Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

1993. április 24. Színes Szabad Í J S ÁG 9 Michel Tatu cikke a párizsi Le Monde-ban Negyven éve rehabilitálták a Kreml zsidó orvosait Moszkva meglepetésre ébredt 1953. április 4-én. A Pravda második oldalának tetején a belügyminisztérium közleménye tudatta: „A fehér köpenyes gyilkosok“ ügye, a Kreml orvosainak állítólagos összeeskü­vése „provokáción alapult", a vádak hamisak voltak, a vallomásokat pedig „Illegális módszerekkel“ csikarták ki a vádlottakból, akiket egyébként azonnal rehabilitáltak Is. Egy másik közleményből megtud­hatták a szovjet pórtlap figyelmes olvasói hogy a legfelsőbb tanács elnöksége - mint tévését - visszavonta saját korábbi, 1953. január 20-án kelt rendeletét, amellyel annak idején Leninrendet adományoztak Ligyija Tyimasuk orvosnőnek. Ez a hölgy korábban azzal tűnt föl, hogy egy Sztálinnak címzett fölháborodott hangú levelében megvádolta a Kreml orvosait: ök mér­gezték meg az 1946-ban elhunyt Andrej Zsdanovot. a szovjet kultúrpoli­tika rettegett fejedelmét. A száraz hangú közlemények bombaként hatottak, és nem csak a Szovjetunióban. Sztálin alig négy hete pihent a mauzóleumban, s az ö életében ilyesfajta közlemények nemigen jelenhettek volna meg. Halál az antifasisztákra Ez volt a Szovjetunió történetében az első alkalom, hogy a harmincas évek nagy perei után a hatalom, amely addig igencsak jeleskedett alattvalói összeesküvéseinek le­leplezésében, hirtelen elismerte: a „nagy szovjet igazságügyi gépezet“ kerekei közé homok szóródott, s kiderült, a legújabb kori szent inkvizíció mégsem tévedhetetlen. Ez gyanús volt. Annál is inkább, mert az orvosokat pontosan ugyanazon rituálé sze­rint leplezték le és bélyegezték meg, mint ama nagy perek vádlottait: bizonyíték sem­mi, bűnjel még annyi sem. Csakis a részle­tes, túlságosan is részletes vallomások. A váratlan moszkvai bejelentés más meglepetést is okozott, igaz, csak a figyel­mesen olvasóknak: az ártatlan orvosok rehabilitálását nem valemely felsőbb pártszerv, például az SZKP Központi Bi­zottsága vagy a legfelsőbb tanács tette közzé, még csak nem is a miniszterta­nács, hanem egyedül a szovjet belügy­minisztérium, amely Sztálin halála óta Be­­rija irányítása alatt fogta össze a Szovjet­unió összes rendőri szervét. Antifasisztákból nacionalisták Az ügy 1952. november 7-én kezdő­dött Közvetlenül a nagy októberi forrada­lom ünnepségei után a rendőrség őrizetbe vett több mint egy tucat neves orvospro­fesszort, a Kreml kórházának alkalma­zottait, akik korábban Gorkijtól kezdve Zsdanovon és Scherbakovon keresztül egészen Sztálinig a rezsim legfelső vezetőit kezelték. Az orvosok egy másik közös vo­nása: csaknem mindannyian zsidók. Ezt alá is húzza a Pravdában 1953. január 13-án megjelent közlemény: ,,A terrorista csoport tagjainak többsége (Vovszi, Kogan, Felman, Grinstein, Jetinger és mások) kap­csolatban állt a nemzetközi burzsoá zsidó nacionalista szervezettel, a Jointtal, ame­lyet amerikai kémszervek hoztak létre, állí­tólag azért, hogy anyagi segítséget nyújtson a más országokban éló zsidóknak. (...) Vovszi kihallgatói előtt kijelentette: a moszk­vai Simeljovics orvos és a burzsoá zsidó nacionalista Mikaels közvetítésével az A társaság hamarosan bizonyos társa­dalmi és intellektuális tekintélyre tett szert mivel olyan kiváló személyiségek tartoz­tak tagjai közé, mint például Arthur Bal­­fou (Nagy-Britannia későbbi miniszterelnö­ke) vagy a híres filozófus, Henry Sidgwick és felesége Eleanor (a Cambridge-i Colle­gium történelmében az egyetlen női lektor), továbbá a neves fizikus, Sir Oliver Lodge stb. 1886-ban a társaság három tagja - Ed­mund Gurney, Frederick Myers és Frank Podmore -egy kétkötetes művet dolgozott ki a jelenésekről, amelynek címe Phan­tasms of the Living volt. A könyvben a szer­zők a mintegy hároméves kutatómunka eredményeként 702 esetet elevenítenek fel. A könyv szerzői idővel megállapították, hogy a leírt esetek során nem mindig asztrális vándorlásról van szó, némelyek telepatikus emberek élményeit tükrözik. Nagyon érdekes elméletet dolgozott ki ezzel kapcsolatban Adolphed Assier francia tudós, ami azon alapult, hogy minden test­nek van egy hasonmása, amely képes elhagyni a testet, vagyis túlélni a halált. A brit társaság törekvései hamarosan visszhangra találtak. Már 1885-ben meg­alakult az Amerikai Társaság a Lelki Vizs­gálódásra - American Society For Psychi­cal Research - nevű testvérszervezet. A két társaság a sikeres együttműködés eredmé­nyeként jelentős mennyiségű, a spiritizmus­­ra és hasonló jelenségekre vonatkozó anyagot gyűjtött össze. A 19. század vége felé új spiritiszta elméletek tűntek fel, amelyek többé-ke­­vésbé a vallásra támaszkodtak. Közülük a legismertebb, ám egyben a legvitathatóbb egyesült államokbeli Jointtól kapta a paran­csot, hogy likvidálja a szovjet állam veze­tőit. “ Szolomon Mikaels, a neves színész és rendező volt a Szovjetunió elleni német támadás másnapján megalakított zsidó an­tifasiszta bizottság elnöke, s ebben a minő­ségben több tízmillió dollárt gyűjtött az Egyesült Államokban élő zsidók között a közösen vívott harc céljaira. A háború végén aztán már nemigen volt szükség rá: 1946-ban Mihail Szuszlov, Brezsnyev ké­sőbbi fóideológusa már nacionalistának ne­vezte őt. Mégis csak 1948 novemberében, Izrel Állam megalakulása után oszlatták fel a bizottságot, tartóztatták le csaknem min­den vezetőjét. Mikaels sem menekülhe­tett: 1948. január 13-án máig felderíthe­­tetlen gyilkosság áldozata lett Minszkben. A zsidó antifasiszták pere csak 1952- ben zárult le, augusztus 12-én tizenhá­rom vezetőjüket végezték ki. És gondol­is a teozófia (az emberi léleknek az isten­séggel való egységéről szóló misztikus val­lási elmélet, mely szerint a kiválasztottak közvetlen kapcsolatba juthatnak a túlvilág­gal). A teozófia egyik leglelkesebb hirde­tője Helena Petrovna Blavatsky, orosz spiritiszta volt. Amikor az orosz hölgy 1873-ban szinte egy fillér nélkül New York­ba érkezett, már az egész világot beutazta. Itt azután a véletlennek köszönhetően meg­ismerkedett Henry Olcott újságíró-ügyvéd­del, aki szintén spiritiszta volt. Blavatsky asszony olyan nagy hatással volt Olcottra, hogy annak anyagi támogatásával 1875- ben megalapíthatta a Teozófiai Társaságot. A teozófia egyik fő tézise, hogy az ember nemcsak tisztán fizikai síkban létezik, hanem több egyébben, például az asztrá­­lisban is. Az asztráltest, amely ezen elmé­let szerint a fizikai test finom tükörképe, junk az 1952 novemberében megrendezett Siánsky-perre is, amelyben a tizennégy vádlott közül tizenkettő - zsidó. Sztálinnak igyekeznie kell, nehogy lekörözzék... Nagyorosz kitelepítések Ma már szinte biztosak lehetünk benne, hogy csak a diktátor halála akadályozta meg a hivatalos antiszemita kampány jelentős kiszélesedését. A háború utáni sztálini korszak talán legjellemzőbb vonása a nagyorosz nacionalizmus megerősödése. Számos műalkotást nemzetietlennek bélye­geznek, hirtelen kiderül, hogy a tizenkilen­cedik század csaknem minden találmánya orosz eredetű, vagy ha nem, hát az úgysem ér sokat. Sztálin határtalan paranoiájában egész népeket telepít a Kaukázusból, a Krímből és a balti államokból Szibériá­ba, mert állítólag a háborúban együttmű­ködtek a németekkel az orosz nép elveszej­­tésére. Legszívesebben az ukránokkal sem bánt volna másképp - de ők túl sokan voltak, a vagon meg túl kevés, de annyi azért bizonyosan volt, hogy a zsidók, az annyiszor leleplezett kozmopolitizmus főbű­nösei bőven elférjenek benne... Létesüljön szovjet zsidó állam! A harmincas években jelölte ki Sztálin Birodidzsánt, a zsidó autonóm területet a szovjet Távol-keleten. És ha olyan messzire nem is akartak elvándorolni, ép­vagy egy átszellemített test, tetszés szerint eltávolodhat a fizikai értelemben vett testtől, és a halál után is tovább élhet. Az ember asztrálteste tehát az asztrális vetülete kö­vetkeztében „kiléphet" a fizikaiból, miköz­ben mindenkinek, akinek hasonló élmény­ben volt része, lehetősége nyílott mások asztráltestét is látni. Működésének első évében a Teozófiai Társaságnak csak nagyon kevés követő­je volt. Számuk 1877-től nőtt meg, amikor Blavatsky asszony kiadta a Felfedett ízisz című könyvét. Habár a kiadványnak óriási sikere volt, a kritikusok nyomására (Blavats­ky asszonyt szélhámos, hazug csalónak kiáltották ki, a sajtóban is csak múltjának kellemetlen eseményei láttak napvilágot) Helena Petrovna Olcottal együtt Indiába utazott abban a reményben, hogy ott senki sem ismeri őket. Indiában azután hamaro­pen Mikaels volt az 1944-ben, aki fölvetette egy zsidó állam megalakításának gondola­tát a Krim-félszigeten. Aztán 1948-ban megint csak Szuszlov, a kérdés jeles isme­rője javasolta: hozzanak létre egy igazán haladó szellemű zsidó államot Birodidzsán­­ban, ahol letelepedne az összes szovjet­unióbeli zsidó. Ugyanezzel az ötlettel állt elő 1952-ben, közvetlenül a 19. kongresszus befejezése és az orvosok letartóztatása után Dmitrij Csesznokov, az utolsó sztálini politikai bi­zottság frissen megválasztott tagja, foglal­kozására nézve egyébként filozófus. Van, aki pártolja az ideát, de sokan megtagadják, mint például a ravasz Hja Ehrenburg is, aki már egyszer megúszta az antifasiszta zsi­dók ügyét: akkoriban a Békevilágtanácsban játszott szerepével tette magát nélkülözhe­tetlenné az antiszemita diktátor számára. Ezúttal még merészebb: az ötletet és kia­gyalóját denunciáló levelet ír Sztálinnak, s megemlíti: „Ez a terv csak felszítaná a visszataszító szovjetellenes kampányt, amelyet a cionisták ellenünk folytatnak. “ A dolog ennyiben is marad, mert Sztálin 1953. március 5-én meghal. Talán éppen a nagy zsidó orvosper tervezgetése köz­ben? Bár az is lehet, hogy környezete mindenképpen mérsékelte volna. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a sztálini Politbüro kemény magja nem kívánta a harmincas évek terrorjának visszatér­tét. Ugyanis féltek. Molotovot és Mikojánt a diktátor súlyos vádakkal illette a 19. kong­resszuson, előbbinek antifasiszta zsidó fe­lesége 1949 óta valamelyik gulágban ra­boskodott. A végső célpont: Berija Berija volt az, aki a háború elején a zsidó antifasiszta szövetség létrehozá­sát szorgalmazta. Eléggé szokatlan mó­don, a zsidó orvosok perét sebtiben kineve­zett alacsonyabb rangú vizsgálótisztek ké­szítették elő, az ő megkerülésével, Sztálin közvetlen parancsára. És szorult a hurok Berija körül szülőföldjén, Grúziában is. 1951 óta folytak a tisztogatások néptársai, a mingréli törzs tagjai között, egyáltalán nem kímélve a legfőbb belügyér közvetlen környezetét sem. Nos. ezért nem várt Berija az ártatlan orvosok rehabilitálásával. Hruscsov pe­dig, aki 1953 júniusában letartóztatta, s fél éven belül kivégeztette a legsötétebb ming­­rélit, soha többet nem hozza szóba az ügyet, még híres, Sztálint leleplező beszé­dében, a 20. kongresszuson sem. Ráadásul néhány fontos szövetséges besározó­­dott az ügyben. Például az új belügymi­niszter, Ignatyev, aki a zsidó orvosok elleni vizsgálatot vezette, vagy Frol Kozlov, aki a lejáratásukra kezdett kampány talán leg­vadabb antiszemita írását követte el a Kom­­muniszt hasábjain, s mindenekelőtt Szusz­lov, akinek egynémely félreérthető állásfog­lalását ebben a cikkben is megemlíthettük. san rengeteg követőre talált. Blavatsky asz­­szony óriási mennyiségű levelet kapott, amelyek állítólag a Himalájában élő örök­életű mahatmáktól (isteni tökéletességű ember, nagy lélek) származtak. Azt állította, hogy az ő tanítványuk, odaadó szolgájuk volt... A Blavatsky asszony által indított mozgalom később megint csak Nyuga­ton, legfőképpen Angliában, Franciaor­szágban és más európai országokban hódított teret. Angliai tartózkodása idején az orosz spiritiszta hölgy barátjával, Olcottal együtt a társaságba (SPR) is ellátogatott, és otthagyta valamennyi összegyűjtött anya­gát. A társaság azután Indiába küldte saját szakemberét, Richard Hodgsont, aki Bla­vatsky asszony összegyűjtött anyagainak hitelességét lett volna hivatott bizonyítani. Ám Hodgson úr megállapította, hogy az említett levelek mindegyike csalás, Bla­vatsky asszony ügyes trükkjeinek ered­ménye. Helena Petrovna Blavatskyt azonban mindez hidegen hagyta, és a történtek ellenére letelepedett Angliában, és írni kezdett. Utolsó munkájában - melynek cí­me Titkos tanítás - egy bonyolult okkult rendszert ismertet, amely egyebek mellett a reinkarnáción keresztüli spiritiszta fejlő­dés folyamatát is magába foglalja. Tekintet nélkül arra, hogy Blavatsky asszony elméletében mennyi volt a kita­­láció, egyetlen tény nagyon fontos, még­pedig hogy az elmélet magva - a fizikai testtől független asztráltest exisztenciá­­ja, amely azon kívül is létezhet - figyelem­re méltó módon egyezik több más elmé­lettel, munkával. (dé) (Természetgyógyászat) Az álmatlanság fitoterápiás és természetes kezelése Ha valakinek álmatlan éjszakái vannak, általában altatót kér orvo­sától. Az altató azonban nem megol­dás. Az álmatlanság okát kell meg­szüntetni, az altatószerek viszont csak a betegség tünetét gyógyítják, és rá­adásul még gyógyszerfüggőséget is okozhatnak. Szervezetünk is védeke­zik a méreg ellen, felgyorsítja az altató lebontását, és előbb-utóbb hatástalan­ná válik, s később már a nagyobb mennyiségű, erősebb szerek sem se­gítenek. Az így kialakult gyógyszer­függőség következtében az egyén úgy érzi, hogy nem tud altató nélkül élni, depresszióban és hallucináció­­ban szenved. Az álmatlanság kiküszöbölésére fitoterápiát alkalmazhatunk. A gyógynövényeknek ugyanis nincs olyan veszélyes mellékhatá­suk, mint a szintetikus altatóknak. Altató hatású teakeverék pl. a kö­vetkező: 10 gramm citromfű, 60 gramm komló, 20 gramm galagonyavi­rág, 10 gramm macskagyökér. A tea citromfű, Melissa officinalis L., me­­dovka lekárska elkészítése és adagolása: 1 evőka­nálnyi mennyiséget 5 percig főzünk 2 dl vízben, 20 percig hagyjuk még ázni, szűrjük, és mézzel édesítve le­fekvés előtt fél órával elfogyasztjuk. Ha a keveréket erősnek érezzük, ak­kor az adagot teáskanálnyi mennyi­ségből főzzük, ha a keverék hatása a kívántnál gyengébb, az adagot akár meg is duplázhatjuk. Egy másik recept: 1 pohár meleg tejbe teszünk 1-2 teáskanálnyi macs­­kagyökér-tinktúrát, és 30 perccel a le­fekvés előtt megisszuk. Következő recept: 30 gramm le­vendula, 10 gramm kamilla, 30 gramm komló, 30 gramm macskagyökér. A teát úgy készítjük elő, mint az első receptnél, és az alkalmazása is azonos. Az álmatlanságot leküzdhetjük természetes módon a pozitív gon­dolkodás kialakításával, erősítésé­vel. Azok, akiknek a lelki életük har­monikus, nem panaszkodnak álmat­lanságra. Azok, akik azonnal nem tud­nak elaludni, azt hiszik magukról, hogy rossz alvóak. Ezek meditációval vagy jó regény olvasásával tegyék kelleme­sebbé az elalvás előtt időt. Ha még­sem jön álom a szemünkre, akkor alkalmazzunk önhipnózist, erőltes­sünk nyugalmat magunkra, hunyjuk be szemünket, kapcsoljuk ki érzék­szerveinket, szabaduljunk meg a mun­kahelyi és otthoni gondoktól, a min­dennapi problémáktól. Amikor az apostolok megkérdez­ték a Mestert, mi vár rájuk, ö azt válaszolta: „Ne törődjetek a holnap­pal! Elég elviselni egy nap gyötrel­meit.“ így van ez velünk is: problé­máinkat nem vetjük le ruhaként a háló­szoba küszöbén, hanem becipeljük, és még csodálkozunk, hogy feszültek vagyunk. Próbáljunk áthangolódni a pozitív gondolkodás hullámhosszá­ra, s minden este hittel, nyugalomban szivünkben térjünk nyugovóra. Na­ponta akár 40-50-szer is mondjuk el magunknak: „Jól érzem magam!" vagy: ,,Napról napra jobban érzem magam!" Ha az álmatlanság semmiképp nem szűnik, vizsgáljuk meg, hogy nincs-e az ágyunk negatív földsu­garak hatása alatt. Ebben az esetben át kell rendezni a szobát s áthelyezni ágyunkat. DR. NAGY GÉZA Egy csoportkép 1946-ból: elöl Berija, Malenkov, Molotov és Sztálin. A háttérben már sötét erők készülődnek... (fotó: le Monde) Az orvosok ügye az első és az egyetlen, amelyet nyilvánosság övez, s amelyet talán éppen arra szántak, hogy egy minden addiginál hatalmasabb és félelmetesebb jéghegy csúcsaként magára irányítsa a figyelmet. A sztálinizmusnak ezt az utolsó fenyegető veszedelmét végül is a természet győzte le. M. H. A spiritizmus gyökerei Amikor a lélek kilép a testből A spiritizmus a múlt század ötvenes éveiben keletkezett, s főleg Európában, valamint Amerikában terjedt el. Csupán New Yorkban mintegy negyvenezer ortodox spiritisztát tartottak nyilván. Ám mivel nagyon sok csaló, akiknek a spiritizmushoz vajmi kevés közük volt, így próbált némi vagyont, hírnevet szerezni, a valódi spiritiszták úgy döntöttek, a hitelesség érdekében eme különleges képességekkel rendelkező embereket módsze­res vizsgálatnak vetik alá. E célból 1882-ben a Cambridge-i Egyetem mellett megalapították a Társaság a Lelki Vizsgálódásra (Society For Psychical Research - SPR) nevű szervezetet. A társaság célja valamennyi olyan személynek a (mindennemű előítélet és elfogultság nélküli) vizsgálata, akiknek akár a mesmerismusra (emberről emberre áradó delejes áram és annak a gyógyászatban való alkalmazásának gyakorlati tana), akár a spiri­­tizmusra jellemző különleges képességeik kicsit is vitathatóak voltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom