Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-09 / 32. szám

6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. február 9. Az USA mezőgazdasága A mezőgazdasági termelést már évtize­dekkel ezelőtt szabályozták az USA-ban. Az agrárgazdaság szabályozása 1949- ben a törvényhozás állandó része lett, s módosított formában ma is ez érvényes. Az USA agrárpolitikáját a mindenkori tör­vényhozás (kongresszus) határozza meg, figyelembe véve mind a nemzeti, mind a mezőgazdasági termelői érdeket. A me­zőgazdasági politika alapelemei a régiek, de a felmerülő újabb problémák hatására különböző hangsúlyt kapnak a törvényho­zásban. Az 1985-ös szabályozás (Farm Bili) következtében a nagy készletek lea­padtak, a termelők rekordjövedelmet ér­tek el és a farmok adósságállománya jelentősen csökkent. Az 1990-ben elfogadott és 1991-ben kiegészített mezőgazdasági törvény az alapja a következő öt év mezőgazdasági szabályozórendszerének. A termeléssza­bályozás (úgynevezett termelési progra­mok) közvetlen irányításával a Mezőgaz­dasági Minisztérium (USDA) két hivatalát bízták meg. Ezek az országos hálózattal rendelkező Mezőgazdasági Stabilizációs és Földvédelmi Szolgálat (Agricultural Stabilization and Conservation Service, rövidítése: ASCS) és a szövetségi kor­mány tulajdonában és ellenőrzésében lé­vő Terményhitel Ügynökség (Commodity Credit Corporation, rövidítve: CCC). Ez utóbbi egy olyan sok milliárd dollá­ros pénzintézet, amely a mezőgazdasági ár- és jövedelemtámogatással összefüg­gő (termelési) programok pénzügyi tranz­akcióit bonyolítja, és elősegíti a kiegyen­lített ellátást a mezőgazdasági termékek­ből. Ily módon igyekeznek stabilizálni a mezőgazdasági árakat és jövedel­meket. A gazda dönt Az 1990-ben elfogadott szabályozás (Farm Bili) az előzőnél (1985) rugalma­sabban kezeli a területcsökkentö progra­mokat (ugaroltatás). Ide tartozik a vetés­­terület nagyságának és az egymással helyettesíthető termékek körének megha­tározása, termékspecifikus területcsök­kentö program kialakítása, valamint a ru­galmas vetésterv bevezetése. A farmer az ugarra állított területen a veszteségtérítés lemondása fejében más növényeket termelhet. A mezőgazdasági minisztérium min­den évben meghatározza a célárat. Ez az ár mind a hazai, mind a nemzetközi piaci viszonyok alapján nyereséget teremt a farmernek, tehát ez lenne kívánatosabb a termelőnek, mint a piaci ár. Például 1992-ben a búza célára: 4 dollár volt á/bushel (bushel = 35,24 liter). A célárat felhasználják a veszteségtérítés kiszámí­tásához. Ha például az elmúlt 5 hónap hazai piaci átlagára vagy a védőár a célár alá esik, akkor a farmerek jogosultak a veszteségtérítésre. A védőár a másik általánosan használt termelésszabályzó eszköz, amely sze­mestermékekre, olajos magvakra, gya­potra és cukorra vonatkozik. A védőár kialakításánál az előző év piaci átlagárá­nak 85 százalékából indulnak ki, de nem számítják be azt a két éves időszakot, amikor az ötéves időszak alatt a legma­gasabb és legalacsonyabb volt az átlagár. A védőárat a mezőgazdasági minisz­ter 10 százalékkal csökkentheti a készlet­­állomány felhasználási arányától függő­en, vagy a versenyképesség fokozása érdekében. Ha a nemzetközi versenyké­pesség növelése céljából csökken a vé­dőár, a farmereknek úgynevezett szük­ségpótlékot kell fizetni, így a védőár csök­kenése nem befolyásolja a termelők jöve­delmének nagyságát. A védőár egyébként a mezőgazdasági miniszter beavatkozása nélkül az előző öt évhez viszonyítva 5 százaléknál nagyobb mértékben nem csökkenhet. 1992-ben a búza védőára: 2,21 dollár bushelenként. A farmer maga dönt arról, hogy részt kíván-e venni a kormány mezőgazdasági programjában. A mezőgazdasági minisz­térium a döntéshez előrejelzéseket készít a várható piaci árról, a veszteségtérítés mértékéről stb. A mezőgazdasági terme­lésszabályozó programok súlyát mutatja, hogy a farmerek 90 százaléka eleget tesz a (termelési) programok feltételeinek. Az egyes programok feltételei vállalására ál­talában február és április között lehet feliratkozni, amikor a becsült veszteség­­térítés egy része (40 százalék) előlegként már felvehető. A fennmaradó részt a kö­vetkező naptári év tavaszán fizetik ki, ekkor már ismert a piaci ár Az esetleges szükségpótlékhoz pedig a betakarítás utáni év októberében jut hozzá a farmer. Ha a farmer eleget tesz a terményhi­­tel-ügynökség követelményeinek, vagyis a termelési programok feltételeinek, akkor a védőár nagyságában termény-jelzálog­hitelt vehet fel. A farmer ezután eldöntheti, hogy vagy visszafizeti a hitelt a kamatok­kal együtt és maga rendelkezik a terme­léssel, vagy a felvett kölcsön ellenében az államnak adja át a terméket. Ez lehetősé­get ad a termelőnek, hogy a piaci ár alakulásától függően döntsön. Ha a piaci ár a védőár alá esik, úgy a farmer termé­szetesen az államnak adja át a terméke­ket,'és a kölcsönt a kamatokkal együtt visszafizeti. A Terményhitel Ügynökség kamatlába a normál kamatlábnál alacso­nyabb. Pótlék feltételekkel A leírtakon kívül a termelő speciális értékesítési pótlékra és hitelveszteség­térítésre is igényt tarthat. Az értékesítési pótlékkal lehetővé teszik, hogy a terelő a felvett hitelnek csak meghatározott ré­szét fizesse vissza a termék értékesítése után. Ha a piaci ár a védőár alá esik, a farmer a hitelt a mezőgazdasági minisz­ter által megállapított világpiaci áron, vagy az előírt védőár 70 százalékában fizetheti vissza. A felvett kölcsön egy részét tehát megtarthatja a termelő. Ezt a hitelfelvétel­re jogosult farmerek - ha részt vesznek a termelési programban - közvetlen tá­mogatás formájában is megkaphatják, ha nem veszik igénybe a hitelt. Említést érdemel még a készletállo­mányt csökkentő pótlék, ha a termelő lemond a védőárat garantáló hitelfelvétel­ről, veszteségtérítésről és felére csökken­ti a vetésterületet. Olajosokat lehet A 0/92 program megengedi a terme­lőknek, hogy az engedélyezett vetésterü­let (a kötelezően előírt parlagterülettel csökkentett vetésterület) legalább 8 szá­zalékát (ez akár 100 százalék is lehet) talajvédelmi célból ne vesse be, vagy egyéb olajos magvakat (szójabab kivéte­lével) termesszen rajta, de egyben mond­jon le az olajos magvak védőárán számított hitelfelvételről. Ebben az esetben az en­gedélyezett vetésterület 92 százalékára jár veszteségtérítés. Sót arra is lehetősé­ge van a farmernek, hogy az engedélye­zett vetésterület legalább 15 százalékát vagy maximum 25 százalékát gyümölcs és zöldség kivételével bármilyen más ter­mékkel bevesse, ám az után nem kap veszteségtérítést. így ösztönöz a kor­mány alternatív termékek termelésére. A veszteség mértékét az 1986. évi termésátlag - ez általában kisebb a valódi termésátlagnál - és az engedélyezett ve­tésterület figyelembevételével számolták ki. Egy jól gazdálkodó farmer jó termés­hozam és közepes piaci ár mellett talán jobban jár, ha nem vesz részt a Termény­hivatal Ügynökség programjában. A prog­ramban részt vevők hányadát elsősorban a célár és a védőár megállapításával lehet befolyásolni. A területcsökkentő program célja, hogy bizonyos termékek termelését csök­kentse, különösen akkor, ha azokból nagy a termékfölösleg. Az ugaroltatás mértékét - ez a mindenkor bevetett terület 0-20 százaléka között mozog - az átmenő készletek nagyságának ismeretében álla­pítják meg. A területcsökkentó program másik kö­vetelménye, hogy az előírt parlagterület (ez búzánál 1992-ben 5 százalék) lega­lább 50 százalékát éves vagy évelő taka­rónövénnyel kell bevetni, kivéve a száraz területeket. A legalább 3 évig fenntartott évelő takarónövény költségeinek egy ré­szét a Termékhitel Ügynökség fizeti meg, mert ez javítja a vízminőséget és a vad­­gazdálkodást. Kamatjáték Van még egy fontos program, az 50/92-es. Ez a rizsre és gyapotra vonat­kozik, és csupán abban különbözik a 0/92-es programtól, hogy a farmer az engedélyezett vetésterület legalább 50 százalékát (maximum 92 százalékát) kö­teles bevetni a programban előírt termé­kekkel. A gabona és szemestakarmány piaci árainak stabilizálása érdekében bevezet­ték az úgynevezett farmer tulajdonában álló készletezési rendszert. A farmer ma­ximum 3 évig vállalja a tárolást, illetve addig, amíg nincs megfelelő piaci ár. Itt a farmer úgyszintén termény-jelzáloghi­telt vesz fel, de a termék értékesítése után nem kell a kamatot (hanem csak a hitelt) visszafizetni. Pontosabban csak abban az esetben kell a kamatot is tör­leszteni, ha megfelelő piaci ár esetében sem adta el termékét. Ha nem tudja eladni a terméket, akkor az a felvett hitel ellenében az állam (a termékhitel ügynök­ség) tulajdonába kerül. Ezen túlmenően a tárolásért is kaphat pénzt a farmer. A természeti károkat (szárazság, jége­ső, áradás) a kormány katasztrófa-pótlék­kal enyhíti, amely általában 40 százalék­nál nagyobb terméskiesésnél lép életbe. A Termékhitel Ügynökség (átruházha­tó) kötvényeket is kibocsát. Ezek kész­pénzre és a termékhitel-ügynökségi ter­mékekre - az ügynökség által becsült piaci áron - beválthatók. Ezeket a kötvé­nyeket használják az exportösztönző programoknál, amelyeknél az exportőr kötvény formájában kap exporttámoga­tást. A kötvény termékhitel-ügynökségi hitelre beváltható. így az exportőr az USA piaci ára alatt tud meghatározott terméke­ket az USDA által megjelölt országokba szállítani. • HVIEZDA: Néhány jó ember (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: Áruba bo­csátott meztelenség (cseh) (15.30; 18.20; 20.30) • TATRA: Egerek és emberek (amerikai) (14.30; 17.00; 19.30; 22.00) • ISTROPOLIS: Tini nindzsa teknőcök 2 (amerikai) (17.00; 19.30) • MIER: Utá­nunk az özönvíz 2 (olasz) (15.00; 17.30; 20.00) • MLADOSt: Reszkessetek, betö­rők 2 (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • OBZOR: Utánunk az özönvíz (olasz) (16.30; 19.00) • NÁDEJ: Vinny, az 1ügyű (amerikai) (17.30; 20.00) «CHARLIE CENTRUM: Colette (német-angol-francia) (17.00; 19.30) «Az erőszak (amerikai) (18.00; 20.15) • Egy ágyban az ellenséggel (amerikai) (22.00) • Az öldöklő angyal Öcsi egyik napról a másikra kedvet­len és fáradékony lett. Először a szombati kocogást, majd a rendsze­res délutáni tornát is elhalasztotta. Szemei csillogtak, valószínűleg hőe­melkedése is volt, ám ennek ellenére zokszó nélkül teljesítette egy gimna­zista diák kötelességeit. Az esti teakúrák, és anya gondos odafigyelése megtette a magáét: már­­már úgy tűnt, az idei telet megúszta egy kisebb megfázással. Másnap vi­szont a hazaérkező család Öcsit fáj­dalmas képpel az ágyban találta. - Járvány van! Az osztályból ma tizen­hármán mentek orvoshoz. Gondoltam, miért éppen én maradjak ki, amikor olyan sokáig meg voltam fázva. Neta­lán csak ők érdemlik meg, hogy otthon legyenek? ők, akik csak tegnap kezd­tek el köhögni, tüsszögni? Igenis, ne­kem is részem legyen a járványban, Sylvester Stallone világsztár boxert vásárolt magának, s a jól megtermett állat a Gengszter nevet kapta. Debra Winger német juhászt tart odahaza. A hatalmas állat Cognac névre hallgat, és imádja gyönyörű gazdáját. Clint Eastwood és családja igazi kutyarajongó. Van egy uszkárjuk, egy tacskójuk és egy jól megtermett ber­náthegyijük. Batman alakítója, Michael Keaton Szorult helyzet A 27 éves angliai fiatalasszony, Paula Keakting valószínűleg örökre megjegyzi legutóbbi házibulijának emlékét. A Paula lakásában össze­gyűlt néhány barátnő szenzációsan mulatott, vigadott, szórakozott. A buli tetőpontján Paula bepréselte magát nyolcéves fia egyméter hosszú játék­járgányába. Az autócska azonban túl­(szlovák) (17.30; 19.30) • 322 (szlovák) (17.30; 19.30) ( KASSA ) • DRUZBA: Néhány jó ember (amerikai) (16.30; 19.30) «ELÁN: Illik neki a halál (amerikai) (18.00) • HORNÁD: Micsoda csapat! (amerikai) (17.00) «SPEKTRUM: Ocovái pásztoraié (szlovák) (16.00; 19.00) • SLOVAN: Colette (német-angol-francia) (15.45; 18.00) • TATRA: Freejack (ameri­kai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Kom­puterrémek (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) Színházak műsora • JÓKAI SZÍNHÁZ (Komárom): Ka­viár és lencse (12.45) «THALIA SZÍNHÁZ (Kassa): Bolha a fülbe (19.00) s ki is fekszem rendesen! - bölcsel­­kedett a dunna mélyéből a fiú, és elégedetten kortyolgatta a mézes teát. Az örökmozgó teanager viszont nem sokáig bírta az értelmetlen izzadást, délután már kopogtattak érte barátai. Ekkor taktikát változatatott: - Jót tesz majd egy kis levegő, hiszen én már a betegség utolsó fázisában vagyok, a legjobb úton a gyógyulás felé. Az orvoshoz is csak azért kellett elmen­nem, hogy a gyógyszerekkel jobban kikúrálhassam magam. Most megyek - mondotta, és becsapta maga mögött az ajtót. Öcsi másnap már kocogni is meg­próbált ,,egészsége érdekében", és a délutáni tornáról sem feledkezett meg. A családi tanács végül iskolába „űzte", készen igazolni bárki előtt, hogy a gyerekből végleg távozott a jár­vány. (szí) a coliét részesíti előnyben, s minden forgatásra magával is viszi. A mélynövésű Danny De Vito pe­kingi palotapincsit tart. A rossz nyel­vek szerint azért választott pincsit, mert dán doggal vagy bernáthegyivel nem tudna útra kelni: arra kellene mennie, amerre a kutyája akarná. Jack Nicholson snaucerje nem ismer tréfát. Úgy őrzi a sztár házát, hogy a betörők messze elkerülik még a környékét is. Mert Angyalka - nevé­vel ellentétben - vad és ijesztő, mint az ördög. (M. M.) V__________________________________________________ Az én jurtám az én váram Van egy jól ismert mondás: az én házam az én váram! Nos, a mongolok kétharmada - összesen 2,1 millióan - még ma is az ősi jurtát tartja várának, hiszen ebben a nemeztakarókkal borított, kör alakú építményben lakik. Ha a család nyáron elegendő tehéntrágyát gyűj­tött és szárított meg, a jurtákban most is kellemes meleg van, mivelhogy annak tüzénél melegednek. Ha a „tüzelő“ szaga nem is a legkellemesebb, de lagalább nem fáznak - nem úgy, mint az ország városkáinak panelházaiban, ahol már ezen a télen is többen fagytak halálra. Mongóliába ugyanis eb­ben az évben szokatlanul korán köszöntött be a farkasordító hideg tél, fűtőanyag, tüzelő meg nincs... Se fa, se szén... (r) WSAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁG]] NAPILAP ÍZ emeteL Kiadja a Ma­dách—Posonium Kft, Michalská 9, 811 01 Bratislava. Készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében. Nyomja a Danubiaprint á. v., 819 46 Bratislava, Főszerkesztő: SZABÓ GÉZA. Fő­szerkesztő-helyettesek: MÉSZÁROS JÁNOS és NÉMA LÁSZLÓ. Telefon: 210-39-94, 210-39- 98; telefax 210-39- 92. Főmunkatárs: N. GYURKOVTTS RÓZA Szerkesztő­ség: 819 11 Bratislava, Pribinova 25, 12 emeleL Telefon: kulturális rovat - 210-39- 89, sport rwat - 210-39-91. Telefax: 210-40- 32 Telese 92-516. Hirdetési iroda ma­gánszemélyeknek és közületeknek: 210- 39-89,210-39-91,Bratislava, Pribinova 25, Pribinova 21. Terjeszti a Postai Hírlapszol­gálat és a Mediaprint—KAPA. Előfizet­hető minden postán és kézbesítőnél. Kül­földi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinava 25,813 81 Bratislava. Kézirato­kat nem őrizünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 081 A járvány ragályos Csodatévő vitamin? Az oszteopátia, oszteroporózis - a csontritkulás elsősorban az idősebb korú nők betegsége. A csontok törékennyé válnak, a csontszö­vet meggyengül, megritkul, s a kór nemegyszer halált okoz. Új-zélandi orvosok megállapították, hogy a csontritkulásnak a kalciumnál is hatéko­nyabb ellenszere a D-vitamin. A csodatévő vitaminnal „traktált“ nőknél jóval kevesebbszer került sor csonttörésre, mint a hagyományosan, kalciummal kezeiteknél. A legtöbb D-vitamint egyébként a ha^a tej és a tojás tartalmazza. Sztárok és kutyák Az alábbiakban nem a kutyasztárokról lesz szó (bár Rin Tin Tin, Benji és társai, az okos állatok, számos filmet vittek sikerre). Ezúttal a sztárok kutyáit szeretnénk bemutatni, ugyanis számos hollywoodi színésznek van négylábú kedvence. ságosan szűknek bizonyult, s Paula, bizony, benneragadt. Feje szó szerint a szélvédőre tapadt, álla a térdei közé szorult, kezeit mozdítani se tudta. Eb­ben a kínos helyzetben kellett kivár­nia, amíg szirénázó kocsival meg­érkeztek a tűzoltók, s „lefejtették“ róla a szűk bádogköntöst.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom