Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-20 / 42. szám
4 Szabad ÍJSÍ fi Riport 1993. február 20. Aki nem kockáztat__ }&**S'*SS*'***SSS***SS''SSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSS/*SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/JfS7SSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArS?SSSS/VSJYSSJ,SSSSSSSi \ A transzformált vagyonrész sorsáról v'MsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssswsssssssssssssssssssmsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssswsssMsÁ Vagyonrészük mellé gondot, feladatot is kaptak a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjában jogosult személyek. Miután átvették a postástól - illetve rövidesen átveszik - a szövetkezet hivatalos értesítését, hogy ledolgozott éveik, földjük és egyéb mezőgazdasági vagyonuk alapján milyen értékű vagyonrészt írtak a javukra, dönteniük kell: mit tegyenek tulajdonukkal. Kinek könnyebb, kinek nehezebb a döntés. Egyértelmű azok helyzete, akik a szövetkezetben dolgoznak, illetve magángazdaként mezőgazdasági termelést folytatnak. Az előző csoport tagviszonya alapján a szövetkeelszámolásra kerülő kötelezettséget. Ebből következik, hogy a transzformáit vagyonrész tulajdonosa, ha nem lép be tagnak a szövetkezetbe, semmit sem kockáztat. Transzformált vagyonrészének értéke - akár nyereséges a szövetkezet, akár veszteséges - változatlan marad. Ha most százezer korona értékű a vagyonrész, akkor az érték hét év elteltével is ilyen öszszegű lesz. Más kérdés persze, hogy akkor a mostani százezer korona mennyit fog érni. Ide tartozik, hogy tudok szövetkezetről, ahol a transzformált vagyon használatáért is fizetnek haszonbért. Egy év után a vagyon értékének fél gyonrészük egészével lépnek be a szövetkezetbe. Függetlenül attól, hogy egyszer vagy többször 10-50 ezer korona a tagbetét, kivétel nélkül érvényes: a tagbetét a szövetkezet alaptőkéjének a része. A szövetkezet ezzel termel, vállalkozik, ezt használja fel fejlesztésre, erre veszi fel a hitelt, egyszóval az alaptőke hozza a nyereséget és persze a veszteséget is. Ez pedig azoké, akik az alaptőke (részeinek) tulajdonosai. A jól gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetben a nyereség egy részét (ahogy a rossz szövetkezetben a veszteséget) a tagbetétek javára írják. A szabályzattól függően hasonlóan-eltérően oldják meg a transzformált vagyonrész tagbetétet meghaladó részének kamatoztatását. Helyenként erre nem adnak semmit, másutt valamennyi jogosult személynek, illetve csak a tagoknak haszonbért, nyereségrészesedést fizetnek. Összesítve a lényeget: a szövetkezeten eddig kívül álló jogosult személy transzformált vagyonrészével vagy belép tagnak a szövetkezetbe, vagy nem. Ha nem, vagyonrészét hét éven át (változatlan összegben) megőrzi a szövetkezet. Ha belép tagnak, akkor a tagbetét, illetve esetenként a transzformáit vagyonrész a nyereségtőlveszteségtöl függően alakul. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a tagnak belépő jogosult személy transzformált vagyonrészével, illetve tagbetétjével vállalkozik, kockáztat. Csakhogy - mondT A vagyonrészt képezik a munkagépek... zetben hagyja vagyonrészét, a másik csoport pedig fordítva, kikéri. Gondban azok vannak, akik korábban nem voltak a szövetkezet tagjai, most sem azok, másutt dolgoznak, illetve nyugdíjasok. Négy-öt hektár földtulajdon is elég, hogy egy valamirevaló mezőgazdasági szövetkezetben a transzformált vagyonrész értéke jóval százezer korona felett legyen. Ilyen összeg láttán sokak szíve nagyot dobban, főleg azoké, akik megfeledkeznek arról, hogy ez vagyonrész. Nem készpénzben létezik, hanem gazdasági állatok, épületek, gépek, berendezések, kerítések, utak stb. formájában. Egy-egy személy néhány tíz-, esetenként néhány százezer korona értékű vagyonrészé tarka „darabkák“ összessége, abból tevődik össze, amiből a szövetkezet alapvagyona. A szövetkezeten kívül álló nem magángazda transzformált vagyonrészével tehát csak egyet tehet: a szövetkezetben hagyja. Választási lehetősége abban van, hogy jelentkezik, illetve nem jelentkezik tagnak. Aki nem, annak transzformált vagyonrésze nem válik a szövetkezet vagyonának a részévé, hanem mint idegen tőke vesz részt a termelésben. A szövetkezet ezt a vagyonrészt úgy tartja számon, mint hét éven belül, illetve hót óv után százalékát. Ezta„kötelezettséget“ azonban az adott szövetkezet szabályzata tartalmazza, a törvény ilyesmit nem ír elő, így követelni sem lehet. Kérni lehet viszont a tagfelvételt. Az a személy, akinek a szövetkezetben transzformált vagyonrésze van, munkaviszony nélkül tagja lehet a szövetkezetnek. Ebben az esetben transzformált vagyonrészéből (például a százezer korona értékből) a szövetkezet szabályzatában meghatározott értéket (10-30-50 ezer koronát) átírnak a szövetkezet vagyonába. Ez lesz a tag tagbetétje. Van szövetkezet, ahol a szabályzat további betétek befizetését is lehetővé teszi, illetve olyan példával is találkoztam, hogy a tagok transzformált vata egyik üzemgazdász barátom -, aki ezt nem teszi, az nemcsak nem veszt, hanem nem is nyer. EGRI FERENC Villáminterjú egy magánvállalkozóval A jó autó nem luxus A vállalkozók losonci nagygyűlésén Ludovit Cérnák gazdasági miniszter záróbeszédében a következők is elhangzottak: „De kérem szépen, egy jó vállalkozó a keresetén nem vásárol két házat meg Mercedest. Az a jó vállalkozó, aki a pénzét befekteti, forgatja..." Nos, a tárcavezető ezen kijelentése után egy korosabb férfi kirohant a tömegből és egy régi Wartburg Combi típusú személyautó nyergében tért vissza. Lenyitotta a kocsi ablakát hangos „elnézéstkéréssel“ haladt az emberek között a szónoki emelvény felé. Nem ért oda azonban, mert a rendezők és kollégái szándékában végül megakadályozták. „Visszavonulóban" interjút kértünk tőle. • Mutatkozzon be legyen szíves.- Ladislav Gallo vagyok, magánvállalkozó. Itt Losoncon van egy üzletem, ahol élelmiszert árulok. • Miért akart a szónoki emelvény elé hajtani?- Meg akartam mutatni a miniszter úrnak meg mindenkinek, hogy nem minden vállalkozónak telik kényelmes kocsira. Én ezzel a tizennyolc éves Wartburggal járok beszerzóútra. öt alkalmazottam van, de ez így nem mehet tovább. A helyiségért százhúszezer korona bérleti díjat fizetek, a bérre pedig negyedmilliót évente. Erre most rászámolhatom a betegbiztosítást, higgye el kérem, ez már elviselhetetlen. Ha az épület az enyém lenne, már bezártam volna. A szerződésem az épület tulajdonosával március végén jár le, akkor én is visszaadom vállalkozói engedélyemet. Kép és szöveg: Farkas Ottó Boldogult katonaéveim óta nem láttam kaszárnyát belülről, megjegyzem, nem is hiányzott. A többi obsitoshoz hasonlóan azonban mégis meghallgatom a mostani újoncok beszámolóit, amelyek a kívülálló számára talán érdektelennek tűnnek, mert rendre folyosósúrolásról, keserves menetelésekről, éjszakai riadókról és titkos sörözésekről szólnak. Az elmondottakból ítélve a seregben lanyhult a fegyelem. És nemcsak a sorkatonák körében... Első kézből szerezhettem erről információkat Kassán járva, ahol egy fiatal magyar katonatiszttel hozott öszsze a sors. Hajlandó volt a hadseregben uralkodó állapotokról nyilatkozni, feltéve, ha neve nem kerül a nyilvánosság elé:- Már a hadseregben sincsenek biztos munkahelyek - mondja -, jónéhány tiszt képesítése nem felel meg a szabályzatnak. A megfelelő iskolai végzettséget, szakképzettséget a férői a másikra él, és egyetlen szórakozása, hogy este holtrészegre issza magát. Ha az alárendeltjeik nem tartják be az előírásokat, mondjuk egy koszos melegítőben mennek ebédre, csak legyintenek: „Nem érdemes idegeskedni ..." Ha ez így megy tovább, a katonák nemsokára fürdőnadrágban mászkálnak a kaszárnyában. • Hogyan zajlott önöknél a szövetségi hadsereg műszaki felszerelésének kettéosztása?- Az első lépésben aprólékos leltár készült, amelyen az utolsó csavarig minden szerepelt. Aztán a tisztek nagy része egy teljes hónapig a technika átvételével, az ellenőrzéssel volt elfoglalva. • Van valami különbség a cseh és szlovák hadsereg színvonala között?- Felszereltség dolgában nem nagyon, viszont van, ami sokkal jobban Hadsereg és nemzetiség Csökken a morál a seregben lettes szervek egyre inkább megkövetelik. • De azért nem bocsátják el a képesítés nélkülieket?- Alacsonyabb beosztásba kerülnek. Ez viszont kevesebb fizetést és „piszkosabb" munkát jelent. Az öregebbek ott is hagyják a hadsereget, kihasználva azt a lehetőséget, hogy húsz év szolgálat után visszavonulhatnak. A fizetésük egy bizonyos részét megkapják egészen a nyugdíjig. • Milyen nagyságú ez az öszszeg?- Harminc-harmincöt százalék. Tízezres fizetést véve alapul ez egész szép pénz. Közben akár vállalkozhatnak vagy dolgozhatnak is valahol. Az aktív katonatiszteknek ezt tiltja az előírás. • Milyen a morál a hadseregben, hogyan változott a katonák hangulata a rendszerváltás után?- Az új előírások annyira engedékenyek, hogy szinte lehetetlen fegyelmet tartani. Ég és föld a különbség a néhány évvel ezelőtti és a jelenlegi katonáskodás között. Riadó esetén például két óra áll a rendelkezésükre, hogy felsorakozzanak a folyosón. Tíz perc alatt felöltöznek, aztán fekszenek az ágyon. Egyébként egy rossz szót sem szabad rájuk szólni. Az újoncok ezt persze ki is használják. • Lehet, hogy ezért olyan gyakoriak a fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-lopások?- Mi, katonatisztek nagyon félünk ettől. Egy ilyen eset miatt bármelyikünk egyik napról a másikra elveszítheti állását. Sokan önszántukból hagyják ott a hadsereget, ha például jól jövedelmező vállalkozást alapítottak. Kétkezi munkásnak azért nem megy el senki. • Mi vár azokra a katonatisztekre, akik Csehországból érkeznek haza?- Először is nem kapnak lakást. A családtagjaik számára nem lesz munka. A gyerekeiknek problémáik lesznek az iskolákkal, óvodákkal. Ismerek olyan dél-szlovákiai magyar várost, ahol csak a magyar óvodában van hely, a szlovák óvodák mind megteltek. Nem hiszem, hogy egy Csehországból hazatért szlovák katonatiszt magyar óvodába íratja a gyerekét... És ha már a gyerekeknél tartunk, nemcsak a szüleik, hanem ők is megszoktak egy bizonyos kulturális színvonalat. Rendszeresen jártak színházba, különféle előadásokra, koncertre, balettiskolába meg isten tudja hova, nálunk nem nagyon lesznek ilyen lehetőségeik. • Sokan úgy vélekednek, hogy az új Szlovákia a militarizmus felé halad...- A szlovák hadsereg sem ütőképesebb, mint a magyar. A fiatal, fegyelmezetlen közkatonákra nem lehet építeni, a tisztek közül is bizony sokan csak tantermekben, elméletileg oktatják a technikai ismereteket, mert így kényelmesebb a számukra. Nincs bennük hivatástudat. Sok olyan fiatal katonatisztet ismerek, akik egyik napmüködik náluk. Az évek hosszú során jó oktatási körülményeket építettek ki. Gyakorlóhangárokat, jól felszerelt gyakorlótereket stb. Nálunk ez nincs meg, legfeljebb az oroszoktól kaptuk meg a kaszárnyákat. Az én alakulatomnál egy időben az összes csúcstechnikánk belefért egy teherautóba. A jelenlegi költségvetést figyelembe véve a technika felújítása szóba sem jöhet. • Vannak nemzetiségi problémák a hadseregben? Milyen a viszony a szlovák és a magyar katonatisztek között?- Nincsenek komoly súrlódások, már csak azért sem, mert az én csoportomban a tisztek kétharmada magyar nemzetiségű. Egymás között magyarul beszélünk, de természetesnek tartom, hogy ha bejön egy szlovák kolléga, átváltunk szlovák nyelvre. Tavaly ki kellett történünk egy kérdőívet, hogy melyik hadseregben kívánunk szolgálni, illetve melyik országban akarunk élni. A kérdőíven a nemzetiség is szerepelt, a szlovák kollégák akkor tudták meg nagy meglepetésükre, hogy magyar vagyok. • Ha azt kéri, hogy a cseh hadseregben szeretne szolgálni, átvezényelik?- Kérvényezni kellett, néhányan éltek ezzel a lehetőséggel. Főleg azok, akiknek a feleségeik cseh származásúak, és gyerekeik cseh középiskolába jártak. Miért éljen itt, ha odaköti minden, az ismerősei, a családja, a baráti köre. Ezért olyan funkciókat is elfogadnak, amelyeket nekem eszem ágában sem lenne elfogadni. Az idősebbeket már vonzza a nyugodtabb munkakör, a pénzüket meg úgyis megkapják a rang és a ledolgozott évek száma után. • Hogyan élték meg a rendszerváltást önök a kaszárnyában?- Akkor éppen iskolában voltam. Tilos volt tévét nézni, rádiót hallgatni, az írógépeket és a számítógépeket is lezárták. A csukott ajtók mögött azért megnéztük a helyszíni tudósításokat. Nálunk minden parancsnok kommunista volt, pedig nem sok hasznuk volt belőle, nem úgy, mint a CSKP civil tagjainak. • Ön párttag volt?- Nem, de néhány évfolyamtársam belépett, s ha valamit elkövettek, a szokásos büntetésen kívül a pártszervezettől is megkapták a magukét. Kiszállni meg nem mertek, fértek, hogy leírják őket. A változások után aztán bekopogtattak a politikai teszthez, és leadták a könyveiket. • Mit tenne abban az esetben, ha magyar nyelvű településre vezényelnék rendfenntartó vagy határvédelmi egység parancsnokaként?- Teljesíteném a parancsokat. • Meddig lehet elmenni a parancsok teljesítésében?- Ne beszéljünk erről, nem valószínű, hogy ilyesmire valaha sor kerül. Van az államnak elég rendfenntartó és védelmi egysége. • • Köszönöm a beszélgetést. TÓTH FERENC
