után az előírt minőségi előírásoknak mindenben megfelelt. Az ágyás-elő­készítő gép ára várhatóan körülbelül 350 ezer forint. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ Martilapu J§| A kora tavasz első hírnöke. Még alig zöldellnek a mezők, a barkák éppen kezde­nek kibomlani, amikor az évelő martilapu tarackos, kúszó répagyökerei nplyhos szá­rat hajtanak, amelyek élénksárga virágfej­ben végződnek. A martilapu virágzata nyújt­ja az első táplálékot a méhek számára. A virágok érzékenyek a napsütésre: éjsza­ka és borús időben becsukódnak. Február­tól április végéig virágzik. Májusban jelen­nek meg szív alakú, sötétzöld, erezett tóle­velei, amelyek a fonákjukon lévő fehér sző­röktől egészen selyemszerüek. Nedves töltésoldalakon, omlásokon, agyagos partokon fordul elő. Annyira szereti a vizet, hogy talajvízjelzö növényként tartják számon. Kedvelt és-közismert növényünk, ezt mutatja rengeteg neve is: kereklapu, partilapu, lókörömfű, farkastalpfü, szamár­lapu, vajkapu, tyúkvirág, szattyú, kö­römfű ... A virág és a levél egyaránt hasznos. Hatóanyagai közül ismerjük az inulint, a dextrint, a salétromsavas sókat és a cser­anyagokat. A levélben több a hatóanyag, mint a virágban. Szárítva tárolhatjuk a téli időszakra. Ehhez a virágot félig nyitott álla­potban, kocsányrész nélkül, a kifejlett leve­leket legfeljebb 3 cm hosszú levélrésszel gyűjtsük össze. Beszáradási aránya nagy: 6 kg friss növényrészből 1 kg száraz lesz. Szedéskor vigyázzunk, virágját ne té­vesszük össze a pongyola pitypangéval. A martilapu virágzatszára pikkelyleveles, a pitypangé sima. A levelek hasonlítanak az acsalpuéra, de sohasem nőnek olyan óriá­sira. Aki egyszer megízlelte, az szívesen ve­szi, ha a kertjében is van egy-két tő martila­pu. Vigyázat: nem kell több, mert túlságo­san is terjed. Tavasszal és osszál gyökér­dugvánnyal lehet szaporítani, ősszel tőosz­tással is. Vetni tavasszal kell. A nyirkos talajt szereti, de bármilyenben megmarad ez a minden részében fontos nyálkaanya­­got tartalmazó egyszerű növény. ...A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN Az ókori időkig nyúlnak vissza az emlé­kek a martilapu felhasználásáról. Elhúzódó köhögés, kínzó rekedtség, asztma, mellhár­­tyadulladás vagy kezdődő tüdöbaj esetén itták és isszák a teáját (levél + virág) mézzel vagy tejjel elkeverve. Nyáridon a le­vélből kipréselt levét meleg tejbe vagy hús­levesbe öntötték, így nagyobb volt a hatása, mint a teában. De használták a friss levet fülbe csöpögtetve is, a fülfájás csillapításá­ra. Külsőleg borogatószerként szerepelt a friss vagdalék, levélzúzalék. Állítólag el­képesztően jó hatású szövetsérülésekre, kékesvörös duzzanatokra, de még Orbáné­ra vagy fagydaganatok szétoszlatására is. Vénagyulladások lohasztására a friss zúza­lékhoz tejszínt kevertek. A dagadt lábakat esetenként martilapu főzetében fürdették 20 percig-félóráig. A megszárított levél dohánypótló volt a szegények körében. Az asztmások pipá­ba tömve füstölték görcsös köhögésük csil­lapítására. A martilapuszirup ragyogó vé­delmet nyújt influenzás időkben vagy bármi­lyen légzöszervi megbetegedés esetén. Martilapuszirup: egy nagyobb cserépfa­zékban rétegesen raktak martilapulevelet és cukrot, ülepedés után utántöltve. 8-hétig erjesztették egyenletesen meleg helyen. Az így nyert szirupot egyszer-kétszer átforral­ták, lehűlés után kisebb üvegekbe töltötték- ma is megtehetnénk, egy-egy teáskanál­­nyi martilapuszirup csodát tesz. A kifejlett leveleket bolyhos oldalukkal a homlokunkra borítva elmulaszthatjuk a fejfájásunkat is. ... AZ ASZTALON A martilapu kiváló levélzöldség, ize egye­dülállóan ízletes, aromás. A levelek persze csak addig használhatóak étkezési célra, amíg fonákjuk nem lesz filcszerüen szőrös. Nemcsak a levelek, hanem a fiatal virágos hajtások, a bimbók és a virágok is fogyaszt­hatok. így februártól júliusig folyamatosan szedhetjük, és ízletes csemegeként tálal­hatjuk. Legegyszerűbb, ha a nagy C-vita­­mintartalmú leveleket apróra vágjuk és va­jas kenyérre szórva fogyasztjuk. Kiváló ta­vaszi saláta önmagában vagy csalánnal, galambbeggyel, fekete nadálytövel, kerek­­repkénnyel keverve. Fűszerezhetök vele hagyományos ételeink, de ízes leves, főze­lék is készíthető belőle. A nagyobb levele­ket pedig - a káposztalevélhez hasonlóan- göngyölésre is használhatjuk. M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom