Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
■ fj i S A G l /<z Együttélés cáfol Bűnbak kerestetik KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI NAPILAP SZOMBAT 1993. április 17. Ili. évfolyam 89. szám Ára 3 korona „Annak ténye, hogy Szlovákia, illetve Csehország Európa Tanácsba történő felvételét későbbre halasztották, nyilvánvalóan arról tanúskodik, hogy alapos okai vannak. Ebben a szervezetben ugyanis nagyon képzett, jól informált szakemberek dolgoznak, és mielőtt döntésüket meghoznák, egy szakértői csoport vizsgálja a helyszínen az egyes problémákat...” — jelentette ki Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke a szlovák sajtóirodának. Duka Zólyomi nyilatkozatában a Republika című napilapban megjelent Laluha-kijelentésre reagált így. A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke ugyanis többek között ilyeneket állított: „Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európa Tanácsot arról, hogyan nyomják el a kisebbségeket Szlovákiában, az Együttélésben levő urak tájékoztatták”. Az alelnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy mozgalma elutasítja ezt a vádaskodást. A mozgalom arra törekszik, hogy Szlovákiáról reális képet nyújtson, s nem pedig minden áron annak pozitív látszatát keltse. Az Együttélés támogatja Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, mert ez az útja az európai integrációs folyamatba történő bekapcsolódásnak, de ehhez bizonyos feltételeknek kell megfelelni, igazi demokrácia nem lesz addig, amíg nem oldódik meg a jogbiztonság kérdése, s a nemzeti kisebbségek problémakörében nem garantálnak a jelenlegi nemzetközi, illetve európai normáknak megfelelő megoldást. Robban a bank? Keresztény kezdeményezés ív.' - / Az EK húsimport-korlátozásának következményeként Kiráiyheimecen Európáért Alacsonyabb húsárak KiráJyhelmecen tegnap kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött „Keresztények a köZös Európáért” címmel. Ezen a világ kilenc országa képviselteti magát. * E tanácskozás az Együttélés Politikai Mozgatom, a Magyarok Világszövetsége és a Holland Református Egyház közös rendezésében kerül sorra. A konferencia célja, hogy elmélyítsék a keresztény erkölcsöt, és egyúttal elemezzék az egyház jelenlegi helyzetét a negyvenéves elnyomatás után. ( Előadók: Bea Nltraw, a holland református párt titkára, George M. Adorjánt (Kanada), Wilfried Böhm, a német parlament képviselője, Heged(ís Lordod, a magyar református egyházi zsinat eínöke és mást*. Tiltakozó szakszervezeti nagygyűlés „Tovább nem hallgathatunk” Pozsonyban tegnap mintegy négyezren vettek részt azon a tiltakozó nagygyűlésen, amelyet a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja rendezett. A szakszervezetek ugyanis ismételten rá akartak mutatni a gazdasági és szociális problémák megoldatlanságára, s felhívni a kormány figyelmét, hogy a válságos helyzetben koncepciózus megoldási keressen. Alojz Englis elnök a tömeghez intézett beszédében úgy nyilatkozott, hogy nem akarnak azonnal sztrájkot, csak figyelmeztetni a kormányt felelősségére az előállt rossz helyzetért, ami az élet számos területén megmutatkozik Szlovákiában. Véleménye szerint figyelembe kell venni azokat a gazdasági viszonyokat, amelyeket a jelenlegi kormány örökölt, azonban nem lehet tűrni azt a tényt sem, hogy a kormány koncepciótlan gazdasági és szociálpolitikája tovább mélyíti a válságos helyzetet. Ezért nem hallgathatunk, ugyanis a kormány egyszerűen figyelmen kívül hagyja már hosszú ideje a létező problémákat. Az Európai Közösség tagországainak húsimport-korlátozó rendelkezéseinek következtében a hazai húsfeldolgozók kénytelenek voltak alkalmazkodni az így kialakult helyzethez. Ezért Szlovákia egyes húskombinátjaiban olcsóbb lett a hús és a hústermékek. Érsekújvárott a NOVUM húskombinát április 19-étől, azaz hétfőtől szinte valamennyi disznóhús és hústermék esetében csökkenti az árakat. Mindezt annak áfán is, hogy csökken a nyeresége, s még nem tudják, milyen lesz az embargó gazdasági hatása a részvénytársaságra nézve. Hétfőtől tehát a sertéskaraj kilója 69 koronába kerül, a tarjáért 3 koronával kevesebbet, azaz 59 koronát kell fizetni, az oldalas pedig 35 koronába kerül majd. Az árcsökkentés leginkább a szalámiféléknél nyilvánul meg, egyes esetekben 13-15 koronával is olcsóbba kerülnek. Kilenc koronával lesz olcsóbb a szalonna — ismét 20 korona kilója, míg a zsírért az eddigi 24 korona helyett csak 18- at kell fizetni. Az üzlethálózatokban a Jednotánál lesz a legdrágább a húsáru, mert ott 18 százalékos árréssel dolgoznak, beleértve a hozzáadottértékadót. így tehát a magánkereskedőknél lesz—lehet majd a legolcsóbban húst kapni, hiszen azok csak 10-15 százalékos árréssel számolnak. Mindez az érsekújvári „eredetű” húsra vonatkozik, a többi húskombinát intézkedéseiről csak annyit tudunk, hogy a rózsahegyi húskombinát is hasonló lépésre szánta el magát. De — saját, jól megfontolt érdekükben — aligha zárkózhatnak el a többiek is a húsárcsökkentéstől. A természetvédők aggályai Tökéletlen törvény Miroslav Fulín, a szlovákiai környezet- és tájvédők szövetsége elnökének véleménye szerint a környezetvédelmi törvény már elavult, és nem felel meg a jelenlegi állapotoknak, illetve az azok által kiváltott követelményeknek. Az elnök szerint a szövetség tagjai azt várták, miszerint az elsők között módosítják ezt a törvényt a parlamentben, hogy az ebből következő további rendelkezések szintén megfelelhessenek a követelményeknek. A vadászati törvényt nagyon gyorsan elfogadták, mert kezdődik a vadászati szezon, viszont a környezetvédők attól tartanak, hogy ezen a területen folytatódik majd a korábbi környezetromboló gyakorlat. Ezért a környezetvédők kongresszusán úgy döntöttek, hogy követelik, mielőbb tegyék meg az illetékesek a szükséges lépéseket. Két nővér és egy orvos bűne: Gondatlanságból halál Besztercebányán a járásbíróságon tegnap április 30-ára halasztották annak a két nővérnek és a Roosevelt kórház orvosának a perét, akiknek a vádirat szerint gondatlanságból okozott halálért kell felelniük. Az elmúlt esztendő májusában egy hét hónapos kisfiút szállítottak be a kórházba Zólyomból. A gyermek nagyon rossz egészségi állapota fokozatosanjavult, mígnem elérkezett a sorsát megpecsételő pillanat: a számára adagolt plazma elfogyott, levegő került az ütőérbe és a gyermek meghalt. Sok botcsinálta politikusunk egészen mostanáig úgy tekintett a Nyugatra, mint a hiszékeny kisgyerek a Mikulásra. Minden érdeklődést, árubehozatalt, tőkebefektetési szándékot őszinte segítőkészségnek, szinte ajándéknak hittek. Almaink netovábbja, gazdasági fellendülésünk egyetlen reménysége az EK-tagság lett. Több nyilatkozat hangzott el, amely szerint Szlovákia útja Európába az Európai Közösségen keresztül vezet. Hiába voltak a józanító figyelmeztetések, hogy a Közös Piacnak éppúgy megvan a saját érdeke, az ehhez szükséges belső taktikája és stratégiája, mint minden ilyen vagy ehhez hasonló gazdasági és piacérdekeket védő és képviselő szerveződésnek. A kelet-európai országokat tekintve céljuk nem elsősorban a segítség, az ajándékosztogatás, hanem új piacok teremtése a saját számukra. Nekünk semmi sem volt drága, csak az EK „jóindulatát, barátságát” kiérdemeljük. Zöld utat kapott minden, az EK piacán árufeleslegként elkönyvelt termék. Ások drága holland, dán és egyéb gyümölcs és zöldség, közöspiaci tejtermék lesöpörte az üzletek, bojtok polcairól a hazai termelők áruit. A húsvéti ünnepek előtt hideg zuhany volt a leglelkesebbek számára, óriási veszteségeket jelentő gond a termelőknek, az üzemeknek az a rendelet, amellyel az EK állat-egészségügyi szakosztálya április 8-án megtiltotta a volt KGST-országokból az EK országaiba az állati eredetű termékek, a hús, a hús- és tejtermékek, valamint az élőállatok kivitelét a száj- és körömfájás veszélyére hivatkozva. Ezzel kitört í pánik mind idehaza, mind a szomszédos, a Húsháború avagy az EK nem jótékonysági intézmény volt szocialista országokban. És kezdetét vette a Koppenhágában, a Kelet-Európa gazdasági fejlődéséről és felzárkózásáról rendezett kétnapos konferencián csúcsosodó húsháború. Országhatárainkon közben drámai jelenetek zajlottak. Az élőállatokat szállító kamionok vesztegeltek, volt, ahol vizet vittek a szomjazó jószágoknak, másutt tehetetlenül nézték halódásukat. A cseh—osztrák határon kiutazni szándékozó turistáinkkal még a szalámis tízórait is eldobatták, nehogy kivigyék a vélt fertőzés forrását. Gyorsan megszülettek a behozatali tilalmak is, a tiltakozó nyilatkozatok írásban és szóban. Ezekből szinte naivan kicsengett a csodálkozás és a csalódottság: nem ilyennek képzetlük a nyugati, a közöspiaci segítséget... ^LTagyvonalú szakértők az újságírók fel-1N tételezéseinek és találgatásainak is helyet hagytak, nem voltak hajlandók bizonyos kérdésekre válaszolni azzal kapcsolatban, ami hazai berkekben is elhangzott: hogy valóban állat-egészségügyi védelemről, vagy kereskedelmi „húzásról” volt (van)-e szó. Nos, akkor hát hadd találgasson az újságíró: vajon olyan nehéze egy ilyen konferencia időpontját éppen a ramadán és a keresztény húsvét időszakára „időzíteni”, amikor (minden kereskedő tudja), a legnagyobb hús- és élőállat-szállítmányokat indítják mind az arab országokba, mind a világ más tájaira. Ehhez már csak néhány hazai közleményt és cáfolatot, egy-két elemzést kellett az EK-országok szakértőinek átböngészni, amelyekből könnyen kikövetkeztethették a számukra szükséges tudnivalókat. Például, hogy állattenyésztésünk katasztrofális helyzetbe került. Hogy az idén a mezőgazdasági üzemek nem tudták beszerezni a védőoltásokat is tartalmazó takarmánytápokat, s nincs pénzük állat-egészségügyi készítményekre, gyógyszerekre, fertőtlenítőszerekre sem, ezért fennállhat a különböző járványos betegségek kitörésének, elterjedésének veszélye. Ilyen adatokat, elemzéseket mind a mezőgazdasági szaksajtó, mind a nagyobb napilapok rendszeresen közöltek az év eleje óta minden héten, több változatban. Ahhoz, hogy a kelet-európai országokat ráébresszék, hogy az EK nem jótékonysági intézmény, már csak jó időzítésre volt szükség. A konferencia ehhez mindenképpen megfelelő alkalmat nyújtott. A cseh és a magyar tiltakozás elhangzott (meg is lett a konferencia befejezését követően az eredménye, mivel a jövő héttől kezdve Csehországot és Magyarországot illetően feloldják a húskiviteli tilalmat), de a tanulságot a naiv, demokráciában és ingyen kapott segítségben vakon bízó kelet-európai országaink számára a konferencián elmondott végső következtetések, összegező nyilatkozatok tartalmazták. Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy a sikeres keleteurópai átmenet közös érdek. Piacaik megnyitásával, a kereskedelem liberalizálásával az EK és az EFTA tagországai a legmegfelelőbb segítséget nyújthatják az új demokráciáknak. A segítség azonban nem önzetlen, hiszen a kelet-nyugati kereskedelemből éppen a nyugati országok profitálják a legtöbbet. Az az intelem is elhangzott még, hogy újjá kell éleszteni Kelet-Európa és a volt Szovjetunió országainak egymás közötti gazdasági együttműködését is. Magyarán: ne várja senki, hogy a sült galamb a szájába repül az EK segítségével. Persze, a tanulságért most túl sokat kellett fizetni: Szlovákiában 5 millió márkára becsülik a kiviteli tilalomból eredő eddigi veszteséget. Hogy mi történik a jövő hétig? Előre nehezen lehet megmondani. Tény, hogy Csehország és Magyarország már fellélegzett. Nálunk a fogyasztók a húsárak átmeneti csökkentésében reménykednek, a biztos bevételre számító szállítók pedig foghatják a fejüket, vajon lesz-e, aki valahol értük is szót emel és szót kap, s latolgathatják, mekkora lesz a tényleges veszteségük. Már csak ez hiányzott — káromkodhatnak a mezőgazdaságban dolgozók. Az újságíró pedig azon csodálkozhat, hogy politikusnak tartják magukat azok a felelős tisztségekért fizetett emberek, akik az EK-nak ezen az intézkedésén (és esetleges további lépésein) — csodálkoznak. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET
