Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-08 / 31. szám

1993. február 8. Külföld Szabad Í J S ÁG 3 II. János Pál pápa az észak-ugandai Gulu városában a hívők gyűrűjében (Telefotó: TA SR/AP) II. János Pál pápa afrikai körútja Szudánban üldözik a keresztényeket Az afrikai kőrútján tartózkodó II. Já­nos Pál pápához dél-szudáni püspökök segélykéréssel fordultak, mert orszá­gukban hajtóvadászatot indítottak a ke­resztények ellen. A pápalátogatás előtt néhány nappal a szudáni hadsereg of­fenzívat indított a keresztények lakta Dél-Szudánban. A segélykérő levelet a pápának Gulu városában Taban püspök adta át. Arra kérik a pápát, hogy, ami­kor Khartumban a szudáni vezetőkkel tárgyal majd, járjon közbe a keresz­tények védelmében. A Guluban rendezett szentmisén 10 ezren vettek részt. Az észak-ugandai vá­ros közel fekszik a szudáni határhoz. A pápa a látogatás során szembesült az or­szág borzalmas valóságával, megismer­kedett a háború áldozatainak számával, az AIDS és a tuberkulózis áldozataival, a menekültek és az árvák sanyarú sorsá­val. A The New Vision című lap szerint az ugandai hadsereg képviselője felkér­te a pápát, hogy beszélje rá a felkelők vezérét az ostoba és embertelen háború leállítására. Kinkel prágai sajtóértekezlete Harcok a horvát partvidéken A megoldás az amerikaiaktól függ Nem hozott haladást a genfi béketervről szombaton New Yorkban folytatott újabb tárgyalási forduló. Az ENSZ szóvivője jelezte, hogy a Biztonsági Tanács fellépésére lesz szükség. Ehhez pedig nélkülözhe­tetlen az amerikai kormány e hétre várható állásfoglalása. Clinton elnök kampányában még fegyveres fellépést sürgetett Szerbia ellen, de jelenlegi formájában nem kívánja elfogadni a genfi tervet, mert az szentesíti az agressziót. Németország továbbra is részt vesz a boszniai segélyszállítmányok légi úton történő célhoz juttatásában — jelentet­te be Münchenben a német hadsereg főfelügyelője. A katonai vezető leszö­gezte: a szombati incidens jelzi, hogy a légihíd megszervezése nem veszélytelen vállalkozás, de a rászorultak érdekében mégsem lehet vele felhagyni. Szomba­ton ugyanis rálőttek egy német szállító­gépre, amely Zágrábban kény­szerleszállást hajtott végre. A személy­zet egy tagja megsebesült és a zágrábi kórházban ápolják. Horvátországban részleges parla­menti és helyhatósági választásokat tar­tottak. A 3,6 millió szavazásra jogosult állampolgár a törvényhozás alsóházá­nak 63 képviselőjét, valamint az önkor­mányzatok tagjait választja meg. Az elő­rejelzések szerint 70 százalékos részvé-A kormány felfegyverzi Az angolai kormány polgári szemé­lyeket látott el fegyverekkel és ezek állí­tólag az UNITA kormányellenes szerve­zet több száz hívét lemészárolták. Huila tartományban fegyveres bandák, amelyek többnyire leszerelt katonákból állnak, 300-500 polgári személyt gyilkoltak le azon a címen, hogy együttműködnek az UNITA-val. Több helyütt egész családo­kat irtottak ki, és közös sírokba temették őket. Független források a hiteket nem erősítették meg. Angolában a polgárhá­ború 1975-ben tört ki, miután független­né vált. 1991-ben a harcoló felek béke­­szerződést írtak alá, de ezt a szabad vá-Orosz ígéret Borisz Jelcin orosz elnök tárgyaláso­kat folytatott Carl Bildt svéd kormány­fővel. Az orosz államfő kijelentette, hogy orosz tengeralattjárók többé nem sértik meg Svédország felségvizeit. Svédország sokáig azzal gyanúsította Oroszországot, hogy tengeralattjárói a svéd parti vizek­ben cirkálnak. Jelcin ezeket a híresztelé­seket elutasította, de hajlandónak mutat­kozott, hogy a „tengeralattjáró problé­máról” folytassák a tárgyalásokat. Jelcin kijelentette, hogy Oroszországnak is ér­deke, miszerint derítsenek fényt arra, kinek a tengeralattjárói sértik meg soro­zatosan Svédország felségvizeit. telre lehet számítani. Az első részered­mények közzétételét a késő esti órákra, illetve ma reggelre ígérték. Ukrajna „nem haragszik” Szerbiára, de tiszteletben tartja az ENSZ Jugoszlá­via elleni szankcióit. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a kijevi külügymi­nisztérium hozott nyilvánosságra. A do­kumentum a korábbi szerb vádaskodá­sokra válaszolva leszögezi: ukrán részről nem tekintik Szerbiával szembeni ellen­séges lépésnek az ENSZ embargójának betartását. Szerb részről válaszlépése­ket is kilátásba helyeztek Ukrajnával szemben, amennyiben Kijev kitart a szankció tiszteletben tartása mellett. A horvát hadsereg reguláris csapatai és a krajinai szerb fegyveresek tegnapra virradóra Zadar környékén lőtték egy­mást. A lövedékek Zadar külvárosait is érték. Folytatódnak a harcok az egész a civileket lasztások után az UNITA vezére, Savim­­bi megszegte és felújította a harcokat. Az ország belterületéről menekülő misszionáriusok szerint a fegyveresek 600 embert gyilkoltak le. Az UNITA számos hívét akkor ölték meg, amikor az ENSZ-megfigyelők táborában keres­tek menedéket. Radioaktivitás a sarkvidéken Orosz hivatalos körök megerősítet­ték, hogy a volt kommunista birodalom több mint harminc éven át radioaktív hulladékot süllyesztett az Északi-ten­gerbe — írja az AP hírügynökség. A ra­dioaktív hulladék 1959 és 1991 között került a Barents- és a Karéli-tengerbe — jelentette ki Run\jancev, az orosz környezetvédelmi minisztérium munka­társa egy oszlói szimpóziumon. Szavai szerint a tengerbe 223 ezer köbméter folyékony hulladékot és 7 betonba ágya­zott atomreaktort süllyesztettek. Nem jelölte meg a pontos helyet, ahová a ve­szélyes hulladékot süllyesztették, de el­mondta, hogy a legtöbb ilyen hulladék a Novaja Zemlja szigetcsoporttól keletre fekvő területen van, ahol atomfegyver­kísérleteket is végeztek. Norvégia nyug­talanságát fejezte ki, mert az említett vi­déken vannak halászterületei. horvát tengerpart mentén. A harcokba tankokat is bevetettek. Szarajevóban az éjszaka viszonylagos nyugalom volt, de az emberek reggel tüzérségi gránátok robbanására és gépfegyverropogásra ébredtek. Károlyváros térségében a szerb milíciák és a csetnikek sorozatos támadásokat hajtanak végre az ENSZ által ellenőrzött területektől északra fekvő térségben. A szerbek aknavetőket és légelhárító ágyúkat vetettek be. Az Adrián egy holland fregatt csatla­kozott ahhoz a 30 hadihajóhoz, amelyek arra várakoznak, hogy elszállítsák az ENSZ-csapatokat, amennyiben a bosz­niai helyzetről folyó tárgyalások kudarc­ba fulladnak. A hajóhadat a brit Ark Royal repülőgép-anyahajó vezeti. Wömer, a NATO főtitkára a bosz­niai problémáról szólva a legfelsőbb nyugati katonai vezetők müncheni talál­kozóján kijelentette, hogy a Nyugatnak fel kell készülnie az erő alkalmazására, hogy fenntartsa szavahihetőségét. Inkább, mint nyelvtörvény A francia kormány intézkedéseket tesz az ellen, hogy a francia nyelvbe an­gol kifejezések szivárogjanak be. Az AP hírügynökség szerint a francia kormány már 1970-ben hadat üzent az angol kife­jezéseknek. Egy nyelvészeti bizottságot hozott létre, amely évente kiadja azoknak az angol szavaknak a jegyzékét, amelyek beépültek a francia nyelvbe és közli ezek francia megfelelőjét, amelyeket a hivatalos dokumentumokban kellene használni. 1986-ban megrendezték a francia nyelvterületek képviselőinek konferenciáját és több milliárd dollárt fordítottak a francia nyelv oktatásának javítására. A francia kormány tanácsadója sze­rint „a fiatal francia tudósok már nem gondolkoznak franciául”. Feltehető, hogy Franciaországban olyan intézke­dést hoznak, amely szerint a kormány csak olyan nemyetközi konferenciákat finanszíroz, amelyeken franciául be­szélnek majd. Mint már közöltük, Klaus Kinkel német külügyminiszter Prágában tett villámlátogatást. Tárgyalt Zieleniec cseh külügyminiszterrel, Václav Klaus kormányfővel, valamint Václav Havel államfővel. Kinkel Prágában sajtóérte­kezletet tartott, amelyen hangsúlyozta a cseh—német hagyományok jelentősé­gét. Sajnálkozását fejezte ki Csehszlová­kia felbomlása miatt, de ezt szerinte ki­egyensúlyozza a tény, hogy a válási fo­lyamat demokratikusan ment végbe. A csehszlovák—német szerződésről szól­va kijelentette, hogy ez egy jó szerződés és semmit sem kell rajta a jövőben vál­toztatni. A menekültek vonatkozásában azt a nézetét hangoztatta, hogy e kér­désben európai külügyminiszteri és bel­ügyminiszteri értekezletet kellene tarta­ni, amelyen e probléma vonatkozásait megtárgyalnák. Németország problé­máit nem altatja a szomszéd államokra hárítani és ezért egységes európai eljá­rásra lesz szükség. Megemlítette, hogy a szövetségi kormány megítéli azt a cseh kérelmet, miszerint nyújtsanak kártérí­tést a fasizmus áldozatainak, akik jelen­leg Csehországban élnek. A Uj pénz a magyar turistáknak A Szlovák Nemzeti Bank érvé­nyesnek tekinti azokat a megállapo­dásokat, amelyeket a Csehszlovák Állami Bank a Magyar Nemzeti Bankkal kötött valutakérdésekben. Ezt a Magyar Nemzeti Bank jelen­tette be a kétnapos bankközi tárgya­lások befejeztével. A tanácskozáson részt vettek a szlovák és a cseh jegy­bankok, valamint az MNB képvise­lői. A megerősített megállapodások szerint a magyar állampolgárok, akik Szlovákiába utaznak, mától 1000 szlovák koronát hozhatnak maguk­kal. A Magyar Nemzeti Bank az át­meneti időszakban megfelelő mennyiségű felülbélyegzett szlovák koronát kap, hogy a Szlovákiába uta­zókat elláthassa velük. A Cseh Nem­zeti Bank a tárgyalásokon kijelentet­te, hogy nem érdeke a régebben megkötött jegybankok közti megál­lapodás fenntartása. Csehországba tehát a magyar turistáknak szabadon átváltható valutával kell utazniuk — írja a szombati Magyar Hírlap. A szkinek nyeregben Boross Péter magyar belügyminiszter a Mai Nap című lapnak nyilat­kozva a szkineket divathó­bortnak nevezte és elné­zően szólt róluk. Ugyan­csak védelmébe vette a skinheadeket Király B. Izabella, az MDF parla­menti képviselője, aki lé­nyegében magyar hazafi­aknak nevezte őket. Nyi­latkozatától később az MDF frakciója elhatárol­ta magát. A napokban egy budapesti villa­mosmegállóban szakállas férfit támadtak meg, mert állítólag zsidónak nézték. Egy zsidó leány nyolc tá­madóját előzetes letartóz­tatás után szabadon en­gedték, mert az ügyészség nem adott ki ellenük elfo­gatóparancsot. A tegnapi magyar lapok szerint Maj­­kó határ menti városban a bőrfej űek véresre vertek egy romániai magyar nép­viseletbe öltözött csopor­tot. A támadás során „Ha­lál az idegenekre” felkiál­tásokat hallattak. Az egyik megtámadott személyt a szegedi kórházba kellett szállítani. A hamburgi rendőrség razziát rendezett a jobboldali szélsőségesek lakásain. Képünkön az elkobzott tárjak egy részét láthatjuk Fegyverek, egyenruhák, rohamsisakok, a náci haditen­gerészet zászlaja és mint a polgári ruhás rendőr kezében látható, egy aknalövedék is volt az összegyűjtött náci „emlékek ” között (Telefotó: TA SR/AP) Vérengzések Angolában A MAGYAR sajtó tegnap tájékoz­tatott a szlovákiai Együttélés mozgalom memorandumáról, amelyet szombaton közöltek Pozsonyban. A lapok megjegy­zik, hogy a memorandum felvázolja a többségi nemzet és a kisebbségek együttélésének új formáját azzal, hogy a nemzeti kisebbségeknek államalkotó státuszt követel. Az újságok rámutat­nak, hogy véget kell vetni az államalko­tás eddigi értelmezésének, amely csak a többség túlsúlyán alapul és arra irányul, hogy elnyomjon másokat. Kohl német kancellár tegnap ki­jelentette, hogy csökkentik a német haderő létszámát. Kohl jelezte, hogy or­szága nem törekszik hivatásos hadsereg­re, hanem továbbra is a hagyományos katonai szolgálat lesz érvényes az ország­ban. A hadsereg létszámát azonban a je­lenlegi félmillióról 370 ezer főre csökken­tik. A Bundeswehr gyors bevetésre alkal­mas rugalmas egységekből áll majd. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK ellen­őrző hivatalának (GAO) véleménye sze­rint az USA-nak az eddiginél nagyobb segítséget kellene nyújtania az orosz és a kelet-európai rendőrségek kiképzésé­ben. Oroszországban és Kelet-Európá­­ban a helyzet olyan, mint Panamában vagy Salvadorban volt. Az országokban a rendőrség nem képes úrrá lenni a megnövekedett bűnözés fölött és ez olyan benyomást kelt, mintha a demok­rácia nem lenne képes e téren az előre­lépésre. A posztkommunista országok­nak ezért segítséget kell nyújtani. IrAKI határőrök elfogtak öt fiatal­embert, akik engedély nélkül át akarták lépni a kuvaiti határt. Az Irak és Kuvait közti 14 kilométeres demilitarizált öve­zetben az ENSZ-megfigyelők nem vol­tak képesek megakadályozni az irakiak kuvaiti „kirándulásait”. Kuvait ezért üd­vözölte azt ENSZ döntését, hogy a tér­ségben 3000 fővel növeli az ott állomá­sozó csapatok létszámát. CIPRUSON tegnap elnökválasztá­sokat tartottak. A szigetországban 400 ezer választó dönt arról, hogy a 61 éves eddigi George Vasszilliu vagy a 73 éves Glafkosz Kleridisz, illetve a 63 éves Paszhalidisz lesz-e az államfő az elkö­vetkező öt évben. Ha az egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, a két legtöbb szavazatot elért jelölt közül feb­ruár 14-én választják ki az elnököt. ArGENTÍNA külügyminisztere Göncz Árpád magyar államfővel folyta­tott megbeszélései során felajánlotta, hogy országa átveszi azokat a bevándor­lókat, akik Közép-Európát árasztják el. A magyar elnök szóvivője az ajánlatról részleteket nem közölt. Hollandiában egy férfi lerom­bolta az auschwitzi áldozatok emlékmű­vét. Kitűnt, hogy az emlékmű lerombo­­lója ugyanaz az ember, aki a szobrot felállította. A tettes bevallotta cseleke­detét. Hollandiában az esetet a legdur­vább zsidóellenes megnyilvánulásnak tekintik. Az OROSZ űrkutatási ügynökség vezérigazgatója közölte, hogy automati­kus műholdakat repítenek a Mars felé, amelyek 1994-ben leszállnak a bolygón. Oroszországban kidolgozták az űrkuta­tások tervét 2000-ig. Az ország 300 mil­lió dollárt akar szerezni az űrrepülések kereskedelmi kihasználásával. A MAGYAR HÍRLAP szombati számában közölte, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalapból idén sem kapja meg a beígért 400 millió dollárt. Az IMF Budapesten tárgyaló küldöttsé­ge nem fogadta el Kupa Mihály pénz­ügyminiszter költségvetési programját, amely jelentősen túlhaladja az IMF által előírt hiányt. Lengyelország elutasítja azt a német törekvést, miszerint új beván­dorlási törvényt hoznak, mert ez azt je­lentené, hogy Lengyelországba áramla­­nának azok a menekültek, akiknek nem adták meg a menekültjogot Németor­szágban. Lengyelország nem akarja, hogy azoknak a gyűjtőtáborává váljék, akiket Németországból kiutasítanak. ROMÁNIÁBÓL visszaviszik Né­metországba azt a 425 tonna különösen mérgező hulladékot, amelyet illegális úton vittek az országba. A bonni környe­zetvédelmi minisztérium levonta a követ­keztetéseket azokból a tütakozásokból, amelyek a német hulladékkivitelt érték. A SHETLAND-SZIGETEK köze­lében elsüllyedt Braer tankhajó kataszt­rófája miatt a környéken a lazactenyész­tők arra kényszerülnek, hogy 600 ezer halat semmisítsenek meg, amelyeket az olajfolt hatása ért. A kár hozzávetőlege­sen 8 millió font. Gyakorlatilag 11 lazac­tenyészet felszámolásáról van szó. A la­zactenyésztők 1 millió font kártérítést kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom