Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-01 / 25. szám
1993. február 1. Szabad ÚJSÁG 5 Tallózó Szlovákia nehéz idők küszöbén Lassan azok a szlovákok is kiábrándulnak, akik pár héttel ezelőtt még petárdákkal és pezsgővel ünnepelték függetlenségüket. Az országra valószínűleg igen nehéz idők várnak, és az önálló Szlovákia több állampolgára már meg is mondja, hogy nem hisz a kormánynak. Ez abból is látszik, hogy megkeresett pénzét cseh bankokban helyezi el. A szlovákok „ezeréves“ álma, az önálló állam létrehozása távolról sem oldotta meg az ország összes problémáját. Az önálló szlovák államnak sok nehézsége lesz a gazdaságpolitika terén, amelyet Meciar választási Ígéretei és a rideg valóság közötti ellentét jellemez. Alig hiszi valaki, hogy sikerül olyan kiegyensúlyozott költségvetést fenntartani, amilyet a kormány beterjesztett. Az ipari termelés csökken, ugyanakkor a szociális szükségletek növekednek. Pozsony arról igyekezett meggyőzni önmagát és polgárait, hogy a „prágai akadály'1 elhárításával Szlovákia több külföldi tökéhez jut majd. Ennek beáramlását ugyanis szerintük Prága fékezte. Mindebből azonban a jelek szerint addig nem lesz valóság, amíg a külföldi vállalkozók meg nem győződnek az ilyen üzlet előnyeiről. Szlovákia jelenleg nem hat kedvezően a beruházókra és Bírjuk majd a NATO nélkül? A szlovák kormányfő nemrég jelezte, az újdonsült szlovák védelmi minisztérium államtitkára Igor Urban pedig megerősítette, hogy véleménye szerint Szlovákia - mai vezetése szerint - nem tekinti feltétlen szükségszerűnek, hogy Szlovákia az Északatlanti Szövetség tagságára törekedjen. Mármint, hogy ez biztonsága szempontjából nem szükséges. Szlovákia és a NATO viszonyát a kormányfő biztonságügyi tanácsadója, a volt szövetségi védelmi miniszter Imrich Andrejőák pontosította: Szlovákia nem fog erővel a NATO-ba tolakodni. Igaz, hogy a NATO képviselői a közép-európai államok tagságáról a szövetségben igencsak tartózkodóan nyilatkoznak, de akkor is vitathatatlan tény, hogy a NATO jelenleg az európai biztonság és stabilitás egyetlen lehetmfDNES e szemlélet javulásához aligha járul hozzá a Szlovákiáról külföldön mesterségesen és tervszerűen festett kép. E kép alá ugyanis túlságosan olvashatóan írták alá magukat a kormányhivatalnokok. A külföld inkább azt figyeli, hogyan viselkedik a szlovák kormány a nagyszombati egyetemért vívott ideológiai harcban, a Smena című lappal szemben, a nemzeti kisebbségekhez való viszonyban. Míg Meciar kormányfő a mondabeli Sziszüphoszhoz hasonlóan hiába igyekszik egyre-másra a külföldi lapoknak adott interjúkban Csehszlovákia széthullásáért a felelősséget Csehországra hárítani, Európa e probléma iránt már rég elvesztette érdeklődését. Szlovákia önálló, és Meciar kormányfő, éppúgy mint DSZM-kormánya véglegesen átvehetné már a teljes felelősséget azért az államért, amelyet létrehoztak. Az ellenség, a bűnbak keresése Szlovákia állampolgárait az állam stabilitásáról nem győzi meg. JIRÍ BIGAS séges kezese. A büszkeség, illetve a sértett önérzet megnyilvánulása a szovjet tömb egykori tagállama részéről korántsem helyénvaló. Mindenki, aki politikailag legalább néhány évre előre gondol, tisztában van azzal, hogyha a közép-európai országok' nem is lesznek azonnal az Északatlanti Szövetség tagjai, később minden bizonnyal valamiféle együttműködés alakul ki közöttük. Akkor pedig nyilván azt nézik majd, ki milyen érdeklődést tanúsított az együttműködés iránt. A NATO-tagság természetesen attól is függ, hogy egy-egy állam milyen általános politikai irányt vesz. Szlovákia, úgy látszik, ebben az ügyben egyértelmű választ adott. Idővel Európa természetszerűleg részben kettéválik. Szlovákia semlegessége elképzelhetetlen, a kormányfő felhívásai valamiféle újfajta biztonsági rendszer létrehozására a közép-európai országok közt egyszerűen nem találnak visszhangra. Hogy kinek a befolyásszférájába kerül azután Szlovákia - az ezek után eléggé világos. VLADIMIR KRESAN Nachtmann 120 milliárdot ígér, de nincs 300 koronája Nemrég Pozsonyban új párt alakult, amelyet úgy hívnak, hogy Nemecká Strana - Deutsche Partei (NSDP). Miután a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma elutasította az új párt bejegyzését, mivel az aláírási íveken hamis adatokat talált, a párt illegalitásba vonult. Ennek kapcsán beszélgettünk Peter Nachtmann-nal a párt elnökével: • Az önök ideológiája lényegében az újnácizmus...- Igaza van. De beszéljünk inkább új nemzeti szocializmusról. Az NSDP programcéljai közt nem talál semmi humánumellenest. Semmiféle hatalomszerzésröl nincs szó, éppúgy, mint fasizmusról sem. Az a célunk, hogy nyilvánítsák semmissé Benes dekrétumait. • Hogyan képzelik illegalitásba vonulásukat?- Szlovákia-szerte olyan struktúrákat hozunk létre, amelyek segítségével felkészülünk az elkövetkező választásokra. Külföldön már találtunk szponzorokat, akik egyetértenek céljainkkal és programunkkal, és anyagilag is támogatnak. Mintegy 120 milliárd koronáról van szó... • De Nachtmann úr, valóban százhúsz milliárd koronáról?- Igen, de ez a pénz csak Szlovákia gazdaságának fellendítésére használható fel. Szponzoraink szövetsége pártunk közelítésével a vállalatoknak kamatmentes hiteleket nyújt új műszaki felszerelések vásárlására. • A Szlovákiai vállalatok tehát hitelkéreimekkel fordulhatnak önökhöz?- Igen de előbb kötelező érvényű szerződéseket kell kötnünk, amelyek egyformák lesznek minden vállalat számára. Attól tartok, hogy nem tudunk minden hitelkérelmezőnek válaszolni. Mert, ha például 100 vállalat ír nekünk, akkor csak a bélyegek 300 koronánkba kerülnének. Szponzoraink nem a pártot finanszírozzák, hanem annak programját. A mi pártunk még csak most kezdi tevékenységét, és nincs pénze. A kérdéseket feltette: Ivan Óernansky Vallás és politika A közéleti állásfoglalások nem kötődnek a felekezetekhez A cseh fővárosban száz toronyóra van, nyolcvan működik Prágai toronyórások Az első prágai órás, akit név szerint is ismerünk Martin volt, a császári horológus (a Nap és a csillagok állása szerinti idömeghatározó), aki 1354 táján IV. Károly számára a Prágai Vár első mechanikus óráját készítette. 1376-tól Prágában dolgozott a kadani Mikulás órásmester, aki 1410-ben megalkotta az óvárosi Orlojt. 1490-ban Hanus mester tökéletesítette a szerkezetet, és mintegy nyolcvan év múlva további módosításokat végeztek rajta. Az Orloj után nyolcvan évvel elkészítették az Újvárosi Városháza toronyóráját is, ennek az az érdekessége, hogy mutatói merevek és az óralap forog. Jelenleg a cseh fővárosban nyolcvan toronyóra működik. RüűíPRAVO Az Óvárosi Városháza előtt elkezdődik az előadás. A csontváz, a halál jelképe, egyik kezével a csengőt húzza, a másikkal felemeli a homokórát. A szerkezet felső részében azután az ablakokban megjelennek az apostolok, s végül a kakas kukorékol egyet és csapkod a szárnyával. Megszólal a harang, az Orloj elüti az egész órát. Ez minden órában megismétlődik. Néhány szünetet leszámítva már több, mint 500 éve. Az Orlojt számtalan ember látta már. Kívülről. De ki büszkélkedhet azzal, hogy belülről is látta? Az Orloj szívében Az Orloj szerkezete kétemeletes. Az első emeletre csigalépcső vezet, szűk helyiségben itt zakatol az óraszerkezet. A második emeletre keskeny létrán jutunk, és a csapóajtón át egy kis helyiségbe érünk, amely tele van - apostolokkal. A toronyórás Otakar Zámecník először gondosan a szerkezetet vizsgálja át. A helye kevés, alig tud megfordulni. Negyedóra múltán hirtelen leáll a munkával, ügyesen átsiklik az apostolok szobrai közt, hogy helyet csináljon. Eljött az idő. A szerkezet megindul, az ablakok kinyílnak, az apostolok körbejárnak, mint egy divatbemutatón. Milyen más ez, ha egyenesen az arcukba tekinthetünk! Odalenn néhány száz ember csodálja a bemutatót! Alattunk az óraszerkezet zakatol és dübörög, de a káosz csak látszólagos, minden kattanásnak megvan a pontos ideje, szerepe, ritmusa egyenletes. Talán ezért élte túl az évszázadokat. Az öt utolsó mester A Liberi felé vezető hídnál Holesovicében van egy kis műhely, ott dolgozik az utolsó öt prágai toronyórás mester, akik hűek maradtak az évszázados mesterséghez. ..Mondják, hogy Prága száztornyú. Ami a torony- . órákat itleji, azokból valóban körülbelül száz van"- mondja Otakar Zámecník. - ..Húsz toronyóra iránt tulajdonosaik nem mutatnak érdeklődést, s így már évek óta állnak. Mi rendszeresen nyolcvan működő toronyórát tartunk karban“. Az Orlojon kívül törődnek a Szent Vitus templom órájával is, amelynek két szerkezete és két számlapja van - az egyik az órákat, a másik a perceket jelzi. A Loretta tornyában levő óra az utolsó Prágá-Kívülröi is ellenőrizni kell időnként a prágai Orlojt. Ezt rendszeresen Otakar Zámecník végzi DORIAN HANUS felvétele, RP ban, amelyet naponta kurblival kell felhúzni. Ez az óra harangjátékkal van összekötve és a harangok egy régi Mária-dalt játszanak. De egy billentyűzeten a toronyban kézzel is lehet játszani. Gyönyörű ingaóra, ún. Hainz-féle (ez a szerkezet az első köztársaság idején itt élő órásmester, Hainz úr után kapta nevét) a kanadai nagykövet rezidenciájának homlokzata mögött van elrejtve Prága 6. kerületében. A toronyórások azonban korszerű időmérőkkel is foglalkoznak, például azokkal, amelyeket néhány prágai lakónegyed panelházain szereltek fel. Kilenc mesterség tudói Josef Valásek már 50 éve javít toronyórákat. Még a Hainz-cégnél tanulta a mesterséget, csak itt lehetett elsajátítani a toronyórás szakmát. Nálunk az utóbbi években ilyen szakmai oktatás nem volt. „Ez azért is igényes szakma“ -mondja Valásek mester -, ..mert mindannyiunknak szinte kilenc szakmát kell tudnia. Nemcsak jó órásnak kell lennünk, hanem kovácsnak, marósnak, esztergályosnak, lakatosnak, ácsnak, kádárnak, üvegesnek, kőművesnek is. A toronyórákhoz mindez szükséges. “ Valásek úr annak idején Hainznál mindezt kitanulta, fiatalabb munkatársai lakatosok, esztergályosok stb. voltak, a többit hozzá kellett tanulniuk. Azt mondják, legalább tíz évig eltart, míg az ember toronyórássá válik. Ezen felül bírni kell a magasban végzett munkát, gyakran a korántsem vonzó padlástérségekben, madárürülék, madártetemek közt. Az aranykezű mesterek eddig minden megrongálódott toronyórát kijavítottak, akár hagyományosat, akár kézi felhúzással működöket vagy ingaórákat, esetleg egyperces Impulzusra működő elektronikai szerkezeteket. Ezt már Németországban nem tudják Nemrég németországi kollégáik jártak itt, s amikor látták, hogyan lehelnek életet a történelmi szerkezetekbe, csak csóválták fejüket. ,,Ezt mi már nem tudjuk. Mi az ilyen órákat a tornyokból egyenesen a múzeumokba visszük és korszerű, gépi meghajtású órákkal helyettesítjük, amelyeket impulzusok mozgatnak“. „Ezt mi is tudjuk, talán jobban is“ - mondja Zámecník bácsi. „Mi sem egyszerűbb ennél. De ez azt jelentené, hogy egy gyönyörű szakma, amelynek gyökerei az elmúlt századokba nyúlnak, elvész. Ez az idő megőrzésének mestersége“. Kérdés persze, hogy a piacgazdaságban mennyire állja meg helyét a múlt századok mestersége. Hiszen a klasszikus toronyóra ingaszerkezettel 80 ezer koronába kerül, de egy motoros áttétellel működő ennek csak egyharmadába. JOSEF SMOLA m A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma felkérte a pozsonyi Szlovák Statisztikai Hivatalt, végezzen felmérést az egyházügyi főosztály kérésére. A felmérés szerint a lakosság 56 százaléka (1979-ben még csak 49, 1986-ban 42) vallja magát hívőnek. Amennyiben a keresztény pártok azokból az adatokból indultak ki, hogy Szlovákiában a lakosság háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik, akkor pontatlanok voltak az információi. Az egyház a társadalmi változások következtében fokozatosan visszanyeri eredeti helyét a társadalmi élet szociális és kulturális szerkezetében A most lezajlott felmérés választ ad arra is, miért szenvedtek a keresztény irányzatú pártok vereséget a legutóbbi választásokon, 1991-ben a megkérdezettek 55 százaléka úgy vélte, hogy az egyháznak csak a hívők szellemi életével kellene foglalkoznia, 37 százalékuk szerint az egyháznak lehetőséget kell nyújtani bizonyos társadalmi problémák - egészségügy, iskolaügy, karitatív tevékenység - terén, 7 százalékuk pedig azt vallja, hogy az egyházaknak a politikai életben is szerepet kellene vállalniuk. Az eredmény szerint tehát az egyházaknak elsősorban a hívők vallási életével kellene törődniük, és segíteniük kellene a társadalmi problémák megoldásában. Ez a nézet főleg a Kereszténydemokrata Mozgalommal szimpatizáló emberek és a pozsonyiak körében gyakori. A KDM szimpatizánsai közül az egyházak politikai elkötelezettségével csak a megkérdezettek 15 százaléka értett egyet. F. TISOVIC A TALLÓZÓ oldalon megjelentetett írások nem tükrözik szükségszerűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket természetesen rövidítve közlünk.
