Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-03 / 27. szám

8 Szabad ÚJSÁG Sport 1993. február 3. Szívfájdalom, de nincs kit Torontóba kísérni A bécsi Ferry Dusik sportcsarnokban lebonyolított Országos Atlétikai Bajnokságon tulajdonképpen nem történt semmi váratlan, hiszen az atlétikai szövetség által felsrófolt selejtezőszinteket egyetlen atlétának sem sikerült teljesítenie. Túl jól drukkoltak tehát az illetékesek, a bárom torontói Fizetett repülőjegy egyike sem kelt el, most már csak az a kérdés, hogy egyáltalán kit lehet benevezni a fedettpályás atlétikai vb-re. Most már csak azért kell izgulni, hogy legalább egyvalaki kihar­colja a világbajnoki részvételt, hiszen a Nemzetközi Atlétikai Szövetség határozata értelmében az atlétikai szövetségből kísérőként valaki részt vehet a különítményben, s Torontó ugye köztudottan szép város. Tomas Hässlert, az AS Roma német idegenlégiósát választották a tavalyi labdarúgó Eb legjobb játékosává. Hässler Matthäus távollétében a német válogatott vezéregyéniségévé lőtte ki magát, s oroszlánrészt vállalt a kivívott ezüstérem megszerzésében (TA SR/AP felvétel) Sztoicskov az örök második Van Basten újabb trófeája De hogyan is várhatnánk el bárkitől, hogy esetleg átlagon felüli teljesítményt étjén el megfelelő felkészülési körülmé­nyek híján, hiszen az ifjú Szlovákiában egyetlen valamirevaló fedett sport­csarnok sincs. Ezért is kellett Bécsbe vinni az ob-t. A szlovák atléták messze lemaradtak a világ élvonalától, s jelen­leg a C-csoport mezőnyében sem tud­nának becsülettel helyt állni. Ha fel­bukkan egy-egy tehetség, nincs módja kibontakozásra, fejlődésre, s hamaro­san eltűnik a süllyesztőben. A legszo­morúbb talán az, hogy maga a szövet­ség sem támogatja (nem is tudja, de nem is akarja) az anyagi gondokkal Innen-onnan * 2 D Tegnap a liszaboni Estoril kaszinó­ban kihirdették a FIFA és az A Bola portugál sportnapilap közös ankétjának végeredményét, amelyen a felkért újsá­gírók az 1992-es év „világ legjobb labda­rúgója” címről döntöttek. A szavazáson a holland Marco van Basten bizonyult a legjobbnak, amin természetesen nem rökönyödött meg senki. Figyelemre méltó a holland eddigi trófea gyűjteménye. 1984-ben ezüstci­­pős a Francé football ankétjén, de 86- ban elhódítja az aranycipőt is, ami az európai labdarúgó-bajnokságok legjobb góllövőjének jár. Háromszoros holland bajnok az Ajaxszal (82, 83, 85), szintén háromszoros holland kupagyőztes (83, 86, 87), egyszeres BEK-győztes 1987. Kétszeres olasz bajnok az AC Milan szí­neiben (88, 92), az olasz bajonkságban idáig 89 gólt lőtt, az 1991-92-es idényben 25 találattal a liga gólkirálya lett. Emel­lett háromszoros holland gólkirály is. Az 1988-as Eb legjobb játékosa és egyben gólkirálya lett, ebben az évben először kapta meg az aranylabdát, amit még ké­sőbb kétszer ítéltek neki oda (89, 92). A holland válogatott mezét 58-szor öltötte magára, színeiben 24 gólt lőtt. A második helyet legnagyobb vetély­­társa, Christo Sztoicskov szerezte meg- Tomas Hässler előtt, aki egyáltalán nem búslakodik bronzérmes helye miatt, hi­szen emelett a 92-es Eb legjobb játékosá­nak járó címet is kiérdemelte. A további sorrend: Papin (Milan), Brian Laudrup (Fiorentina), Smeichel (Manchester U.), Bergkamp (Ajax), Rijkaard (Milan). Az észak-amerikai jégkorongliga leg­utóbbi eredményei: N. Y. Rangers—N. Y. Islanders 4:4, Ottawa—Winnipeg 4:4, St. Louis—Toronto 1:1, Tampa Bay—San Jose 5:4, Vancouver—Min­nesota 4:5. A Slovan labdarúgó csapata a har­madik helyet szerezte meg a Vina del Mar-1 labdarúgótornán, miután 4:1 arányban legyőzte a Santiago Wande­rers együttesét A Slovan góljait Chytil 2, Kinder és Dubovsky szerezték. A tokioi 750 ezer dollár összdíjazású női tenisztorna 1. fordulójának érdeke­sebb eredményei: Navratilova (3)—Su­­giyama 6:3, 3:6, 6:3; Novotná (4)—Na­­gacuka 6:0, 6:1; Man. Malejeva (5)— Jaggard 6:3, 6:3; Temesvári—Allen 7:6, 6:4; Magd. Malejeva—Gildemeister 6:4, 3:6,6:3. A Rigó Stars egyik legnagyobb csillaga Alj osa” Gerejhanov révbe ér? 7 T Gerejhanov a komáromi Rigó Stars I. ligás ökölvívó csapat legnagyobb egyénisége, súlycsoportjában, a 67 kilósok között már évek óta nincs ellenfele. Immár hat éve kisebb-nagyobb megszakításokkal Komárom­ban él. A napokban intézik a Szlovák Belügyminisztériumban állampol­gárságát, amelynek birtokában rajtolhatna a szlovák válogatott színei­ben. Beszélgetésünk során elsősorban pályafutásáról faggattam... Hogyan került kapcsolatba az ököl­vívással? — A Kaukázus lábaitól a Kaszpi-ten­­gerig elterülő Dagesztáni Autonóm Köztársaságban születtem, amely az orosz föderáció része. Vallásom muzul­mán, a liszgin nép fia vagyok. Ez egyike az azon a vidéken élő 140 nemezeliség­­nek és népnek. 1968-ban születtem, 15 éves korom óta külön élek szüleimtől. Ekkor költöztem a Volgográdban élő bátyámhoz, ahol a középiskolát végez­tem, 1983-ban érettségiztem. A tornata­nárom, mivel az akkori értelemben véve „csöves” voltam, az ökölvívókhoz taná­csolt, hogy a kemény edzések alatt leve­zessem „felesleges” energiámat. Mind a mai napig a kubai Espinoza a példaké­pem, aki szintén balkezes. Felnézek még az orosz Apokopjanra is. Nagy élmény volt számomra, hogy megfordultam az Újpesti Dózsa edzőtermében, ahol a le­gendás Papp Laci foglalkozott velem. Gondolom, eléggé kanyargós volt az út a Csehszlovák ökölvívó-bajnokságig... — 1987-ben, mint katona kerültem át Csehszlovákiába, először Milovicén szolgáltam, Prágától nem messze. Ami­kor a legfelsőbb szovjet hadvezetés egyik vezérőrnagya ellátogatott kaszár­nyánkba, a csehszlovák-szovjet barát­ságra hivatkozva arra kértem, hogy sportolhassak valamelyik csehszlovák egyesületben. Augusztusban érkeztem meg, és októberben már a Dukla színe­iben versenyeztem. Mondanom sem kell, nagyon örültem a lehetőségnek, hi­szen berukkolásom első kilenc hónapjá­ban nem öklözhettem. Ennek ellenére minden nap edzettem, már persze csak akkor, ha erre lehetőiségem nyílott, mi­vel természetesen csak közönséges sor­katonavoltam. Létezett ugyan afféle ka­tonai bajnokság, ám én nem voltam a kiváltságosok kaszárnyájában. Levelet kellett küldenem a szovjet hadvezetés­hez, hogy engedélyt kapjak a verseny­zésre. Néhai edzőmnek sikerült Moszk­vában elintéznie, hogy mint a Szovjet­unió ökölvívó válogatottja, edzéslehető­séget kaphassak. Feletteseim nem is sej­tették, hogy a Szovjetunió sportmestere vagyok. Ezek után hozzájárultak átvezé­­nyelésemhez. Pályafutásának eddigi legnagyobb eredményei? — A katonaság előtt, az ifjúságiak kategóriájában kétszeres orosz bajnok voltam. A felnőttek között, szintén az orosz föderáció keretén belül bronzér­met sikerült elérnem, majd a Szovjet­unió bajnokságán, amelyen minden tag­­köztársaság nem válogatott legjobb ökölvívói lépnek a szorítóba, szintén harmadik lettem. Utána törés állt be pá­lyafutásomba, eltörtem a kezem, és rá­adásul megjött a behívó is. A véletlen szerencsétlen közbenjárásának köszön­hetően be is kellett rukkolnom. Történt ugyanis, hogy mint válogatott ökölvívó­nak némi privilégiumokat kellett volna élveznem, el is volt minden intézve, ám az edzőm csapatával külföldi tornára utazott, és teljesen megfeledkezett ró­lam, így a felmentésemet jelentő enge­délyekkel táskájában elutazott. Amikor átvettem a behívót, már tudtam, hogy minden veszve van. Hiába kértem a ka­tonai parancsnokság illetékeseit, hogy váljanak két hetet, amíg az edzőm haza­érkezik, kérésem süket fülekre talált. Közrejátszott ebben az áldatlan politi­kai helyzet is, ekkor folyt az afganisztáni háború... Elkerültem tehát Csehszlová­küszködő egyesületeket, hiszen ő is ha­sonló cipőben jár. De ahelyett, hogy a meglévő kevéssel ésszerűen gazdálkod­nának, csak torzsalkodás folyik a ku­lisszák mögött. Itt is kialakulóban van a Pozsony-központúság, s a kitűnő ha­gyományokkal és eredményekkel büsz­kélkedő besztercebányai iskola mind­inkább háttérbe szorul. Érthető tehát, hogy a cseh kluboknál sportoló szlovák atléták füle süket maradt, s nem hallot­ták meg a szülőföld hívó szavát. Leg­feljebb csak rémálmaikban jön elő a szlovák válogatottban való szereplés, s szinte valamennyien már a cseh állam­­polgárság mellett döntöttek. Február 24-én Buenos Aires-ben méri össze erejét a Copa America! őrző argentin, és az Európa-btynok dán vá­logatott A mérkőzés győztese elnyeri az UEFA egykori elnökéről elnevezett Ar­temio Franchi Kupát A dubai 100 ezer dolláros összdíjazá­sú férfi tenisztorna 1. fordulójában: Muster (2)—Pereira 6:4, 6:2; Steeb (4)—Karbacher 7:5,4:6, 6:3; J. Sanchez (7)—Järryd 7:6,6:3. A fehér bábukat vezető Polgár Judit 40 lépésben legyőzte Borisz Szpasszkfjt a Budapesten folyó párosmérkőzés második találkozóján. így Polgár l,5:0,5-re módosította az állást A San Francisco-i férfi tenisztorna 1. fordulójában: Agassi (1)—Stark 6:2, 7:6; Oncins (3)—Borg 6:4, 6:7, 6:4; McEnroe—Saceanu 3:6, 6:3,6:3. Előkészületi labdarúgó-mérkőzé­sen: Prievidza— Tmava 2:0 (2:0). Az Olimpique Marseille elleni kupa­­találkozó nézőtéri rendbontásai miatt az UEFA fegyelmi bizottságának döntése értelmében a belga FC Brugges csapata zárt kapuk mögött kénytelen megren­dezni az Glasgow Rangers elleni BEK- csoportmérkőzést. Visszatérve a hétvégi rendezvényhez, az ob egyetlen üde színfoltját a gyalogló Roman Mrázek képezte, neki sikerült is volna az időszint teljesítése, azonban disz­kvalifikálták. 18:49,83 perces ideje a világ idei legjobb eredménye lett volna, neki tehát még van esélye kiharcolni február 22-ig a részvételi jogot, ekkor kell leadnia a Szlovák Atlétikai Szövetségnek a neve­zettek végső névsorát. Csakúgy mint a szintén gyalogló Zemkovának és a 400 méteres síkfutásban induló Kucejnek, így lehet, hogy mégis összejön a háromfős to­rontói különítmény. (holop) Sportfogadás A SAZKA 5. játékhetének nyere­ményelosztása: I.d(|: nincs nyertes, II. díj: 1 nyer­tes á 217 313 korona, III. d(J: 20 nyertes á 25 353 korona. A áPORTKA 5. játékhetének nye­reményei: I. búzás I. díj: nincs nyertes, II. djj: 4 nyer­tes á 278 843 korona, III. díj: 88 nyertes á 24 730 korona, IV. d(j: 5135 nyertes á 651 korona, V. d(j: 100 416 nyertes á 45 korona. II. húzás I. d(j: nincs nyertes, II. d(j: 4 nyer­tes á 278 845 korona, III. díj: 129 nyertes á 16 870 korona, IV. djj: 7570 nyertes á 448 korona, V. djj: 135 462 nyertes á 33 korona. A LEHETŐSÉG 5. játékhetének nyereményelosztása: í. d(j: 1 nyertes á 867 385 korona, II. díj: 5 nyertes á 100 000 korona, III. dfj: 56 nyertes á 10 000 koro­na, IV. d(j: 514 nyertes á 1000 ko­rona, V. díj: 5187 nyertes á 100 korona. A MATES nyereményei: I. d(j: 1 nyyertes á 308 176 korona, II. d(J: 349 nyertes á 1341 korona, III. d(j: 8585 nyertes á 89 korona. Az AUSTRIALOTTO 5. játékhe­tének nyereményelosztása: 6 találatos szelvény nem volt, az 5+1 találatos 721 971 schillinget, az 5 találatos 31 851 schillinget, a 4 találatos 666 schillinget, a 3 talála­tos 42 schillinget ér. A JOKER 6 599 820 schillinget ér. kiába, de nem bántam meg. Erre az évre már elintéztem a tartós itt-tartózkodás­­hoz szükséges iratokat. Igaz, „odahaza” kilenc hónapomba tellett, amíg minden engedély a zsebemben volt. Pillanatnyi­lag még orosz útlevéllel rendelkezem, folyamatban van a szlovák állampolgár­ságom intézése. Szeretném minél hama­rabb megkapni, hogy rajtolhassak a szlovák válogatottban, célom a világbaj­noki szereplés. Már benne vagyok a szlovák válogatott keretében, beszéltem Hlaváéek vezető edzővel is. Amikor „otthon” voltam, beszéltem az ökölvívó szövetség vezetőivel is, akik azt mond­ták, hogy nem lehetek orosz válogatott, mivel állandó lakhelyem Szlovákiában van. A szlovák szakvezetés viszont addig nem számolhat velem, amíg nincs meg az állampolgárságom. Bolond egy helyzet. Tehát a válogatottság még egy kicsit arrébb van. Közelebbi tervek? — Most leginkább a csapatbajnoki cím sorsa érdekel, nem szeretnénk el­szalasztani a lehetőséget. Olyannyira komolyan készülünk, hogy aludni sem tudunk. Remélem az eddig veretlen Ús­­tí ellen is lesz keresnivalónk a döntőben, noha tudom, nagyszerű öklözőkkel ren­delkeznek, egy időben edzettem náluk is. Sikerünk alapja az lehet, ha már Olo­­moucban győzünk. Valőszínűleg Pola­­kovié lesz az ellenfelem, nagyon ügyes fiú. A ringben majd elválik melyikünk a jobb. Érdekességként megemlítem, hogy Kecskeméten Mizseivel is megküz­döttem, úgy érzem enyém volt a meccs, ám a bírók másképp látták. Végezetül néhány mondatot a tár­sakról, a városról... — Minden tekintetben elégedett va­gyok a komáromi körülményekkel, jól ki­jövök a csapat magyar tagjaival is, főleg Mizseivel, ugyanis már magyarul is meg­tanultam egyet-mást. Lakásom jelenleg még nincs, de remélem hamarosan elin­téződik ez is. Bízom benne, hogy a ráját­szásban is teljes mértékben számíthat rám a Rigó Stars. Tálamon Alfonz ( Kiválóságok a foci hőskorából ) Toldi Géza (1909-1985) Toldi (Tunigold) Géza a Ferencvá­ros balösszekötője 1929 és 1940 között 46 ízben öltötte magára a címeres mezt és annak színeiben 25 gólt lőtt. Klubjá­val négy bajnoki aranyérmet nyert 1928 és 1938 között, 1934-ben gólkirály lett. Játékfelfogását fáradhatatlan mezőny­­muka, elsöprő lendület, harcos küzdő­­szellem és nagy lövőerő jellemezte. Szí­ve, termete, természete egyaránt ráva­lott névadójára, Toldi Miklósra. Szelíd volt mint a rét patakja, ám, ha „elrepült a nagy kő” és Toldi Géza „mint komor bika” haragon gyilkos „szügyébe” vá­gott fejjel száguldozni kezdett a pályán, akkor bizony nem volt tanácsos útjába kerülni. A harmincas évek Közép-euró­pai Kupájának forró légköre varázsos erővel hatott rá. Ilyenkor megsokszoro­­sodott az ereje, ontotta a gólokat, lángra lobbantotta a Fradi sziveket (és nem csak azokat) — majd könnyezett a szur­kolók vállán. Először a világbajnokságok törté­netében 1938-ban a franciaországi vb­­én került döntőbe a magyar tizenegy. A döntőben sajnos ő sem szerepelt. De nem csak ő, hanem Korányi és Turay sem vállalták a játékot, nyilván Toldival való szolidaritásból. Az ok: Dietz dr. szövetségi kapitány nem merte vállalni — az egyre erősödő Berlin-Róma ten­gely hatására — a temperamentumos Toldi Géza szereplését az „azurrik” el­leni fináléban. Attól tartott, hogy Toldi játékfelfogása esetleg botrányos kilenc­ven percet idézhet elő, amely ártott vol­na az akkori olasz—magyar, és ezen be­lül a német—magyar barátságnak. E „húzás” mögött sokan a nagy osztrák futballvezér Hugo Meisl személyét vél­ték felfedezni. Az így „eladott” döntőt az olaszok biztosan nyerték 4:2 arányban. Az edzők Toldihoz való viszonyulá­sát jól példázza a következő anekdota. Egy bajnoki mérkőzés szünetében a Fradi trénere figyelmeztette játékosait az első félidőben elkövetett helyezkedé­­si hibákra: • — Korányi maga ne húzódjék annyi­ra előre, maradjon hátul. Polgár maga ne kalandozzon a jobb szélen, maradjon középen. Itt Toldi közbeszólt: — És én? — Maga Géza, maradjon nyugodtan. A válogatottban a legemlékezete­sebb szereplését 1936-ban nyújtotta az osztrákok ellen. A „sógorok” minden nagyágyújukat felvonultatták az Üllői úton: Adamek, Sesta, Hofmann, Binder és Sindelar, a bécsi focivilág kedvencei mind ott virított a zöld gyepen. A ma­gyarok 5:3 arányban győztek. Toldi Gé­za három góllal terhelte meg Zöhren hálóját. Focipályafutása után Skandináviá­ban edzősködött, majd Dániában tele­pedett le véglegesen. 1985-ben 76 éves korában halt meg Budapesten. Klubjai: FTC: 1919-1942 Gamma: 1942-1947 Babiák László

Next

/
Oldalképek
Tartalom