Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-05 / 29. szám
( MCt / / PÉNTEK 1993. február 5. III. évfolyam 29. szám Ára 3 korona Holnapi számunkban közölJUk az Együttélés Politikai Mozgalom R& stoffsnnir&ü GsflssftteSgíWD tegjspm MffsmsoDDaBft címer politikai memorandum javaslatát. ÚJsioárvsánál már most rendelje meg a Szabad Újság holnapi számátl________ Megszűnik a Léőiva monopolhelyzete Csupán a pénzinjekció hatásos „Elsőként a gyógyszerhiányt, majd az egészségügyi szervezési- és pénzrendszert kell megoldanunk. Az év első két hónapját olyan átmeneti időszaknak tekinthetjük, mely során végbemegy a gyógyszertárak privatizálásának folyamata. A lakosságnak és a gyógyszerészeknek egyaránt alkalmazkodniuk kell a piacgazdaság új feltételeihez. Ezt semmiképpen sem szeretnénk velük valamiféle sokkolási módszerrel tudatosíttat(Folytatás a 2. oldalon) Magyar memorandum a Szlovák Köztársaság felvételéül A címzett az Európa Tanács Késhegyével biteiesítettetegBap délután a négy szlovákiai magyar párt és mozgalom, a Magyar Polgárt Párt, a Magyar Kjeresatéöydemokrata Mozgatom, a* Együttélés, valamint a Magyar Néppárt elnöke azt a njemoraaduojot, amelyet az aláírók az Európa Tanácshoz szándékoznak eljuttatni. Mintáz aláírás után a magyar lapok képrösef# számára tartott sajtótájékoztatón megíudtuk, az állásfoglalás egy hónapig tartó munka eredményeként született meg, s minden olyan kérdést igyekszik feJóíelnl, amely bennünket, szlovákiai magyarokat közelebbről is érint A memorandum teljes szövegét az alábbiakban közöljük Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt memoranduma a Szlovák Köztársaság felvételéről az Európa Tanácsba A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, amely 1991. február 21-től tagja volt az Európa Tanácsnak, 1992. december 31-én megszűnt létezni. A magát utódállamnak nyilvánító Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsaik révén kifejezték óhajukat, hogy az Európa Tanács tagjává váljanak. A LEGITIMITÁS KÉRDÉSEI A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnésének ténye vitathatatlan, legitimitása viszont megkérdőjelezhető, mert 1. A szövetségi állam megszűnéséről nem népszavazás döntött A népfelségjogból származó önrendelkezési jog érvényesítését pártpolitikai döntések helyettesítették. 2. A népszavazás hiányát egy, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről 1992. november 28-án elfogadott szövetségi alkotmánytörvény pótolta (a Tt. 1992/542 sz. törvénye), amely mindössze két szavazattal kapott többet, mint az elfogadáshoz szükséges szavazatarány. 3. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1993. január 19-én hozott döntésével elvetette a Szlovák Köztársaság területén megválasztott szövetségi gyűlésbeli képviselők becsatlakozását Szlovákia törvényhozói testületébe. Ezzel megsértette az előző pontban említett törvény 4. cikkelyét és még kétségesebbé tette a szövetségi állam megszűnésének és az ül államok létrejöttének legitimitását. 4. A Szlovák Nemzeti Tanács már 1992. szeptember 1-jén Szlovákia alkotmányának elfogadásával egyoldalú lépést tett a szövetségi állam megszűnése felé. Ezt az alkotmányt tartalmi okokból az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői nem szavazták meg. SZLOVÁKIA ALKOTMÁNYÁVAL SZEMBEN FELVETHETŐ KIFOGÁSOK 5. Az alkotmány a „Mi, a szlovák nemzet...” bevezető szavaival a nemzetállam szellemét támasztja fel és a „nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok” állampolgári másod rendiségét sugallja. Ezt erősíti az alkotmány néhány további meghatározása is. 6. A kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait illetően olyan pontatlan megfogalmazásokat tartalmaz, amely e közösségek jogi viszonyait a parlamenti többség kényének-kedvének szolgáltatja ki. Például előírja, hogy Szlovákiában a szlovák nyelv az egyetlen államnyelv (6. paragrafus). Más nyelvek használatát törvénynek kellene szabályoznia. Ugyanakkor kimondja, hogy az állami szervek és az önigazgatás területi szervei államnyelven kötelesek információkat nyújtani tevékenységükről. Ez eleve kizárja, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek nyelve használható legyen a hivatalos kapcsolatban. 7. Nem garantálja tételesen a nem szlovák nyelvű iskolák létezését A kisebbségben élő nemzeti közösségek számára „művelődési és kulturális intézmények” létesítését engedélyezi. Ezek fogalmilag nem azonosak a 42. cikkelyben meghatározott iskolai intézményekkel. 8. Az alkotmány 34. cikkelye első bekezdésének értelmében a kisebbségben élő nemzeti közösségek csupán „nemzetiségi társulásokat” hozhatnak létre. Ez a megfogalmazás szűkíti az alkotmány 22. cikkelyének 2. bekezdésében biztosított, a politikai pártok alapítására vonatkozó általános jogot. 9. A „kisebbségek és etnikai csoportok” jogait érintő rendelkezések restriktívek, és nem megengedők. Az alkotmány 34. cikkelyének 3. bekezdése megfelelő jogalapot nyújt a jövőben a kisebbségben élő nemzeti közösségekkel szembeni diszkriminatív bánásmódra, azáltal, hogy egyedül őket említi a lehetséges dezintegrációs és az államnemzet jogait korlátozó tényezőként. 10. Az alkotmány ugyan elismeri a községi önigazgatást, de a nagyobb területi önkormányzati egységek létrehozását jelenleg még törvényileg sem garantálja. 11. Az alkotmány nem biztosítja — a bíróságok függetlenségét a végrehajtó hatalomtól (145. cik.), és — a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát (20. cik. 2. bek.) (Folytatás a 3. oldalon) Pénzváltás Tegnap országszerte megkezdődött a csehszlovák korona felülbélyegzése, melynek befejeztével végképp kimondatik: a válás visszafordíthatatlan. Szlovákiában több mint kétezer helyen folyik a „pénzcsere”, a bélyegzés, legtöbben a postákat veszik igénybe. Tegnap még nem voltak hosszú sorok, ma és holnap talán már lesznek. Bár ki tudja? Meglehet, csak annyi közös bankót tartanak maguknál az emberek, amennyivel megülhetik a halotti tort egy egyszer-volt ország egyszer-volt pénze felett. Mert hétfőtől visszafordíthatatlanul devizakülföldiek leszünk mi, szlovákiaiak Csehországban, a csehek meg nálunk. A pénzcsere pillanata (Telefotó: TA SR) A végleges válás napjai Elfogytak a sorok A Rimaszombati járás településein tegnap nem alakultak ki hosszabb sorok a pénzbeváltóhelyek előtt, pedig a járási székhelytől távolabb eső falvak polgármesterei csak tegnap délelőtt kapták meg a pénzcsere lefolyásáról szóló hivatalos értesítést. Reggel nyolc órakor a járás 52 településén összesen 132 beváltóhely kezdte meg működését. Rinuszombatban — a városban — reggelit óra felé a beváltóhelyek előtt már gyülekeztek a polgárok. A postánál volt a leghosszabb sor, de röviddel a pénzcsere megkezdése után megfogyatkozott. A reggeli enyhe pánikhangulat talán azzal magyarázható, hogy szerdán beszélték a városban: Rimaszombat a kértnél kevesebb felülbélyegzett pénzt kapott. Tegnap délután Bosnyák Béla mérnök, a Rimaszombati Általános Hitelbank igazgatója cáfolta ezt a hírt. Kijelentette: „A járás területén nem lesz hiány felülbélyegzett koronából.” Továbbá elmondta, hogy a járás rendőrparancsnoka, a takarékpénztár és a posta járási igazgatója, valamint a járási hivatal vezetője a hitelbank épületében, illetve telefonközeiben tartózkodik. így bárhol, bármilyen hiányosság is lépne fel, azonnal tudnánk intézkedni. Továbbá elmondta: „A járásban nem történhet meg, hogy a mi hibánkból valakinek ne legyen becserélve a pénze. A beváltóhelyek este nyolcig tartanak nyitva, de szükség esetén meghosszabbítjuk a fogadóórákat. Szombaton és vasárnap a magánvállalkozók és üzemek is becserélhetik pénzüket. Számunkra és a polgárok számára is az lenne az előnyös, ha a magánszemélyek már péntek estig becserélnék pénzüket. A magánvállalkozók, illetve az üzemek vasárnapi bevételét hétfőn délig még elfogadjuk ott, ahol számlájuk van nyitva. Füleken reggel még hosszú sor kígyózott a beváltóhelyek előtt, de délutánra a tömeg elfogyott és szinte várakozás nélkül cserélhették be koronájukat a polgárok. Hasonló helyzetet tapasztaltunk Losoncon is, délutánra már semmi jel sem utalt arra, hogy országos jelentőségű akció folyik. Lapzártáig kihágásról, visszaélésről vagy egyéb bűnesetről nem kaptunk hírt._______FARKAS OTTÓ Meéiar optimista realizmusa Saját nemzeti valuta, saját hitelfelvétel Tegnap reggel sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal Vladimír Meéiar kormányfő és Július Tóth pénzügyminiszter a cseh kormány tagjaival folytatott éjszakai tárgyalások eredményeit Csütörtökre virradóan ugyanis abban kellett egyezségre jumia a két kormánynak, milyen lesz a kölcsönös kereskedelmi elszámolási rendszer a két ország között 1993. február 8-átóL Meéiar kormányfő kimerítő előadást tartott a pénzügyi unió felbontásának okairól. Korábbi kijelentéseivel ellentétben — hogy Csehország devizakészletei megcsappantak — most főleg azt hangsúlyozta, rendkívüli mértékben megnőtt a fölös pénzmennyiség nagysága Csehországban (600 milliárdra ugrott), ezért a cseh bankok devizavásár-A Sor(s) lásba fogtak, miközben Szlovákiában lecsökkent a forgalomban levő pénz mennyisége. Magyarán ez azt jelenti: sokan vitték át készpénzüket csehországi bankokba, mivel magánemberek és jogi személyek jobban bíztak bennük. Szlovákiában ennek köszönhetően te(Folytatás a 2. oldalon) Ezen a téli reggelen korán keltek, nagy napra ébredtek a Csermosnyavölgy falvaiban lakó emberek. Még a pirkadat előtt induló autóbusszal útra keltek, hogy idejében eljussanak a legközelebbi (demői) postahivatalba. A fagyos hangulatú — java részben nyugdíjas — sorbanállók mintegy órán át dideregtek, mígnem megnyílt előttük „Szezám”, és ekkor szemlesütve eltoporoghattak a pénzre-rendre vigyázó díszőrség előtt — a váltóhelyen. Halk beszélgetésükből kitűnt, hogy számukra a pénzcsere — lévén már ilyesmiről tapasztalatuk — egyet jelent a pénzbeváltással. Hiszen napról napra a fizetőeszköz romlását tapasztalják. Egy kilencven felé járó öregúr a monarchiabeli arany- és ezüstpénzek értékállóságáról nosztalgiázott. Egy görbebotjára támaszkodó anyóka pedig megjegyezte, hogy a mai didergéstől kiújul az isiásza, s holnap már az orvosi rendelőben, holnapután pedig a gyógyszertár előtt folytathatja a sorban állást. Egyébként különösebb dolog nem történt ezen a hajdan Kispestnek becézett településen. Senki sem akarta hatalmába keríteni a békés ostrom alatt tartott postahivatalt. Hacsak azt nem róják fel a sorbanállók bűnéül (ki tudja nem-e, hiszen a jelenlevő szemfüles pénzőrök figyelme mindenre kiterjed), hogy a megbélyegzésre várók keresetlen szavakkal szidták a kormányrúdnál posztoló Főstrázsamestert. Bár egyesek szerint Ő főhatalmasságára is rájár majd az a bizonyos (jelenleg alattvalóit sújtó) rúd. Minthogy az is meg vagyon írva a Nagykönyvben, hogy egyetlen emberfia sem kerülheti el a sor(s)át. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Zieleniec Pozsonyban Tegnap egynapos hivatal«» látogatást tett Pozsonyban Josef Zleientec, a C8K külügymtntszler*, Mtíiar államfővel is Milan Kdaíko JcüJügyíntntszterret a kát ország együttműködéséről, a pillanatnyi külpolitikai helyzetről, a közép-európai régió problémáiról, valamint a két ország USA-hoz ás Kelet-EurÓpához való viszonyáról cseréltek eszmét A két külügyminiszter külügyi együttműködési szerződést írt alá. Megegyeztek a külképviseleti szerveit együttműködésében is.
