Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

,CN£ FOI.NOHOSFOOA.RSW ^FOFMACNf STRE^MSKO $oec-»:- J O' u &'J.7áJ. A Szlovák Katonák Egyesülete A • / J Demokráciát akar a hadseregben KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Hétfő 1993. március 22. Ml. évfolyam 67. szám Ára 3 korona A Szlovák Katonák Egyesülete pártok feletti önkéntes, társadal­mi érdekképviseleti szervezet, amely minden katonát, tehát a sorköteles katonákat és a tarta­lékosokat is összefogja — nyilat­kozta a szlovák sajtóirodának/án Repasky tartalékos ezredes, az egyesület elnökségének tagja. Az alapvető emberi jogok betar­tását és védelmét tűzte zászlajára a hadsereg tagjai számára is az egye­sület. Ennek értelmében az SZKE kezdeményezte a hadsereg demok­ratikus ellenőrzéséről szóló törvény kidolgozását. Szerintük a hadsereg sikeres transzformációjának alapkö­vetelménye, hogy a hadsereg kötelé­kében levők jogai és kötelességei egyensúlyban legyenek. Sajnos, az új védelmi miniszter el­ső nyilatkozata nagyon emlékeztet Dobrovsky úr, az előző miniszter praktikáira. Az SZKE figyelmeztet az olyan törekvések veszélyére, mint a hadsereg számára nemkívánatos emberek nyilvántartása. Az egyesület célkitűzéseivel és to­vábbi terveivel kedden az Újságírók Házában a közvélemény is megis­merkedhet egy sajtókonferencián. Elnöki rendszer Oroszországban Ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa Magasabb szakmai színvonalon Szombatos az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsa bőví­tett ülést tartott Tardoskedden, amelyre meghívást kaptak, az országos tanács volt tagjai, az önkormányzati tanácsban tevékenykedő polgár­­; '/mesterek.és több szakértő is. A tanács programján az országos kongresszus értékelése, illetve néhány szervezési és személyi kérdés szerepelt. Munkatársunk az Együttélés sajtótitká­­ráva!, Pogány Erzsébettel beszélgetett. • Hogyan értékelte az országos tanács a komáromi kongresszust, illetve történt-e előrelépés a határozatainak értelmében? — A kongresszus tanulságait az or­szágos tanács ülésén Duray Miklós fog­lalta össze. Megállapította, hogy az el­múlt két évben dinamizmus, színvonal­emelés, széles körű tevékenység és elő-Nem lesz párt a DSZM-ből Filkus helyén Roman Kováé Szombaton ülést tartott Pozsonyban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Or­szágos Tanácsa. Napirendjén a mozgalom új koncepciója és személyi kérdések szerepeltek. Rudolf Filkus, az Országos Tanács elnöke már korábban benyújtott lemondását a vezetőség jóváhagyta, helyére Roman Kováéot, a kormány jelenlegi alelnökét választották meg akit tisztségében meg kell erősítenie a DSZM március 27-28-ai országos közgyűlésének. A tanácskozás az Országos Tanács hatásköri változásaival foglalkozott. A készülő új alapszabályzat szerint nem válik párttá a mozgalom, de szigorúbb lesz a működési rendszere. A tanácsnak a jövőben stratégiai-ta­nácsadó és koordinációs feladatot kell ellátnia, ezért a jelenlegi 132 tagról 30- 50-re csökkentenék a létszámát. A ta­nács tagjait a jelenlegi tagok egy része, a parlamenti frakció, a kormánytagok, a mozgalom szakcsoportjainak és regio­nális tanácsainak képviselői képeznék. Az alapszabályzat kötelezné a DSZM elnökségét, hogy minden fontos bél­és külpolitikai döntés előtt kérje ki a tanács véleményét. A tanács köteles lenne a mozgalom vezetői számára elvi alapanyagokat kidolgozni, ha erre fel­szólítanák. renézés jellemezte a mozgalmat. A kongresszus mérföldkövet jelent nem­csak a mozgalom életében, hanem a közép-európai magyar politizálásban is. Új erőt tudott önteni a kárpát-meden­cei magyarság politikai vénájába. Néhány dokumentumról részlete­sebben is szólt. A gazdaságpolitikai és általános politikai dokumentumot azért emelte ki, mert az ebben foglaltak össz­­szlovákiai gondokra adnak választ. A mozgalom dokumentumainak színvonala és alapossága azt bizonyítja, hogy ha az Együttélésnek is be kellene lépnie a kormányzásba — termé­szetesen egy szakemberekből álló, a mai kormánypolitikától merőben különböző szakmai kormányba —, akkor ezt meg­tehetné. • Sikerült-e előbbre lépni a területi és a közigazgatási átrendezés kérdés­körében? — A közigazgatási határok meghú­zásánál a különböző nemzetiségűek la­kóterületei között elmosódott vagy éle­sebb etnikai és nyelvi határokat követel­jük figyelembe venni. Ellensúlyozni sze­retnénk azt a törekvést, hogy úgy hatá­rozzák meg a közigazgatási területeket, hogy abban törvényszerűen számbeli ki­sebbségben legyen a magyarság. • Tudjuk, hogy a nemzeti közösségek jogállását illetően ál alapelvek szü­(Folytatás a 2. oldalon) Borisz Jelcin a tévé képernyőjéről szólva jelentette be március 20-án, hogy rend­kívüli állapotot vezet be Oroszországban április 25-ig amikor népszavazást tartanak arról, bíznak-e benne az állapólgárok. Fotó: TA SR/AP Jelcin a polgárháború küszöbére sodorta országát? Borisz Jelcin elnöki kormányzást vezetett be Oroszországban. Az ál­lapot április 25-ig lesz érvényben, amikorís népszavazás lesz. Az orosz elnök tévé-beszédében megvádolta a népképviselők kongresz­­szusát azzal, hogy újra kommunista dik­tatúrát akarnak bevezetni. Leszögezte, hogy a VIII. kongresszus a volt pártká­derek revansizmusának főpróbája volt. Eltemette a rendeletet a polgárok jogá­ról a földtulajdonhoz és az új alkot­mányról. „Haszbulatov a hidegháború felújftását követeli. Ez újabb fegyverke­zést, a katonai kiadások növekedését és az egész világgal való szembenállást eredményezné. Engem nem a kong­resszus, nem a Legfelsőbb Szovjet, ha­nem a nép választott meg. Ezért neki kell eldöntenie, hogy továbbra is dol­­gozzak-e, és ki fogja az országot kormá­(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződtek a XXIV. Kazinczy Napok Március 18-a és 20-a között rendezte meg a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága, a buda­pesti székhelyű Anyanyelvi Konferencia, a Csemadok Or­szágos Választmánya, Kassai Városi és Vidéki Választmá­nya, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi és Tudományos Minisztériuma a pozsonyi, besztercebányai és eperjesi módszertani központjaival és a kassai Thália Színházzal kar­öltve a XXIV. Kazinczy Napo­kat. A háromnapos tanácskozás első napján Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anya­nyelvi Konferencia (AK) El­nökségének elnöke ismertette e szervezet céljait és feladatait. Beszélt az AK múltjáról, jele­néről és jövőjéről. Ez a társa­ság 1970-ben született, tavaly önálló társasággá alakult és a kisebbségi kultúra, az identitás védelmére vállalkozik. Ma te­hát már nem csupán a négyé­venként tartott konferenciák megrendezésére összpontosít, hanem értelmiségi találkozók, fórumok, ifjúsági összejövete­lek, tanári továbbképző tanfo­lyamok, vitadélutánok is tevé­kenységének szerves részei. Ez a szemléletváltás összefügg az­zal, hogy az anyanyelv védel­me szélesebb ér­telmezést nyert, kiterjed az egész kultúrára, mind a zenei, mind a művészeti anyanyelvre is. Ez a kiszélesedő értelmezés felöleli a magyar hagyományokat, a mentalitást és mindazt a tradí­ciót, amit a magyar kultúra át­fog. Ezután a szlovákiai magyar tankönyvek nyelvi állapotáról hangzott el több előadás. Ezek tárgya a kiadványokban fellel­hető nyelvi fogyatékosságok ismertetésére és bírálatára ter­­jedt ki. Sima Éva tan­­könyvkiadásunk gondjait tárta a közönség elé. Elmondta, tu­datosítanunk kell, nincsenek szakembereink, akiknek nyelvi műveltsége olyan szintű lenne, hogy az igényeknek minden tekintetben meg tudjanak fe­lelni. így a tankönyvkiadó csak azokat a kéziratokat jobbíthat­ja, amelyek rendelkezésre áll­nak. Mégha a kifogások min­den bizonnyal megalapozottak is, az a hét ember, aki ezen a Hasznos lenne — mondta az előadó —, ha a hibákra nem csupán ilyen alkalommal derülne fény, hanem a peda­gógusok írásban juttatnák el kifogásaikat a kiadónak, így az folyamatosan tudna javításo­Jégverések ellenében területen dolgozik, jelenleg ennyire képes, többre nem. Köztudott, hogy az oktatás pénzszűkével küzd. Ezért len­ne szükség arra, hogy a kor­mányzat világosan határozza meg, milyen összeggel lehet számolni, hogy a kiadó meg tudja tervezni az egyes tan­könyvek kiadásának ütemét és fontossági sorrendjét. A köny­vek egyre drágábbak lesznek. Az iskolák számára biztosított „fejkvóta” nagyon alacsony, de megdöbbentő, hogy egyes tanintézmények ezt a csekély összeget sem merítették ki, sőt egyes esetekben annak 40 szá­zalékát visszaadták. kát eszközölni. Pénteken és szombaton a kisebbségi magyar sajtó nyel­véről értekeztek a kolozsvári, ungvári, újvidéki és hazai előa­dók, hozzászólók. Szathmáry István, buda­pesti egyetemi tanár a művelt­ség, az erkölcs és felelősség fontosságát emelte ki az újsá­gírás ismérvei közül. A többi előadó hasonló gondokról szá­molt be. Mégha a legdurvább nyelvi vétségeket, amelyek a köznyelvben általánosan elter­jedtek, a sajtótermékek elke­rülik is, a tükörfordítások, a szórendi vétségek és a semati­kus fogalmazás általánosan jellemző a kisebbségi médiák­ra — ahogy a kolozsvári Pén­tek János fogalmazott —, egyes rádió- vagy tévéadások felérnek egy jégveréssel. És ez a megállapítás a budapesti adásokra is vonatkozott. A sajtó, rá­dió és tévé nyel­vét több objek­tív tényező is rombolja. Egy­részt az idegennyelvű környe­zet, másrészt a sajtóirodák je­lentéseit át kell ültetni magyar nyelvre, és az időhiánnyal küszködő szerkesztőnek azon­nal kell továbbítania az infor­mációkat. Nincs idő a szöve­gek gondos nyelvi csiszolására. Az orosz és ukrán nyelv egyik sajátossága a dagályosság, mely ha „hű” fordításban ma­gyarul jelenik meg, bántó, kö­rülményes és élvezhetetlen. Az első világháború után az utódállamokban az újságírást sokszor a semmiből kellett megteremteni. Ez a helyzet a második világhobárú után megismétlődött. Nem képzett szakemberek írták a cikkeket, sokszor a magyar lap csak for­dítása volt idegennyelvű társá­nak. Az ideológia bükkfanyel­ve is sokat rombolt. A tisztes­séges újságírók a rend­szerváltás előtt egyfajta „tol­vajnyelvet” használtak, hogy mégis üzenni tudjanak az ol­vasónak. Ennek a stílusnak az ideje lejárt, mivel a kényszer megszűnt. A mai olvasó a nyílt állásfoglalást igényli. Egy új gond is jelentkezett. Az újságí­ró személyiségének a hiteles­sége került előtérbe. Egyes közírók egyik napról a másikra köpönyeget váltottak. A rend­szerváltások előtt az akkori re­­zsimek támogatói, szószólói voltak, mára a legnagyobb de­mokraták mezében tetszeleg­nek és ők közvetítik a közvéle­ményformáló gondolatokat. Deme László budapesti egyetemi tanár, arra figyel­meztetett, míg térségünkben nem államszervező, hanem ál­lamalkotó nemzetekről esik csak szó, addig a sajtóra kima­­(Folytatás a 2. oldalon) Az egér még a macska szájában is reménykedik ioCi . (>¥ 1 éM ) / ; fői, *7 / J-L. (U I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom