Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

8 Szabad ÚJSÁG Színes 1993. április 17. A zsidók már a régmúltban is főként az egy igaz Istenbe, Jah­­vebe vetett mélységes hitükkel különböztek más nemzetektől. Ezt bizonyítja a jeruzsálemi templom újjáépítésére tett megannyi kísérlet, s a sok elre­­begett ima a templom egyetlen megmaradt falánál, a Sirató­falnál. A rejtélynek még nincs vége „Bojnik lovag ott nézte napestig az aranykővé vált Hajnalhajat, de az varázslat volt, hajnali varázslat, Bajmóc köde, titka.“ (Szombathy Viktor) Minden valamirevaló várnak megvannak a saját titkai és szellemei. Legalábbis Angliában, a híres walesi várakban ez így van. Arrafelé úgy tartják, a turista számára nincs, is vonzóbb a vendégszerető szellemek­nél. Ha ilyesmiről olvasunk, már mi sem lepődünk meg igazán. Ám a nálunk történő, megmagyarázhatatlan dolgokról, jelenségekről mélyen hallgatunk. Mi több, szégyenkezünk miattuk, mintha mi tehet­nénk arról, hogy megtörténtek. Titokzatoskodunk, pedig az, ami éjsza­kánként a bajmóci várban történik, nyugodt lelkiismerettel nevezhető kísértésnek. A koromsötét éjszakában az ódon vár falait vérfagyasztó sikoly rázta meg. Az őrök egy szempillantás alatt talpon voltak. Elő­ször azt hitték, talán egy nő esett a vár körüli árokba. Ám a felfedezőútra csak egyedül indulhattak, mert a betörők elijesz­­tésére tartott kutyák fogvacogva gubbasz­tottak a sarokban. Az őrök hamarosan felfe­dezték, hogy a hangok a vár alatti katakom­bákból jönnek. Alaposan átkutatták azokat, de semmit sem találtak. Ez a hátborzongató eset az Úr 1993-as esztendejének telén a bajmóci vár ódon épületében történt. PÁLFFY GRÓF NEM LELI BÉKÉJÉT? A várkastély a leszálló sötétségben kivilá­gítva olyan, mintha éppen egy meséből lépett volna elő. Mai formáját gróf Pálffy Jánosnak köszönheti, aki 1888-1908 között építtette át a Loire menti gótikus francia kastélyok mintájára. A gróf ugyanis fiatalko­rában beleszeretett egy francia grófkisasz­­szonyba, akit azonban apja nem akart egy idegenhez adni. így a csalódott gróf élete végéig agglegény maradt. Ennek a betelje­sületlen szerelemnek az emlékére építtette át később a bajmóci várat. A gróf 1908-ban meghalt, s végakarata szerint éjszaka, fáklyafénynél temették el a vár „ölében“. Kincseit, híres műalkotás­gyűjteményét a nyilvánosságra hagyta az­zal a megkötéssel, hogy azok mindig ma­radjanak eredeti helyükön. Sajnos, kapzsi örökösei nem igazán respektálták végren­deletét. Gyűjteményének nagy részét elár­verezték. A tulajdonát képező, 14. századi Narda di done képek, amelyek állítólag a legközelebb álltak a gróf szívéhez, pél­dául Prágába kerültek... Mostanában, több mint nyolcvan év­vel Pálffy gróf halála után titokzatos dolgok történnek a bajmóci várban. Arról, hogy a gróf szarkofágjából egy ismeretlen eredetű, sűrű folyadék szivárog, már sokat cikkeztek az újságok hasábjain. Ám erede­tére nem született megfelelő magyarázat, pedig a tudósok, patológusok, vegyészek, sőt még a asztrológusok is behatóan vizs­gálták. DÖGLÖTT KUTYA A TERASZON Talán az egyik legérdekesebb véle­mény az esetre vonatkozólag Lubor Kő­sót asztrológustól származik. Szerinte a gróf elégedetlen, mivel nem teljesítették végakaratát. „Ezzel nem azt akarom mon­dani - vélekedett az asztrológus hogy a gróf kiszállt a sírjából és a várban kísért. Mégis azt javasolnám, a lehető legrövidebb időn belül vissza kellene szállítani vala­mennyi értéktárgyát a várba, az eredeti helyükre. Véleményem szerint ugyanis még további megmagyarázhatatlan jelenségek is történhetnek. “ Azok nem is várattak sokáig magukra. A várőrök főnökét, Stefan Barcint szavahi­hető, becsületes embernek tartják. A szelle­mekben nem hisz, így nem is fél azoktól. Az utóbbi időben azonban csuda érdekes dol­gok történtek vele. Ha más mondja, talán el sem hiszi. Nero nevű kutyája, aki a várat őrizte, megveszett, ezért el kellett pusztíta­ni. A hűséges várőrző ebet az állatorvos egy óriási adag altatóval - amely egy ele­fánttal is végzett volna - akarta átsegíteni a másvilágra. Ám a kutyának semmi baja nem lett tőle, így végül agyon kellett lőni. Úgy egy hónap múlva Báróin úr fiával együtt kivehetően hallotta, és jól látta a vár tera­szán a kutyáját ugatni. Először azt gondol­ták, hogy Charon az, a másik házőrző eb, de később kiderült, hogy az ez idő alatt be volt zárva, az őrség többi tagja pedig éppen a vacsoránál ült. Néhány nappal később Nérót a kapu előtt látta gazdája, ott azon­ban, ahol elfutott semmi nyom nem maradt utána. A többi őrnek is vannak hasonlóan meg­magyarázhatatlan történetei, arról például, hogy hogyan fordult meg a kulcs magától a zárban stb... LENTA SÍRKAMRÁBAN A kripta közepén ott áll a csodálatos neogótikus szarkofág. Az éles megvilágí­tás szinte bántja a szemet. A megdöbbentő látványt csak a szarkofág körüli állványozás rontja. Nyilván ez is zavarja a gróf és őseinek örök nyugalmát. Vagy talán az, hogy rokonai ebben az esetben sem teljesí­tették a gróf végakaratát, és a szarkofágot nem oldalt helyezték el, ahogyan azt ő kí­vánta. A héttonnás fedélen lévő lyuk arról árulkodik, hogy arra vezették be a szondát a szarkofág belsejébe. A „könnyező“ szar­kofág rejtélyét az eredeti elképzelések sze­rint már májusban meg kellett volna oldani. A gróf földi maradványainak exhumálásáról azonban egyelőre nem döntöttek. Amíg a tudósok a fejüket törik az eset felett, a psczichotronikusok sem tétlen­kednek. Különös megállapításaikkal nem­egyszer alaposan felcsigázzák az emberek fantáziáját. Némelyikük szerint a sírkamra alatt tűzhányó van, mások meg egy titkos erőt éreznek, amely a szarkofágból ered, és a kápolnában koncentrálódik. Megint má­sok a sírkamra alatti földalatti térségekben keresik a titok nyitját. A bajmóci vár rejtélyei tehát még nem értek véget. A régészek állandóan új helyiségeket, betemetett lépcsőket, fo­lyosókat tárnak fel. A vár csak kelletlenül adja ki a titkát. A hosszú, álmatlan éjszakák során a vár elhunyt lakói a hitetlenkedők szeme láttára megtáncoltatják a csészében a kávét, kiengedik a döglött kutyát, zajt csapnak a folyosón... Ilyenkor még a legra­­cionálisabban gondolkodó detektívekben is felmerül: Itt bizony nincs minden a legna­gyobb rendben. Ha sikerül is visszaszállítani a híres Pálffy­­gyűjtemény fellelhető képeit eredeti helyük­re, a kápolnába, amely alatt a gróf pihen, örök nyugalmat akkor sem talál. Ezek a ké­pek ugyanis csak a gyűjtemény egy részét képezik. Még több óriási értékű reneszánsz képkollekció hiányzik, ki tudja hol található, a híres grófi bútorokról nem is beszélve... (dé) A britek távozása után 1948-ban Palesz­tinában a zsidók létrehozták Izrael álla­mot; egy évvel később Jeruzsálemet is ketté osztották: az arab óvárosra s a zsidó új városra. 1980-ban Izrael háborút kezde­ményezett, hat nap alatt elfoglalta az egész várost, és kihirdette, hogy „Jeru­zsálem Izrael örökös fővárosa“. (r) 1917-ben az oszmán törökök a brit had­vezér, Allenby előtt kapituláltak, s megfutot­tak Palesztinából. 1920-ban brit fennható­ság alá került az ország. A világ leghosszabb krematóriuma Kuvikhangok a Csalagút körül A légitársaságok és a nagy hajó­zási cégek örülnek: a jelek szerint valamivel később kezdődik meg a számukra halálos konkurencia időszaka a csatornaforgalomban. Növekszik annak a valószínűsége, hogy a Csalagút (a csatornaaiagút) nem a tervezett időpontban, 1993 júniusában nyílik meg, nem is az elhalasztott új dátum, 1993 decem­bere lesz a nagy nyitány napja, hanem valószínűleg csak 1994 ko­ra nyara. A konkurenciával ellentétben ettől a 220 bank és az 560 ezer részvé­nyes kissé nyűgös. Már csak azért is, mert az eredetileg harmincmilliárd né­met márkára tervezett költségek már most megközelítik a hatvanmilliárd márkát. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az évszázad egyik monstre építke­zéséről van szó. Hét éve történt az első kapavágás/és most 12 ezer munkás túrja a földet a legkorsze­rűbb gépek segítségével, hogy el­készüljön a történelem leghosz­­szabb -150 kilométeres - víz alatti tunellrendszere az angliai Folksto­­ne közelében lévő Shakespeare­­sziklától a franciaországi Calais melletti Sangattéig. Az építkezés elhúzódásával a ku­vikhangok egyre erősödnek, termé­szetesen elsősorban a splendid isola­tion!, a nagyszerű elszigeteltséget most alighanem joggal féltő ködös Albionban. Itt John Silkin munkáspárti képviselő derűs közvetlenséggel „a világ leghosszabb potenciális kre­matóriumának" becézte a létesít­ményt, és meg is magyarázta, mire gondol.- Egy 7,60 méter átmérőjű csőben 250 autóval a fedélzetén, óránként 120 kilométeres sebességgel (menet­idő mindössze 35 perc) száguld a víz­alatti vonat, amin - ne adja az Úr! -tűz üt ki. És pontosan 12 perc múlva indul a következő vonat.'.. Azok, akik a Csalagút biztonsá­gáért felelősek, nyilván kielégítő vá­laszt képesek adni Mr. Silkin aggá­lyaira. De azokra a számításokra, amelyek szerint a monstrum először 2023-ban hoz osztalékot a befekte­tőknek, már nehezebb a szakszerű válasz. w E .................. ' SS8«f A muzulmánok nem félnek éle­tüket áldozni hitükért. Napon­ta ötször imádkoznak Állati­hoz, s a Koránt is betéve tudják. A legenda szerint ezen a helyen állt Káin és Ábel oltára. Itt szenvedett ki Jé­zus a keresztfán, Innen szállt fel Mohamed egy éjszakára a mennyekbe, s itt építette fel Salamon a zsidók első templomát. A Jeruzsálem körüli dombokon nyájak lege­lésztek. Az ismert sípszóra a juhok pásztoruk nyomá­ba eredtek. Ha a pásztorok találkoztak, s nyájaik keve­redtek, Salamon minden bölcsessége kevés lett vol­na szétválasztásukra; azonban ha valamelyik pásztor a sípjába fújt, juhai kiváltak a nyájból, s követ­ték gazdájukat. Mint minden orientális városnak, úgy Je­ruzsálemnek is a réges-régi múltba nyúlik története. Már Krisztus előtt háromezer évvel is lakták e földet - az őslakók a jebusiták voltak. Az ősi nevet - Jebus - kétezer évig használták, az asszír-babiló­niai és az egyiptomi iratok viszont már Urusalem néven említik. Keresztények, muzulmánok és zsidók szent városa A titokzatos Jeruzsálem Kövek és fények... Álmok és szörnyű látomások... A levegőben szinte érezni a történelem elsodró erejét... Hangok... Harangok zúgnak, müezzin énekel, sófár kürtszava rikolt... Jeruzsálem... Krisztus előtt mintegy ezer évvel Dá­vid király vezetésével a zsidók foglalták el Jeruzsálemet, s a várost Dávid az egye­sült zsidó királyság fővárosának tette meg. Salamon, Dávid fia és követője a trónon, saját palotája közelében építtette fel a zsi­dók első templomát. 587-ben (K. e.) a babi­loni Nebukadnezar a várost és a templo­mot is a földig rombolta, a zsidókat pedig rabságba hurcolta. Babilon tündöklésének a perzsa hadak bevonulása vetett véget - a zsidók 50 év után hazatértek, újraépí­tették városukat s templomukat. Eltelt öt évszázad - a történelem szele át meg átviharzott Palesztina felett, s uralko­dók egész sora váltotta egymást. Kr. e. 64-ben, Pompeiusz hatalomra jutásával a római korszak vette kezdetét. 34-ben Heródes vette birtokába a várost, amely uralkodása alatt fényes virágzásnak indult. A monumentális építkezések során úpépült Salamon temploma is. Ekkor szü­letett Jézus. Heródes hamarosan meghalt, a birodalmát három fia között osztották meg. Közülük Heródes Antipas volt az, akinek uralkodása alatt a római helytar­tó, Pontius Pilatus átadta Jézust a zsi­dóknak, akik öt keresztre feszítették. A zsidók egyre-másra lázadoztak a ró­maiak uralma ellen,s a lázadások megfé­kezésére Krisztus után 70-ben Titusz hadvezér leromboltatta a zsidók szent templomát. A lázadások alábbhagytak, s 60 év telt el nyugalomban. Ekkor azonban Bar Kochba vezetésével a zsidók újra felkeltek - Hadrianus a felkelést leverte, s Jeruzsálemet a földdel tette egyenlővé. Romjain egy pogány várost (Aelinus Capito­­linus) épített fel, az országot pedig Palesz­tina névre keresztelte. A nélkülözés, az üldöztetés és a magas adók miatt a zsidók Palesztinából szétfutottak a világ minden tájára. A 4. század elején Konstantinus csá­szár felvette a keresztséget - ezzel kez­detét vette a bizánci korszak. Jeruzsálem, a szent sír körül felépülve, keresztény vá­rossá lett. 637-ben azonban a bizánci biro­dalmon végigszáguldott a győzelmes mosz­­lim (arab) hadak tömege - Jeruzsálem Omár kalifa székhelye lett; a Korán szerint Ábrahám, Dávid, Salamon és Krisztus egy­aránt jelentős próféták voltak. A muzulmá­nok felépítették saját katedrálisukat - ekkor épült az Al-Aqsa mecset is a városban. A különféle vallások jól megfértek egymással a kalifák birodalmában. A bé­kének, nyugalomnak 300 évvel később a keresztes hadjáratok vetettek véget. A ke­resztesek lerombolták a várost, s a szent köveket zsidók és muzulmánok vérével mosták „tisztára“. Az újjáépülő városban új templomok, kolostorok egész sora létesült. 1187-ben azonban Saladin arab hadve­zér a kereszteseket elűzte Jeruzsálem­ből, s ismét rövid mozlim korszak követke­zett. A keresztesek azonban csak a 13. században hagyták el végleg a szent földet - ekkor ugyanis csúfos vereséget szenved­tek a mamelukoktól (törökök). A néhány évszázados oszmán korszakban Jeru­zsálem hanyatlásnak indult. A fényevesz­­tett, elfeledett városnak a 19. század köze­pén mindössze 11 ezer lakosa volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom