Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. március 22. Világgazdasági mozaik A francia munkaadók aggódnak A francia gazdaság a leállás felé tart, az ország ipara pedig valószínűleg máris recesszióba torkollott - véli a francia munkaadók csoportja (CNPF). A szervezet borúlátását visszhangozza a francia központi bank legújabb felmérése, amelyet vállalatvezetők körében végzett a vezető iparágakban. Eszerint a következő hónapokban nem várható fellendülés. A Reuter hírügynökség Párizsból keltezett jelentése idézi Ernest-Antoine Seilliere-t, a CNPF gazdasági ügyekkel foglalkozó igazgatóját, aki szerint Franciaországban a gazdasági növekedés üteme idén valószínűleg nem éri el az egy százalékot és a stagnálás lehetőségét sem lehet kizárni. Alig két hónappal ezelőtt Seilliere még 1,7 százalékos növekedést jósolt 1993-ra a tavalyi 2 százalékos növekedés után. A francia központi bank elemzése szerint a belföldi kereslet hanyatlott januárban, az exportnak pedig ártott a német gazdaság lassulása és a konkurencia Európa-szerte észlelhető erősödése. Gyáriparosoknak a jegybank kérdésére adott válaszaiból kitűnt: a rendelésállomány tovább csökkent, a készletek a szokottnál magasabbak, ugyanakkor a beruházásokat visszatartja a bizonytalanság. A francia iparvállalatok, építőipari cégek folytatják a munkahelyek megszüntetését. Az egyetlen kivétel az élelmiszer-feldolgozó ágazat, ahol a foglalkoztatás szintje stabilizálódott. Egyre több cégnél vezetnek be rugalmas munkaidőt, folyamodnak átmeneti munkáselbocsátásokhoz; az iparvállalatok és építőipari cégek pedig a következő hónapokban is valószínűleg további elbocsátásokat hajtanak végre a jegybank felmérése szerint. A jegybank ezt a prognózisát osztja Ernest-Antoine Seilliere, aki szerint a francia munkaerőpiacon a helyzet romlása fel fog gyorsulni a második negyedévtől kezdve. Szabadkereskedelmi egyezmény az EFTA-val Bulgaria az ötödik kelet-európai államként, szabadkereskedelmi egyezményt kötött az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA). Az EFTA genfi központjában nyilvánosságra hozott közlemény szerint a szabadkereskedelemről szóló szerződést a tavasz folyamán írják majd alá, s július 1-jén, a kölcsönös ratifikálás után lép életbe. A vámkorlátozások folyamatos felszámolását tartalmazó egyezmény az ipari árukat, a feldolgozott mezőgazdasági termékeket, és a halászatott érinti. Bulgária gazdasági nehézségei miatt az EFTA hozzájárult ahhoz, hogy Szófia a szervezet tagállamainál lassabban szüntesse meg a korlátozó intézkedéseket. A teljes szabadkereskedelem a tervek szerint 2002. december 31 -e előtt valósul meg. Az egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy Bulgária „egyes különleges esetekben megfelelő lépéseket“ tegyen, ha erre a gazdaság átalakulása céljából feltétlenül szükség van. Bulgária előtt Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia kötött már szabadkereskedelmi egyezményt a héttagú szervezettel. A gazdasági átalakulások következtében nehéz helyzetbe került Bulgária a Világbank segítségére is számíthat: amennyiben Bulgáriának sikerül megegyeznie a hitelező kereskedelmi bankokkal szembeni 10 milliárd dolláros adósságának kezeléséről, úgy a Világbank hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani Szófiának a végső rendezéshez - közölte Michael Wiehen, a bank egyik tisztviselője. Mint ismeretes, Bulgária visszautasította a bankok Londoni Klubjának legutóbbi javaslatát az adósságprobléma megoldására. Abban ugyan mindkét fél egyetért, hogy az adósság felét kötvényekké alakítanák át, a másik felét pedig a névérték töredékéért visszavásárolná Szófia. A tárgyalófelek véleménye azonban messze eltér a leszámítolás mértékében. A hitelezők 38 százalékos diszkontrátát javasoltak a kötvényekre, míg Bulgária ennek közel kétszeresét, 75 százalékot. A bankok szerint a maradék adósságot a névérték 25 százalékáért kellene visszavásárolni, Szófia ezzel szemben 15 százalékot javasolt. Sztojan Alekszandrov pénzügyminiszter legutóbb úgy nyilatkokoztt, hogy a jövő héten Frankfurtban tartandó tárgyalásokon Bulgária igyekszik elfogadhatóbb feltételeket kiharcolni magának. A 22-es csapdában a BP.I? Eredetilag februárra tervezték beindítani a BP. 1 műholdas televíziót, a határidő azonban a kormány késlekedése miatt júliusra csúszhat, és a hírműsorokat, szórakoztató adásokat - a magyar mellett hat nyelven sztereóban - sugárzó program az Eutelsat-műhold helyett a később fellövendő Astra C-re kerül. A Németországban élő magyar tulajdonos, Spischak János elmondta, nem érti, hogy a kormány miért nem bírálja el ugyanúgy az ő kérelmét, mint a már működő Duna televízióét. A Duna 7 programját is sugárzó Eutelsat szervezet csak abban az esetben bocsát rendelkezésére műholdkapacitást, ha a magyar kormány engedélyezi a műsor fellövését a műholdra. Katona Tamás államtitkár az MTI-nek elmondta: ha a Közlededési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium támogatja Spischak János előterjesztését, úgy az valamikor a kabinet elé kerülhet. A közlekedési tárca távközlési főosztályvezetője, dr. Csapody Csaba elmondta, hogy minisztériumának pusztán technikai szempontból kell engedélyeznie a BP. 1 távközlési tevékenységét, ennek azonban előfeltételéül szabja, hogy a tévétársaságnak a tevékenysége tartalmi részére legyen engedélye, hiszen országos terjesztésű programról lenne szó. A médiatörvény még nem született meg, ezért a korábbi (1986-os) sajtótörvény értelmében a művelődési minisztérium illetékességi körébe tartozna egy „stúdióengedély“ kiadása. Ezt az engedélyt Spischák János eddig nem szerezte be. Béremelések Romániában A román kormány átlagosan 9,1 százalékkal felemelte az állami szektor béreit. Az árak a kormány bejelentése szerint az első negyedévben 18,2 százalékkal növekednek. A havi minimális bér 16 000 lej lesz az eddigi 15 515 lej helyett. A nyugdíjak is 9,1 százalékkal emelkednek. A román átlagbér 60 dollárnak megfelelő összeg. Májusban újabb áremelési hullám várható, amikor a kormány megszünteti az alapvető élelmiszerekre és szolgáltatásokra adott szubvenciót. Az ártámogatások felszámolását 1990 novemberében kezdték meg. A fogyasztóiár-emelkedés üteme Romániában tavaly 200 szászalékos volt. Februárban a munkanélküliek száma meghaladta az 1 millió főt, az aktív lakosság 9,2 százalékát. A lej árfolyama tegnap rekordmennyiségben süllyedt a bankközi piacon. Tegnap 1 dollár középárfolyama 580 lej volt, szemben az egy héttel korábbi 530 lejjel. (Tavaly júniusban a hivatalos középárfolyam még 250 lej körül alakult.) Az ország valutatartalékai mindössze 30 millió dollárra rúgnak. A dollár feketepiaci árfolyamát 700 lejre teszik, az illegálisan gazdát cserélő valuta mennyiségét pedig 2 milliárd dollárra. A rejtélyes elektromágneses tér A hordozható telefonok ^ agydaganatot okoznak“, jelentette ki az amerikai társadalom krémjének legnagyobb megdöbbenésére a megözvegyült David Reynard egy közkedvelt tévé show-ban. Reynard úrnak meggyőződése ugyanis, hogy a túlságosan hosszúra nyúlt telefonbeszélgetések okozták felesége halálos betegségét, aki beszélgetés közben a telefont általában a vállához szorította. A meglepő kijelentés megtette a hatását. A mobiltelefon-tulajdonosokon páni félelem lett úrrá. Az USA-ban a McCaw Cellular, a Contel Cellular és a Motorola cégek gyártják ezeket a telefonokat, s azóta a jelentős árleszállítás ellenére napról napra csökken a forgalmuk. Az ügy súlyosságát jelzi, hogy már az amerikai kongresszus is egyre komolyabban foglalkozik ezzel az éterből terjedő veszedelemmel. A hír természetesen Európában is elterjedt, s a félelem az itt élő, mobiltelefonok tulajdonosain is eluralkodott. Az elektromágneses veszedelem a házak falain túljutva a kenyérpirítókból, a Hi-fi tornyokból, sőt az elektromos ébresztőórákból támad alattomosan. Állítólag a mágneses térben keresendő az idegesség, az Telefonáljon álmatlanság, a fejfájások, a leukémia, a különböző allergiás megbetegedések, a magas vérnyomás stb. oka. Persze ezek az állítások tudományosan még nincsenek alátámasztva, néhány részeredmény azonban már ismeretes. Úgy tűnik a konnektorok kisfrekvenciájában és a hordozható telefonok nagyfrekvenciájában van valami közös. Arra, hogy az eddig ismert módon roncsolják az emberi szövetet, nem elegendők, mert az csak abban az esetben hévül túl, ha a sugárzás meghaladja a kilogrammonkénti 0,08 Watt értéket. Sokan úgy vélekednek, elképzelhető, hogy léteznek olyan, eddig még felderítetlen jelenségek, amelyek károsítják az emberi szervezetet. Lássunk néhány erre vonatkozó véleményt: 1A mobil telefonok nagyfrekven■ ciája előidézheti, hogy a kalciumionok a sejtfalon keresztül olyan hatást váltanak ki, amely biokémiai folyamatok egész láncolatát indítja el. kevesebbet! 2 Elképzelhető, hogy az elektro■ mágneses sugárzás csökkenti a melatonin hormon termelését, így a szervezet védekezőképessége is csökken. 3 A mikrohullámok befolyásolhat■ ják az enzimek kinetikáját, aminek következtében megváltozhat a sejtben lejátszódó kémiai reakciók sebessége. Ä fent említett állításokra eddig azonban még nincs bizonyíték. Ám a biokémikusok és epidemiológusok nem tétlenkednek. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a leukémia öszszefügg az ún. elektroszmoggal. Az ezt alátámasztani látszó esetek azonban inkább csak véletlenszerűek. A müncheni Günter Käs professzor mégis - mint ahogyan azt a Der Spiegel című lapban közzétette - meg van győződve arról, hogy az „elektroszmog“ több más környezetszenynyező tényezővel együtt, nagyon veszélyes lehet az emberiség számára. (dé) Lássuk a medvét! A Ceausescu-örökség nemcsak a politika f és a közélet némely területén mutatható kl a mai Romániában, hanem az erdőkben is. Erre hivatkoznak legalábbis az erdészeti vezetők a Kárpátokban, a múlt esztendő medvestatisztikáival kapcsolatosan. 1992-ben a barna bundás vadak nyolcvan esetben támadtak rá emberekre, ami ötször halálos áldozattal is járt. A mezőgazdaságban okozott ká-East Palo Alto, ez a San Franciscótól ötven kilométerre fekvő, pontosan 23 ezer 939 lakosú kisváros az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb pontja. „Nem vagyunk büszkék rá - mondja John Sterling rendőrkapitány -, de sajnos mi vagyunk Amerika gyilkossági fővárosa." 1992-ben negyvenkét ember halt meg erőszakos cselekmények következtében. A helyi rendőrök elmondták, előfordult, hogy mire az egyik esetben rögzítették a tényállást és megállapították az áldozat kilétét, már hívták őket a másik gyilkossághoz... A szomorú és elrémisztő statisztikai adatok főként a kábítószerkereskedelemmel vannak összefüggésben. A városka két forgalmas rak több száz millió koronának megfelelő összeget tesznek ki - így a Rompress távirati iroda jelentése. Legfőbb okként azt tartják, hogy a Ceausescu-időkben a diktátor egyik kedvelt időtöltése volt a medvevadászat, magas rangú állami vendégeit is gyakran hívta meg a Kárpátokban, s udvartartásának állandóan gondoskodnia kellett róla: az elébe terelt példányokkal új és nagyobb rekordokat dönthessen. Meg aztán közember ott sem lőhetett ki medvét, ahol ez okvetlenül szükséges lett volna, miközben az állatokat rendszeresen etették és szaporították. A szakvélemények szerint Romániában 4300-as medveállomány lenne a kívánatos, de a jelenlegi mackó-túlnépesedés következtében hétezer példány csatangol a Kárpátokban, ha éppen már nem alussza téli álmát. A tervek alapján ismét engedélyeznék a medvevadászatot, de szigorú előírások alapján. Attól azért nem kell tartani, hogy ezután is csak a Conducator lőhet. (r) autópálya találkozásánál fekszik, és hagyományosan itt alakították ki a kaliforniai nagyvárosoknak szánt drog „átrakodóhelyét". A gyilkosságokra tehát elsősorban a kábítószerek hatása alatt, vagy a szükséges pénz megszerzéséért kerül sor, de szerepe van a bűnözésben a rivális bandák egymás közötti leszámolásának is. Nemegyszer előfordul azonban, hogy gyanútlan kívülállók is az áldozatok közé kerülnek. A 32 tagú rendőrőrs egyszerűen tehetetlen, néha heti ötven túlórát teljesítenek, de a gyilkossághullámot nem tudják megakadályozni. A lakosok legszívesebben elköltöznének, ám ki hajlandó megvenni házaikat a rossz hírű városkában? Sok az elefánt £ jg ■> ' s v ^ jJyííSs v, ,' &6 síS ® Zimbabwében annyira elszaporodtak az elefántok, hogy helyenként már ökológiai károkat okoznak. A kormány kénytelen irtásukra gondolni. Ahhoz, hogy ismét visszaállíthassák a természeti környezet egyensúlyát, 15 évig évente mintegy 5000 ormányost kell elejteni. Rowan Martin, a zimbabwei nemzeti parkok igazgatóságának tisztségviselője szerint az állam területén most kb. 80 000 elefánt él. Különböző tudományos elemzések alapján az ideális létszám csupán 45 000 lenne. R. Martin szerint csak a Hwange Nemzeti Parkban (Zimbabwe nyugati részén) évente 3000 állatot kellene kilőni. Ebben a parkban 30 000 elefánt él, ami az ökológiailag elviselhető létszám kétszerese. Egy felnőtt, kifejlett példány naponta 250 kg táplálékot képes elfogyasztani. A legelésző elefántcsordák minden élő zöldet eltüntetnek, nyomukban homokdűnék maradnak. Az elefántok a termést is felfalják, sőt bemerészkednek a falvak zöldségeskertjeibe is. Az elefántok legális irtása a hetvenes években kezdődött Zimbabwéban, s a kormánynak nem kis gondot okozott, hogy a nemzetközi közvélemény és az állatvédők nem jó szemmel nézik a „kegyetlenkedést“. De Zimbabwe nehéz helyzetben van. A nemzeti parkok, melyeknek létrehozása és példás gondozása most mintha megbosszulná magát az elefántok „túlnépesedésével“, valamint azok a zöld és füves területek, ahol a vadállatok élnek, az állam területének egyharmadát teszik ki. Míg Afrika bizonyos részein a kihalás fenyeget néhány állatfajt, Zimbabwe a vadállatok, főleg az elefántok paradicsoma. Ráadásul 1989-ben olyan rendelet látott napvilágot, amely tiltja az elefántcsont-kereskedelmet. Az ország jelentős jövedelemforrástól esett el, s nem tud mit kezdeni a raktáron lévő hatalmas készlettel sem. Arra, hogy az élő állatokat más helyre szállítsák, sem pénzük, sem eszközeik nincsenek. Marad tehát a kegyetlennek hangzó és látszó irtás. m-ivl) Úgy érzi, hogy kicsúszik a talaj a lába alól? Ne keseredjen el; a jelentős személyiségek, koronás fők élete sem fenékig tejfel. A brit trónörökösnek pl. nemcsak Lady Di fordít hátat, de úgy tűnik, nagy álma a 21. század mesevárosáról sem talál megértésre. A várost, Poundburyt 120 hektárnyi területen Darseteben szeretné Charles felépíteni. A jövő városában 7000 ember találna boldog, meleg otthonra, s élhetne gondtalan, arany életet. A tervek persze még csak papíron vannak, s valószínűleg ott is maradnak. Charles herceg azonban makacsul kitart elhatározása mellett: a várost felépíti. A munkálatokat már ezen a nyáron el akarja kezdeni. A gyilkosság fővárosa
