Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-05 / 29. szám

1993. február 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Csehországi tudósítások Szigorított határőrzés A már korábban elkészült tervek szerint a cseh rendőrség mellé több­száz katonát vezényeltek a cseh és a szlovák határ őrzésére. A katonák­nak a határon ugyanolyan jogkörük van, mint a rendőröknek és a pénz­nem kettéválasztásának befejezéséig a cseh rendőrség parancsnoksága alá tartoznak. A katonákat az egész cseh—szlovák határ mentén helyez­ték el, főleg a közúti átjáróknál. Ide vezényelték át a cseh határőrség több egységét is más kerületekből. Havel közkegyelmet hirdetett Václav Havel cseh köztársasági elnök amnesztiát hirdetett. A rende­letet Václav Klaus cseh kormányfő is ellenjegyezte. A közkegyelem a gondatlanságból elkövetett bűncse­lekmények elkövetőire vonatkozik és sokkal korlátozottabb, mint a ko­rábbi volt. Csak olyan elítéltek ré­szesülnek kegyelemben, akiket há­rom évnél rövidebb időre ítéltek el. Az amnesztia vonatkozik azokra is, akik 1992. január 17. után elutasítot­ták a bevonulást a hadseregbe. A csehországi börtönökben most foko­zott készültség van. Nyugalom a börtönökben Az amnesztia korlátozott voltáról tanúskodik az az adat is, amely sze­rint Csehországban 14 ezren van­nak börtönben, de a közkegyelem nyomán csak 129 személyt bocsáta­nak szabadon. Többszáz fogoly ab­ban reménykedik, hogy esetének felülvizsgálása során még bekerül­het a megkegyelmezettek közé. A rabok között természetesen nagy a csalódás. Ehhez képest a csehorszá­gi börtönökben viszonylagos nyuga­lom van. A fiatalkorúak börtönében papírgyújtogatássai lázadoztak ugyan Rynovice fegyházában, de a többi elítélt nem csatlakozott hozzá­juk. Erőszakos cselekményekre nem került sor. , Az első kapcsolatok Ján Liíuch, a szlovák külügyminisztérium államtitkára Budapesten tárgyalt ma­gyar kollégájával, Martonyl Jánossal A tárgyalásokon érintették a két ország teljes kapcsolatrendszerét. Az újságírók főleg a Bős—Nagymaros kérdésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket, de erről a tárgyalófelek csak általános szinten beszéltek. A két fél erről a kérdésről legközelebb a jövő heti brüsszeli tárgyalásokon folytat eszme­cserét. Ján Liíuch tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is, akit pozsonyi látogatásra hívott meg. A látogatásra valószínűleg már ebben a hónapban sor kerül. Milan Kűaíko szlovák külügyminiszter a tervek szerint február 14-én utazik Deb­recenbe, hogy aláírja a szlovák—magyar—lengyel—ukrán regionális szerződést a kárpáti térség országainak együttműködéséről. Liíuch budapesti látogatása volt az első magasszintű kapcsolatfelvétel Magyarországgal Szlovákia önállósodása óta. Megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások Jugoszláviáról Az USA változtat álláspontján A New York Times szerint a Clinton kormány új békejavaslaton dolgo­zik arra az esetre, ha az Owen és Vance által kidolgozott béketervet az érintett felek nem fogadnák el. Ha viszont mind a három harcoló fél elfogadná a javaslatot, az USA-nak sem lenne ellene kifogása. New Yorkban tegnap megkezdődtek a felújított konzultációk a boszniai hely­zet megoldásáról. A tárgyalások pontos időpontját Cyrus Vance betegsége miatt még nem pontosították. A puhatoló; ó tárgyalásokat addig lord Owen vezeti. A boszniai horvátokat Mate Boban, Szi­­hgdzsícs, Bosznia külügyminisztere a muzulmánokat és Radovan Karadzsics a boszniai szerbeket fogja képviselni. Az ENSZ katonai szakértői szerint 16 ezer katonára lenne szükség a béke fenntar­tására, ha létrejönne a kölcsönös meg­egyezés. Az Európai Közösség és Orosz­ország a boszniai rendezési tervet támo­gatja, az USA és az iszlám államok ja­vaslat ellen foglalnak állást. A Reuter szerint a boszniai szerbek jelenleg ille­gálisan fegyverkeznek. A fegyverszállít-Fegyverleltár A nemzetközi békefenntartó csapa­tok parancsnoksága Szomáliában fel­szólította a harcoló Szomáliái frakciók parancsnokait, hogy tegyék közzé a ren­delkezésükre álló fegyverek jegyzékét és ezzel teljesítsék a békemegállapodás egyik fontos feltételét. A 14 fegyveres frakció birtokában nagymennyiségű ne­hézfegyver is van. Az utóbbi időben több hadianyagraktárat találtak, a leg­utóbbi Mogadishuban, ahol 60 tonna lő­szervolt. Hétfőre tervezik a béketárgya­lások további fordulóját Mogadishuban. Aidld azzal vádolja Morgan fegyverese­it, hogy megszegik a tűzszünetet. Az utóbbi két hét alatt az amerikai és a bel­ga csapatok kétszer támadtak Morgan egységeire, helikoptereik és harci jár­műveik a felkelők nyolc járművét és több ágyúját semmisítették meg. mányok többsége a Perzsa-öböl térségé­ből érkezik. Az Európa Tanács parla­mentje tegnap Strassburgban amellett foglalt állást, hogy alakítsanak ki a volt Jugoszlávia területén biztonsági zóná­kat, melyeket katonai erők ellenőriznek. Közvetlen katonai beavatkozást sem tartanak kizártnak. A katonák szavatol­nák az ellenőrzött területek biztonságát és felügyelnék a segélyszállítmányokat. Ratifikálták a START 1-et A belorussz parlament tegnap ratifi­kálta a START 1 egyezményt. így már csak Ukrajna az egyetlen volt szovjet köz­társaság, amely nem ratifikálta az atomle­­szerelési szerződést. Belorusszia 81 darab SS-25 típusú egyrobbanófejes rakétát számol fel az egyezmény alapján. A javas­lat jóváhagyása előtt a képviselők egy cso­portja megpróbálta megtorpedózni az egyezmény jóváhagyását és azt követelte, hogy Oroszország, ahol a rakétákat meg­semmisítik, fizessen a meghatározottnál nagyobb kártérítést. A START 1-et ta­valy Oroszország és Kazahsztán ratifikál­ta, Belorusszia pedig tegnap. II. János Pál pápa a Benin fővárosának stadionjában felállított oltárhoz indul Benin a pápa nyolcnapos afrikai útjának első állomása (Telefotó: TA SR/AP) Horn rögtönöz vagy tervez? Martonyi János, a magyar külügymi­nisztérium államtitkára Horn Gyula képviselő és Frantz Vranitzky osztrák kancellár megbeszéléseit a négyoldalú Hom-javaslatról rögtönzésnek nevezte. Horn azt javasolta Vranitzkynak, hogy Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Szlovénia kezdjen négyoldalú együttmű­ködést azzal a céllal, hogy felkészülje­nek az EK-ban megkövetelt feltételek teljesítésére. Martonyi szerint a visegrá­di csoport és a Közép-európai Kezde­ményezés keretében folytatott együtt­működés megfelelő. Utalt rá, hogy már­cius elsején érvénybe lép a visegrádi ál­lamok között a szabadkereskedelmi egyezmény és ez bizonyítja a négyek életképességét. „Miért akatja Horn az együttműködésből kizárni Csehorszá­got és Lengyelországot, amikor Magyar­­ország ezekkel az államokkal a legszoro­sabb kapcsolatokra törekszik?” — tette fel a kérdést Martonyi János. Vírussemlegesítő ezüstpor A japán Macusita sát is semlegesíteni A dományos munkatársak- Electric Industrial tegnap szerviden anyag ezüstpor- kai együttműködve kimu- Tokióban bejelentette, ból készül és Amenitopnak tatta, hogy a szemek víms­­hogy cégének egyik terméke hívják. A szert az elektroni- semlegesítő hatása van. Le­­baktériumsemlegesítő ha- kai gyárak telefonok és fa- hét, hogy az AIDS-problé­­tást fejt ki, képes az AIDS, xok fertőtlenítésére hasz- ma megoldása az elektroni­­a herpesz és a kanyaró víru- nálták A gyártóvállalat tu- kai ipar felől érkezik majd? Kinkel német külügyminiszter tegnap rövid látogatást tett az USA-ban. Clinton elnökkel és Christopher külügy­miniszterrel, valamint az amerikai védel­mi miniszterrel a Szerbia elleni szankci­ókról és a boszniai fegyverszállítási tila­lom kérdéséről tárgyalt. Megbeszélései során eszmecserét folytatnak arról a lehe­tőségről is, hogy Németország a Bizton­sági Tanács állandó tagjává váljék. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK védel­mi minisztere utasítást adott olyan kato­nai költségvetés kidolgozására, amely 14 milliárd dollárral alacsonyabb az ide­inél. Ez négyszer akkora csökkentés, mint amilyet Bush elnök ígért annak idején. Clinton a megtakarított pénzt a gazdaság élénkítésére akarja felhasznál­ni. Az Európában állomásozó amerikai haderő létszámát is csökkentik úgy, hogy 1996-ig az öreg földrészen csak 100 ezer amerikai katona állomásozzon. /YZ AMERIKAI szenátus jóváhagy­ta James Wollseye kinevezését a C1A főnöki tisztségébe. A CLA főnöke 51 éves és ő a tizenhatodik, aki a hírszerző szervezet élén áll. Beiktatási beszédé­ben hangoztatta, hogy az amerikai hír­szerzést gazdaságosabbá akatja tenni. IVIaGYARORSZÁG rövidesen 200 ezer tonna keiwérgabonát importál — jelentette ki Körösi Imre MDF-es kép­viselő. A gabonahiány oka nem az, hogy kevés lenne a gabona, hanem az, hogy a termelők spekulációs céllal visszatartják a terményt addig, amíg a magyar gabona ára nem éri el a világpiaci árat. Nem kizárt, hogy ennek nyomán a kenyér ki­lójának ára a mai 45 forintról 100 forint­ra növekszik. TADZSIKISZTÁNBAN 30 ember halt meg és többezer szenvedett mérge­zést, mert életveszélyes mérgező gyom­növény került a gabonába, amelyből a kenyeret sütötték. A gyomnövény a ga­bonatárolókba a tavalyi aratás idején került, amikor az országban a polgárhá­ború miatt káosz uralkodott. A DÁN nemzeti bank a dán korona kamatlábát 9,5 százalékról 11,5 százalék­ra emelte. Ugyanakkor a japán központi bank a kamatlábat 0,75 százalékkal csök­kentette és az most 2,5 százalékos, ami páratlan a japán pénzügyek történetében. Az intézkedés olrn, hogy tartósan csökken a kereslet. Legújabb jelentés szerint a német Bundesbank is bejelentette a ka­matlábak csökkentését. Franciaországban Mitter­rand elnök tegnap rendeletet írt alá, amely szerint július 16. nemzeti ünnep lesz, amely „emlékeztet a fajgyűlöletre és az antiszemita üldözésre”. Július 16- án 1942-ben több mint 13 ezer francia zsidót deportáltak a németországi kon­centrációs táborokba. Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magy ar Néppárt és a Magyar Polgári Párt memoranduma (Folytatás az 1. oldalról) 12. Túlságosan nagy lehetőséget biz­tosít a demokratikus döntések eredmé­nyeinek felülbírálatára és megváltozta­tására. Ezt főleg a köztársasági elnök tör­vényvisszaadási jogkörével, valamint a népszavazás eredményének a parlament általi anulálhatóságával teremti meg. A 3., 4. és a 7. pontban felsorolt kifo­gások kétségessé teszik, hogy Szlovákia hajlandó-e betartani az Európa Tanács Emberi Jogok és Alapvető Szabad­ságjogok védelméről szóló Egyezmé­nyének minden előírását. JOGSÉRTÉSEK Az állami hivatalok és a kormány több intézkedése csökkenti a jogbizton­ságot és diszkriminációs szándékról ta­núskodik. 13. Erőszakkal és tömegesen távolít­­ják el a magyar nyelvű helységnévtáb­lákat és cserélik ki csupán szlovák nyel­­vűekre, noha ezen rendelkezésnek nin­csen semmilyen törvényes alapja. 14. Akadályozzák a magyar kereszt­nevek, valamint a más ország területén''* született személyek keresztnevének anyakönyvezte lését. Ezáltal megsértik azt az általánosan elfogadott elvet, mely benne foglaltatik a Szlovák Alkotmány 19. cikkelyének 1. bekezdésében is, mi­szerint a személy neve sérthetetlen. 15. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint Szlovákia lakosságának 15,7 %­­a nem szlovák anyanyelvű. Az állami költségvetés azonban diszkriminálja a kisebbségi nemzeti közösségek kultú­ráját és Iskola ügyét A kulturális költségvetés 2,6 milliárd koronát irányoz elő az 1993-as évre, de ebből csupán 130 milliót (5 %-ot) a ki­sebbségek kulturális intézményeinek tá­mogatására. Az iskolaügyi költségvetésben nehéz kimutatni a nem szlovák iskolákra fordí­tott összegeket. Az 1991-es adat alapján azonban egyértelmű a hátrányos meg­különböztetés, mert 16 milliárd koroná­ból csak 860 milliót (5,4 %-ot) költöttek a kisebbségben élő nemzeti közösségek iskoláira. 16. A szlovák kormány megsértette az ország alkotmányát, mivel nem az abban rögzített hatáskörrel összhang­ban nevezte ki az alkotmánybírákat. RECESSZÍV POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI RENDSZERVÁLTOZÁS 17. A szlovák kormánypolitikusok nyilatkozatai alapján már 1992. őszén sejthető volt, hogy a privatizáció koráb­bi üteme lelassul. A mai helyzet pedig arról tanúskodik, hogy ez a folyamat szinte teljesen leállt Ezzel egyidőben a hitel- és az adópolitika korlátozza a ma­gánvállalkozásokat is. Ez hatványozot­tanjelentkezik a mezőgazdaságban, ami főként a magyar népcsoportot érinti negatívan. A kormány fékezi a függet­len bankrendszer kialakulását és több jel utal arra, hogy fokozni szándékszik a fegyvergyártást és -kereskedelmet. 18. A kormányváltás következtében számos vezető államigazgatási hivatal­nokot bocsátottak el, közöttük sok ma­gyart is, mert nem teljesítették a kor­mányzat törvénysértő kisebbségellenes és jogkorlátozó rendeletéit 19. Az állam gyakran megsérti a saj­tószabadságot és a hírközlő szervek füg­getlenségét. A nagyszombati egyetem megszüntetésére tett kísérleteivel a je­lenlegi hivatalos hatalom megkérdője­lezte az akadémiai szabadságot. ÚJABB VAGYONJOGI 6 DISZKRIMINÁLÁS 20. Amikor a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaságot az Európa Tanács felvette a tagországok soraiba (1991. február 21-én), a prágai Szövetségi Gyűlés elfogadta a „bíróságon kívüli re­habilitációról” (kárpótlásról) szóló (a Tt. 1991/87-es sz.) törvényt. E törvény szerint 1948. február 25-től 1991. január 1-ig a politikai rendszer által okozott anyagi és egyéb károk szenvedő alanyai, valamint ezek leszármazottjai kárpótlás­ban részesülhettek. A törvény nem vo­natkozik azokra a károsultakra, akik az 1945-48 közötti időszakban nemzeti hovatartozásuk miatt az 1945-ben kelt 33-as és 108-as elnöki dekrétum alapján vesztették el vagyonukat. Az említett két dekrétum alapján fosztották meg vagyonától az ország valamennyi német és magyar állampolgárát. E kárpótlási törvény vonatkozási ideje felújította a második világháború utáni nemzeti diszkrimináció vagyon­jogi következményeit, elsősorban a ma­gyar nemzetiségű állampolgárokra való tekintettel. Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén. 21. A Szövetségi Gyűlés 1991. május 21-én hagyta jóvá a földről és más mező­­gazdasági vagyonról szóló törvényt (a Tt. 1991/229 sz. törvénye). Ez a törvény ugyanúgy határozza meg a vonatkozási időt, mint a kártéríté­si törvény. Csupán az a különbség, hogy felújítja a Szlovák Nemzeti Tanács 1948. november 4-én hozott, a Tt. 26-os száma alatt megjelent rendeletét, amely alapján a csehszlovák állampolgárságot visszanyert magyarok 1945-ben konfis­­kált földjeit különböző megszorítások mellett vissza lehet szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak (lásd a törvény 6. pa­ragrafusának 2. bek.). A földtörvény olyan értelemben diszkriminálja a ma­gyarokat, hogy míg a többi állampol­gárnak 250 hektár összterületben hatá­rozza meg a visszaadható földterületet, a magyarok esetében ezt továbbra is a 1948-ban hozott rendelet értelmében 50 hektárban határozza meg. Ezt a tör­vényt az 1992. február 18-án elfogadott törvény módosította (Tt. 93/1992. sz. törvény), mely azonban a magyarokra vonatkozó korlátozást nem távolította el (lásd a törvény 6. paragrafusának 2. bek.). Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén. SZÜKSÉGSZERŰ VÁLTOZTATÁSOK SZLOVÁKIA JOGRENDJÉBEN A fenti tényeket nem konfliktuskel­tés végett, hanem annak elhárítása érde­kében tettük szóvá. Az Európa Tanács mérje fel a helyzetet és ellenőrizze a fen­ti tények valós voltát. Fontosnak tarta­nánk, ha a Szlovák Köztársaság mielőbb eleget tenne az Európa Tanács norma­­rendszerének. Ehhez, megítélésünk sze­rint, elengedhetetlen lenne, hogy: a) a Szlovák Köztársaság összhangba hozza alkotmányát az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének 1990. október elsején kelt 1134-es sz. ajánlásával; b) az alkotmányban biztosítsa — a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát; — a bírói hatalom függetlenségét a végrehajtó hatalomtól; c) módosítsa azokat a törvényeket és jogi normákat (nyelvtörvényt, anya­könyvi törvényt, stb.), amelyek nincse­nek összhangban ezzel az ajánlással, il­letve nincsenek összhangban az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok vé­delméről szóló Egyezménnyel; d) hatálytalanítsa az 1945-48 közöt­ti, a nemzeti hovatartozás alapján disz­­krimináló elnöki dekrétumokat és tör­vényeket, s kárpótlással mérsékelje ezek negatív következményeit. Ebből kifo­lyólag változtassa meg a magyar és né­met nemzetiségű állampolgárokat hát­rányosan érintő kárpótlási törvényt; e) távolítsa el a földtörvényből a ma­gyarokat hátrányosan érintő kitételt. A Szlovák Köztársaság a felvétellel egyidőben kötelezze magát, hogy: f) felülvizsgálja azokat a szerződése­ket, amelyeket a csehszlovák állam a magántulajdonosok rovására más ál­lammal kötött (pl. Csehszlovákia és Ma­gyarország között 1947. februáijában megkötött lakosságcsere- egyezmény, amely jelentős anyagi kárt okozott a Szlovákia területén lévő szülőföldjéről Magyarországra áttelepülni kény­szerűen magyaroknak); g) aláírja, majd ezt követően ratifi­kálja az Önkormányzatokról szóló Eu­rópai Chartát, a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvekről szóló Európai Chartát és a környezetvédelemről szóló helsinki konvenciót. Ezt a memorandumot négy magyar politikai párt nevében készítettük, me­lyek az 1992-es parlamenti választáso­kon elnyerték a szlovákjai szavazatok 10 %-át. Pártjaink a liberális, keresztény és konzervatív eszmerendszer értékeit tartják követendőnek, elutasítva bár­mely erőszakot, gyűlöletet és megkülön­böztetést. Meggyőződésünk, hogy a memoran­dumunkban kifogásolt jelenségek meg­szüntetésével és a felsorolt feltételek el­fogadásával Szlovákia bekapcsolódása az európai integrációs folyamatba za­vartalanná válhatna. Ez hasznos lenne mind Szlovákia összes polgára számára, mind az ország demokratikus fejlődése szempontjából. Pozsony, 1993. február 4. A Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke Bugár Béla, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke Duray Miklós, az Együttélés elnöke Popély Gyula, a Magyar Néppárt elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom