Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-04 / 52. szám
V f y J- 'i\ n/r .Tr - ' /U^' £/■ TTJ f\/~fcCn ‘^x~‘ /Ia/vT^TU . Jr rtfcüfans 6 Szabad ÚJSÁG MABKETPg Ausztriai álláshirdetések Felveszünk pedikűrösnőt. Tel.: 00431/343244, 00431/5123469, 00431/7122254. Felveszünk villanyszerelőket. Tel.: 00432252/63630, 00431/91020/64, 00432262/409412, 00431/340339, 00431/930101, 00431/462448, 00431/788201. Felveszünk lakatost. Tel.: 00431/3306695, 00432236/611680. Felveszünk takarítónőket. Tel.: 00431/883289, 00431/6043146, 00431/5121571, 00431/402568/14, 00431/5333590, 00431/788201. Felveszünk autószerelőt. Tel.: 00431/862345. Felveszünk elárusítónóket. Tel.: 00431/4093546, 00431/76938610, 00431/59770030, 00432252/41888, 00431/567734, 00431/5338027, 00431/7138339, 00432262/2516/12, 00431/6031814, 00431/7132361, 00431/8049967, 00431/6767685, 00431/4038380, 00432236/635000, 00431/7129717, 00431/8653391, 00431/931038, 00431/21101/42, 00431/5975730, 00431/3766110, 00431/8776805, 00431/5135510, 00431/49152/3021, 00431/8923289, 00431/5962280, 00431/5973706, 00431/2103014, 00432252/82109, 00432173/800680, 00431/5961707, 00431/743729, 00432231/4401, 00431/830144, 00431/837123, 00431/5333346, 00431/5128773, 00431/9821234. Felveszünk asztalosokat. Tel.: 00432622/27466, 00435337/3843, 00435337/20153, 00431/9852184, 00431/7982414, 00431/8659166, 00431/7076770, 00431/253611/132, 00431/5239426. Felveszünk masszőrt. Tel.: 00431/6043503, 00431/8166934, 00431/8373394. Felveszünk hentest. Tel.: 00431/6032922. Felveszünk raktárost. Tel.: 00431/866370, 00431/4701061. Felveszünk nyomdászt. Tel.: 00431/3324908/14. Felveszünk órajavítót. Tel.: 00431/5961707. Felveszünk pincéreket. Tel.: 00431/4086076, 00432262/31293, 00432262/2137, 00431/321251, 00431/3108333, 00431/223273, 00432772/53805, 00431/9825771, 00431/4085778, 00431/443844, 00431/7498675, 00431/5122037, 00431/5353333. Felveszünk szakácsokat. Tel.: 00431/321251, 00431/383220, 00431/7142121,00431/79740/26, 00431/70107/138, 0043663/812160, 00431/5127159, 00431/263722. Felveszünk konyhai segédmunkásokat. Tel.: 00431/382220, 00431/5875294, 00431/431282. Felveszünk autófényezőt. Tel.: 00431/862345. Felveszünk fodrásznőt. Tel.: 00431/433683, 00431/2489164, 00432252/48338. Felveszünk kőműveseket. Tel.: 00431/5877463, 00431/2186503, 00431/424435, 00431/433153. Felveszünk virágárusokat. Tel.: 00431/3919703. Felveszünk kertészt. Tel.: 00431/8462063, 00431/226161. Felveszünk segédmunkásokat. Tel.: 00431/381374, 00431/7131250. Felveszünk házvezetőnőket. Tel.: 00431/884147, 00431/4704298, 00431/343394, 00432735/2871, 00431/365163, 00431/937100, 00431/861185, 00431/327162, 00431/5577605, 00431/5131428. Felveszünk gyermekgondozónőket. Tel.: 00432741/8200, 00431/8893627, 00431/4084314, 00432266/8408, 00432236/26929, 00431/366223, 00431/442457. Felveszünk kávé- és teafózésre két fiatal lányt. Tel.: 00431/4082696. s_____________________________________________________________________ —- Pályázat ------A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség és a TAN Kapuja Buddhista Főiskola pályázatot hirdet a keleti filozófiák és kultúrák iránt érdeklődő tanulók és dolgozó fiatalok számára a következő témákban: 1. A buddhizmus kialakulása 2. A buddhizmus alaptanításai 3. A hinajána és mahajána buddhizmus szétválása 4. A mahajána buddhizmus kialakulása 5. A mahajána buddhizmus tanításai 6. A buddhizmus és hinduizmus kapcsolata Indiában 7. A buddhizmus elterjedése Indiában 8. A zen-buddhizmus kialakulása 9. A zen-buddhizmus alaptanításai 10. A zen-buddhizmus kínai története 11. A zen-buddhizmus elterjedése Koreában 12. A japán zen-buddhizmus története 13. A zen missziója a nyugati világban 14. A tibeti buddhizmus kialakulása, Padmasambhava alakja, szerepe, az első királyok 15. A buddhizmus és a Bon, a fordítók második hulláma, a fontosabb iskolák 16. A pap-királyság kialakulása, a Dalai Láma helyzetének megerősödése 17. Körösi Csorna Sándor munkássága A munka terjedelme min. 10-15 gépelt oldal legyen. A tanulmány végén tüntessétek föl a felhasznált forrásmunkákat. A pályamunkához rövid életrajzot kérünk hozzácsatolni. A pályázat elkészítésénél legyetek figyelemmel a következő szempontokra: India és az érintett országok történelmi helyzete a buddhizmus kialakulása korában; az adott kor vallástörténeti és kulturális háttere; a választott témakörhöz legszorosabban kapcsolódó tanítások ismertetése. Beküldési határidő: 1993. április 15. A legjobbnak ítélt pályamunkák szerzőit a Buddhista Főiskola felvételi .vizsgára hívja meg, amely május végén lesz. A pályázat nyertesei a felvételi vizsgán kedvező elbírálásban részesülnek. Ha kiemelkedő a pályamunka, a résztvevő fölvételi nélkül is bekerülhet a főiskolára! A pályázaton résztvevők értékes díjakat nyernek, valamint a MIÉSZ' által 1993 nyarán szervezett Nyári Szabadegyetemen kedvezményes áron vehetnek részt. Bővebb felvilágosításért forduljatok hozzánk! CÍM: MIÉSZ, 811 04 Bratislava, Prazská 11 tel.: (07) 495-674 ^ Wi-XJ »Ä-Üi MOZaik ZCl ' 1993. március 4. II, lévői tok KOLÁR PÉTER A szlovákiai magyar színházak és a költségvetés Az elmúlt napokban meglehetősen nagy vita bontakozott ki arról, hogy a szlovákiai magyarság megkülönböztetetten magas összeggel részesedik-e a kulturális költségvetésből vagy sem. Úgy gondolom, hogy ehhez a vitához hasznos adalékként szolgálhat az az egyszerű számítás, amelynek segítségével megkísérelem a színházaink körül kialakult helyzetet felvázolni. Még mielőtt rátérnénk a dolog lényegi részére, szögezzük le a következőket: 1) A színjátszás minden nép kultúrájának .szerves része, a maga egyetemessége mellett nyelvhez és nemzethez - nemzeti kisebbséghez kötött. Shakespeare szavaival: „A színház mutatja fel magának az időnek, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát". Mindezt azért tartom szükségesnek leszögezni, hogy elejét vegyem azoknak a kísérleteknek, amelyek minden bizonnyal igyekeznek majd bebizonyítani, hogy a szlovákiai színházak mindegyike egyúttal az itteni nemzeti kisebbségeket is szolgálja, míg a kisebbségek színházai ugyanezt nem teszik az államalkotó nemzettel szemben. 2) A költségvetés egyes tételeit nálunk szinte államtitokként kezelik, így nagyon nehéz a pontos adatokhoz hozzájutni. Fokozottan érvényes ez akkor, ha a kimutatásokra nemzetiségi kérdéssel összefüggő vizsgálat céljából van szükség. A számítás alapját jelen esetben tehát az 1992-es évre tervezett hivatalos összegek képezik, amelytől részben eltérhetnek az évi színházi zárszámadás adatai. Ez azonban az arányokban semmilyen lényegi eltérést nem okoz. 3) A félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy egy színház költségvetése az állami támogatás szempontjából 3 lényeges részre tagozódik:- az üzemeltetési költségek; tartalmazzák az intézmény működéséhez szükséges tételeket, beleértve bérköltségeket;- beruházási tételek: építkezések, nagyobb méretű karbantartás, átépítés, lényeges műszaki felszerelés, hang- és fénytechnika, járművek stb.;- műemlékvédelem - műemlék jellegű színházépületek átépítése, karbantartása, belső korszerűsítése stb. Mi most kizárólag az első tételt, tehát az 1992-es üzemeltetési költségeket vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy a másik kettő elemzésének - tehát a beruházásnak és műemlékvédelemnek csak egy időben huzamosabb, pl. egy évtizedes időszak tekintetében lenne reális értelme. Még egy megjegyzés: a színházakat a hivatalos elnevezésükkel tüntettem fel. Lássuk tehát az egyes szlovákiai színházak 1992-re tervezett üzemeltetési költségeit: I. Szlovák nyelven működő színházak: a) Próza, opera, balett korona Slovenské národné divadlo Bratislava 70 350 000 Nová scéna Bratislava 29 816 000 Divadlo KORZO Bratislava 4 700 000 Divadlo A. Bagara Nitra 12 593 000 Divadlo J. G. Tajovského B. Bystrica 18 800 000 Divadlo Slov. nár. povst. Martin 6 700 000 Státne divadlo Kosice 21 600 000 Divadlo J. Záborského Presov 23 183 000 ápisské divadlo Sp. Nová Vés 3 900 000 Divadlo Trnava 4 700 000 Divadlo skola LUDUS Bratislava 2 500 000 összesen: 198 842 000 b) Szlovák nyelvű bábszínházak Bábkové divadlo Bratislava 4 400 000 Bábkové divadlo B. Bystrica 2 700 000 Bábkové divadlo Zilina 2 900 000 Bábkové divadlo Kosice 3 200 000 összesen: 13 200 000 II. Ukrán-rutén színház Divadlo Alexandra Duchnovica Presov 8 400 000 III. Magyar nyelven játszó színházak Komáromi Jókai Színház 4 868 000 Kassai Thália Színház 4 800 000 összesen: 9 668 000 IV. Roma nyelvű színház Theatru Romathan 10 000 000 Az összes szlovákiai színház 1992-re tervezett üzemeltetési költségének állami támogatása: 240 110 000 Ebből tehát: I. A szlovák nyelvű színházakra II. Az ukrán-rutén színházakra III. A magyar színházakra IV. Roma színházra 212 042 000 8 400 000 9 668 000 10 000 000 összesen: 240 110 000 Az elemzés továbbviteléhez szükséges a szlovákiai népességi adatok néhány mutatójának vizsgálata is. Az 1991. március 3-i népszámlálási adatok szerint: A Szlovák Köztársaság összlakossága 5 268 935 fő Ebből: A szlovák nemzetiségűek száma ' 4 511 679 fő A magyar nemzetiségűek száma 566 741 fő Ukrán-ruszin nemzetiségűek 30 874 fő Roma nemzetiségűek 80 627 fő Egyébb (lengyel, morva, cseh stb.) 79 014 fő Az adatok alapján meghatározhatjuk a következőket: 1. Egy szlovákiai lakosra a színházak költségvetéséből jutó összeg 240 110 000 korona : 5 268 935 fő = 45,57 korona/fő 2. A szlovák nemzetiségű lakosságra jut: 212 042 000 korona : 4 511 679 = 46,99 korona/fő 3. Ukrán-ruszin nemzetiségű állampolgárra 8 400 000 korona : 30 874 fő = 272,07 korona/fő 4. Magyar nemzetiségű állampolgárnál 9 668 000 korona : 566 741 fő = 17,06 korona/fő 5. A roma nemzetiségű lakosságnál 10 000 000 korona : 80 627 fő = 124,02 korona/fő A nemzetiségeknél és etnikai csoportoknál összesen: 28 068 000 korona : 757 256 fő = 37,06 korona/fő A számítás alapján világos képet kapunk arról, hogy nemzetiségi eloszlásban személyenként az állam milyen összeggel támogatja a színházkultúrát. Az átlagtól való eltérés a legszembetűnőbb a magyar nemzetiségű lakosságnál, hiszen a 45,57 koronás átlaghoz képest egy magyar főre csak 17,06 korona jut. Az átlagból kiindulva kiszámíthatjuk azt az összeget, amellyel 2 magyar színházunkat az államnak 1992-ben dotálnia kellett volna, ez az összeg: 45,57 korona x 566 741 fő = 25 826 387 korona. Ha a szlovák nyelvű színházakhoz viszonyítjuk ezt az összeget, akkor: 46,99 korona x 566 741 fő = 26 631 159 - koronát kapunk eredményül. A tervezett 9 668 000 koronához képest az átlagból kiindulva is ez 16 158 387 koronával alacsonyabb öszszeg, mint ami járna. Úgy is mondhatnánk, hogy csak az 1992-es évre az állam a szlovákiai magyar színházaknak több mint 16 millió koronával tartozik. Még egy számot érdemes megjegyeznünk. A szlovák és magyar színházaknál kimutatott összegből kiszámítható: 46,99 :17,06 = 2,75-ös arányszám. Tehát a színházkultúra támogatását illetően egy szlovákiai magyar nemzetiségű lakosra 2,75 x kisebb összeg jut, mint szlovák nemzetiségű polgártársainak. A Szlovák Köztársaság vitatott, de kétségtelenül érvényben levő Alkotmányának második fejezete, 12. cikkelyének második pontja kimondja: „A Szlovák Köztársaság területén az alapvető jogok és szabadságok mindenkinek szavatolva vannak nem, faj, bőrszín, nyelv, hit és vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai kisebbségekhez való tartozás, vagyoni, származási vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül. Senki sem lehet az előbbi indokokból megkárosítva, előnybe helyezve vagy hátrányba juttatva.“ Úgy gondolom, hogy az új Szlovák Köztársaság alkotmánya hitelességét és érvényét nem az kérdőjelezi meg, aki annak betartását kéri számon, hanem az, aki azt nem tartja be. Az előbbi adatok ebből a szempontból teljes egészében alkotmánysértésről tanúskodnak. Mielőtt befejezném, a következőre szeretném még felhívni a figyelmet: Az előbbiekhez hasonlóan kimutatható lenne egy akár több évtizedes távlatban a beruházási célra fordított öszszeg, illetve arányok. Igaz, felépült Komáromban a Jókai Színház. Sokba került? Kérdés, hogy mihez viszonyítva. Hiszen ez alatt az idő alatt sok százmilliós - összességében milliárdos - ráfordítással Eperjesen és Nyitrán új színház épült. Teljes átépítést és karbantartást végeztek a pozsonyi Új Színpadon, átépítik a liptószentmártoni, nagyszombati színházakat, valamint a besztercebányai színház zólyomi részlegét, átépítették a Szepességi Színházat Iglón, sok száz millióból átépítik a Kassai Állami Színházat, rendbehozták az eperjesi ukrán-rutén színházat, milliárdos összegekből épül a pozsonyi új nemzeti színház, de csaknem semmi nem jut a komáromi Jókai Színház további építkezésére, nem beszélve a Kassai Thália Színházról, ahol * most már végérvényes döntés alapján az 1993-as évben sem jut egyetlen fillér sem a 23 éve várakozó színház XIX. századi feltételeinek javítására.
