Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. április 2. Rocktavasz — először Ógyallán Nem várt érdeklődés kísérte a hazai magyar amatőr rock első idei jelentkezését március közepén, az Ógyallai Kultúrházban. Ráadásul fesztivál született, a Rocktavasz. Mephisto - a pokoli rock (Rózsás Attila felvétele) Mégpedig MURA VIKTOR, a tehetséges vállalkozó tejében, aki eddig másképp is segített a rockereknek. Victory Music Box néven rockpólókat, lemezeket, CD-ket, metálláncokat árult egy kis butikban, melyet a napokban fel kellett adnia. Nem ment a forgalom, meg egyéb dolgok is közbejöttek. A fesztiválon azonban erre senki sem gondolt, általános volt a derű. Jól jött a Komáromi Regionális Kultúrközpont segítsége. Csakis velük kerülhetett színpadra - harmincöt koronáért - este hétkor a hét produkció. A komáromi DETONÁCIÓ nyitotta a műsort. Robbantottak és hangulatot csináltak. Az ANTICHRIST (Komárom) és a bátorkeszi NIGHTMARE csak fokozták a rockerek jókedvét, akik őrülten pógóztak a rájuk és a rendre ügyelő fekete rendőrök döbbent fejrázásai közepette. A punkok örültek a leginkább a negyedikként fellépő BANDA ROSA punkegyüttesnek. Rendzavarás az ő számaik alatt sem történt. Ezután egy tehetséges új együttes, az érsekújvári KRYPTNAUGHT következett. Moronga Dusán basszus-A rendező és a főszereplő Clint Eastwood Oscar-eső a Nincs bocsánatnak Idén 90 éves a western. Mintha születésnapot ünnepelt volna az Oscar-díjak minapi 65. átadási ünnepségén. A Nincs bocsánat című amerikai westernt négy Oscarral tüntették ki. Ez az alkotás lett 1992 legjobb amerikai filmje, rendezője, Clint Eastwood, aki a film főszereplője is, a legjobb rendező, a filmben szereplő Gene Hackman a legjobb férfi jellemszínéaz és a film létrejöttében közreműködő Joel Cox a legjobb vágó. A film főhőse WILLIAM MUNNY (Clint Eastwood), akinek eredeti foglalkozása bérgyilkos. Fegyverét azonban - felesége és két kisgyermeke kedvéért - szögre akasztotta. Tíz évig kis farmján dolgozik, állattartással foglalkozik. Felesége halála után ismét visszatér régi „hivatásához“, azt remélve, hogy így biztosítani tudja gyermekei jövőjét. Brig Whiskey városka bordélyában egy fiatal tehénpásztor késsel a felismerhetetlenségig elcsúfítja az egyik örömlány arcát A „bordélypapa", tehát a tulajdonos, megelégszik a pénzbeli kártérítéssel, a többi lány azonban nem hagyja annyiban - bosszúért kiáltanak, vérdijat tűznek ki a tettes fejére. A farmerré vedlett Munny vállalkozik a bűnös kézrekeritésére. A tíz év alatt azonban meglehetősen elszokott fegyverétől, ezért felkeresi régi barátját. A fekete bőrű Ned (Morgan Freeman) hajlandó segíteni. Hamarosan összeütközésbe kerülnek Little Bill Dagett seriffel (Gene Hackman), aki nyugalmat akar körzetében és magánéletében is. Ezért a törvény betartását még a legnagyobb kegyetlenség és brutalitás árán is megköveteli. Idevágó érdekesség, hogy a rendező sokáig győzködte Gene Hackmant, vállalja el ezt a szerepet. Ő ugyanis egész szivéből gyűgitározott, Katzembach János dobolt, Nagy Tibor gitározott, Rózsás Attila énekelt, a tömeg pedig tombolt - nem akart szűnni a taps. Ha valaki foglalkozna velük, menedzselné a bandát, szép jövő várna rájuk. Az estet két nagyszerű csapat zárta. A dunaszerdahelyi RAF ti a rádióban is hallható két slágerén kívül a tavalyi nyári koncertjének legsikeresebb számait is előadta. Azóta a budapesti Ki Mit Tud-ba is bekerültek, láthatjuk őket majd a képernyőn, és szoríthatunk nekik. Az érsekújvári MEPHISTO angol nótái egyszerűen PROFIK! Ez a fiatal együttes nemsokára sokat hallat majd magáról. Időközben másodikok lettek a zselizi Ritmus '93 pop-rock-vetélkedőn, egy pont hiányzott a győzelemhez. Az újvári ördögök tették fel a Rocktavasz fesztiválra a koronát. Talán lesz folytatás. Ez nagymértékben múlik a szervezőkön, a szponzorokon, mindenekelőtt a pénzen. Mura Viktor szeretné. A rockerekről nem is beszélve. BÁRÁNY JÁNOS löli az erőszakot, annak minden formáját, s eddig egyetlen szerepében sem kellett a már-már szadizmussal felérő brutalitást vállalnia. A film végén Munny megkapja a vérdíjat, lecsatolja fegyverét és visszatér gyermekeihez. Clint Eastwood színészként kezdte pályafutását, a rendezésre csak később tért át. A Nincs bocsánat című filmben színészként és rendezőként egyaránt remekelt. (ivi) Kínai alkohol - orosz halál Több mint 100 orosz halálát okozta az elmúlt kilenc hónapban a Kínából behozott rossz minőségű alkohol. Az ITARTASS hírügynökség szerint a kínai szeszes italok a megengedettnél nagyobb mennyiségű metilalkoholt és egyéb mérgező összetevőket tartalmaznak. A kínai áru minőségét senki nem ellenőrizte, a helyhatóságok állítólag egyenest a magán szeszfőzdéktől vásárolják az italokat. A habarovski körzetben, ahol a mérgezések történtek, a körzeti főorvos betiltotta a kínai szesz árusítását. (r) Nem panaszkodott A 72 éves Rose Northmor egy angliai kisvárosban sok évtizeden keresztül álcázta olyan sikerrel vakságát, hogy még saját családja sem tudott róla. A Daily Mirror napilap szerint a titokra Rose asszony férje jött rá, amikor felesége arra kérte öt, hogy nem vásárolna-e neki egy „vakírásos“ könyvet A férj a könyvesbolt helyett az orvoshoz vitte feleségét, ahol egy futó vizsgálattal megállapították, hogy az asszony látóélessége csaknem százszor gyengébb a jól látókénál. Normann Northmor, a férj, teljesen „ledöbbent“. Felesége egy szóval sem panaszkodott soha a szemére. Rose pedig csendesen csak annyit mondott: „Nem akartam senkit ezzel zaklatni!“ Pozsonyban minden más Nemzetiné a Nemzetiben Szombat volt, március huszonhetedike: színházi világnap. A Nemzetiben a Nabuccót játszották. A nézőtéren minden hely foglalt volt. Hiába, Verdi világhírű műve, a szabadságutáni vágy operája mágnesként vonzza a közönséget. A nézőtéren osztrákok is ültek. A „sógorék“ társasbuszokkal, meg személykocsikkal érkeztek, nálunk, az ő pénztárcájukhoz mérten még mnindig nagyon olcsó a belépő, a bécsi színházjegy árának a feléért itt a jegyen kívül még „gyertyafényes“ vacsorát is elkölthet a kedves külhoni vendég. A nagyérdeműt az előadás kezdete előtt németül is üdvözölte valaki. S érdekes módon senki sem fütyülte ki az illetőt Mi történne, játszottam el a gondolattal, ha megszólalna magyarul is? Egész biztos nem állnák meg az emberek szó nélkül, sőt, a „leghazafiabbak“ talán még meg is dobálnák. A, hűtöttem le felzaklatott kedélyemet, ez „úri közönség“, itt ilyesmire már nem igen vetemedne senki... Amikor véget ért az előadás, a nézők megrohamozták a ruhatárat. Előttem - pechemre - lassan halad a sor, a fiatal ruhatáros leány eltűnt valahová, nem volt, aki kabátjainkat kiadja.- Álltunk hát, várakoztunk türelmesen. A toporgó tiroli ruhás férfi inkább csak udvariasságból szólította meg a mellette sorakozó hölgyet. A nőről lerítt: alig pár órája lehetett fodrásznál, s valóságos parfümillat lengte körül.- Nem tudja, mi történhetett? A puccos dáma a középkorú úr felé fordult, fitymálva végigmérte, aztán gőgösen annyit mondott:- Én szlovák vagyok! Még szerencse, hogy a férfi nem értette a szavait. Az asszonyság egyébként teljesen normálisnak tűnt. Azt nem értem, mit érthetett az előadásból? ZOLCZER LÁSZLÓ És velünk, „többiekkel“ mi lesz? (A szerző illusztrációs felvétele) A haragos Clinton Az új amerikai elnök megnyerő, nyílt mosolyával csak nemrég ismerkedett meg a világ. Már kiderült azonban az is, hogy az elnök tud haragos is lenni, és mérgét nem rejti el a tévékamerák előtt sem. Egy, a Fehér Ház területén kívül zajlott találkozón, amelyen az elnök gazdasági politikáját ismertette, Clinton a kamerák pergőtüzében hordta le munkatársait azért, mert azok néhány közéleti személyiséget nem akartak a közelébe engedni. Az amerikai sajtó szerint a hivatalba lépés első, cseppet sem könynyű heteiben Clinton elnöknél napirenden voltak a dühkitörések. Megharagudott tanácsadóira a sajtónak adott névtelen nyilatkozatokért, feldühítette őt egy pénzügyi tervezet (melyet nem tartott sokra) nyilvánosságra hozása, s még nagyobb haragra gerjedt, amikor a sajtó közölte Kimby Wood főügyésszé történő kinevezését, holott azt a Fehér Ház még nem hagyta jóvá. - Az ügyésznőt a sajtó nevezte ki, nem én! - dördült munkatársaira Clinton. Az elnöki házaspár harciasán kikelt magánéletük és testi épségük őrzőinek túlkapásai ellen is. A tanácsadók ezért fékezni kénytelenek a titkosrendőrők és a testőrök hadát. Clinton haragja azonban az eddigi tapasztalatok szerint, sosem tart sokáig. Egyik kísérője, aki a választási kampány idején sok időt töltött az elnökkel, kicsit eltúlozva, így jellemezte a főnök haragját: egy „baki“ elkövetőjét reggel 8.00-kor elbocsátotta, 8.05-kor lovaglóostorral elpáholta, 8.10-kor a lelkére beszélt, 8.15-kor pedig már ismét „jó fiú" volt az illető. (R-ivi) Az új elnök a humoristáknak és ' karikaturistáknak egyaránt kedvelt témája - már csak azért is, mivel a választási hadjárat során jóval többet ígért, mint aminek a teljesítésére valaha is képes lenne... Lázadás a hagyományok ellen Inkább pártában maradnak A japán nők többsége nem siet az oltár elé. Az uralkodó társadalmi viszonyok ugyanis nem kedveznek a házasságban élő nőknek, éppen ellenkezőleg. Egy nemrégi közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett japán nők 54 százaléka ellenzi a házasságot, és csupán 13 százalékuk vallja azt, hogy a boldogság és a házasélet nem feltétlenül zárja ki egymást. Nyugtalanító jelenség az is, hogy Japánban nagyon alacsony a születések száma. A statisztika szerint jelenleg egy termékeny korát élő nőre csak 1,5 születés esik, s ez a szám a becslések szerint az elkövetkező öt évben 1,3-ra csökken. A japán nők nehezen viselik el, hogy a társadalom elsősorban azt várja el tőlük: a családról, a gyermekekről gondoskodjanak. Egy 29 éves japán „office lady“, azaz irodai alkalmazott, Keiko, sértődötten panaszolta, hogy egy kollegiális vacsora alkalmával főnöke nekiszegezte a kérdést: mikor óhajt már férjhez menni? - Ehhez egyrészt a főnöknek semmi köze, másrészt eszem ágában sincs lemondani szabadságomról - jelentette ki az ifjú hölgy. Kijoko Josihiro, szocioiógusnő könyvet írt arról, miért nem akarnak a japán nők gyermeket. Könyvében a férfiakra hárítja a felelősséget. Szerinte a japán férfiak a nap nagyobb részét munkahelyükön töltik, mire végre hazaérnek, már túlságosan fáradtak ahhoz, hogy a gyerekkel foglalkozzanak, netán besegítsenek a háztartásba. Egy tanulmány kimutatja, hogy a fiatal japán nők munkaidejük után legkevesebb egy órát még háztartási munkával töltenek, míg a férfiaknak erre csak 19 percük marad. Egy nagy tokiói cég alkalmazottja, a 28 éves Macsiko így nyilatkozott: - Sokkal jobb programot is el tudok képzelni annál, mint hogy szabad időmet takarítással, egy férj kiszolgálásával töltsem. A Nikkei c. japán gazdasági hetilap arról cikkez, hogy a házasságban élő nők többsége egyedüllétre panaszkodik, mivel a japán férfiak - a bevett szokásokat követve - a vacsoraidőt is inkább munkatársakkal töltik. így egyre több a nők által kezdeményezett válás. Egy 29 éves japán nő hat hónapi házasság után vált el. Tettét így indokolta: - Férjem a legidősebb fiú volt a családban. A tradíció szerint szüleivel élt, s náluk éltünk mint házastársak is. Nem tudtam továbbelviselni anyósom fölényeskedését. Ma a 25-29 éves japán nők 38 százaléka hajadon. Josihoro szociológusnő véleménye szerint azok a fiatal nők, akik már belekóstoltak az önálló munkavégzéssel járó függetlenségbe és szabadságba, egyre nehezebben szánják rá magukat a japán tradíciókhoz igazodó házasságra. A japán újságok a „sosi szakai“, tehát az egykés vagy kevés gyermekes társadalomról írnak, s arról, hogy a népesség elöregedése egyre jobban nyugtalanítja a gazdasági szakembereket. Demográfiai előrejelzések szerint a születések csökkenése és a hosszú életkor miatt 1997-ben a 65 évesek száma magasan felülmúlja majd a 14 éves és ennél fiatalabb életkorúakét. (ivi)
